(S zím ő , 1 8 0 0 . ja n . 1 1 . - G y ő r, 1 8 9 5 . d e c . 15.)
Szülei: J e d lik Ferenc és Szabó Rozália e g y
szerű fö ld m ű v e s e m b e re k v o lta k . A nyjának te s tv é re , Szabó A nna, C zuczor G erg e lyn e k, az u gyancsak je le s k ö ltő n e k édesanyja, te h á t J e d lik Á n yo s és C zuczor G e rg e ly első u n o k a te s tv é re k vo lta k . J e d lik ta n u lm á n y a it a n a g yszo m b a ti és a p o zso n yi g im n á zium ban kezdte. Az e lő b b ib e n a tó t, az u tó b b ib a n a n é m e t n ye lvve l is m e rk e d e tt.
1817-ben b e lé p e tt a Szent B enedek rendbe, e ttő l kezdve ta n u lm á n y a it re n d jé n e k iskoláiban fo ly ta tta . 1822-ben kapta m eg az
„a rtiu m lib e ra liu m e t p h ilo s o p h ia e d o c to r"
cím e t. Rendi elöljárói a g y ő ri líceum ba h e lye zté k. 1822. n o v e m b e r 4-én te tte le a tanári e s k ü t. 1825. s z e p te m b e r 3-án ped ig áldozópappá s z e n te lté k . 1 831-ben á th e lye zté k a pozsonyi akadém iára, itt 1839-ig ta n íto tt. E ttő l kezdve - n yu g á llo m á n yb a vonulásáig - a p e s ti tu d o m á n y e g y e te m p ro fe s s z o ra k é n t fe jte tte ki a tu d o m á n y és a n e m ze t szám ára e lé v ü lh e te tle n ü l é rté ke s te v é k e n y s é g é t. Tantárgyának h ite le s m e g n e vezése: te rm é s z e tta n és e rő m ű ta n .
Az 1847/48-as isko la é vb e n az e g y e te m bölcsészkarának dékánja, az 1863/64-es ta n é v b e n ped ig az e g y e te m re kto ra vo lt. 1868-ban kir. ta n á cso s le tt. Az M T A 1858-ban.
lev., 1873-ban tis z te le ti ta g ja ina k sorába vá la szto tta .
187 9 -b e n v o n u lt n yu g á llo m á n yb a . Ebben az é vb e n n ye rte el az u ra lk o d ó tó l a V askorona Rend III. osztályát, a m e ly lovagi c ím m e l já rt. Nyugdíjazása után a rend győri székházába kö ltö zö tt. S zerzetesi lakosztályát a rend m e g ő rizte , hogy e tis z te le tre m é ltó ta g já n a k e m lé k é t ezzel is ápolja. G yőri ta rtó zko d á sa a la tt is fo ly ta tta k u ta tó te v é k e n y s é g é t egészen haláláig. A győri, b e lvá ro si te m e tő b e n te m e tté k el. A b ú c s ú b e s z é d e t E ötvös Loránd, az M TA eln ö ke, J e d lik Á n yo s le g n a g y o b b tis z te lő je , ta n szé ki u tó d a m o n d o tta . J e d lik Á n yo s h o ltte s té t 1935-ben e x h u m á ltá k és a győri új k ö z te m e tő b e n he lye zté k örök nyugalom ra. É le tm ű v é t a jelen században legalaposabban Ferenczy V ik to r és H olenda Barnabás do lg ozta fe l, u tó b b i a M ű s za k i N agyjaink sorozatban.
Je d lik Á n yo s a fizika szám os sza kte rü le té ve l fo g la lk o z o tt, különös é rd e k lő d é s e m é g is az e le k tro te c h n ik a iránt n y ilv á n u lt m eg. M é g győri m ű kö d é s e során fo g la lk o z o tt a
„v illá m deJejességi k ö lc sö n h a tá s " je le n s é g é v e l és tö b b évvel m e g e lő zv e ko rtá rsa it m e g a lk o tta a „v illa m d e le je s fo rg o n y á t" , a m e lyb e n az álló- és a fo rg ó ré s z eg ya rá n t e le k tro m á g n e s e s vo lt. U gyancsak ő alkalm azta e lő szö r a h ig a nyvá lyú s k o m m u tá to rt is.
Verebély László professzor megállapítása szerint Jedlik Ányos m ár 1928-ban elkészítette az első e le k tro m o to rt. Ennek a korábbi kísérletekkel szem ben két új e le m e vo lt, az egyik az acélm ágnes helyébe lépő elektrom ágnes, a m ásik a higanyvályús ko m m u tá to r. Szerinte is igazolt az az állítás, hogy az első tisztán e le k tro m á gn e se s kölcsönhatás alapján m űködő fo rg ó ké szü lé k alkotója: Je d lik Á nyos. Jedlik készülékei - az első e le k tro m á gn e se s fo rg ó ké szü lé ke k - te h á t m o to ro k voltak.
Győri tanár korában, a nyolc év a la tt 292 kísérletet vé g ze tt, m ind saját előadásaihoz.
Ezekről je g y z é k e t készített, a m e ly e t Ferenczy V iktor győri bencés g im n á ziu m i tanár, a 4 k ö te te s Jedlik-m o n o g rá fia szerzője ta lá lt m eg Jedlik Á n yo s hagyatékában, a következő felírással: „O rd o e xp e rim e n to ru m in usum P raelectionum suarum co n cin na tu s ab A niano Jedlik O.S.B. in C oleggio Jauriensi pro fe sso re A nno 1 8 2 9 ."
L e g is m e rte b b fe lfe d e zé se az öng e rje szté s elve, ille tve az ezt d e m o n s trá ló „e g ysa rki v illa m in d ító " (u n ip o la r-in d u c to r). Ennek műszaki leírásában fogalm azta m e g Je d lik 1861- ben - legalább hat évvel S iem ens és W h e a ts to n e e lő tt - az öng e rje szté s (dinam ó) elvét,
„...a delej forgatása folytán a sokszorozóhuzalban v illa m fo lya m indíttatik, am ely a fo rg a to tt delej te ke rcse in átm envén, a delejt erősebbé teszi, ez pedig is m é t erősebb villa m fo ly a m o t indít s .i.t.".
A nagyfeszültségű technika terü le té n is a lko to tt újat és nagyszerűt: 1863-ban is m e rte tte a „L e y d e n i palaczkok láncolaté"-t, ille tve a feszültségsokszorozás e lvé t és gyakorlatát.
Több m in t fé lm é te re s hosszúságú villam os ívet tu d o tt létrehozni. „C s ö v e s villam szedők- ből a lk o to tt v illa m fe s z ítő "-jé t az 1873. évi Bécsi Világkiállításon m u ta tta be. Ez vo lt a kaszkádgenerátor őse. A nagy fe ltű n é s t joggal k e lte tt ké szü lé kéé rt k itü n te té s t is kapott.
Ezt a d o k u m e n tu m o t S iem ens írta alá!
Nagyobb dolgozatai a következők voltak: V illam -m ágnesi v illá m -tü n e m é n y e k (1841, 1842); Leydeni palaczkok lánczolata (1863); Csöves villa m sze d ő (1867); A csöves villam szedők láncolatáról (1879); Ü ber die A n w e n d u n g des E le ktro m a g n e te s bei elektro d yn a m isch e n R otationen (1858); Über Ketten aus Röhren b e ste h e n d e r Electrizitát- sp rcip ie n te n (1882); A villa n yte le p e k egész m ű kö d é sé n e k m eghatározása (1859).
Az e le ktro te ch n iká n kívül fo g la lk o zo tt m ég Jedlik Á n yo s az akusztikával, (a Lissajous görbék előállítására a lko to tt készülékek), az optikával (optikai rácsok, elektroszkóp), az ólom akku m u lá to rh o z ve ze tő m angánszuperoxidos ó lo m le m e z e k polarizációjával és az ívlámpa szabályzóval.
Jedlikről, a pedagógusról, az előadóról sem m u la szth a tju k el a m e g e m lé ke zé st. Eötvös Loránd erről így szól: „Előadása a ku ta tó tu d ó s előadása vo lt, aki hallgatóihoz úgy beszél m in t tu d ó s társakhoz, kik e lő tt nem rejti el a titk o t, hanem feltárja leplezetlenül a maga g o n d o la tm e n e té t... "
Nem hagyható fig ye lm e n kívül Jedlik Á nyosnak a m agyar tudom ányos nyelv fejlesztésé
vel kapcsolatos te vé ke n ysé g e . Számos olyan szakkifejezést a lk o to tt m eg, a m e ly ma is e le m e a m agyar nyelv szókincsének. Néhány példa erre: higany, huzal, haladvány, dugattyú.
Jáki Szaniszló pro fe sszo r m o n d o tta a Jedlik Á n yo s Társaság 1993. április 22-i alakuló ülésén: „ A mai világban a tu d o m á n y d ö n t el m i n d e n t „ A h h o z , hogy tu d ja n a k rólunk, az kell elsősorban, hogy ism e rjé k m eg és el: M agyarország m á ra korábbi évszázadokban is - m in d e n nehézsége m e lle tt - m ilyen nagy te lje s ítm é n y e k re v o lt képes. Ebben a világban - ahol a le gtöbb helyen s m é g a k o m p u te re k b e n is m in d e n t az e le ktro m o ssá g d ö n t el - s e m m i sem be szé lhe t ékesszólóbban annál a té n yn é l, hogy azt a lépést, ami az e le k tro m o s s á g mozgássá való átalakítását le h e tő vé teszi, am in ma sok m in d e n alapul, először egy m agyar tudós: J e d lik Á nyos te tte m e g ."
J e d lik Á n yo sn a k a kultúra és a tu d o m á n y osztatlan és oszthatatlan voltára vonatkozó v é le m é n y é t a Kir. M . T u d o m á n ye g ye te m re kto ri ciklu sá t (1864) lezáró beszédének bevezető sorai tartalm azzák. Ezt m ás sem és m o s t se m tudná jobban m egfogalm azni:
„H a az egyes tu d o m á n yo k tárgyait fig ye le m re vesszük, első te k in te tre igen különbözők
nek találjuk azokat; kom olyabb m e g fo n to lá s és e lm é lke d é s nyom án azonban arról győződünk m eg, hogy a legkülönbözőbb elnevezésű tu d o m á n y o k is, ha nem közvetlenül, legalább közvetve - am en n yire egym ás iránti viszonyukban m ajd m egalapítólag, m ajd fe lvilágosítólag, majd pedig kiegészítőleg szerepelnek - ö s sz e kö tte té s b e n állanak egym ással és szorosan véve e g y ü tt csak egy általános, m in d e n re kite rje d ő tu d o m á n y t képeznek, m e ly csak az okból oszta tik több önállónak látszó tudom ány-ágakra, m isze rin t a gyarló, s az egésznek kellő felfogására e lé g te le n em b e ri ész a k ö rü lm é n y e k kívánal
m aihoz m é rt e re d m é ny kieszközölhetése vé g e tt, annak kitű z ö tt célhoz leg rö vid e b b úton vezető ágával kiválólag fog la lkozh a ssé k."
K irá ly Á r p á d
Irodalom
Eötvös Loránd: Emlékbeszéd a MTA közgyűlésén 1897. május 9-én Jedlik Ányosról. Akad. Ért. 1897.
8. kötet.
Ferenczy Viktor: Jedlik Á nyos István élete és alkotásai (1800-1895). 1-4. kö te t Győr, 1936-39.
Gazda István: Kuriózum ok a m agyar m űvelődés történetéből. Bp., 1990.
Flolenda Barnabás: Jedlik Ányos. M űszaki Nagyjaink. Bp., GTE 1967-1986 (III. kötet) Horváth Árpád: A m egkésett világhír. Bp., 1980.
Király Árpád: Jedlik Ányos István. Magyarok a term észettudom ány és technika történetében. Bp., 1986.
Verebély László: Jedlik Ányos ké t úttörő találmánya. Bp., 1930.
Zelovich Kornél: Az elektrotechnika m agyar úttörője. Budapesti Szemle 1929.
Jedlik Á nyos irodalm i munkássága és a vele foglalkozó publikációk teljes jegyzéke. M agyar Elektrotechnikai M úzeum kiadványa.