Hazánkban a kiegyezés után a kapitalista fe jlő d é s m e g g yo rsu lt, új iparágak ke le tke zte k és a ve g yip ar is n ö ve kedésnek indult. Ezért E ötvös J ó z se f ku ltu s z m in isz te r javaslatára a m érnökképzés hatékonyabbá té te lé re a József P o lite ch n iku m o t e g ye te m i rangra e m e lté k és á tszervezték. Ennek során a M ű e g y e te m e n elválasztották az általános kém iától a technikai kém ia oktatását és részére 1870. o k tó b e r 1-ével „v e g y ip a rm ű ta n i" tanszéket (elnevezése 1882-től kém iai technológia) lé te síte tte k . Az új tanszék - M agyarország első műszaki kém ia tanszéke - élére a kiváló tu d ó st és pedagógust, Wartha Vince m ű e g ye te m i tanárt n e ve zté k ki. W artha Zürichben szerzett „te c h n is c h e C h e m lk e r" o kle v e le t és H eidelbergben doktorált. Külföldi tapasztalatait hasznosította a katedra m egszervezésénél és az új diszciplína kialakításánál, és m in t p ro fe sszo r 40 éven át a m űszaki kém ikusok ge n e rá ció it nevelte.
K özism ert, hogy m ind az univerzitásokon, m ind a te ch n ika i fő isko lá kon a tanszékek az oktatás m e lle tt a tu d o m á n yo s kutatások bázisai voltak. A hazai katedrák k ö z ö tt ilyen vo lt a M ű e g y e te m Kémiai T echnológia Tanszéke, m e lyn e k professzorai kiem e lke d ő tu d o m á n y o s m unkásságukkal tű n te k ki. E kutatások a gyakorlati é le te t szolgálták; W artha például az ásványi anyagokat és hazai szeneket e le m e z te ipari hasznosításuk céljából, továbbá vízvizsgálati m ó d sze rt d o lg o z o tt ki, tő le szárm azik a víz összes ke m é n ysé g é t m eghatározó eljárás.
T u dom ányos m unkája különösen intenzív lett, a m iko r a m ű e g y e te m eddigi á tm e n e ti lakóházakban b é re lt helyiségekből a részére e m e lt első önálló é p ü le té b e kö ltö zö tt. A palotaszerű é p ü le te g yü tte s S teindl Im re m ű e g y e te m i tanár te rve i szerint 1880-82-ben készült a M ú ze u m körúton (ma az ELTE TTK székháza). Ennek az E szterházy utcai (mai Puskin u.) pavilonjába kerültek a kém iai tanszékek. Az új elhelyezésben W artha külön borászati labo ra tó riu m o t lé te s íte tt a borham isítások vizsgálatai részére, továbbá fotográfiai és litográfiái m ű te rm e t re n d e ze tt be fo to k é m ia i és m ik ro fo to g rá fia i kísérletei részére. Az alagsori laboratórium ban pedig p ró b a ke m e n cé t é p íte tt, az itt fo ly ó kerám iai kísérletei azután a színes fé m fé n y ű eozinm áz kim unkálásához v e z e te tt (1892), m e ly e t a pécsi Zsolnay-gyár iparilag tö k é le te s íte tt és te rm é ke ive l vilá g s ik e rt aratott.
A M ű e g y e te m erős fe jlő d ése kö ve tke zté b e n a M ú z e u m körúti elhelyezés is rövidesen szűknek bizonyult, ezért a századfordulót követően á tte le p ü lt a budai lágym ányosi telken létesült épületekbe, m elyekben ma is m űködik. A kémiai tanszékek a G ellért téri épületben (készült C zigler Győző m ű e g ye te m i tanár te rve i szerint 1902-1904-ben) h e lye zke d te k el.
Az új m o d e rn ép ü letb e n W artha és 1912-től utóda, Pfeifer Ignác to vá b b e rő s íte tte a m érnöki s z e m lé le te t a kém iai te ch n o ló g ia oktatásában.
P feifer fő le g víztechnológiai és energetikai kutatásokat fo ly ta to tt, később m in t az újpesti Tungsram lab o ra tó riu m vezetője e lő se g íte tte , hogy lám pagyártásunk sike re s iparággá fe jlő d ö tt. Az 1923-ban katedrára ke rü lt Varga József p ro fe sszo r pedig a kőszenek és kőolajok nagynyom ású hidrogénezésekor fe llé p ő ún. kénhidrogén-effektusfelfedezésével
(1928) hívta fel magára a n em zetközi szakkörök fig y e lm é t. Később pedig az ásványolajok és kátrányok középnyom áson tö rté n ő hidrogénezésnek, a róla e ln e v e z e tt „Varga- hidrokrakk" eljárás kidolgozásával ö re g b íte tte a m agyar tu d o m á n y hírnevét.
Ism e re te s, hogy a főváros ostrom ánál a M ű e g y e te m e t a n é m e te k tá m a sz p o n tké n t használták, így az é p ü le te it a harci cse le km é n ye k súlyosan m e grongálták. A Kémiai T echnológia T anszéket is nagy károk érték, falak, fö d é m e k leszakadtak, ablakok b e tö rte k stb. A tanszék m unkatársai óriási energiával aránylag rövid időn belül a m it le h e te tt rendbehoztak, így a laboratórium i gyakorlat és a tanítás az o stro m b e fe je zé sé n e k évében, 1945-ben m e g in d u lt. Elkezdődtek a re fo rm o k és átszervezések; 1957-ben a tanszékhez csa to ltá k a nag ym ú ltú E lektrokém ia Tanszéket, így oktatási profilja ele ktro ké m ia i technológiával, radiokém iával és izotóptechnikával bővült. A 60-as é ve k elején pedig Korach M ó r-professzor, külföldi tapasztalatai alapján a hagyom ányossal szem ben a fé lü z e m i oktatás fo n to s sá g á t hangsúlyozta és m e g in d íto tta a tanszék üzem csarnokának építését.
Egy nagynyom ású folytonos üzem ű ikerreaktor a B M E Kém iai Technológia Tanszék m űszerei közül
A Kémiai Technológia Tanszék 1962-ben a G ellért-téri kémia épületből a v o lt ele ktro te ch nikai és fizika In té ze t (Budafoki u. 8., mai F. ép.) pavilonjába kö ltö zö tt, m e lyn e k fe lú jíto tt I. és II. em eletén, valam int alagsori helyiségében m űködik ma is. Ezután a kutatások súlyát Vajta László, m ajd 1967-től Szebényl Imre p ro fe sszo ro k ve ze té sé ve l a kőolajipar és p e tro lké m ia te rü le té re helyezték át. Az oktatás te ré n is változások tö rté n te k ; b e ve ze tté k a ké tfo ko za tú ve g yé szm é rn ö kké p zé st (1969/70) és az oki. ve g yé szm é rn ö kö k m e lle tt elke zd té k a 3 éves vegyész ü z e m m é rn ö ki kiképzést. Az újabb kö v e te lm é n y e kn e k m e g fe le lő e n n ő tt a tanszék m űszerparkja, az elkészült üzem csarnokban (Duna parti D. ép.) a vízlágyító, az alkáli-klorid elektrolizáló stb. b e rendezések felhasználásával v é g z e tt fé lü ze m i gyakorlatokkal a m é rn ö kké pzé s korszerű fo rm á já t va ló síto ttá k m e g . Az oktatás hatékonyságát növelte, hogy 1970-ben a tanszék - a B M E V egyészm érnöki Karán elsőként -p ro g ra m o z h a tó szám ítógépet kapcsolt be a te ch n o ló g ia i fe la d a to k m egoldásába. Részt vállalt továbbá a m é rn ö kö k to vá bbképzésében is, a B M E szakm érnök (kenéstechnikai, környezetvédelm i, irányítástechnikai stb.) tanfolyam ain oktatói aktívan közrem űködtek. Ez azért é rd e m e l fig y e lm e t, m e rt a Kémiai Technológia Tanszék n em csak a ve g yé szm é rnö k, hanem a BM E valam ennyi karának -a z építészm érnöki kart kivéve - hallgatóit oktatták, így óra te rh e lé se m in d e n ko r igen nagy volt.
A tanszék tö rté n e té n e k vázolásánál arról a fontos szerepről sem feledkezhetünk meg, m elyet 1945 után a tanszéken alakult kutatóintézetek m egszületésénél és m űködésük elindításában betöltött. Flelyiségeiben kapott hajlékot és kezdte el m unkáját a három legjelentősebb vegyipari kutatóintézet; a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet (MÁFKI, 1948), a Nehézvegyipari Kutató Intézet (NEVIKI, 1949) és a Nagynyom ású Kísérleti Intézet (NAKI, 1951), továbbá az M T A Műszaki Kémiai Kutató Intézet (MÜKKI) is a tanszéken kapott átm eneti o tth o n t (1960), Az intézetekhez a tanszéket ma is szoros kapcsolatok fűzik.
M indez elősegítette dinamikus fe jlő d ésé t az oktatásban és kutatásban, így fennállása 125-i évében is a nagynevű elődök nyom dokain haladva eredm ényesen működik.
M óra László
Iro d a lo m
Zelovich Kornél: /4 m.klr. József M űegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története. Bp., 1922.
Szebényi Im re: A szénkém iai és petrolkém iai kutatások fejlődése a Budapesti M űszaki Egyetem Kémiai Technológia Tanszékén. Kém iai Közlemények. 34. köt. 1970. pp.443-455.
A Budapesti M űszaki Egyetem vegyészmérnöki karának centenárium i emlékkönyve 1871-1971. Bp., 1972. pp.67-91.
Móra László: A Budapesti M űszaki Egyetem Kém iai Technológia Tanszék százéves története. Bp., 1975.