VON’
P r. p U I D O S c H E N Z L .
Stiftskapitular zu Admont, der ungar. wissenschaftlichen Akademie und der k. k. geologischen Reichsanstali dem, der „Société Impériale des N aturalistes de Moscou“ und der Österreich, meteorologischen Gesellsc
Mitgliede, Din ~fihvM efeerologi^m<jUErdi»apietismus.
0
HSZÂGQS M ÏÏT F0
- i l à Í {ÉS FÖLDMl!;'ÄG!ahrgang
1871
.... s es
BUDAPEST, 1873,
NYOMATOTT A MAGYAR KIR. EUYKTEMI KÖNYVNYOMDÁBAN.
a ka d é m iku st. Schenzl osztrák származású volt, m é g is ízig-vérig m agyar le tt. Fájó szívvel hagyta el hazánkat 1886-ban. A d m o n ti apát le tt és G razban'halt m eg 1888-ban. A hálás utókor születésének 100-ik évfordulóját 1923-ban, majd halálának 100-ik évfordulóját 1990- ben m e g ü n n e p e lte . Schenzl a m iko r igazgatóvá vá la szto ttá k egy nagylétszám ú saját é p ü le té b e n m ű kö d ő in té ze trő l á lm o d o tt, ez azonban m é g sokáig vá ra to tt magára.
Az első fellendülés
1890-ben d ö n tő fo rd u la t kö v e tk e z e tt az in té ze t é le té b e n . A király az A kadém ia javaslatára K onkoly-Thege M ikló s jó m ó d ú fö ld b irto k o s t, is m e rt csillagászt, a ka d é m iku st m egteszi igazgatónak. Első té n ykedése volt, hogy az intézet létszám át m e g fele lő e n em e li és 3 fő rő l először 6 főre, majd 1900-ban 29 fő re növelte. D ö n tő lépés vo lt, h ogy 1893-ban a K u ltu szm in isztériu m b ó l a sokkal nagyobb le h e tő s é g e k e t biztosító F öldm üvelésügyi M in is z té riu m hatáskörébe v itte . A régi fennhatóságra je lle m ző vo lt, hogy K onkolyt egy a lkalom m al a m in iszte r úgy fogadta: „In k á b b ne dolgozzatok s e m m it, csak pénzt ne kérjetek. A válasz az vo lt, hogy én m ég Krisztus palástját is eladnám a tu d o m á n y é rt".
E g yébként az Intézet 1893-tól 1950-ig a F öldm ű ve lé sü g yi tárcához ta rto z o tt. Az Intézet a Casinó utcából a Lovas útra a Novák-villába, majd a Fő utcába is m é t bérházba került.
Sajnos az é szlelésekre o tt nem v o lt lehetőség, így Ó gyallán, Konkoly saját birtokán a d o tt te lk e t, h ogy o tt fe lé p ü ljö n egy o b szervatórium . Az ógyallai o b sze rva tó riu m akkor Európa egyik leg ko rsze rű b b in té zm é n ye volt. Sajnos a Trianoni béke után ez e lve z e tt szám unkra, pedig igen kiváló m eteorológusok dolgoztak benne. 1910-ben m e g é p ü lt egy végleges igen fényes palota al l . kér. Intézet, (később Kitaibel Pál) utcában, ahol ma is m űködik. Az é p ü let m e lle tt b iz to s íto tt a főváros te lk e t az észlelések számára korszerű m ű sze re ze ttsé g g e l. Ez sajnos a 80-as években m e g szű n t. 1910-ben az első világháború e lő tt K onkoly idejében a m e g fig y e lő állom ások száma 1430 volt, ebből a klíma állom ások száma 200. Az első té rké p e s időjárási napi-jelentés 1891 június 1-én je le n t m eg. A napi p rognózisokat akkor távirati ú to n k ü ld té k széjjel vidéki postahivatalok útján. Az igazgatóság m e lle tt m ű k ö d ö tt klíma osztály, az obszervatórium (Ógyallán), prognózis osztály, h id rom eteorológiai osztály, jól fe ls z e re lt m echanikai m űhely, 1896-ban zivatar osztály, 1912-ben aerológiai osztály.
M indez K onkoly M ikló s érd e m e vo lt. Ez az időszak v o lt az első nagy fe lle n d ü lé s ideje a m agyar m eteorológiának. Konkoly után kiváló tu d ó so k vezetik a m e te o ro lóg iá t, m in t Róna Zsigm ond, S te in e r Lajos, M arczell György. Sajnos azonban a világháború akadályozta a fe jlő d é s t, e n n e k kö ve tkeztében igen erős visszaesés kö ve tke ze tt.
A m ásodik fellendülés
A háború után fe jlő d é s t je le n te tt Réthly A ntal igazgatása. Réthly A n ta lt az A kadém ia javaslatára a korm ányzó nevezte ki 1934-ben. Első le g fo n to sa b b feladatának te k in te tte a szakem berek utánpótlását, szorgalmazta e g ye te m i tanszék felállítását, igaz erre a m ásodik világháború után került csak sor. M egalapította külföldi m intára a M agyar M e te o ro lóg ia i T ársaságot és ezzel m e g m e n te tte az Időjárás szakmai fo lyó ira t további m e g je le n te té s é t, ami im m á r a 99-ik é vfo lya m á t érte el. Az ország éghajlatának feltárása érdekében szakmai kiadványokat je le n te te tt m eg. 1934-ben az első M agyar Éghajlati A tlaszt szerkesztette. Ez akkor csak kéziratban je le n t m eg. M egindította az agrom eteorológiai kutatásokat. Első volt,
A z intézet 1910-ben átadott új épülete a II. kerület Kitaibel Pál utcában
aki a kö rn ye ze tvé d e le m érdekében hallatta szavát. Tám ogatta a balneológiai kutatásokat.
Felszólalt a parla m e n tb e n a vizim é rn ö kö k vé d e lm é b e n , akiket tá m a d ta k, hogy az árvízvédelem é rd ekében te tt intézkedésekkel aszályossá te tté k az A lfö ld éghajlatát.
A m ásodik világháború igen súlyos károkat okozott, az in té ze t 17 b e lö v é s t kapott, ezt k e lle tt rendbe hozni, de m ég súlyosabb v o lt a hálózat szétesése. Az in té z e t ke ttős fe la d a tá t m e g s zü n te tté k , a fö ld m á g n e s s é g kutatása a Geofizikai Intézethez került, a Budakeszin R éthly által é p íte tt obsze rva tó riu m m a l e g yü tt.
A harmadik fellendülés
Kiheverve a háborús pusztítást, tanúi lehettünk im m ár m eteorológiánk törté n e té b e n a harmadik nagyarányú fellendülésnek. Kettős felügyelet alá került az intézet, a Földmüvelésügyi M inisztérium m e lle tt a polgári repülés megindulása következtében a Közlekedésügyi M inisztérium is felügyeleti szerv lett. 1950-ben súlyos sérelem érte szolgálatunkat, hazaárulás vádjával az AVH letartóztatta Tóth Géza igazgatót a zseniális szervezőt és kiváló aerológust.
Recskre internálták. 1947-ben e gyike vo lt a m agyar szolgálat, am elyik a M e te o ro lóg ia i Világszervezet (W M O ) e g ye zm é n yé t aláírta. M indez je le n tő s változás vo lt, hiszen a nem zetközi m e te o ro lóg ia i világ szolgálatban je le n tő s sze re p e t ke lle tt vállalni. 1950-ben a H onvédelm i M inisztérium gyakorolta a felügyeletet, Dési Frigyes m e te o ro lóg u st alezredesi rendfokozattal nevezte ki a m iniszter. Nagyarányú korszerű fe jlő d és ke zd ő dö tt. 1953-ban a M in iszte rta n ács fennhatósága alá került az intézet. 1967-ben egy rövid ideig a T udom ányos A kadém ia, m ajd az O rszágos M űszaki F ejlesztési B izottság gyakorolta a
fe lü g y e le te t. Ez alatt ü n n e p e lte az in té ze t ce n te n á riu m á t. Az első 100 év tö rté n e te m e g je le n t: „F e je z e te k a m agyar m e teorológia tö rté n e té b ő l 1870-1 9 7 0 ".
J e le n tő s fe jlő d é s t je le n te tt, hogy Dési Frigyes ve ze té se alatt m e g in d u lt a szervezett tu d o m á n y o s kutatás. Az ELTE-n lé te s ü lt tanszékről jól ké p ze tt sza ke m b e rek ke rü lte k ki.
Igen sokoldalú nem zetközi kapcsolat é p ü lt ki. A m agyar m e te o ro lóg ia részt v'"..“: a n e m ze tkö zi kutatásokban. 1957-ben a „N e m z e tk ö z i Geofizikai Év' k e le té b e n , 1959-ben a „N e m z e tk ö z i Geofizikai E g y ü ttm ű k ö d é s b e n ", 1964-ben a „N y u g o d t Nap É ve"
kutatásaiban. Ettől kezdve szoros kapcsolat é p ü lt ki a globális légkör kutatásban. A nem zetközi e g y ü ttm ű k ö d é s talán egyetlen tudom ányszakon sem oly régi, olyan szoros és őszinte m in t az időjárás tudom ányában, a m e lyn e k létkérdése, hogy a világ m inden országának kutatói egym ással karöltve dolgozzanak. Több népszerű k ö te te t je le n te te tt m eg Dési. Az in té ze t létszám a 1970-ben közel 500 fő, 1980-ban 800 fő, m ajd 1988-ban 1000 fő vo lt. Az in té ze t ve zetése e ln ö ksé g e t h o z o tt létre és három külön in té ze te t:
Központi, Előrejelző és L é g kö rku ta tó in té ze te t. Ez a fe jle szté s a mai m e g íté lé s szerint valóban tú lz o tt vo lt. Az in té ze t elnökei voltak: Dési Frigyes, Czelnay Rudolf, Barát József.
Ez a latt erős szo vje t irányítás m ű kö d ö tt.
A je le n
Az országban 1990-ben b e k ö v e tk e z e tt átalakulás a m e teo ro lóg ia i szolgálatban is óriási változást hozott. Jelentős létszám- és költségvetés csö kke n té st kellett végrehajtani, egyes te v é k e n y s é g e k m egszűntek, m in t pl. a jé g e ső elhárítás ü ze m e lte té se . Az in té ze t fe lü g y e le ti szerve a K örnyezetvédelm i és T e rü le tfe jle szté si M in is zté riu m le tt. Elnöknek M e rsich Ivánt nevezték ki. Az Országos M e te o ro lóg ia i Szolgálat fe la d a tá t és hatá sköré t a 12/1992(IV.23) KTM re n d e le t szabályozza.
Jelenleg az éghajlatkutató un. főállom ások száma 90, a csapadékm érő állom ások száma 700. Igen korszerű m e g fig ye lő és adatgyűjtő rendszer m űködik. N em zetközi színvonalú a radar, rádiószondás m érőhálózat. Állandó napsugárzásm érés, ózonm érés, légszennyezett
ség m é ré s fo ly ik ás radiológiai m érőhálózat. M ű k ö d ik egy ke re ske d e lm i szolgáltató iroda.
K utatások fo lyn a k éghajlati, agro m e te o ro ló g ia i és lég sze nn ye ze ttsé g i vonalon. Korszerű a balatoni és Velence-tavi viharjelzés és a R e p ü lésm eteorológiai Központ, va la m in t a nukleáris b a le set elhárítás.
Az e ln ö kség alá tartozik egy intézet (Légkörfizikai), egy főosztály, 7 osztály, 3 k u ta tó c s o p o rt és a K ereskedelm i S zolgáltató Iroda. Az in té ze t kiadványai: Időjárási N a pijelentés, Időjárási előrejelzés 10 napra, M e te oro lóg ia i előrejelzés 6 hónapra, A g ro m e te o ro ló g ia i tájékoztató, Időjárási havijelentés, Levegőkörnyezeti tá jé ko zta tó , az Időjárás fo ly ó ira t (angol nyelven), a Légkör szakm ai tájékoztató, különböző tanulm ányok, így lép a m agyar m e te o ro lóg ia i szolgálat a 125. évébe.
Zách Alfréd