(K é s m á rk , 1 5 9 5 . - L ő c s e , 1 6 4 8 . á p r. 2 4 .)
F rölich D ávid g e o g rá fu s , k a le n d á riu m -k é s z ítő , c s illa g á s z és m a te m a tik u s v o lt, aki je le n té k e n y fiz ik a i is m e re te k k e l is re n d e lk e z e tt. M a g á n y o s alakja e századnak, ko rá t so k s z e m p o n tb ó l m e g e lő z te , ta n ítv á n y a , k ö v e tő je n e m v o lt, és az u tó k o r m é g sokkal m o s to h á b b a n b á n t ve le , m in t H o n te ru s Jánossal, a tu d ó s n yo m d á ssza l és ta n ító m e s te rre l, az u tó b b i m ű v e iv e l le g a lá b b a s zo rg a lm a s filo ló g u s o k és e g y h á z tö rté n é s z e k fo g la lk o z ta k .
T a n u lm á n y a it az O dera m e lle tti F ra n k fu rtb a n v é g e z te , és ö s s ze se n 12 e s z te n d ő t tö ltö tt k ü lfö ld i utazásokkal. K ü lönösen m agyar, n é m e t és latin n yelvű ka lendárium aival o lyan h írn é vre t e t t s ze rt, h o g y III. F erdinánd a „c s á s z á ri és királyi m a te m a tik u s "
c ím é v e l tü n te tte ki, és n y u g d íja t b iz to s íto tt szám ára. K ü lfö ld rő l h a z a té rte után K é sm á rk o n é lt, é s iro d a lm i m u n k á s s á g a m e lle tt m a g á n ta n ító k é n t m a te m a tik á t és tö r té n e lm e t a d o tt elő. N e v e z e te s azonban n e m tu d o m á n y a által le tt, h a n e m azért, m e rt e ls ő k é n t m ászta m e g a M a g a s-T á tra c s ú c s a it, m é g p e d ig 1 6 1 5 -b e n .
Ő m aga k é t m ű v é b e n , az 1 6 3 9 -b e n m e g je le n t M e d u lla G e o g ra p h ia e -b a n , és az 1644-es kiadású C ynosura V ia to ru m -b a n is leírja e zt az e s e m é n y t. Ez n e m e lső so rb a n a zé rt é rd e k e s , m e rt ő t m in t korai a lp in is tá t is m e rjü k m e g , h a n e m a zé rt, m e rt ez a lka lo m m a l s z e rz e tt m e g fig y e lé s e in e k leírásai m in t igazi te rm é s z e ttu d ó s t m u ta tjá k be e g y olyan korban, a m ik o r sokkal in ká b b szokás v o lt a ré g i iro d a lo m fa n ta s z tik u s a n vad s p e k u lá c ió it fe le le v e n íte n i, m in t a sa já t ta p a s z ta la to k ró l b e s zá m o ln i.
F rölich u g y a n is a lé g n y o m á s n a k a fö ld ra jz i m a g a ssá g g a l va ló v á lto z á s á t sokkal e lő b b é s z le lte , m in t a h o g y e zt T o rric e llirő l, P ascalról v a g y m á s o k ró l az e g y e te m e s fiz ik a tö rté n e t-írá s fe lje g y e z te . T e rm é s z e te s e n , ez n e m je le n ti azt, h o g y n e m z e tk ö z i v is z o n y la tb a n b á rm ily e n p rio ritá s i ig é n n y e l k e lle n e fe llé p n ü n k , c su p á n azt, h o g y M a g y a ro rsz á g o n se m h iá n yo zta k a n y ito tt sze m ű e m b e re k , a kik k é p e s e k v o lta k a té n y e k e t m e g fig y e ln i, a m in t s ik e rü lt s k o la s z tik u s g á tlá s a ik tó l m e g s z a b a d u ln iu k .
A z e lm o n d o tta k és to vá b b i m u n ká i alapján jo g g a l v á m o k azt, h o g y F rö lic h is csak e b b e a c s o p o rtb a ta rto z z o n . A h e ly z e t azonban az, h o g y igen is és n e m is, hiszen m u n ká s sá g á b a n a korban le g m o d e rn e b b n e k sz á m ító g o n d o la to k m e lle tt m e g ta lá lju k az elő ző század, va g y annál ré g e b b i ko ro k b a b o n á it is. De ne fe le d jü k : m é g a XVIII.
században is ta lá lk o z u n k F rő lic h é h e z h a so n ló e lle n tm o n d á s o k k a l.
Az e lle n tm o n d á s o tt van, h o g y F rölich, m in t az e g y ik le g n é p sz e rű b b és le g e lte rje d te b b kalen dá riu m -sze rző , sok éven keresztül kö zö lte k a le n dá riu m a ib a n p ro g n o s z tik o n - ja it, u g y a n a k ko r m ás m ű ve ib e n m in d e z e k n é l sokkal h a la d o tta b b á llá s p o n to t fo g la lt el.
Ennek az e lle n tm o n d á s n a k a fe lo ld á s a talán o tt k e re s h e tő , h ogy csak a k a le n d á riu m o k je le n te tte k á llandó jö v e d e lm e t szám ára, m íg a tö b b i m ű inkább rá fiz e té s, k ö lts é g vo lt:
a M e d u lla G e o g ra p h ia e c. m u n ká ja pl. apósa k ö lts é g é n je le n t m eg.
M ű v e it három csoportra o szthatjuk. Az egyikbe fö ld ra jz k ju in k á i tartoznak, a M edulla, m in t k im o n d o tta n földleírás, és a Cynosura p re g rin a n tiu m , am ely m űfajilag vegyes: a
földrajzon kívül erkölcstani, tö rté n e ti, vagy akár szórakoztató m unkának is nevezhető. A m ásik - m e n n yisé g ile g legnagyobb - részt alkotják m unkásságában a kalendárium ok.
Ezeket azonban nem le h e t egyszerűen, m in t e g ye tle n m űfajhoz ta rto zó m ű v e k e t elkönyvelni. N yelvük magyar, n é m e t és latin, s é ve n te je le n te k m eg. M ű v e in e k harm adik csoportjába tartoznak a kalendárium oknak a hagyom ány szerint nem egészen odaillő fe je ze te i, va la m in t az A n a to m e R evolutions M undanae (A világ forgásának vázlata), a m e lye t m ég 1632-ben írt, m e g m u ta tva , hogy nem egészen é rt e g ye t saját kalendá
rium aival sem .
Frölich te h á t a XVII. század első fe lé n e k le g te rm é k e n y e b b kalendárium szerzője, aki 1623-tól kezdve é ve n te adta ki e m u n ká it Fasti vagy Ephem eris cím en latinul, m agyarul m in t "Froelich Dávid késm árki A stro n o m u s K alendárium át", és talán legnagyobb szám ban (legalábbis a legnagyobb szám ban fe nnm aradt) n é m e t nyelvű "Schreibkalender"-jeit:
"Alm anach"-jait, vagy "Tagebuch'-jait. K észített egy M e m o ro lo g iu m o t, azaz ö rö kn a p tá rt is, m elyben is m e rte ti a naptárkészítést, az ünnepek kiszámításának m ódját, m ajd tö rté n e tile g a k ü lö n fé le kalendárium okat. Ez a könyv te rm é sz e te se n fő ké p p e n táb lá za to ka t tartalm az, de m é g is v e g ye s m űfaj, m e rt az üres lapokra a tö rö k háborúk tö rté n e té t írta oda a szerző.
A Frölich-féle kalendárium okról elm ondhatjuk, hogy e gyüttvéve m indazt tartalmazzák, am it a Csízióktól kezdve a tö b b i is m e rt kalendárium . U gyanakkor találunk e g y je le n té k e n y tö b b le te t is, fő le g a n é m e t nyelvűekben, ezekben a legbőbeszédűbb. M íg pl. az 1643-as e szte n d ő re Váradon kiadott m agyar nyelvű kalendárium a naptáron és az egész rövidre fo g o tt P rognosticonon kívül csak egy szintén m agyar krónikát tartalm az, va la m in t az országos vásárok id ő p on tja it adja m eg, addig a n é m e t nyelvűek sokkal változatosabb tartalm úak.
A kalendárium ok a népszerű ism e re tte rje s z té s első m e g je le n é si form ájának m o n d h a tó k, és Frölich valóban e m űfaj m e s te ré n e k m utatkozik. E lm e fu tta tá sa pl. a m e te o ro lóg iá ró l - sok hasonlóval e g y ü tt - a P rognosticon egyes fe je z e te i közé van elhelyezve, m in t néhány "nützliche und lustige Fragen"-ra a d o tt válasz. N yilvánvaló, hogy n em csak é rd ekesebbé és színesebbé akarta te n n i ezzel a ka lendárium ot, hanem a ké rd é se ke t éppen azért helyezte két P rognosticon közé, m e rt azt, hogy m ilye n te rm é s lesz, vagy m ilyen járványok várhatók, azt az olvasók biztosan elolvasták, és így a tu d o m á n y o s kérdések iránti é rd e klő d é sn e k a fe lk e lté s é re a legjobb m ód v o lt ez az ügyes szerkesztési elv.
A ké rd é se k m ásik csoportjában, am elyek elszórva, esetleg nem is ugyanabban az évben szerepelnek, m indazt elm ondja apránként, a m it a kalendárium -készítésről tu d n i lehet, s a m it a H em ero lo g iu m b a n összefoglalva adott. Ebben is babonák, m itológia, s tu d o m á n y o s m egállapítások keverednek. Valahogy innen is azt olvassuk ki, hogy Frölich nem akart újat adni a szokásos vé le m é n ye kke l szem ben, csak id ő n k é n t egy-egy m egjegyzés, vagy a tö b b itő l e lü tő kérdés árulja el, hogy jól ism e ri a m odern fe lfe d e z é s e ke t, és saját maga e lő tt m ár kialakult a m o d e rn világlátása is. A kalendárium , m in t m ű fa j, nem is tűri a régi babonákkal sze m b e n i harcos kiállást, ezekben csupán az óvatos v é le k e d é s n e k van helye.
Az 1640-es kö te t azonban m ás szem p o n tb ó l nevezetes: az egyik, itt fe lv e te tt kérdés, és az arra a d o tt m e g h ö k k e n tő válasz fe lté tle n ü l e ld ö nti hovatartozását, ha ragaszkodik is
néhány babonához, ha fizikai is m e re te i sok helyen bizonytalanok is, ezek kö ve tke zn e k a korból, a m e lyb e n élt, de az, hogy a Föld forgásának kérdésében Galilei e líté lé se idején, 1640-ben határozottan Kopernikusz m e lle tt foglal állást, a kor legnagyobb és legbátrabb gondolkodói közé em eli. Elvégre tu d ju k , hogy m ilyen nagy szakm ai és világnézeti nehézségek leküzdésére v o lt szükség a kopernikuszi tan elterje d é sé h e z, és hogy olyan kiváló filo zó fu s, m in t Francis Bacon és nagy csillagász, m in t Tycho Brahe is ellene volt. Ez az ellenállás a XVII. század folyam án sem csökken, s ő t bizonyos é rte le m b e n fokozódik, s term é sze te se n Magyarországon is, a különféle vallásos fizikai irányzatok hatása alatt. Ezért nem le h e t e lé g gé hangsúlyozni, m ilye n nagy je le n tő s é g e van annak, hogy a Kárpátok tövében m eghúzódó szepességi kisváros "császári m atem atikusa" lelkesedéssel szegődik az új tan hívei közé.
Frölich színes egyéniségét talán legjobban legutolsó, 1644-ben m eg je le n t Synosura sen B ibliotheca V ia to ru m cím ű m űve m utatja. Hadd m ondja el is m é t maga a szerző, mi van ebben a könyvben, m e rt ta rta lo m je gyzé kn e k is beillő cím e van: „V án d o rló kn a k, azaz utazóknak könyvtára vagy vezérfonala, am ely m inden eddig m e g je le n te k közül abszolúte a leghasznosabb és legvidám abb, Két Részben összeállítva: A m e ly e k közül az Első Négy Könyvből áll és tartalm azza: I. Száz és m ég tíz utazási p roblém át. II. S okféle ta n á cso t az utazók szám ára".
Érdekes és kedves könyve ez, fizikai, term észettudom ányi vonatkozásban nem sok újat m ond ugyan Frölich többi m űvéhez képest, m e g é rd e m e ln e azonban iro d a lo m tö rté n e ti, tö rté n e ti és tu d o m á n y tö rté n e ti sze m p o n tb ó l egy te lje s és részletes m é lta tá s t, m e rt egy Szőnyi B enjám in által idézett rész kivételével m ég csak e m líté s t sem ta lá lu nk róla az irodalom ban.
M. Zem plén Jolán alapján Gazda István*
* M. Zemplén Jolán 1974-ben szlovák nyelven megjelent tanulmányából sajtó alá rendezte: Gazda István