A magyar térképészet tö rté n e té n e k jelentős esem énye volt, am ikor 75 évvel ezelőtt, több évtizedes törekvés után létrejöttek annak a feltételei, hogy az önálló m agyar katonai térképészeti szervezet eredm ényesen tudjon m űködni. Az Évfordulóink 1987 évi füzetében am ikor m egem lékeztünk Tóth Ágoston születésének 175. évfordulójáról, kiem eltük az érdem ei között az önálló intézet alapításával kapcsolatos kezdem ényezést. Kezdeményezé
seinek eredm ényét sajnos, nem élhette meg, halála után m ég három évtizednek kellett eltelni amíg az álma valóra vált. A térképészeti intézet megalakítását megelőző fontosabb események a következők voltak:
A tö rö k háborúkat követő évszázad hadi tapasztalatai igazolták azt, hogy a jelentősebb katonai eszközök alkalmazása az eddigieknél is követelőbben írja elő a m egfelelő térképet. Ezt a fe lism e ré st követte az első katonai fe lm é ré st (1763-1787) elindító császári rendelkezés.
M inket ez elsősorban abban érint, hogy Mária Terézia a következőkkel egészítette ki a rendelkezést: „Teljesen egyetértek s' a munkát különösen Magyarországon nem lehet eléggé szorgalmazni."
Az első katonai felvételben m agyar térképésztisztek is részt vettek. A baffy főhadnagy, br.
Forgács, Dedovich M árton, Duka Péter m unkáit lehet kiemelni, de elsősorban Jeney Lajos M ihály kiváló képességeit, aki az erdélyi, később a déli katonai határőrvidék térképezéseit irányította és a 17 éves szakvezetési munkáját értékelve, II. József vezérőrnaggyá léptette elő.
A m ásodik katonai felm érésben (1819-1866) a magyar szakem berek részvétele m ár sokkal nagyobb volt. Nem csak az érdemel kiemelést, hogy egyes részlegeket magyar származásúak vezettek (pl. a Salzburg környéki fe lm é ré se ket Petrich András ezredes), de az is, hogy abban részt v e tte k többen, akik a re fo rm ko rt követő m agyar mozgalmak, tö b b e n közülük a szabadságharc vezetői lettek. A m ásodik katonai felm érés kiem elkedő m agyar szakemberei közül csak a következőket említjük:
Tóth Ágoston Ráfáel a szabadságharcban honvédtisztként v e tt rész, további sorsáról az
„É vfordulóink... 1987"-ben szám oltunk be.
Czecz János a szabadságharc honvédtábornoka Argentínába emigrált, ahol nagy területek fe lm é ré sé t vezette és megalapította a Buenos-Aires-i katonai akadémiát.
Hollán Ernő hadmérnöki főhadnagy a M agyar M érnök és Építész Egylet alapító elnöke, 1858-tól az M T A r. tagja.
Petzelt József a hazai fö ldm érőm érnök képzés tanára, 1848-tól alezredesi rangban a hadi- főtanoda aligazgatója.
Asbóth Sándor mérnök-ezredes Amerikába emigrált, ahol városrendező lett. A polgárháború
ban amerikai tábornokként halt meg.
A sort m ég lehetne folytatni Alsószopori Nagy László br. őrnagy a Pápai Á llam térképezője, Lakos János br. hadtörténeti író az M TA tagja és m ég több kiváló térképész nevének a felsorolásával.
A harm adik katonai fe lm é ré s (1869-1899) m ár a kiegyezés utáni időszakra esik. Az O sztrák-M agyar M onarchiában a katonai té rké p e zé s a közös h a d ü g ym in iszté riu m alá
ta rto z o tt, 1867 után a K.u.k. M ilitá rg e o g ra p h isch e s In s titu t (Cs. és kir. K atonaföldrajzi Intézet) ke re té b e n m aradt. Az in té z e t élén m in d ig tá b o rn o k állt, kö zö ttü k ketten vo lta k magyarországi származásúak: br. Steeb Keresztéty (péterváradi születésű) és br. Hübl A rtúr (nagyváradi születésű), az in té ze tn e k 1916-1918 kö zö tt az utolsó parancsnoka. Az in té ze t m unkatársai kö zö tt arányosan vo lta k a m agyar te rü le te k rő l szárm azó té rké p é sztiszte k, köztük vo lta k azok is, akik az 1920-as években az önálló m agyar in té ze t szervezésében és később veze té sé b e n részt ve tte k.
Tóth Ágoston ho n vé d e zre d e st nem tö rte m eg a h é té ve s o lm ü tzi rabság és re n d íth e te t
len e lh iva tottsá g g a l szállt síkra az önálló m agyar té rk é p é s z e t ügyéért. Életcéljának te k in te tte , hogy a B écstől való fü g g ő sé g a katonai té rké p é s z e t te ré n is m egszűnjön. A m é rn ö k e g y le t tám ogatásával m e g je le n t írásai m ár 1869-től tö b b alkalom m al szorgalm az
ták a B é cstő l való elválást. Az „In d ítvá n y a m agyar helyszínrajzi in té z e t felállítására"
v a la m in t az in té z e t alapszabály te rvezete, a bécsi és a m agyar k o rm á n y részéről is elutasításra került. Az indok a kiegyezés alapelveire hiva tko zo tt, arra, ho g y a hadügyi in té ze te k közös irányítás alá tartoznak. Az önálló m agyar katonai té rké p é s ze ti szervezet m egalakítását m ajd csak az O sztrák-M agyar M onarchia széthullása, illetve a közös in té z m é n ye k m egszűnése vonta maga után.
M o zg a lo m az önálló m agyar in té ze t megalakítására m ár 1917-ben e lke zd őd ö tt, am ikor a M agyar Földrajzi Társaság c ikke ke t je le n te te tt m eg a „jo b b és m agyar n ye lvű " té rk é p é rdekében. 1918-ban a Kogutovicz Károly által v e z e te tt M agyar Földrajzi In té ze t polgári k e re te k kö zö tt létrehozandó „M a g y a r Á llam i Földrajzi In té z e t" te rv é t v e te tte fe l és ja va sla tot n y ú jto tt be a bécsi közös intézet vagyonának m egosztására. Katonai oldalon is m e g in d u lt a m ozgalom , ennek kezdem ényezői a Ludovika A kadém ia té rké p é sz tanárai voltak. 1918 n o ve m b e rb e n Hajts Lajos ezredes, Kirchlechner Károly alezredes és Kogutovicz Károly javaslatot te rje s z te tt a korm ány elé „O rszá g o s Térképész és Földleíró In té z e t" szervezésére. A legnagyobb m agyar té rké p é sz szervezet, a kataszteri fe lm é ré s is hallatta hangját. Fasching Antal a m érnök egyletben ism e rte tte elgondolásait: „A m agyar országos fe lm é ré s e k és té rk é p é sz e t átszervezése, te k in te tte l a bécsi cs. és kir. katonai földrajzi in té z e t m e g s z ű n é s é re ." Fasching nem ja va so lt új in té ze te t, hanem a m e g le vő in té z m é n y e k e g y ü ttm ű k ö d é s é t szorgalm azta és javasolta a „M a g y a r O rszágos Felm érési és Térképészeti B izottságnak" a felállítását. Az egyes feladatok szétosztására Oltay Károly, a m ű e g y e te m geodéziai in té ze té n e k a ve ze tő je is ké szíte tt javaslatot. Javaslatban te h á t nem v o lt hiány, az ö n te vé ke n y ke zdem ényezések és összefonódások m e g le h e tő se n b o n y o lu lt ké p e t m u ta tta k. Károlyi M ihály köztársasági elnök hivatalba lépése után egy héttel, 1919. január 17-én aláírta a 758/eln.10.sz. re n d e le te t a „M a g ya r Katonai Térképé
szeti C soport" megalakítására. Parancsnoka Kirchlechner Károly alezredes lett, beosztottjai nagyrészt a bécsi in té ze t v o lt m unkatársai. Ideiglenes e lh e lye zé sé t az O rszágos Levéltár új é p ü leté b e n biztosították. Ezzel a 10 fő s csoporttal lé tre jö tt a későbbi in té ze t m egalakítá
sát b izto sító mag.
A té rk é p é sz e ti cso p o rt egyelőre csak a ke re te t b izto síto tta , szakszem élyzettel, fe lsze re lé sse l nem rendelkeztek. Feladatuk te h á t a sze m é lyze t toborzása és a té rké p készletek gyarapítása vo lt. Február 10-én a M ű e g y e te m geodéziai in té ze té b e n ke rü lt sor az új in té zm é n y m u n katervének a m egvitatására. O ltay Károly, Fasching A ntal, Hajts Lajos,
K irchlechner Károly részvételével ta rto tt m egb e szé lé se n az FM ke re té b e n egy új polgári in té zm é n y, az „O rszá g o s fö ld m é ré s, birto km e g osztá s, térképírás és fö ld írá s " című szervezet létrehozásában e g ye zte k m eg. Az in té z m é n y t a P M -ből á th e ly e z e tt Állam i F öldm érés, az FM fö ld m é ré s i és mezőgazdasági m űszaki szolgálata, v a la m in t a katonai té rké p író és fö ld le író egységből alakították volna. A részletes te rv e z e te t m árcius 10-én n y ú jto ttá k be a H M -ben és a P Ü M -ben.
A szervezés haladéktalanul m e g in d u lt, egyre sza p o ro d o tt a b e g y ű jtö tt anyag, érkeztek a szállítm ányok Bécsből, rendre jelentkeztek a térképigények, elkészült az oktatási te rv stb.
A szervezésnek ebben a m e n e té b e n jö tt az új fordulat, kikiáltották a Tanácsköztársaságot.
A Hadügyi N épbiztosság ideje a latt a té rké p é s ze ti c so p o rt fo lya m a to sa n tovább m ű k ö d ö tt. A V örös H adsereg m egalakulása a té rk é p é s z e te t is é rin tő sorozatos átszervezésekkel járt. A h a d m ű ve le te k fokozódásával a Hadügyi N épbiztosság egyre több té rk é p e t igényelt. Ezt csak nehezen és csak részben le h e te tt kielégíteni a B écstől vásárolt és az itth o n so ks z o ro s íto tt té rké p e kke l. Kogutovicz in té ze te vállalkozott az 1:75.000-es té rké p e k sokszorosítására, ami a kezdetben várakozáson felül s ik e rü lt és ennek kö ve tke zté b e n ő t bízták m eg egy új in té ze t m egszervezésével. A katonai helyzet súlyosbodásával v á lto zo tt a helyzet, a térképező c so p o rt fo n to s a b b fe la d a to k a t kapott. A je le n tke ző m in ő sé g i és más kifo g á so k m ia tt a polgári (K ogutovicz-féle M a g ya r Földrajzi Intézet) és a katonai intézm ények között az e lle n té te k oda vezettek, hogy K ogutoviczéktól a m egbízást visszavonták.
A Magyar Katonai Térképező Csoport veze té sé b e n a Tanácsköztársaság ideje alatt K irchlechner változatlanul a helyén m aradt, azzal a m egszorítással, hogy S ch re ib er Ede b e tű ö n tő n yo m d á szt politikai m e g b ízo tti beosztásba he lye zté k m ellé. M á ju s 16-tól a Tanácsköztársaság bukásáig két aláírással, a politikai biztos ellenjegyzésével m e h e tte k ki az intézkedések.
Időközben a M agyar Katonai Térképező C soport sikeresen rendezte sorait, a szakem berek toborzása e re d m é nye s vo lt, az 1:200.000-es sze lvé n yeke t sik e rü lt b é re lt n yom dák
ban előállítani és elérték, hogy a v o lt bécsi in té ze t ö rökébe ne a K ogutovicz-féle intézet lépjen.
A Tanácsköztársaság után a nagy igyekezettel fe jle s zté s n e k in d u lt M agyar Katonai Térképező Csoportot a bukás okozta szervezeti m egrá zkó dta tá so ko n kívül anyagi ve szte sé g e k is érték. A ugusztus 17-től kezdve öt napon át a rom án hadsereg m in te g y 3 m illió korona é rté kű m űszert, fé n yké p é sze ti anyagot és té rk é p e t szá llíto tt el a cso p o rt készletéből. A parancsnok eljárása a szö ve tsé g e se k katonai m issziójánál e re d m é n yte le n volt.
H M re n d e le tre sze p te m b e r 13-án javaslat készült a sze m é lyze t újjászervezésére. 1919 n o ve m b e r 9-én Hajts Lajos ezredes v e tte át a cs o p o rt ve ze té sé t. A szinte a se m m ib ő l újjáéledt sze rve ze t rövidesen m e g te re m te tte a fe lté te le k e t, hogy a fe la d a ta it sikerrel ellássa. A kö ve tke ző év v o lt az az időszak, am ikor az in té z e t kife jle sz té s é n e k fe lté te le i kialakultak és azt ki is használták. 1920. január 17. és fe b ru á r 23. között k ö ltö zö tt a csoport a mai helyére (Szilágyi Erzsébet Fasor 7.) a v o lt Szapáry Gyalogsági laktanyába. Térképei az 1920. é v v é g é n m á ra „M agyar Királyi Térképező C soport" ne ve t tü n te tté k fel. 1921-től használták az új nevet: „M a gya r Királyi Katonai Térképészeti Intézet. "
Tóth Ágoston szobra szülővárosában, Marcaliban
A „ M H Tóth Ágoston Térképészeti Intéze t"
bejáratánál elhelyezett emléktábla
A bécsi közös in té ze t m e g szű n té ve l az osztrákoknak át ke lle tt adni a trianoni országhatáron belüli te rü le t 1:25.000 és 1:75.000 m éretarányú té rké p a n ya g o t, az 1:200.000 és 1:750.000-es á tte k in tő té rké p e k társkiadói jogát, va la m in t arányos m űsze rfe lsze re lé st. Az á ta d o tt térképanyag jó ré szt m ár elavult volt, ream bulálási és új fe lm é ré s i fe la d a t várt a fiatal intézetre. Ezzel kapcsolatban kell kiem elni, h ogy a csoport m ár szervezésének a kezdete óta fo g la lkozo tt a térképezésnél a fo to g ra m m e tria i eljárások ig é n ybe vé te lé ve l. M ár a cs o p o rt 1920. évi szervezeti táblázatában szerepel az „a e ro fo to - g ra m m e tria i o sz tá ly " Gerő László százados ve ze té sé ve l. A katonai té rk é p é s z e t érdem e, hogy évtizedek múlva ez az eljárás a polgári térképészetnél is általános alkalmazásra került.
Az intézet további sorsáról csak annyit, hogy abban sikerekről is bőven lehet beszámolni.
A m ásodik világháború utáni években m e g is m é tlő d te k az alakulás éveiben v o lt nehéz
ségek. Az intézet nevét többször változtatták, a fontosabb jellem ző névváltoztatások: 1922- ben „Á lla m i Térképező In té z e t", 1938-től „H o n v é d M .K ir. Térképészeti In té z e t", 1945-től
„M a g y a r H onvéd Térk. Intézet, 1950-től „H o n vé d Térk. In t.", 1957-től „M a g y a r Néphad
sereg T é rképészeti In té z e te ", végül 1986-tól „M H T ó th Á g o sto n T érké p é sze ti In té z e t".
M egjegyezzük, hogy 1948-ban m ár v o lt egy kísérlet, hogy az in té ze t annak a n e vé t viselje, aki m ár a m ú lt században olyan sokat ke zd e m é n ye ze tt az önálló m agyar katonai té rké p é sze ti in té ze t érdekében. Az akkori kö rü lm é n yek között a „T ó th Á g o s to n Honvéd Térképészeti In té z e t" elnevezés nem m a ra d h ato tt m eg, bízunk benne, ho g y ilyen jellegű gondok a jö vő b e n az intézet m u n ká já t nem fo g já k zavarni.
Raum Frigyes
Irodalom
Halász Ernő: Tóth Ágoston em lékezete Bp., 1890. Akadém iai em lékbeszédek VI11/4.
Temesi Gy.: Magyar Katonai Földrajzi Intézet. Földrajzi Közlemények 1918-1.
Raum Frigyes: Tóth Ágoston Rafael. Évfordulóink... 1987.
Raum Frigyes: Szakm atörténet 10. fejezet katonai felm érések. Székesfehérvár, 1991.
Baila János - Hrenkó Pál: A m agyar katonai térképészet története. Bp., 1991.
A magyar földm érés és térképészet története (Főszerkesztők: Joó István és Raum Frigyes). Második kö te t 4,51 fejezet (Hrenkó Pál) és 4,52 fejezet (Ném eth Ferenc). Bp., 1992.
50 ÉVVEL EZELŐTT ALAKULT MEG A MAGYAR MÉRNÖKÖK ÉS TECHNIKUSOK SZABAD SZAKSZERVEZETE
Budán m é g d ö rö g te k az á g yú k, a m ik o r 1945. ja n u á r 18-án P e ste n a F e re n c k ö rú t 41 - ben m e g a la k u lt a M a g ya r M é rn ö k ö k és T e c h n ik u s o k Szabad S za ksze rve ze te . Ez m e g a la k u lá s á tó l ke zd ve e g y s z e rre v o lt é rd e k v é d e lm i te s tü le t és sza k o s z tá ly a in k e re s z tü l a m ű sza ki é rte lm is é g szakm ai to v á b b k é p z é s é n e k m ű h e ly e .
Ezt m e g e lő z ő e n jö tt lé tre 1944. n o v e m b e r 29-én Szegeden a M é rn ö k ö k , V e g yé sze k és M ű n ö k ö k Szabad S za ksze rve ze te . P é c s e tt 1944 v é g é n a la k u lt h a so n ló s ze rve ze t.
A m é rn ö k i é rd e k v é d e le m n e k e g yko ri próbálkozásai közé ta rto z o tt a M é rn ö k és Építész E g y le t 19. századi m e g a la ku lá sa , k e z d e m é n y e z ő i: H e ve si Gyula, H e lfg o tt Á rm in , s az A M O S z (A lk a lm a z o tt M é rn ö k ö k O rszágos S z ö ve ts é g e ) 1918 őszi z á s z ló b o n tá s a . Ez v o lt a v ilá g e lső m é rn ö k ö k e t ö s s z e fo g ó é rd e k v é d e lm i sze rv e ze te .
A m é rn ö k s z a k s z e rv e z e t első e ln ö k e F is c h e r J ó z s e f ú jjá é p íté s i k o rm á n y b iz to s , a Fővárosi K ö zm u n ká k T anácsának e ln ö ke , a le ln ö k e K ővágó J ó z s e f a lp o lg á rm e s te r, a fő titk á ra p e d ig Zentai Béla akkori m in is z te ri ta n á c s o s le tt. A m e g a la k u lt sz a k s z e rve ze t lapját, a M ű s z a k i É rte lm is é g -e t Havas Ernő s z e rk e s z te tte .
A s z a k s z e rv e z e t sze re p e k e ttő s v o lt: e g y ré s z t m o z g ó s íta n i a m ű sza ki é rte lm is é g e t a ro m b a d ő lt ország ú jjá é p íté s é h e z , m á s ré s z t a m é rn ö k ö k és te c h n ik u s o k h a té k o n y é rd e k v é d e lm é n e k b izto sítá sa .
M e g g y ő z ő d é s ü n k , h o g y az ország háború u táni ú jjá é p íté s e m e g v a ló s íth a ta tla n le tt vo ln a a m ű s za k i é rte lm is é g n é lkü l.
A h á b o rú s c s e le k m é n y e k b e fe je z é s é v e l p á rhuzam osan é p ü lt ki a s z e rve z e t országos hálózata. 1945 vé g é re m á r 1 0 .0 0 0 tagja v o lt. Ez a lé ts z á m 1948-ra 2 2 .0 0 0 fő re n ö v e k e d e tt.
A szakszervezet bekapcsolta a műszaki é rte lm is é g e t a gyárak újjáépítésébe, a te rm e lé s m egindításába, s te vé ke n ye n v e tte k részt a fö ld re fo rm m űszaki m unkálataiban. Ebben az időben az országban 5-6000 m é rn ö k élt. (Ez a háború e lő tti létszám 60% -a. Többen kü lfö ld re távoztak, s nagyon sokan ebben az időben hadifogságban voltak.)
A szakszervezet 1946. m ájus 4-én és 5-én m e g ta rto tt első kongresszusán hangsúlyoz
ták, hogy az országban élő m űszaki é rte lm isé g te v é k e n y részese akar és tu d lenni az ország újjáépítésének.
Az 1946-ban m e g k ö tö tt első stabilizációs kollektív szerződésben a szakszervezet elérte, hogy a m űszaki é rte lm isé g a szakm unkások k e re se té n e k k é tsze re sé t kapta. (Ez rosszabb arány v o lt m in t a háború e lő tti, de jo b b vo lt m inden más é rte lm isé g i csoporténál.) Sajnos ezt a viszonylag e lfogadható bérarányt csak addig le h e te tt tartani, am íg m ű k ö d ö tt a m érnökszakszervezet. M eg szű n é se után fokozatosan ro m lo tt a m űszaki és te rm é s z e t- tu d o m á n y o s é rte lm is é g anyagi helyzete.
Az 1 947-ben induló h á ro m é ve s te rv kim unkálásában m ég te v é k e n y e n v e tt részt a m űszaki é rte lm is é g , de m e gvalósításában kü lö n ö se n 1948 nyarától - a p o litika i
fo rd u la ttó l - fo ko za to s a n k iszo ru lt ebből is. A gazdasági d ö n té s e k e g yre inkább politikai d ö n té s e k le tte k a m űszaki é rte lm is é g lé tszá m á n a k n ö ve lé se é rd e ké b e n .
1947. o któ b e r 29-én m egnyílt a M ű e g y e te m keretén belül az Á llam i M űszaki Főiskola, am e lyn e k igazgatói posztját V örös Im re gépész pro fe sszo r tö ltö tte be. Létrehozásában dö n tő szerepe v o lt e szakszervezetnek.
Sajnálatos, hogy a M agyar M é rn ö kö k és T echnikusok Szabad Szakszervezete 1948-ban egy fe lü lrő l h o zo tt politikai d ö n té s áldozata lett, ugyanis a szakszervezetek iparági á tszervezésével m e g szü n te tté k.
Fischer József,-K ővágó József, Lengyel Sándor, Philip M iklós, Zentai Béla - példaként álljon itt e néhány név - neve ö ss z e fo rrt a műszaki é rte lm is é g háború utáni tö rté n e té v e l.
A szakszervezet egykori léte jó bizonysága annak, hogy szükség van a m űszaki é rte lm isé g hatékony é rd e kvé d e lm é re .
1948. jú n iu s 29-én m egalakult a Műszaki és T e rm é sz e ttu d o m á n y i E gyesületek Szövetsége (MTESz). Ez m ár egy m ásik tö rté n e t.
Ném eth József
Irodalom
Németh József: A műszaki értelmiség a felszabadulás után (1945-1948). Akadémiai Kiadó, Bp., 1982.