Az indigenatusnak óeczikkelyezése (inarticulatio) azt jelenti, hogy az ünnepélyes honfiúsítást törvénybe kellett iktatni. A honfiúsítandó

indigenátusának ezen beczikkelyezéseért az országgyűléshez tar-tozott folyamodni.

A honfiúsításnak ezen utóbbi feltétele, a beczikkelyezés azon-ban nagyon sok indigenatus adományozásánál elmaradt, anélkül azonban, hogy indigenátusaik k é s ő b b érvényteleneknek tekintettek volna. Különösen áll ez az azokban az i d ő k b e n adományozott indigenatusokra, melyeknek évében vagy a rákövetkező években országgyűlés n e m tartatott. Különben minden indigenatus kihir-dettetett az illető vármegye közgyűlésén, közöltetett az ország herczegprimásával s az oklevél egy p é l d á n y a kiadatott a honfiú-sított egyénnek. A Liber Regiusba több indigenatus nincs be-vezetve s a honfiúi eskükről vezetett nyilvántartásokból némely családra nézve az a körülmény sem állapítható meg, hogy indi-genált tagja az ünnepélyes esküt letette-e, indigenatusuk beczikke-lyezve sincs, utóbb mégis kétségtelen n e m e s e k n e k ismertettek el.

Az indigenatust illetőleg m é g egy körülményre ki kell terjesz-k e d n ü n terjesz-k . Az indigenatus útján rendszerint u g y a n a b b a n a nemesi rangfokozat részesült az indigena, amelyet külföldön viselt. Csak az egyszerű nemességre nézve állt fenn e tekintetben kivétel, mert számos olyan külföldi nyert m a g y a r indigenatust és általa m a g y a r nemességet, kinek külföldön n e m e s s é g ü k nem volt; azok ellenben, kik már előzőleg is bárók vagy g r ó f o k voltak, indigenatusukban szokás szerint Magyarországon is ezt a nemesi rangfokozatot kapták.

Az indigena minden tekintetben ugyanazokkal a jogokkal és kötelességekkel birt, mint a született honfiak. Azoknál az indi-genáknál azonban, kiknek egyúttal a bárói vagy grófi r a n g

ado-mányozását is m a g á b a n foglaló indigenatusa beczikkelyezésénél n e m lett minden kétséget kizáró m ó d o n t ö r v é n y b e iktatva az országgyűlésen való ülés- és szavazati j o g u k (cum voto et sessione), k é t s é g merülhet fel az iránt, h o g y az országgyűlés főrendiházában ülés- és szavazati joggal mégis birnak-e, amely k é r d é s példáiil az 1729. évi 46. t.-cz. által indigenált landskroni és radei gróf Nessel-r o d e J á n o s H e Nessel-r m a n n F e Nessel-r e n c z ezNessel-redes e g y e n e s leszáNessel-rmazottaiNessel-ra nézve szóba is kerülhetne.

Erdélyben h a j d a n á b a n külön indigenatus volt; feltételeit az A p p r III. R. 41. Cz. 1. cz. és n é h á n y k é s ő b b i t ö r v é n y a k ö v e t k e z ő k b e n állapította m e g :

1. csak az volt Erdélyben indigenálható, ki k o r á b b i ha?ájában is »úri, n e m e s és vitézlő« e m b e r volt;

2. az indigenatus az országgyűlés által beczikkelyezendő ; 3. az indigena ü n n e p é l y e s esküt tartozott tenni;

4. honfiusítása dija fejében 1000 d r b aranyat kellett fizetnie, melyet csak az országgyűlés e n g e d h e t e t t el;

5. az indigenált külföldinek a fejedelem részéről is honfiúsítási o k m á n y n y a l kellett birnia.

Ma az indigenatus a d o m á n y o z á s a egészen m á s k é p e n történik, m i n t régen. Az állampolgárság megszerzésének az ú. n. honositás-n a k egyik ü honositás-n honositás-n e p é l y e s e b b m ó d j a , az úgyhonositás-nevezett oklevéllel való honosítás, az egyszerű okirattal való honosítással szemben. Fel-tételei e n y h é b b e k , mint emezé (az 5 évi itt tartózkodás és az adózás igazolása n e m kívántatik meg), a király a d j a a miniszter-tanács ajánlatára, nemességet azonban nem ad, beczikkelyezve n e m lesz. Az illető külföldinek oklevéllel való honosításával együtt a n e m e s s é g vagy a n n a k valamelyik m a g a s a b b r a n g f o k o z a t a is ado-mányozható, d e ezzel m é g n e m válik a főrendiház tagjává, miután a n n a k csak azok a családok a tagjai, melyek mint ilyenek be-czikkelyezve vannak, illetőleg a j ö v ő b e n beczikkelyeztetnek. Ahhoz tehát, h o g y valamely uj b á r ó vagy gróf a f ő r e n d i h á z n a k is tagja legyen, n e v é n e k beczikkelyezése szükséges. E n n e k hiányában O felsége a főrendiház kinevezett tagjai sorába személyére nézve azonban kinevezheti.

*

Arisztokráczia alatt t u l a j d o n k é p e n azon társadalmi elemek összességét értjük, mely előkelő születésénél, nagy vagyonánál és közjogilag elismert m a g a s r a n g j á n á l vagy czíménél fogva az Európa-szerte bevett felfogás szerint mindjárt a fejedelmi udvar

után következik, utána a legelőkelőbb szerepet játsza a társada-lomban s mint ilyen az udvarral összeköttetésben áll. A szó : arisztokráczia, már történeténél fogva is mindazon államokban, melyeknek alkotmánya rendi tagozaton épült fel, t u l a j d o n k é p e n a n e m e s s é g n e k szine-javát, tehát azt a születési arisztokrácziát jelen-tette, mely r a n g b a n a legmagasabban állott: a f ő n e m e s e k e t , az u. n.

főrangú családokat. A születési arisztokrácziához tehát az egy-szerű n e m e s e k n e m tartoznak. Ebből a körülményből is látható, hogy az arisztokráczia és alapítványképesség (udvarképesség) n e m azonos fogalmak. Az arisztokráczia a társadalomnak »felső tíz-ezre«, tulajdonképen az előkelőbb születésre alapított társadalmi fogalom, melynek k ö r e épen csak annyiban határozható meg»

a m e n n y i b e n a nemesi r e n d hierarchiai szervezetének keretei meg-állapíthatók. E k e r e t e k azonban az egyes társadalmak szerint nagyon különbözők. így pl. Ausztriában a herczegek és grófok)

Angolországban a lordok és családjaik (duke, marquess, earl, viscount, baron); Francziaországban az ancienne regime idejéből (a forradalom előtti korból) f e n m a r a d t herczegi (duc v. prince) marquis gróf (comte) és algróf (vicomte) s a Napoleon alatt ezen czímekkel felruházott családok; Olaszországban a principe, duca, marchese és conte; Spanyolországban a grand, duque, m a r q u e s és conde-családok, stb. számíthatók a született arisztokráczia közé. Német-ország e tekintetben is bizonyos kivételes elbánás alá esik: itt első helyen a mediatizált herczegek állnak, utánuk következnek a többi herczegek, a grófok között megint az első helyen a media-tizált grófi családok s csak utánuk a markgrafok és a többi g r ó f o k ; ellenben a b á r ó k Németországban már n e m számíttatnak az úgy-nevezett Hoher Adel-hez. Magyarországon a herczegek, g r ó f o k és bárók képezik a születési arisztokrácziát, ellenben nem tartozik hozzá a k ö z n e m e s s é g n e k különben bármily előkelő tagja, habár akár ő maga, akár pedig elődei még oly magas közjogi méltó-ságokat is visel, illetőleg viseltek.

A »születési arisztokráczia» tehát egy inclusiv fogalom, mely kizárólag a születés m a g a s a b b rangfokozatán alapszik. így tehát Magyarországon is a születési arisztokrácziához tartozik mindenki, kinek bárói, grófi vagy herczegi r a n g j a van. A primi acquirentesek, tehát közülük azok, kik maguk szerezték a nemességnek ezt a m a g a s a b b rangfokozatát, a szónak etymológiai értelméhez képest is, tehát nem tartoznak a született arisztokráczia fogalmi k ö r é b e , mert nem születtek arisztokratáknak és leszármazottaik is csak

akkor tekinthetők a születési arisztokráczia közé tartozóknak, ha a r a n g a d o m á n y o z á s a után születtek. Viszont e n y h é b b s z e m p o n t o k alá esik a f o g a l o m a m a g a s a b b nemesi r a n g a d o m á n y o z á s á n a k ideje és a házasság e g y e n r a n g ú s á g a t e k i n t e t é b e n . A primi acqui-rentes-ektől eltekintve, a születési arisztokráczia fogalma nincs oly értelemben korlátozva, mintha a n n a k bizonyos számú ősök kimu-tatása feltétele lenne, más szóval, csak az lenne k e b e l é b e tarto-zónak t e k i n t e n d ő , kinek m a g a s a b b nemesi rangja ilyen vagy olyan régi keletű, vagy legalább is az egyszerű n e m e s s é g n e k családja ennyi vagy annyi idő óta birtokában van, ha az arisztokrácziának némely tagja az ú j a b b főnemesi családokkal szemben bizonyos exclusiv irányelvet vall és követ is. T o v á b b á a házasság egyen-rangúsága sincs befolyással rá oly értelemben, mintha n e m tar-toznék a születési arisztokrácziához az, ki n e m e g y e n r a n g ú házas-ságból született vagy m e g s z ű n n é k a n n a k lenni, ha n e m egyen-rangú házasságra lép; e tekintetben a kaszt-szellem mindössze csak odáig mehet, hogy az illetővel n e m érintkezik, ez pedig mindenkinek tetszésére van bízva, de az illető született arisztokrata származása tényén ez a k ö r ü l m é n y n e m változtat. Ugyanez a fel-fogás áll a született arisztokrácziához tartozó férfiak n e m egyen-r a n g ú feleségeikegyen-re is, mint akik féegyen-rjük egyen-r a n g j á b a n , czímében és tiszteletjogaiban részesülnek, d e a születési arisztokrácziához tartozó n ő k n e k polgári származású férjei már a dolog természeténél és a f e n n e b b kifejezésre juttatott elvnél fogva más elbánás alá e s n e k : a születési arisztokrácziához semmi k ö r ü l m é n y e k között sem tar-toznak, sőt n e m tartoznak o d a a k k o r sem, ha egyszerű n e m e s e k vagy primi acquirentesek lennének is.

A születési arisztokráczia és u d v a r k é p e s s é g fogalma tehát n e m fedik e g y m á s t : a báró, gróf és herczeg (a kivételektől eltekintve) pusztán m a g a s a b b nemesi rangjánál fogva m é g n e m u d v a r k é p e s , ha az u d v a r k é p e s s é g különös feltételeinek e g y e b e k b e n n e m tud eleget tenni vagy kivételesen n e m részesül az u d v a r k é p e s s é g elis-m e r é s é b e n , viszont elis-m a g a s a b b neelis-mesi r a n g f o k o z a t a fel seelis-m elis-menti azon kötelezettség alól, hogy valamely udvari méltóság s lovag-r e n d b e és nemeshölgy-alapítványba való felvétele s bizonyos é r d e m r e n d e k adományozása esetén ugyanazt az ő s n e m e s i próbát tegye le, mely az illető méltóságra, alapítványra vagy é r d e m r e n d r e nézve megállapítva van, mert a bárói, grófi és herczegi r a n g a nemességnek csak egy-egy magasabb rangfokozatai, de n e m külön r e n d és a születési arisztokráczia épen csak fogalom, a n n a k az

egyszerű ténynek kifejezésére, hogy valaki születésénél fogva a nemesség hierarchiai b e r e n d e z e t t s é g é n e k m a g a s a b b rangfokoza-tához tartozik : bárónak, g r ó f n a k vagy herczegnek született anél-kül azonban, hogy ez a j o g o k és kötelességek tekintetében az egyszerű nemesi ranggal szemben bármiféle különleges helyzetet, kiváltságot vagy j o g o k a t biztosítana számára.

Az arisztokráczia fogalma azonban ú j a b b a n bó'vült és a társa-dalom az ezen születési arisztokráczia mellett hivatali és vagyoni arisztokrácziát is megkülönböztet, sőt a szellemi kiválóságoknak is tért kezd engedni. A hivatali arisztokráczia jogosultsága egy-részt a b b a n a szoros kapcsolatban gyökeredzik, melyben a l e g f ő b b állami méltóságok viselői az udvarral és általa az ország legelő-kelőbb társadalmával áll, a vagyoni arisztokráczia ellenben arra alapítja az arisztokrácziához való tartozóságát, hogy az általános közteherviselés elvének megvalósítása óta az állam terheihez a l e g n a g y o b b a r á n y b a n járul hozzá. A hivatali és vagyon-, vagy amint m á s k é p e n nevezni szokták: a / ^ / ^ - a r i s z t o k r á c z i a fogalmának tehát nincsenek olyan határozottan megállapított ismérvei, mint a születési arisztokrácziának, mert annak megállapítása, hogy még a m a g a s a b b r e n d ű államhivatalnokok közül is kik tekintessenek a szónak csak társadalmi vonatkozásában is az arisztokrácziához tartozóknak, épen olyan önkényes, mint a vagyoni czenzus, amely viszont a vagyonarisztokrácziának egyetlen mértéke.

Egész általánosságban véve a hivatali arisztokrácziát illetőleg felállíthatjuk azt az elvet, hogy az arisztokrácziának ezen osztá-lyába tartoznak mindazon méltóságok, hivatalok és tisztségek viselői, kiket az udvar ezen közjogi állásuknál fogva ősnemesi kvalifikácziójuk híjján is általában u d v a r k é p e s e k n e k ismer el: a miniszterek, államtitkárok, a l e g f ő b b bíróságok elnökei és alelnö-kei, a követek és meghatalmazott miniszterek, a tisztek közül az altábornagyok, t á b o r s z e r n a g y o k s a velük egyrangban levő tisztek (bár a hadsereg és a két h o n v é d s é g minden tisztje elvben udvar képes), az egyházfejedelmek, stb. stb. A vagyon-arisztokráczia alapja, a vagyon, m é g ennél is r u g é k o n y a b b és ellenőrizhetetle-n e b b valami. Általábaellenőrizhetetle-n azt a tételt szokták felállítaellenőrizhetetle-ni, h o g y gazdag ember az, kinek a saját vagyonából legalább is annyi jöve-delme van, hogy annak egy évi jövejöve-delme kamataiból bármely finom izlésű »úri család« hazájának fővárosában kényelemben, d e mégis takarékosan megélhet. Párisban egyremásra évi 12.000 f r a n k o t vesznek fel egy »úri család« m e g é l h e t é s é n e k

szükségle-teire, Francziaországban tehát » gazdag* e m b e r az, kinek olyan összegű vagy értékű saját v a g y o n a van, m e l y n e k egy évi jöve-d e l m e 12.000 f r a n k k a m a t o t hoz, vagyis a mi körülbelül évi 300.000 f r a n k tiszta és biztos j ö v e d e l e m n e k felel meg. Ez az ö s s z e g aztán körülbelül m e g is felel a mondaine-íölfogás jelenlegi stádiuma szerinti g a z d a g s á g f o g a l m á n a k .

Ez a felfogás azonban felette ingadozó az egyes államokban.

Például L o n d o n b a n , A m s t e r d a m b a n , Szent-Pétervárott stb. j ó v a l t ö b b v a g y o n kell ennél, hogy valaki g a z d a g e m b e r n e k legyen nevezhető, ellenben k e v e s e b b a z o k b a n az államokban, m e l y e k b e n a t a k a r é k o s s á g i szellem j o b b a n ki van fejlődve, mint példáu Franczia- vagy Angolországban.

Magyarországon nagyon is tág határok között m o z o g a gazdag-ság f o g a l m a és ezzel a pénzarisztokrácziának alapja. Nálunk körül-belül 10.000 k o r o n a az az összeg, melyből egy »úri család« kényel-mesen, d e költekezés nélkül megélhet, eszerint gazdag e m b e r az, kinek évi 200.000 k o r o n a biztos és állandó j ö v e d e l m e van.

A külföldi nemesi rang és azoknak k ü l ö n b ö z ő r a n g f o k o z a t a i , a viszonosság feltételei alatt, mint ilyenek Magyarországon is elismerve

vannak. E g y legfelsőbb rendelet szerint azonban csak azok külföldi n e m e s s é g e t e k i n t e n d ő i d e g e n n e k és ismertetnek el, kiknek nemes-ségét idegen >rendes állam« legfelsőbb hatalma s a hajdani n é m e t választó f e j e d e l m e k a d o m á n y o z t á k . Nem ismertetnek el tehát például n é h á n y olasz vagy svájczi váro9 által a d o m á n y o z o t t patricziátusok.

A n e m e s s é g ezen elismerése azonban az illető családnak ős-nemesi kvalifikácziójára vonatkozik. E b b ő l a s z e m p o n t b ó l az ide-gen n e m e s e k egy tekintet alá esnek a m a g y a r n e m e s e k k e l . Nemes-ségük elismerésének folymánya továbbá az a joguk is, hogy nemesi r a n g j u k a t czímerüket, czímeiket, előneveiket, stb. Magyarországon is viselhetik. E l l e n b e n n e m illetik m e g őket azok a j o g o k , melyek csak a m a g y a r n e m e s s é g számára v a n n a k fenntartva, így például az idegen családok bárói, grófjai, stb. csak a k k o r válnak a főrendi-ház tagjaivá, ha indigenáltattak és a főrendifőrendi-házi tagsági j o g részükre a törvényhozás által biztosíttatik.

Czímzésük ugyanaz, mint a m i n ő czím őket hazájukban m e g -illeti, illetőleg, mint amely ezen czímnek nálunk megfelel.

III. RÉSZ.

A czímer.

I. F E J E Z E T .

A czímer fogalma. — Czímerjog. — Osí czímerek.

Czímertárs.

Czímer alatt általában egy olyan képet értünk, mely bizonyos szabályok szerint paizsba van rajzolva s valamely e g y é n n e k vagy testületnek olyan állandó és saját jelvénye, amelynek viselésére különösen fel van jogosítva. E fogalommeghatározás szerint tehát n e m minden jelvény egyúttal czímer is, hanem kellékei a következők :