A Boldog Asszonyunk jeruzsálemi német házáról és ispitályáról nevezett német lovagrend alapítása az első keresztes h á b o r ú k idejé-b e n történt. Jeruzsálemnek 1099-idejé-ben történt elfoglalása után a szent-földre zarándokolt n é m e t e k egy része e g y ott lakó honfitársuknál részesült segélyben és nyertek a továbbiakra nézve útbaigazítást.
Házát, mely a szűz Máriáról czímzett templom közelében volt, idővel mind t ö b b e n k e r e s t é k fel, fentartását adományaikkal támo-gatták, sőt sokan ott is m a r a d t a k , h o g y a zarándokházban beteg-ápoló és más m i n d e n n e m ű szolgálatot teljesítsenek. Rövid idő alatt annyira megszaporodott számuk, hogy egyesületi szervezetre léptek s a közeli Mária-templomról kezdték m a g u k a t nevezni. K é s ő b b való-ságos testületté alakultak, szerzetesei fogadalmat tettek s hivatalos nevük Deutchse Spitalsbruder bei der St. Marienkirche zu Jeruzsálem lett. Amikor azonban 1187-ben Szaladin szultán elfoglalta Jeruzsálemet, az intézet megszűnt, Akkon ostroma (1191.) idejében n é h á n y n é m e t zarándok b e t e g n é m e t z a r á n d o k o k ápolására sátor alatt kórházat állított fel, amely aztán újból m e g v e t e t t e a r e n d alapját. Feladatául a szentföldért való harezot és a b e t e g z a r á n d o k o k ápolását tűzte maga elé. A t u l a j d o n k é p e n i r e n d alapítása 1190-ben t ö r t é n t ; két évre rá, 1192-ben III. Coelisten pápa is megerősítette azt.
A r e n d csakhamar f e j l ő d é s n e k indult és már első nagymestere, Bassenheimi Walpot Henrik idejében, 1197-ben Barletta és Palermóban is voltak rendházai. A k k o n bevétele után W a l p o t e városba tette a rend kórházát, t e m p l o m á t és a rendházat s várszerű falakkal vette azokat körül. A r e n d jelvényeül a fehér k ö p e n y t választotta, rajta fekete kereszttel ; szabályai nagyrészt a templáriusok szabályai-val egyeztek. Rövid idő alatt E u r ó p á b a n is birtokokat szerzett : Alsó-Olaszországban, Franczia-, Görögországban, Spanyolországban, d e legkivált N é m e t o r s z á g b a n . A XIII. század elején Poroszország is a r e n d birtokába került; 1226-ban a császár a rend nagymestereinek az ö r ö k ö s választói méltóságot adományozta, k é s ő b b pedig Kulmia és a porosz területek felett uralkodói jogokkal ruházta fel. A r e n d virágzásának l e g f é n y e s e b b korszaka erre a XIII. századra esik.
A r e n d Palesztinát 1291-ben hagyta el; n a g y m e s t e r e székhelyét ekkor V e l e n c z é b e tette át. Birtokai ugyan e g y r e n ö v e k e d t e k , d e állandó volt is értük a háborúskodás. Belső viszályok is gyöngítet-ték a rend erejét, k é s ő b b pedig egymás után kobozták el birtokait.
A mult század vége felé azonban még mindig 11 bailliatusa volt ;
a tizenkettedik bailliatus Utrecht, 1537-ben ideiglenesen, 1619-ben pedig véglegesen elvált a rendtől. Az 1561. évben elvesztette a r e n d Livoniát, 1801 — 02-ben rajnai birtokait is, 1809 ápr. 4-én pedig I. Napoleon megszűntnek nyilvánította a r e n d e t és birtokait az illető tartományok uralkodóinak adta oda. A rendi birtokok, az osztrák birtokok kivételével akkor mind elvesztek a rend kezéről. Ausztriá-ban pedig 1839 jul 16-án új szabályokat nyeri, melynek értelmé-ben ma kizárólag eredeti czéljának, a betegápolásnak él.
A lovagrend eleinte Mesterek parancsnoksága alatt állt. Első
»mester«-ét. bassenheimi Walpot Henriket 1195-ben választotta; meg-halt 1200 okt. 24 vagy nov. 5-én A k k o n b a n . A harmadik mester halála után Nagymesterek és külön Németmesterek álltak a rend élén; az első nagymester Salza H e r m a n n (1210—1239.); az első Német-mester pedig Balk H e r m a n n (1219—1227.) ; az utolsó Albrecht, brandenburgi őrgróf (1511—1526.), illetőleg Cleen Dietrich (1514—
1526.) voit. Utánuk e két állás Nagy- és Németmester czím alatt ismét egyesíttetett. A rend jelenlegi Nagy- és N é m e t m e s t e r e 1894 nov. 19-től Jenő toherczeg, a ki a r e n d n e k fennállása óta 58-ik p a r a n c s n o k a . A különböző t a r t o m á n y o k b a n bírt birtokok szerint a lovagok tartományokra oszlottak, mindegyik tartomány élén a tartománymester állt, ő alá tartoztak a kei~üietek (bailliatus), élükön a tartomány komthur-ra\ (bailli), kik alatt ismét az egyes rendházak tartoztak, élükön a komthurokkal.
A rend jelenlegi szervezete a következő : A r e n d két ségre (ballei) oszlik, az osztrák és az Etsch és környéke alvezér-ségekre. Mindegyik élén egy-egy országos k o m m e n d á t o r , az egész rend élén pedig a rend nagymestere, az osztrák császári háznak valamelyik férfitagja áll. A rend lovagjai : fogadalmi lovagik; tisztelet-beli lovagok és a rend Mária-keresztjének tulajdonosai.
I. A fogadalmi lovagok ezidőszerinti száma a két alvezérség-ben 16. A fogadalmi lovagok közé való felvétel csakis azon eset-ben lehetséges, ha létszámukban üresedés állt be. Minden fogadalmi lovag felavattatása után a r e n d tulajdonát képező uradalmakból bizonyos (5—15.000 forint) évi járulékot húz. A r e n d n e k ma összesen 27 helyen vannak kommendái. Minden »ballei«-nek van ezenfelül egy házi k o m m e n d á j a . Fogadalmi lovagok csak a belföldi nemesség tagjai lehetnek.
II. A tiszteletbeli lovagok száma nincs meghatározva. A tisz-teletbeli lovagok intézményét a rend nagykáptalana 1865 ápr.
22—28-án létesítette. Ma a r e n d n e k 28 tiszteletbeli lovagja között
t ö b b magyar család is képviselve van, mint az őrgróf Pallavici li, gróf Hárrach, herczeg Thum és Taxis és a báró Waldbott családok.
A jelölt lehet n ő s vagy nőtlen, állhat katonai- vagy polgári szol-gálatban, d e feltétlenül róm. kath. vallásának és n a g y k o r ú n a k kell lennie. Felvételekor 1500 frtot és m i n d e n évben további 100 frt díjat fizet a rend pénztárába. A tiszteletbeli lovagok fekete selyem nyakszalagon a r e n d n e k csak keresztjét és a lovagok egyenruháját, h o r d h a t j á k , a lovagi palástot azonban nem.
A r e n d fogadalmi és tiszteletbeli lovagjai 16 ősre kiterjedő ősi próbát tesznek. A jelöltnek a felvétel iránt a r e n d egyik orszá-gos k o m m e n d á t o r á h o z intézett első folyamodványához melléklendő az ezen ősi próbát feltüntető ősi tábla és a jelölt keresztlevele, a n n a k igazolásáúl, hogy esetleges ünnepélyes lovaggá ütésekor 24-ik életévét már betöltötte, az 50-iket azonban m é g el nem érte. A jelölt-nek r é g e b b e n négy évet kellett a r e n d b e n töltenie, míglen az ünne-pélyes fogadabnat letehette és pedig egy évet a novicziatusban, az egy-szerű fogadalom után pedig m é g legalább h á r o m évnek kellett eltelnie. E h á r o m év letelte után további határidőt kérhetett, mely azonban tíz évnél hosszabb időre n e m szólhatott. Ezen tíz év alatt vég-legesen határoznia kellett afelett, h o g y leteszi-e az ünnepélyes foga-dalmat vagy kilép a r e n d b ő l ? A fogadalmi lovagok eszerint tehát n e m házasodhatnak és az a l s ó b b f o k ú egyházi felszentelésben részesülnek. Miután azonban ú j a b b időben t ö b b eset fordult elő, h o g y a fogadalmi lovagok, különböző okoknál íogva ezen lépé-süket m e g b á n t á k és a lovagrend k ö t e l é k é b e n csak é p e n kényszer-ből m a r a d n a k vagy pedig f o g a d a l m u k alól pápai dispenzácziót kérnek, a fogadalmi lovagok ünnepélyes fogadalmát az 1886 febr.
kelt pápai brève egyszerű f o g a d a l o m m á változtatta át, mely alól a kánoni j o g szerint a jelölt k ö n n y e b b e n feloldható.
A jelölt folyamodványa előterjesztésekor a r e n d Nagy- és N é m e t m e s t e r é n e k , valamint a jelenlevő fogadalmi l o v a g o k n a k magát b e m u t a t n i köteles. Az ősi tábla p e r g a m e n t e n készítendő el;
két tanú írja alá és látja el nemesi pecsétjével. Az erre vonat-kozó záradék a következő: »Hogy az ezen ősi táblán kimutatott összes ős nemesvérű, alapítványképes családokból származtak, h o g y továbbá a színeikben, sisakjaival, ékítményeivel és ékszereikkel lefestett czímerek az ő igazi nemesi czímereik voltak s hogy végre N. N. jelölt úr tőlük származott le s a 16 n e m e s ős az ő igazi ősei, e törzsfa tehát valódi és igazi — alólirottak sajátkezű alá-írásunkkal és nemesi c z í m e r p e c s é t ü n k k e l igazoljuk és bizonyítjuk.
Kelt . . .« A pecsétek két, fából készült pecséttokban f e k e t e - f e h é r selyemzsinórral a pergamentlaphoz erősítendők.
A fogadalmi lovag ősi próbáját olyan két alapítványképes n e m e s e m b e r erősíti m e g esküjével az ünnepélyes lovaggáütés és beöltöztetés előtt, kik a jelölt kilétét, származását jól ismerik, de vele r o k o n s á g b a n n e m állnak. E két tanút (felesküvő tanuk) a jelölt választja.
A tiszteletbeli lovagoknál ez az eskütétel elmarad s a k é t n e m e s egyszerűen csak a jelölt ősi tábláját írja alá, illetőleg látja el czímeres pecsétjével. Az ősi próbát az illető országos k o m m e n -dátor által esetről-esetre kinevezendő, három fogadalmi lovagból álló bizottság approbálja. Az ősi próba második része a filiatio ; az erre vonatkozó szabályokat az Ost próbák czím alatt találja az olvasó.
A fogadalmi lovagok lovaggá ütésének szertartása, röviden a k ö v e t k e z ő k é p e n megy végbe.
A Nagy- és N é m e t m e s t e r által kijelölt napon és órában a káptalani terem előcsarnokában összegyűlnek a rend összes lovag-jai. lelkészei, tisztjei és cselédsége, a jelöltek és közeli rokonaik.
A jelölt fekete, ezüst csattos czipőben, fekete r u h á b a n és a b b é k ö p e n y b e n , kard és érdernjelek nélkül felesküvő tanúi és paizs.
hordói kíséretében jelenik meg. A káptalani ülést a n a g y m e s t e r megnyitván, ő és vele együtt az egész gyülekezet letérdel és a Szentlélek hét áldása elnyeréseért hét Miatyánkot és hét Üdvöz-légy-et m o n d a n a k el. A felavatandó lovagok a t e r e m b e vonulnak, tanúik átnyújtják a káptalannak a jelöltek ősi tábláit és az előírt szavakkal arra kérik, hogy a jelölteket a r e n d b e vegyék fel és szabályszerűen beöltöztessék. A nagymester erre a következő
12 kérdést intézi a jelölthöz:
1. A n n a k , ki a n é m e t lovagrendbe fel akar avattatni, ősnemes, lovagszerű származással kell bírnia. E származását 8 őssel atyai és 8 őssel anyai ágon bizonyítsa be, mert feltétel, hogy igazi és méltó lovagtársunk legyen.
2. Testalkatra nézve egyenes legyen, ép testtagokkal bírjon, testi hiány, valamint titkos sorvadás nélküli legyen.
3. A belföldi alvezérségekbe belépő lovagok nem vállalhatnak szolgálatokat idegen uralkodók- vagy államoknál az osztrák-magyar uralkodó O cs. és kir. felségének legmagasabb engedélye nélkül.
Akik ily szolgálatban állanának, tartoznak próbaidejük tartama alatt vagy e szolgálat megtartása iránt O felsége engedélyét kieszközölni
és azt előterjeszteni, vagy az említett szolgálatot elhagyni. Mindenki, akit a lovagrend k ö t e l é k é b e felvesz, tartozik a tőle követelt szol-gálatokat teljesíteni, oly szolszol-gálatokat ellenben el n e m fogadni, amelyek a rendi kötelességekkel össze n e m egyeztethetők.
4. Csak az vétetik fel a r e n d b e , ki szüleinek vagy rokonainak szorongatása nélkül megteheti; továbbá
5. Csakis az, ki 24. életévét már elérte, d e az 50-et m é g túl nem haladta.
6. Az, aki a r e n d b e belép, ne legyen sem g o n d n o k s á g alatt, sem pedig nehéz számadástétellel vagy adósságokkal annyira ter-helve, hogy ez a r e n d n e k kárára vagy hátrányára válhatnék.
7. Csak az vehető fel a r e n d b e , ki annyi vagyonnal bir, h o g y az előírt alapszabályszerű díjakat lefizetni tudja, továbbá egy tel-jesen leiszerelt harczi m é n t és egy egész lovagpánczélt magával hozhat, a beöltöztetéssel járó egyéb költségeket fedezheti és saját jövedelmeiből mindaddig r a n g j á h o z illő m ó d o n megél, míg neki, országos k o m m e n d á t o r j á n a k ajánlatára a rend részéről egy évi járulék ( k o m m e n d a ) fog kiutalványoztatni.
8. Fel nem vehető a r e n d b e , ki valamely b ű n ö s cselekményt elkövetett vagy aki a r e n d e t arról n e m biztosítja, h o g y oly veszé-lyes ellenségei nincsenek, kik a r e n d n e k kárt okozhatnának vagy ártalmára l e n n é n e k .
9. Csak az vétetik fel a r e n d b e , aki ünnepélyesen fogadja, hogy olyan komolyan akar a r e n d szabályainak megfelelőleg élni, amint ez tőle csak kitelik s az Isten k e g y e l m e neki arra erőt ád.
10. Senki ne vétessék b e a r e n d b e , akinek nincs komoly aka-rata arra, h o g y haláláig a r e n d b e n marad vagy azt csak k o m o l y és fontos okok miatt a Nagy- és N é m e t m e s t e r úr engedélyével s az alapszabályokban előírt m ó d o n hagyja el.
11. Aki a r e n d b e felvétetik, tartozik m é g a novicziátus meg-kezdése előtt kimutatni, hogy az osztrák-magyar h a d s e r e g b e n szol-gált, osztrák vagy magyar állami hivatalt viselt vagy e szolgálatra képesítve van; továbbá meg kell fogadnia, hogy a r e n d által tel-jesített ö n k é n t e s tábori egészségügyi szolgálatban a r e n d ő r f ő n ö k belátása szerint részt v e e n d . Minden r e n d t a g köteles a német lovagrend uradalmait, birtokait és jogait megoltalmazni, minden a rendre vonatkozó ügyben a legszigorúbb titkot megőrizni s a b e t e g e -ket, szüze-ket, szűkölködőket és gyámoltalanokat t e h e t s é g e szerint támogatni és m e g v é d e n i .
12. H o g y közöltetett-e a lovagjelölt úrral a rend alkotmány
Kempelen : A nemesség. Ö
s hogy ismeri-e kellőleg a novicziátusa alatt teljesítendő köteles-ségeit, nincs-e ellenük kifogása s hogy önként felvállalja-e azokat ?
A kérdésekre a jelölt válaszol, feleleteit pedig a káptalani titkár jegyzőkönyvbe veszi. A jelölt ekkor a káptalani asztal előtt mind-két térdére ereszkedik s a r e n d b e való felvétel iránti kérelmét megismétli. A jelölt most távozik s felesküvő tanúi leteszik az esküt. A jelölt ismét a káptalan elé lép, letérdel a Nagymester előtt s leteszi a fogadalmat. A menet innen a templomba megy.
A sekrestyében a jelölt felveszi a pánczélt s a lovagsarut, d e sar-kantyú nélkül, a fekete és fehér tollakkal díszített sisak félig csukva van, összekulcsolt kezeiben olvasót tart. Mise alatt megtörténik a jelölt lovaggáütése: a Nagy és N é m e t m e s t e r a jelölt kivont k a r d -jával kettőt a jelölt mindkét vállára, egyet pedig f e j é r e üt. U t á n a a lovag ünnepélyes beöltöztetése következik.
A fogadalmi és tiszteletbeli lovagok czíme méltóságos.
A rend jelvénye aranyszegélyű, fehérszélű fekete kereszt, felette sisak és hadi fegyverzet. Tagjai egyszerű fehérszegélyű fekete mell-keresztet viselnek. A rend szalagja fekete, melyen a jelvényt nyak-ban viselik. A nagymester részére külön jelvény van megállapítva, mely abban különbözik a többiekétől, hogy a keresztnek fekete alapján ezüst liliom-kereszt van, rajta arany fekete szegélyű arany paizson fekete sas. A fegyverzet és sisak helyét aranyszegélyű fekete gyűrű pótolja. A mellkereszten a gyűrű hiányzik, e g y é b k é n t széle ezüst babérágakkal van ékesítve, a sason pedig királyi korona van. A tiszteletbeli lovagok csak a rend-keresztet viselik a fegy-verzet nélkül; a mellkereszt sem jár nekik.
A lovagrend egyházi ágait bizonyos számú lelkész és apácza képezi. Egyházi konventjüket III. Miksa főherczeg, a lovagrend Nagy- és Németmestere alapította 1855. Alapszabályait aztán IX.
Pius pápa hagyta jóvá 1871. jul. 14. A r e n d n e k két konventje van:
a troppaui konventhez 38, illetőleg a laibachi alpriorsággal együtt 49;
lanai k o n v e n t j é h e z pedig 52 lelkész tartozik.
A konventek kötelékén kívül álló lelkészek száma 12. A rend lelkészei fehér k ö p e n y t viselnek, rajta a fekete kereszttel; jelvé-nyükön pedig a sisak helyett urnaszerű fekete-fehér ékítmény van s nem szalagon, h a n e m három fekete zsinóron viselendő.
A lovagrend női apáczáinak intézményét ugyancsak 111. Miksa főherczeg hozta be még 1840. kisérletképen Lanában. A következő évben már T r o p p a u b a n is létesült egy >község* ; alapszabályait IX. Pius pápa 1854. jul. 1. erősítette meg. A rend összes apáczáinak
ezidőszerinti száma 346. A r e n d t ö b b plébániát, 16 iskolát, 11 k ó r -házat, 4 alapítványi -házat, 5 g y e r m e k m e n h e l y e t és számos alapít-ványi helyet tart f e n n .
H o g y a rend jelenlegi czéljának, a h á b o r ú b a n való b e t e g á p o -lásnak megfelelhessen, Vilmos főherczeg nagymester 1871. márcz.
26. a r e n d n e k egy új, az u. n. Marianusok (a Mária-keresztesek) osztályát alapította. A Mariánusok osztályának külön alapszabályai vannak és a n é m e t lovagrenddel éppen csak a n a g y m e s t e r sze-mélye által függ össze, tagjai tehát n e m is nevezhetik magukat a lovagrend tagjainak. Czélja az, h o g y a rendet már b é k e idején mindazoknak az eszközöknek birtokába juttassa, melyek célját elő-segítik. Tagjai a háborúban csak az első csatavonalban teljesítenek tábori szolgálatot, ápolják a betegeket, stb. E czélra a rend saját költségén 41 teljesen felszerelt katonaegészségügyi train-oszlopot állít fel és 2 teljesen berendezett konvent-kórházat bocsát a háború-ban megsebesült katonák b e f o g a d á s á r a .
T a g j a lehet az osztrák-magyar n e m e s s é g h e z tartozó minden keresztény vallású és kifogástalan jellemű, 18-ik életévét betöltött férfi vagy nő, ki szükség e s e t é r e szolgálatát a r e n d n e k felajánlja és é v e n k é n t legalább 50 k o r o n á t vagy e g y s z e r s m i n d e n k o r r a 1000 koronát a r e n d kórház-alapja javára befizet.
Jelvénye, melyért 36 k o r o n a fizetendő, kereszt, hasonlít a r e n d keresztjéhez, c s a k h o g y ezüst szegélyű, a sisak helyét gyűrű pótolja, középpaizsa pedig kerek, fehér, rajta a vörös kereszt, az ezüst szegélyű fekete karikában pedig a r e n d jelmondata: Ordo Teuto-nícus kumanitati. A kereszt e g y e n r u h á n a bal mellen, polgári kabáton a g o m b l y u k b a n viselendő; n ő k bal vállukon viselik fekete-fehér selyemszalagon. Kiváló szolgálatok elismeréseiil azonban a nagymester megengedheti, hogy a jelvényt az illető a nyakban viselhesse. N y a k u k b a n viselhetik a rendjelvényt azok is, kik jelen-t é k e n y e b b összegejelen-t a d o m á n y o z n a k a rend kórház-alapja javára.
A Mária-kereszt tulajdonosainak száma 1905. deczember végén 1366 volt.
*
A n é m e t lovagrendtől 1537. elszakadt utrechti bailliatust 1580.
a n é m e t alföldi államok vették oltalmukba, megszüntetvén a rend tagjaira nézve a coelibatust, kizárva a p a p o k a t kebeléből s a lova-gokra nézve a protestáns vallást mondván ki kötelezőnek. 1809.
ápr. 24. N a p o l e o n a lovagrendet, 1811 február 27. pedig a bailliátust is megszüntette, d e a r e n d 1815 aug. 8. ismét megalakult.
A r e n d t a g j a csak p r o t e s t á n s n e m e s lehet; a nemesi ő s p r ó b a négy ősre t e r j e d ki. N a g y m e s t e r e a király, alatta állanak a n a g y -k o m t u r o -k , -k o m t u r o -k és lovago-k.
Jelvénye: aranyszegélyű f e k e t e kereszt, melyet a r e n d első két osztálya a nyakban, h a r m a d i k osztálya p e d i g a g o m b l y u k b a n visel.
Szalagja f e k e t e ; hímzett csillagja a bal mellen viselendő.
Az 1827. szept. 8. rendelet é r t e l m é b e n az e x p e c t a n s o k s o r á b a léphet b e az, ki 5 2 5 frt. díjat lefizet. E z e k n e k j e l v é n y e u g y a n o l y a n , mint a r e n d tagjaié, c s a k h o g y valamivel k i s e b b alakú.
III. FEJEZET.