Minden czímer öt részből áll, ú. m. a paizsból, a tulajdon-képeni czímerképből, a sisakból, a sisakdíszből és a sisaktakarók-ból. L e g l é n y e g e s e b b részei mégis a paizs és a belérajzolt czímer-kép, mert ezek m i n d e n czímernek nélkülözhetetlen kellékei,
ellenben a sisak, a sisakdísz (a melyhez az ú. n. rangjelző k o r o n a is tartozik) és a sisaktakarók i n k á b b ornamentikái díszei és n e m elengedhetetlen kellékei : valamely paizsba rajzolt kép nélkü-lük is czímert képezhet.
A paizs a czímerkép foglalatja; a keret, a melybe maga a tulajdonképeni czímerkép jő. A z o n b a n n e m minden paizs egyúttal heraldikai paizs is. Csak akkor nevezzük a n n a k , ha egy valóságos paizs ábráját m u t a t j a és e g y é b k é n t is olyan, h o g y a czímerkép b e n n e helyet foglalhat.
Alakja különböző i d ő k b e n más és más volt, bár n a g y j á b a n mindig hasonlítottak egymással. A heraldikában r e n d e s e n a paizs-nak azt az alakját használták és használjuk ma is, a mely a k ö z é p k o r b a n dívott, az úgynevezett hadi-paizsot. Három leginkább használatos formáját a mellékelt tábla 1. 2. és 3. ábrái mutatják.
A XVI. században ezeken kívül használatban volt m é g az ú. n.
tárcsa-pa'izs (4. ábra); az 5. és 6. ábrán feltüntetett paizsok a renaissance-stilt tükröztetik vissza.
A paizs felszíne, tehát tulajdonképeni belső része az u. n.
paizs-rnező. Megjegyzendő, h o g y a paizs y<?^oldalának a paizsnak a nézőtől bal, ^ / o l d a l á n a k pedig a nézőtől j o b b r a eső része neveztetik, mert a paizs úgy tekintendő, mintha egy valódi paizs lenne, a mely m ö g ö t t tulajdonosa rejtőzködik. A paizs alakja a heraldikában szigorúan megállapítva nincs. Mindenki tetszése szerinti paizsalakot választhat czímeréhez. Az elv csak az, h o g y a paizs alakja összhangban legyen a n n a k a h e l y n e k stíljével, melyen alkalmaztatik. így például egy barokk-épület homlokzatára nem t e h e t ü n k háromszögletű czímerpaizsot, stb. A paizsot, b e n n e szabályszerűen rajzolt vonalak két vagy több egyenlő vagy egyen-lőtlen részre, ugyancsak mezőkre osztják. S o r r e n d j ü k e t a 7. ábra tünteti fel. A paizs színe lehet egyszínű, vagy a mezők két, esetleg t ö b b színre festve. A heraldikában szigorúan m e g v a n n a k álla-pítva a színek, melyek alkalmazásba j ö n n e k . A heraldikai színek, m á s k é p e n tinkturák, t u l a j d o n k é p e n csak a k ö v e t k e z ő k : vörös, kék, f e k e t e és két fémszín: arany és ezüst. K é s ő b b j ö t t e k hozzá a bíbor, barna, zöld, hússzín, stb. A m i k o r valamely czímer színeit anélkül, hogy azt m e g f e s t e n ő k , mégis jelezni akarjuk, a színek jelzésére az illető czímer-résznek különböző árnyékolását használ-juk. A 8. ábra egymásutáni s o r r e n d b e n a következő heraldikai színek e jelképezését m u t a t j a : a) arany, b) ezüst, c) vörös, d) kék, e) zöld, f ) fekete. A színeket illetőleg általános szabály a
heral-dikában, hogy tulajdonképeni színnek csak színre és fém-színnek csak tulajdonképeni színre szabad kerülnie : vörös orosz-lánnak arany vagy ezüst, arany csillagnak vörös, kék stb. paizsba és így tovább. V é g r e m e g j e g y z e n d ő , hogy a heraldikában a czímeralakok n e m festetnek egészen természetes színeikben, h a n e m például az oroszlán rendszerint aranyra vagy vörösre, a zergék, kutyák feketére, esetleg szintén vörösre, a rózsák sötétvörösre, stb.
A vonalak által részekre osztott paizsot hasított paizsnak nevezzük. Ehhez képest vannak hosszában kétfelé (9. ábra), három-felé (10. ábra), stb., szélességében kéthárom-felé (11., 12. és 13. ábrák), h á r o m f e l é 14. és 15. ábrák) stb. hasított paizsok. Néhány m é g másképen hasított paizs mintáját a 16—20. ábrák tüntetik fel.
1. A czímeralakok általában háromfélék: 1. a természet világából vett állatok, növények, égitestek, stb. 2. költött alakok : tengeri vagy más képzelt állatok, stb. 3. a művészetből, kézműiparból, stb. vett tárgyak. Az egyes czímeralakok, szabályszerint nem ábrázoltatnak a heraldikában élethűen. A heraldikának a czímer-képek tekintetében külön stílusa (típusa) van.
A természet világából vett képek leggyakrabban embert, álla-tot, növényt és égitesteket ábrázolnak. E m b e r e k : férfiak, n ő k mindenféle állásban, különösen pedig királyok, királynők, szerze-tesek, mórok, v a d e m b e r e k , szentek, istenek, stb.; az e m b e r e k egyes testrészei: törzse, keze, feje, lába stb. Allatok: oroszlán, sas, leopárd, szarvas, zerge, kutya, medve, elefánt, kakas, halak, kígyók, gólya, stb. legtöbbjük stilizálva. A növények közül: fenyő, hársfa, almafa, tölgyfa, b e r k e n y e f a stb. és ezek részei : gyökereik, gyü-mölcseik, virágjaik, stb.; liliom, szőlő, k ö r t e ; lóhere, káposzta, stb.
Az égitestek közül: a nap, hold, föld, csillagok, felhők, szivárvány, hegyek, sziklák, stb.
2. Képzelt alakok a kétfejű sas, griff, sárkány, párducz, melu-sina, szörnyek, stb.
3. A művészetekből és kézműiparból, stb. vett alakok : épüle-tek, várak, templomok, r o m o k , hajók, kürtök, kardok, g o m b o k , fejszék, balták, kések, kalapok, keresztek, stb.
A sisak a paizs után a czímernek második legfontosabb része.
Miután már rendeltetésénél fogva is csak a lovagok használták : községeknek, városoknak és n ő k n e k adományozott czímereken nem igen fordulnak elő vagy mint különleges kitüntetés j ö n n e k számba. Alakja k o r o n k é n t más és más volt ; két formáját a 21.
és 22. ábra mutatják. A sisak n a g y s á g a a paizs felétől a n n a k
k é t h a r m a d részéig t e r j e d h e t ; színe rendszerint fényezett vas-szín, néha arany vagy ezüst díszítésekkel. T a r t o z é k a a nyak-klenoid, a sisak nyakára akasztott é r e m f ü g g ő . Először a XV. században találkozunk vele. A sisak rendszerinti helye a paizs felett, a n n a k középrészén van; ha a paizs dőlt (ferde) helyzetben áll, szabály-szerint a n n a k l e g m a g a s a b b p o n t j á r a illesztendő. Minden paizsra csak egy sisak j ő ; kivétel czímeregyesítéseknél fordul elő, a mely-esetben a rangra nézve előkelőbb (például házastársaknál a férj czímere) paizs és sisak a (heraldikailag vett) jobboldalra, a másik pedig a baloldalra j ö n . A franczia és angol heraldika rangjelző sisakokat is megkülönböztet, a minek azonban m á r t ö b b a tudo-mányos értéke, mint gyakorlati jelentősége.
A sisak lényeges kiegészítő része a sisakdísz, a mely a sisak-n a k t u l a j d o sisak-n k é p e sisak-n i heraldikai jellegét m e g a d j a . E r e d e t e a XIII.
századba vezethető vissza. Rendszerint a czímerben előforduló egyik vagy másik alakot ábrázolja és pedig vagy az egész alakot, vagy a n n a k csak egy részét. L e g g y a k r a b b a n előforduló alakjai : szarvak, szárnyak, tollak, e m b e r e k , állatok, fák, stb. Színe a czímer-alak, illetőleg a sisak főszínével egyezik.
A sisakot és sisakdíszt a sisaktakaró köti egymással össze.
Először a XIV. században találkozunk vele, mikor k ö p e n y formája volt; eleinte kisebb, k é s ő b b n a g y o b b alakú ; a XVI. században arabeszk-díszítéssé változott át. Rendszerint két színű : belső része t ö b b n y i r e a paizs színével egyezik, külső része valamely v a l ó d i szín. A takaró jellegét a sisak jellege a d j a m e g ; t ö b b sisaknál m i n d e g y i k sisaknak van takarója
A korona a czímerpaizs feletti sisak tetején u j a b b keletű. Rang-koroná-nzk is szokták nevezni, mert mindegyik nemesi r a n g n a k megvan a maga sajátos alakú koronája, egyúttal tehát jelzi a czímer t u l a j d o n o s á n a k nemesi rangját is.
Mint kitüntetéssel már az ó-görög és római n é p e k n é l is talál-kozunk vele. Mai alakja változik országok szerint. Magyarországon:
a herczegi korona tizenegy, a grófi k o r o n a kilencz, a bárói k o r o n a hét, az egyszerű nemesi k o r o n a öt gyöngyszemből áll. A nem netnesékei semmiféle k o r o n a sem illeti m e g . E g y e s e k ugyan h á r o m -ágú koronát használnak, de jogtalanul.
A czímerek kapcsán meg kell még emlékeznünk végre a czímer-tartók-ró\, czímcrköpeny-xö\, a jelmondat-okról és a czimertórés- ről is.
A czimertartók (26., 27. ábra) lehetnek angyalok, e m b e r e k , állatok, a melyek a czímert fogják, m a g u k o n tartják, vagy m ö g ö t t e
Kempelen : A nemesség. 5
állnak, stb. Állásuk igen különböző; e r e d e t ü k a XIV. századba nyúlik vissza. Alkalmazása minden czímertulajdonosnak jogában áll.
A czímerköpeny az egész czímer m ö g é alkalmazott díszítmény;
sz,íne rendszerint bíbor, vörös vagy k é k ; bélése hermelin. A XVIII.
század végén jött alkalmazásba. Csak fejedelmi személyek díszítik vele czímereiket.
A jelmondatok, u. n. devise, valamely eseményre vonatkozó rövid, t ö m ö r mondatok, rendszerint a czímer aljában elhelyezett szalagra írva. Mindenki választhat magának j e l m o n d a t o t s azt czímerén is alkalmazhatja.
A czímertörés-ék olyan bizonyos jelek a czímer paizsában vagy sisakdíszében, melyek a család egyes ágainak vagy a születési r e n d n e k megkülönböztetésére szolgálnak. Állhat a czímerpaizs
szí-nének megváltoztatásában, a paizsalak megcsonkításában, bővíté-sében, ujabb czímernek vagy sisakdísznek a czímerhez való csato-lásában, stb. Legáltalánosabbak az u. n. tornagallér, a j o b b vagy bal harántpólya (pólyának nevezzük a heraldikában a paizsnak két vízszin-tes vonallal három részre osztott mezőit), csillag, félhold, stb. A czímer-törések különösen Angol- és Francziaországban voltak szokásban;
hazánkban csak a XIII—XV. századig találunk némi nyomaira.
Beszélő czímereknek nevezzük azokat a czímereket, melyeknek alakjai a paizsban vagy sisakdíszben a czímer tulajdonosának nevére, származására, nemzetségére vagy a czímeradományozás alapját képező érdemeire, szolgálataira stb. vonatkozással bírnak. Ilyen például az Appel (Apfei) család czímere: gránátalma, a Henneberg-család czímere: hegyen egy jércze (Henne), Sternfels-család czímere: egy
sziklán (Fels) egy csillag (Stern), stb., azoknak a családoknak czí-merei, melyek magyar vitézt ábrázolnak, kezében levágott török fejjel, stb., az Edvy, Farkas, Hertodt, Holló, Huszár, T ö r ö k , stb.
családok czímerei.
Végül a czímerekhez még egy m e g j e g y z é s ü n k van s ez azokhoz szól, kik új czímerek adományozására törekesznek. A czímerek annál szebbek és lieraldikailag annál értékesebbek, mertnél egyszerűbbek.
A tarka, czifra, tömött czímerek a heraldika hanyatlása korából származnak; fénykorában a czímerek egyszerűek, de ízlésesek és he-raldikailag is kifogástalanok voltak. Minden czímer híven tükröz-tesse vissza azt a kort, melyből származik és minden részében emlékeztesse vissza az embert a régi lovagkorra, melybe e r e d e t e visszanyúlik. Csak az egyszerű czímerek az igazán szépek; a sok díszítés, díszek, felesleges ornamentikák lerontják legteljesebb hatá-sát is és nincsenek összhangban a czímer tradíczióival.
RV. RÉSZ.