Az é r d e m r e n d e k e r e d e t e a középkori l o v a g r e n d e k korába nyúlik vissza. A lovagrendeket, amint erró'l már szó volt, az egy-házi r e n d e k mintájára a XIII. századtól kezdve kezdték alapítani az uralkodók t u l a j d o n k é p e n azzal a czélzattal, hogy a lovagokat valamely szervezet keretében szorosabban egymáshoz fűzzék. A r e n d b e való felvétel feltételeit külön állapították meg s mindegyik r e n d n e k meg volt a maga jelvénye.
Későbben, mikor a r e n d e k alapítása mind általánosabb lett, az egyesületek megszűntek valóságos r e n d e k lenni s jelvényük mind-inkább kitüntetésszámba jött: é r d e m e k e t kezdtek velük jutalmazni.
Az é r d e m r e n d e k mind máig megtartották ebbeli jellegüket : ma is mint kitüntetés j ö n n e k számba szemben a lovagrendek jelvényeivel, melyekről már megemlékeztünk.
Az é r d e m r e n d e k úgy alakjukat, mint jellegüket tekintve nagyon különbözők. Alakjuk rendesen kereszt- vagy csillagformájú, d e más alakú é r d e m r e n d e k is vannak. A n a g y o b b é r d e m r e n d e k n e k aztán vannak kiegészítő részei, melyek olykor szintén mint külön kitüntetés adományoztatnak, minők például valamely kereszthez a csillag, a csillaghoz a gyémántok, a rendláncz, stb. Az é r d e m -r e n d e k továbbá -rendsze-rint t ö b b osztályból állanak. Kivételt e tekintetben csak a legmagasabb é r d e m r e n d e k képeznek, melyeknek többnyire csak egy osztályuk van. A különböző osztályok aztán az é r d e m r e n d e k különböző, alacsonyabb vagy magasabb
rangfokozatát állapítják m e g . A gyakorlatban az é r d e m r e n d e k a d o m á n y o -zásánál szigorúan b e is szokták tartani a z o k n a k e hierarchiai rang-fokozatát, a melyre nézve némi tájékozásul szolgálhatnak a követ-kező példák: a hetedik és nyolczadik fizetési osztályban álló tisztviselő, vagy az alezredes és ő r n a g y kitüntetés e s e t é n nálunk a F e r e n c z József-rend lovagkeresztjében; a hatodik fizetési osztályban levő tisztviselők és az e z r e d e s a V a s k o r o n a - r e n d harmadosztályá-b a n ; az ötödik fizetési osztályharmadosztályá-ban álló tisztviselők (miniszteri taná-csosok, kúriai bírák, stb.) és a vezérőrnagyok rendszerint a r e n d kiskeresztjében; államtitkárok, a l t á b o r n a g y o k stb. a Lipót-vagy Szent István-rend k ö z é p k e r e s z t j é b e n , a V a s k o r o n a - r e n d második osztályában; miniszterek, t á b o r s z e r n a g y o k stb. a Lipót-vagy Szent István-rend nagykeresztjében, a V a s k o r o n a - r e n d első osztályában stb. részesülnek és így tovább.
T ö b b é r d e m r e n d d e l aztán bizonyos czím vagy r a n g e m e l é s is van összekötve. így például a Szent István, Lipót és V a s k o r o n a -r e n d d e l -r é g e b b e n nálunk is a g-rófi-, illetőleg a bá-rói -rang já-rt;
egyik-másik külföldi é r d e m r e n d adományozása az illető egyént személyére nézve a nemesi, a Mária T e r é z i a - r e n d Ausztriában a lovagi rangra emeli, stb. V a n n a k továbbá é r d e m r e n d e k , melyek bizonyos ő s n e m e s i kvalifikáczióhoz vannak kötve, melyek bizonyos összegű évi járulék élvezetével vannak összekötve, stb.
Az é r d e m r e n d e k rendszerint az úgynevezett rendszalagon visel-tetnek, az egyes é r d e m r e n d e k szerint szintén más és más a l a k b a n : hol a vállon át a j o b b vagy baloldalon, n y a k b a n , mellen, g o m b lyukban, stb. Udvari ünnepélyek alkalmával mindig előírják a m e g -hívottaknak, hogy minő é r d e m r e n d e k k e l j e l e n h e t n e k m e g az ü n n e p s é g e n s azokat hogyan kötelesek feltűzni, például a nagy-keresztek szalaggal, vagy szalag nélkül, a kereszt a csillaggal, vagy csillag nélkül, illetőleg aranylánczon a nyakban, vagy a mellen t ű z e n d ő fel, stb.
Az é r d e m r e n d e k adományozása felségjog. Általános elv továbbá, hogy belföldi h o n o s külföldi é r d e m r e n d e t rendszerint csak O fel-sége engedélyével fogadhat el, illetőleg hordhat. A legtöbb r e n d n e k külön e g y e n r u h á j a is van, de ezeket m o s t a n á b a n már nem igen szokták hordani.
A k ö v e t k e z ő k b e n első sorban a magyar Szent István-rendet, utána az osztrák é r d e m r e n d e k e t fogjuk ismertetni, legvégül pedig a külföldi é r d e m r e n d e k e t soroljuk fel.
IL F E J E Z E T .
A m. k. Szent István-rend.
A magyar királyi Szent István-rendet 1764 május 5. Mária Terézia királynő alapította. Az ugyanezen év május 6. kelt alap-szabályok a rend tagjainak számát 100-ban állapította meg, kik között 20 nagykeresztes, 30 p a r a n c s n o k és 50 kiskeresztes lehet.
E b b e n a számban azonkan a rend egyházi tagjai nincsenek bele-foglalva. Az é r d e m r e n d n e k tehát 3 osztálya van. A rend kis-keresztje általában az é r d e m e s n e m e s s é g n e k , a k o m m e n d á t o r és nagykereszt ellenben kizárólag az ősi és előkelő nemesség olyan tagjainak a d o m á n y o z h a t ó , kik m a g a s állami hivatalokat vagy mél-tóságokat viselnek és nemzetségük ősiségét legalább negyedíziglen kimutatni tudják. Különös tekintetreméltó és kiváló é r d e m e k eseteiben a rend k o m m e n d á t o r - k e r e s z t j é t esedeg olyan é r d e m e s férfiak is megkaphatják, kik ily m a g a s állást még n e m értek el.
E g y e s kivételes esetekben az ősi próbára nézve is felmentés adható. A r e n d nagykeresztjének tulajdonosai a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságra tarthatnak igényt, a rend k o m m e n d á -torjai pedig az alapszabályok szerint a grófi rangra való emelésüket kérelmezhetik, a bárói rangot ellenben úgy a k o m m e n d á -torok, mint a rend kiskeresztjének tulajdonosai, a dijak elengedése mellett megkapják, ha eziránt folyamodnak. Az alapszabályok e rendelkezéseit azonban egy 1884. július 18. kelt legfelsőbb kézirat felfüggesztette s ú j a b b a n a rangemelés még azon családoknak sem adatik meg, melyeknek valamelyik tagja az é r d e m r e n d a d o m á n y o -zásában még akkor részesült, amikor az alapszabályoknak a rang-emelésre vonatkozó e rendelkezése m é g hatályában volt.
A rend n a g y m e s t e r e a király; ü n n e p e augusztus 20.
A r e n d j e l v é n y a r e n d n e k mind a 3 osztályánál e g y f o r m a ; az egyes osztályoké csak a jelvény nagyságában különbözik egy-mástól: sötétzöldre zománczozott aranyszegélyű kereszt, fölötte a magyar szent k o r o n á j a kereszt középpaizsa kerek, fehér szegély-lyel vörösre zománczozva, b e n n e k o r o n á s zöld hármas halmon a fehér kettős apostoli kereszt; j o b b r ó l M(aria), balról T(eresia) b e t ű k ; a paizs fehér szegélyében a r e n d jelmondata: Publicum meritorum praemium. (Az é r d e m e k nyilvános jutalma.) Hátlapján tölgykoszorú, b e n n e fehér alapon S(anc)to St(ephano) R(eg)i Ap(ostolico) arany betűk. Szalagja sötétzöld, bíborvörös közép-csíkkal; szélessége a rend I. osztályánál 10, a II-iknál 5, a III-iknál
3.75 cm. A rend I. oszt. jelvényét a j o b b vállon át a baloldalon, II. osztályát a n y a k b a n , III. osztályát pedig a g o m b l y u k b a n viselik.
A r e n d egyházi tagjai a rendjelvényt n y a k u k b a n h o r d j á k . A kereszthez külön csillag is tartozik, mely ezüstből való, g y é m á n -tokkal van kirakva s belső vörös paizsában a keresztnél leírt hármashalom, kereszt és betűk. A nagykeresztesek ü n n e p é l y e s alkalmakkor a r e n d j e l v é n y t arany nyaklánczon viselik, mely vál-takozva a következő tagokból áll: S S (Sanctus Stephanus), M T (Maria Theresia) és a m a g y a r k o r o n a . Az első m o n o g r a m m 13, a második 12, a k o r o n a pedig 25-ször fordul elő a lánczban.
A láncz középtagja, melyen a jelvény függ, repülő arany pacsirta, körülötte Stringit amore feliratú szalag, melyet lombdiszítmény övez.
A r e n d n e k külön öltözete van : vörös bársonyruha, zöld b á r s o n y m e n t e , karmazsinvörös tafotával bélelve és hermelinnel szegélyezve. A kalap vörös bársony, forgója vörös-zöldre van zománczozva és kócsagtoll ékesíti. A rendjelvény I. osztálya tulaj-donosainak kalapjára és m e n t é j é r e tölgyfalombok, a II. és III.
osztály tulajdonosaiéra pedig két, egy széles és egy k e s k e n y szegély van hímezve.
III. F E J E Z E T .