R é g e b b e n a nemesség a d o m á n y o z á s a Magyarországon kétféle módon t ö r t é n t : adománylevéllel és czimeres levéllel s eszei int külön-böztetjük meg a jószágos n e m e s t az úgynevezett armális
nemes-tői. Napjainkban a nemesség adományozásának már csak e második módja, a czímeres levéllel való nemesítés áll fenn, miután ú j a b b jogrendszerünk jószágok adományozását lehetetlenné teszi. Azelőtt
a rangemelés is e kétféle m ó d o n t ö r t é n h e t e t t ; jelenleg épen olyan czímeres levéllel történik, mint az egyszerű nemesi r a n g n a k az adományozása.
I. Az adományozási rendszer, a szállás- vagy szállásbirtok, mint a nemzetségeknek eredetileg osztatlan közös tulajdonával szemben a XIV. század közepén fejlődött ki abból a felfogásból, hogy minden szab::d birtok forrása a szent k o r o n a és ennélfogva nemesi birtokot közvetlenül és gyökeres joggal nem is lehet másképen szerezni, mint csakis királyi a d o m á n y (donatio) útján. A királyi a d o m á n y tehát olybá vétetett, mintha a szent k o r o n a birtokosa, a koronás király hazafiúi é r d e m e k jutalmazásául e jogát, bizonyos korlátozások mellett az adományozottra átruházná. Az a d o m á n y útján szerzett tulajdonhoz ugyanis két bontó feltétel volt kap-csolva, az egyik arra az esetre szólt, ha az a d o m á n y o z o t t n a k az adománylevélben megjelölt utódai kihaltak {magszakadás), a másik pedig a hűtlenség esetére vonatkozott. Az illető jószág mindkét esetben a szent k o r o n á r a háramlott vissza s ezzel aztán megint adományozhatóvá vált A magszakadásnak különböző értelme volt aszerint, amint az illető jószág csak a fi.ignak vagy pedig a leány-ágnak is adományoztatott. A hűtlenségnek pedig eredetileg 22 esete volt, az 1723. évi IX. t.-cz. azonban 9-re korlátozta számát. Bünte-tése fej- és jószágvesztés volt. A bűnösnek m i n d e n vagyona már a tett elkövetésével, tehát azonnal és anélkül, hogy evégből bírói ítéletre lett volna szükség, a k o r o n á r a szállt. A hűtlenség czímén történt e háramlásnak továbbá nevezetes hatása volt az is, hogy a b ű n ö s és ártatlan rokonai között a családi örökösödés fonala megszakadt s azt a királyi kegyelem, melyben a bűnös esetleg részesült, sem állíthatta vissza. Ami az adományozott jószág el-idegenítését illeti, erre vonatkozólag m e g kell jegyezni, hogy a királyi jog nem tette ugyan épenséggel lehetetlenné az elidegení-tést, de ez mégis csak a királyi jog teljes sérelme nélkül történhetett, vagyis ha bekövetkezett az a feltétel, melynek értelmében az illető jószág visszaháramlott volna a koronára, de tulajdonosa a jószágot előzőleg elidegenítette, a királyi jóváhagyás nélkül történt e tulajdonjogátruházás a szent k o r o n á n a k az a d o m á n y r a nézve fel-éledt jogával szemben hatályát vesztette.
Az a d o m á n y n a k f ő b b nemei a következők voltak: a) a királyi
kézből történt vagy m á s k é p e n teljes adomány; tárgyát a fiskus által már elfoglalt jószág k é p e z t e ; b) aperes adomány; tárgyát olyan jószág képezte, melyre nézve a szent k o r o n a háramlási joga ugyan már beállott, de a jószágot királyi a d o m á n y czímén birtokosá-tól ki kellett pörölni ; c) új adomány, melyben valamely jószág birtokosa a k k o r részesült, ha a birtokhoz való joga kétes volt ugyan, d e elődei azt hosszabb idő óta háborítlanul használták ; d) a fiúsítás, melynél fogva kizárólag csak a fiágra szóló javakban a fiutódok kihalása esetén a családnak valamelyik n ő t a g j a (többnyire az utolsó tulajdonosnak leánya vagy nővére) ö r ö k ö s ö d ö t t . A fiúsítás a jószág jogi természetét is b e f o l y á s o l t a : a fiusított e g y é n r e nézve az ilyen jószág n e m mint ősi, h a n e m mint szerzeményi birtok jött számba ; az örökösödési r e n d b e n ellenben nem idézett elő változást: a jószág továbbra is a fiágot illette, a fiusított nőnek g y e r m e k e i pedig, ha születésüknél f o g v a nem is voltak n e m e s e k (atyjuk n e m volt n e m e s ember), n e m e s e k k é lettek; ej a nádori adomány, melyet a nádor, mint királyi helytartó adományozott. Adományozási joga azonban t ö b b tekintetben korlátozva volt: 32 jobbágyteleknél senkinek sem a d o m á n y o z h a t o t t többet, n a g y o b b jószágot szét n e m darabolhatott, stb. Kellékei és hatása a királyi a d o m á n y n y a l azonosok voltak. És f ) a fegyverjog czíme alatt történt a d o m á n y , mely a mult század
elejétől kezdve az országnak a törököktől visszafoglalt részeiben volt szokásban. Az a d o m á n y o s a visszafoglalás hadi költségeinek aránylagos részét (rendszerint a jószág b e c s é r t é k é n e k Vio-edét) a kir. kincstárba befizetni tartozott.
Az a d o m á n y é r v é n y e s s é g é n e k kellékei is m e g voltak állapítva.
Ezek között az első helyet az iktatás, az a d o m á n y o z o t t jószágba való bdktatás képezte, amely a minden e g y e s e s e t b e n külön kiadott iktatási parancs alapján, a szokásjog által szentesített alakiságok betartása mellett az a d o m á n y keltétől számított egy év alatt az a n n a k foganatosítására az iktatási p a r a n c s b a n kiküldött hiteles személy, rendszerint az ú. n. királyi ember — h o m o regius — és a káp-talani embér (homo Capitularis) közbenjöttével történt. Ha az a d o m á n y nádori a d o m á n y volt, az iktatással megbízott és kikül-döttet nádori ember-nek hívták. A királyi e m b e r n e k n e m e s n e k és birtokosnak kellett lennie mindazon m e g y é k b e n , melyekben az a d o m á n y o z o t t jószágok f e k ü d t e k vagy legalább is abban a megyé-ben, m e l y n e k területén a főjószág feküdt. E r d é l y b e n a királyi e m b e r t egyszerűen csak Regius-nak is nevezték; e m i n ő s é g b e n kir.
táblai vagy kormányszéki írnokot is kilehetett küldeni, akinek sem
n e m e s n e k , sem pedig birtokosnak n e m kellett lennie. A káptalani e m b e r t a jószág területéhez képest illetékes káptalan küldte ki.
Az iktatás rendszerint a következő szertartások mellett történt: az iktatás napján reggel megjelent a királyi (nádori) ember a káp-talani emberrel az illető nemesi jószág udvarán s ott felolvasta az adománylevelet és a király (nádor) iktatási parancsát. Utána a káp-talani emberrel az a d o m á n y o s t két kezénél fogva nemesi kúriájába vezette, ahol a jószág elfoglalásának jelül ásón egy földgöröngyöt nyújtott át neki. A királyi fnádori) és káptalani e m b e r ezután m é g három napig maradtak a kúrián, h o g y a netán tett ellenmondásokat elfogadják. A három nap letelte után ugyan eltávozhattak, de az ellenmondás további 15 nap alatt m é g előterjeszthető volt. H a az iktatás alkalmával senki ellent nem m o n d o t t (contradictio), azt tiszta iktatásnak nevezték, ha azonban az iktatás ellen ellenmondás tör-tént, az iktatást pör útján kellett «megtisztítani.»
Az a d o m á n y n a k kétféle k ö v e t k e z m é n y e volt: 1. az a d o m á n y o -zott és törvényes utódai a nemességet nyerték általa és 2. örök és visszavonhatatlan tulajdont az adományozott jószág felett.
Voltak ugyan olyan adománylevelek is, melyek a n e m e s s é g adományozását nem foglalták magukban, mikor t. i. olyan valaki javára szóltak, ki már előzőleg n e m e s volt, amelyben tehát valamely n e m e s részére csak jószág adományoztatott vagy e mellett nemesi előnév, ú j czímer, stb. is, vagy korábbi nemessége nyert megerősítést, de magának a nemességnek adományozására szükség nem volt.
Az adománylevél szórói-szóra bevezettetett az ú. n. Liber Regius-ba egy-egy példányban az a d o m á n y o s n a k , illetőleg az illetékes káptalannak kiadatott és a vármegyék közgyűlésén is kihirdettetett.
A nemesség adományozása ma a hivatalos lapban tétetik közzé és ezzel kihirdetettnek tekintetik.
Liber Regius-nak, magyarul Királyi Könyv ^ - n e k nevezzük azokat a könyveket, melyekbe a király nevében kelt jelentősebb okiratokat nyilvántartás végett hiteles erővel bejegyezték. Tartalmuk ehhez képest igen változatos ; vannak bennük birtokadományozá-sokkal és czímeres-levéllel történt nemesítések, régi nemesség megújítások és megerősítések, kétes nemességi ügyekben hozott legfelsőbb határozatok, családi, leszármazási bizonyítványok, czím-és méltóság adományozások, honfiusítások, testületek (vármegyék, városok, káptalanok, társulatok) részére czímadományok, díszjelvény használati engedélyek, a d ó , rév-, vámmentességek, vásártartások engedélyezése, czéhlevelek és testületi kivált-ágok, exemptiók,
inscriptiók, végrendeletek, jobbágyfelszabadítások, birtokátruházások, a j á n d é k o z á s o k , hitbizomány-alapítások, perhalasztások, pertörlések, kegyelmezések, házassági dispenzácziók, fiúsítások, szabadalmi pátensek, stb. stb. Az 1527. évvel k e z d ő d n e k és folytatólag máig vezettetnek ; a m. kir. Országos levéltár-ban (Budapest, Vár) őriz-tetnek. 1786-tól kezve kétféle Királyi K ö n y v e k e t vezettek : első-és másodosztályút. A m a b b a az állandó érvényű, g y ö k e r e s j o g o t biztosító okleveleket (nemesség-, czímer-, p e c s é t a d o m á n y o k , privi-légiumok stb.) írták be, e m e b b e a személyhez kötött, élet-fogytig érvényes okiratokat, (méltóságok, hivatalok, papi állások betöltése stb.). Az egész g y ű j t e m é n y összesen 82 kötetből áll ; közülük 67 a magyar udvari kanczellárián, 15 p e d i g az erdélyi udvari kanczellárián keletkezett. A Királyi K ö n y v e k r e való hivat-kozás rendszerint az évszám vagy könyv-, kötet- és lapszámának megjelölésével t ö r t é n i k ; péld. Lib. Reg., 1728. 412, vagy Lib. Reg., XXXVI. K. 412. A Királyi K ö n y v e k azonban k o r á n t s e m teljesek oly értelemben, mintha abba például minden n e m e s s é g a d o m á n y o -zás már be lenne vezetve ; különösen a XVI. és XVII. században eszközölt bejegyzések hiányosak s a kiadott nemesi d i p l o m á k n a k aránylag fele sincs beiktatva bennük. A Királyi K ö n y v e k b e n foglalt nemesség-, czím-, czímer-, előnév- és h o n o s s á g a d o m á n y o z á s o k n a k jegyzékét Illésy J á n o s és Petkó Béla állították össze.
II. A nemességszerzésnek második és időrend tekintetében is későbbi m ó d j a a czímcres-levél, nemes-levél, az úgynevezett armális volt. Czímeres-levél alatt t u l a j d o n k é p e n olyan okiratot értünk, mely-ben az uralkodó valamely családot vagy egyént a részére az oklevél-ben a d o m á n y o z o t t és abban leírt vagy lefestett czímer viselésére feljogosít. L é n y e g é t tekintve tehát különbséget teszünk a szerint, amint valamely régi czímert erősít meg, új czímert a d o m á n y o z vagy a régi czímert helyesbíti, bővíti stb.
Magyarországon az első czímeres-levelek olyan családok javára szóltak, melyek már előbb n e m e s e k voltak, sőt olyanok javára is, melyeknek ősi czímerük is volt. E r r e a körülményre a czímerek kapcsán még visszatérünk. A mohácsi vész után azonban a czímer-levelekben kivétel nélkül már n e m e s s é g is adományoztatott. Az u. n. armálisták tehát olyan n e m e s emberek, kik czímerlevelükben, (armális) csak czímert kaptak, ellenben valamely jószágra nézve királyi adománylevelet nem. Armálisták tehát szemben a jószágos nemesekkel.
A czímeres-levelek a d o m á n y o z á s a a XIV. század elején kezdett
divatba jönni Francziaországban Szép Fülöp, Németországban I. Albert, Magyarországon I. Károly uralkodása alatt A XIV. század-ban kiállított czímeres-levelek azonszázad-ban m é g n e m tartalmazzák a b e n n ü k adományozott czímerek festett ábráit. Festett czímeres-levelek csak a XV. század elején k e z d e n e k divatba jönni, Magyar-országon Zsigmond király idejében. A legrégebbiek köztük a Tétényi András (1405), a Garázda Miklós (1408), a Vay-család (14 i 4), stb. czímerei. A czímer az illető czímerlevélnek r e n d e s e n az elején foglalt helyet, olykor azonban az adománylevél közepére is festettek. A Liber Regius-ban az első festett czímer a Mayer Mihályé és 1754. decz. 12-éről való. Az indigenálás (honfiusítás) is czímeres-levél útján történt; ennek módjáról és körülményeiről alább lesz szó.
A nemesség adományozása felségjog és m i n d e n k o r kiváló é r d e m e k jutalmazásául szolgál. T ö r t é n h e t i k a király saját elhatáro-zására vagy az illető kérelmére, az alább közölt díjak vagy azoknak elengedése mellett, ma azonban a megváltozott viszonyoknál fogva csak czímeres-levél útján, miután az adományrendszer minden fel-tételei és következményei el vannak törölve. Megemlítendő körülmény, hogy a közös hadsereg, haditengerészet és a két honvédség tisztjei, kik 30 évig a csapatnál (habár b é k é b e n is) szolgáltak és kifogástalan minősítési táblázatuk van, az 1757 jan.
12. kelt legfelsőbb rendelet alapján a magyar vagy osztrák nemes-séget megkaphatják.
IV. F E J E Z E T .