irányú törvényjavaslat megbukott. A szakírók közül Boies határozottan helyesli a sterilisatiót. Ranson nem nyilatkozik az eszme helyessége felől, hanem a nemzetközi kongresszus részéről bizottság kiküldését javasolta, mely a kérdést minden irányban kimerítőleg tanulmányozza. Ez az indít
vány azonban nem került tárgyalásra.
Az iszákosok részére speciális gyógyletartóztató intézetek létesítése iránt most történnek kezdeményező lépések egyes államokban (New York). Némely államok, így különösen Massachusetts, az iszákosságot magát is büntetendő cselek
ménynek tekintik s évente rengeteg elítélés is történik emiatt (Massachusettsban 1911-ben 93.965 egyén lett letartóztatva s 20.086 fogházra ítélve »drunkenness« miatt). A rendszerint rövid időre elítéltek túlnyomóan a dologházakban vagy jail-ekben, néhol a reformatorykban töltik ki büntetésüket.
Az északamerikai büntetőjog büntetési és megelőzési eszközeihez tartoznak még a fentieken kívül a pénzbüntetés, a kivételesen itt-ott fennálló botbüntetés és a békekezesség s az azzal rokon próbárabocsátás.
A pénzbüntetés (fine) a kisebb vétségek és a kihágások rendes és elég gyakori büntetése, valamint egyes súlyosabb bűntettek mellékbüntetése, ép úgy, mint nálunk. Maxi
muma a newyorki B T K szerint 5000 dollár (25 ezer korona).
A behajthatatlan pénzbüntetés itt is fogházra változtattatik s ez is, akárcsak nálunk, igen gyakori eset.
A botbüntetés (whipping) a fejlettebb államokban általában ismeretlen, a déli államokban azonban itt-ott, főleg a fiatalkorú bűntettesekre fennáll, valamint legújabban egynéhány állam kivételesen felnőttekre is alkalmazza, így Oregon a feleségét tettleg bántalmazó férjre (a fogház helyett) 20 botütést enged kiszabni. Az 1909-iki Federal Penal Code 325. §-a kifejezetten eltörli a botbüntetést, vala
mint a szégyenfához kötést (pillory), ami a déli államok
ban néha, főleg a négerekkel szemben kivételesen alkalma
zásba vétetett. (.H err: Vergl. Darst. A. IV. 480.)
A békekezesség (surety fór the peace) az angol jogból
44
maradt fenn máig egyes államok törvényeiben, illetőleg bírói gyakorlatában így Alabama, Tennessee s részben New York és Illinois államokban. Lényegében az egyes bírót megillető abban a jogban áll, hogy a vádlottat (leginkább kihágási ügyekben) ha bűnösnek találja is, nem ítéli el, hanem a további jó viselet iránti igéretvétel, esetleg pénz
beli biztosíték mellett szabadon bocsátja. (Alabama idevonat
kozó 1852-iki törvényét részletesen ismerteti Hartmann:
107— 199. 1.) Ez ősi angol intézmény alapgondolata, mely szerint a bíró nem a merev megtorlás szolgája, hanem a társadalmi béke őre (Conservator of the Peace), teremtette meg a próbárabocsátás (probation) és legújabban a gyermek
bíróság (children-, juvenile court) intézményét is, melyekről a következő fejezetekben bőven lesz szó.
Az északamerikai büntetőjog anyagi része, illetőleg annak büntetési és megelőzési rendszere — miként e néhány vonásból is látható — az európaitól lényegesebb pontok
ban alig különbözik. Eredeti, új büntetési vagy megelőzési eszközöket, a komoh" számba alig vehető sterilisatión kívül, sem új, önálló börtönrendszert az amerikai jog nem mutat
hat fel. A tanulságos és követésre méltó, amit büntetési és megelőzési intézményei mai tényleges állapotából elvon
hatunk : a minden ízében gyakorlatias és emberies alap- felfogás a büntetőjog kezelésében, a társadalom és a bűntettes érdekeinek egyenlő méltánylása és lehető kielégítése, vagyis egyfelől a társadalom céltudatos és hatályos védelme a való
ban közveszélyes bűntettesekkel szemben, ami főleg a hiva
tásos bűntettesek határozatlan időre, több helyt élethosszig- lanra (Life) letartóztatásában jut világos kifejezésre, másfelől éppen a nagyobb bűntettesekkel, az állami börtönökben levőkkel való igazán emberséges bánásmód, a testi épségük
ről való igazi beható gondoskodás (jó élelmezés, testedzés, tiszta levegő, fürdő, tuberkulózis-szanatóriumok), a raboknak is emberek és polgárok gyanánt tekintése.
E kettős eredmény, e két egészséges »különlegesség« : a határozatlan időre elítélés és a rabokkal való humánus bánás ugyan maga is érdemessé teszi az északamerikai
bőr-tönügy tanulmányozását s különösen a »határozatlan időre elítélés« (indeterminate sentence), melyről a reformatory- val kapcsolatban még behatóbban is óhajtok szólni, oly messze kiható jelentőségű reformintézménynek Ígérkezik, mellyel az európai büntetőjogi tudomán}^ is kezd hovatovább megbarátkozni s itt-ott már a törvényhozások kapuján is kopogtat, sőt bebocsáttatásra is talált. A másik figyelemre méltó vonás, a rabok humánus kezelése, a testi egészségük
ről való rendszeres gondoskodás Európaszerte s nálunk is meglehetősen idegenszerű, sőt ellenszenves specialitás gya
nánt tűnik fel, aminek magyarázata bizony nem más, mint hogy az igazi emberszeretet, az altruizmus és a demokratikus szellem még nag3^on messze van tőlünk.
MÁSODIK FEJEZET.
A gyermekvédelem.
A szerencsétlen sorsú, elhagyatott, testileg vagy szel
lemileg fogyatékos, szüleik vagy környezetük által elhanya
golt vagy éppen kínzott, illetőleg a bűn útjára taszított, a csavargó, kolduló, vagy már bűntettes gyermekeknek a testi és erkölcsi elzülléstől megmentése, a társadalom számára egészséges, értelmes, becsületes polgárokká kinevelése, az egyetlen gyűjtőszóba összefoglalt : gyermekvédelem első
sorban kétségtelenül nem a büntetőjognak a feladata.
Ez a kérdés egyfelől nevelésügyi, másfelől közgazdasági, leghatározottabban pedig társadalompolitikai (szociális) kér
dés, melynek helyes megoldását egy hivatásával tisztában levő társadalom s a nemzet egész kulturális életét, jövőjét, haladását szívén viselő kormány és törvényhozás egyik leg
fontosabb s a legszebb és legáldásosabb eredménnyel kecseg
tető feladatának tekintheti.
Hogy a gyermekvédelemmel tényleg elsősorban mégis mindenfelé a büntetőjogászok foglalkoznak, hogy ez a kérdés ma mindenütt a büntetőjog egyik legnépszerűbb problémája, ez egyik legjellemzőbb vonása a modern büntetőjogi tudo
mánynak és a mai tételes büntetőjognak. Míg a régi scho- lastikus, majd az annak helyére lépett dogmatikus büntető
jogi iskola beérte a büntetendő cselekmények és a büntetési eszközök osztályozásával, a büntetőjogi fogalmak csiszolga
tásával, a büntetési tételek hajszálpontos kiméregetésével, a modern büntetőjogtudomány, felhasználva a természet- és a társadalomtudományi módszereket, a bűntettes egyéneket,
47