ban ki van emelve, hogy »amennyire csak lehetséges, a bűn
elkövető gyermeket nem kell »bűntettes« (criminal) gyanánt kezelni, hanem mint egy tévútra vezetett, segély és támasz nélküli állapotban levővel kell vele bánni«. A fiatalkorú bűn- elkövetéséért felelős vagy abban közreműködő 1000 dollárig terjedhető pénzbüntetéssel és 1 évig terjedhető fogházzal sujtátik s ez az eset is a fiatalkorúak bírája elé tartozik {1903-ban 46 szülőt büntettek meg).
ILI
Szervezeti, illetőleg alkotmányjogi eltérés, hogy a fiatal
korúak bírája, úgy mint a többi bírák, 4 évre választatik.
Lindsey népszerűségét bizonyítja, hogy úgy az 1904, mint az 1908-iki választáson csaknem egyhangúlag választatott meg újra fiatalok bírájává (évi 10.000 dollár fizetéssel).
Ugyanily eltérés, hogy ő egyúttal rendes bírói funkciókat is végez s a fiatalok ügyeit éppen csak a késő délutáni órákban intézheti. Három fizetéses és számos önkéntes pártfogó tisztviselő áll rendelkezésére és segítségére, akik a rendőri hivatalnokok jogkörével bírnak. (A főpártfogó tisztviselő 1500, a másik kettő 1200 dollár évi fizetést kap.) Az egyik nag}' vívmány, amit Lindsevnek sikerült ki vinnie, éppen az, hogy a g3rermekeket a rendőrség kezeiből és a közönséges börtönökből megszabadította. Mily botrányos visszaélések voltak Coloradóban is a rendőrséget és a börtönőröket meg
illető sportula-rendszer (frees3rstem) folytán, maga Lindsey írja le eg3rik jelentésében. A rendőrség a politikai pártküz
delmekben nem ritkán összejátszott az ivószobák (saloons) tulajdonosaival és egyszerűen szemet húm t az azokban elkövetett törvén3rsértések felett, íg3^ elnézte, hogy 16 éves
nél fiatalabbak is bejárjanak azokba, holott ez büntetés alatt tiltva volt. A pártfogó tisztviselők kinevezésével, illetőleg a próbárabocsátás gyakorlatba vételével, amit Lindse3r is az eseteknek több mint felében elrendelt, ez a visszaélés el lett fojtva.
Lindsey legnagyobb érdeme s tulajdonképpeni sajátos módszere és újítása nem egyéb, mint a próbárabocsátás, illetőleg a pártfogó tisztviselői intézményének ügyes kiakná
zása és továbbfejlesztése. Míg Illinoisban vagy Massachusetts- ben, a pártfogó tisztviselő csak segéde, mintegy alárendelt közege a fiatalkorúak bírájának, Lindse3T a maga szem été
ben összeolvasztotta a két szerepet, ő nemcsak bírája a fiataloknak, de első és legtevékenyebb pártfogójuk is egy
szersmind. Lindsey »rendszere« abban áll, hogy ő nemcsak a bírói szobájában, a tárgyalásokon foglalkozik az elébe állított fiatalokkal, hanem a próbárabocsátottak magavise
leté, előmenetele, erkölcsi megjavítása felett a kirendelt
112
pártfogó tisztviselő mellett ő maga személyesen és közvet
lenül gyakorolja az ellenőrzést és felügyeletet.
E személyes és közvetlen felügyelet gyakorlati módja a Lindsey által meghonosított jelentések rendszere (report svstem). Ö hozta gyakorlatba, hogy az összes fiatalko
rúak, akik valamely törvényáthágásért vagy iskolakerü
lésért próbára lettek bocsátva, kötelesek minden két hét
ben jelentést tenni állapotukról és előmenetelükről a fiatalok bírájának s ha még iskolába járnak, a tanítónak írásbeli bizonyítványát (nyomtatott űrlap kitöltésével) bemutatni magaviseletükről. Az iskolába járók jelentéseit rendesen szombaton reggel (a lányokét pénteken) veszi át Lindsey, a munkába járók szombaton este élőszóval adják elő jelen
tésüket. A jelentések átvétele, az ellenőrzési szemle teljesen fesztelenül, bizalmat keltő barátságos módon folyik le. Az átlag 250 fiatalkorút, akik ily alkalommal megjelennek, Lindsey sorra megszólítja, átveszi jelentésüket s annak eredménye szerint nyilvánosan megdicséri a jó előmenetelüeket, tréfá
san, kedélyesen megleckézteti a pajkosokat, megfeddi a hanya
gokat, súlyosabb esetekben négy szem közt komolyan figyel
mezteti az újból rossz útra indulókat a szomorú következ
ményekre. Egyet sem hagy el jó szó nélkül, mindem két buzdítja, bátorítja, apró ügyeiket, bajaikat elintézi. Ez a közvetlen állandó érdeklődés a felügyelet alatt álló fiatalok
kal, amelynél a pártfogó tisztviselők is jelen vannak, két
ségtelenül rendkívül üdvös, emelő hatással van a fiatalokra.
Mindenesetre nagy előnye e rendszernek az is, hogy a bíró közvetlen meggyőződést szerez a felügyelet alá helyezett fiatalok erkölcsi fejlődéséről, a próba sikeréről vagy siker
telenségéről s így alkalma nyílik a tett intézkedését módo
sítani, esetleg megváltoztatni, de sokkal nagyobb gyakorlati jelentősége a Lindsey eszméjének, hogy a fiatalokban nemes versenyt ébreszt a helyes magaviselet, a tanulás és a szorgal
mas munka iránt.
Lindsey maga beszéli el évi jelentéseiben, valamint a
»fiatalkorúak bíróságának feladatáéról írt népszerű ismerte
tésében, hogy a szombati jelentésekre a próba alatt álló
fiuk akárhányszor magukkal hozzák iskola- vagy munka
társaikat, hogy tanúi legyenek a »bíró« megjegyzéseinek, a kis hadsereg felett tartott szemléjének, a dicséretnek, biztatásnak, amit a jóviseletűek bizton remélhetnek. Akár- hányan kérdésekkel, kérelmekkel állnak elő, tanácsot kér
nek a családban, az iskolában vagy pajtásaik közt felmerült vitáik, bajaik, nehézségeik tekintetében. Sőt az utóbbi években seregszámra (2 év alatt 150) jelentkeztek a szem
lékre Önként olyanok, akik maguk kérik Lindseyt, hogy vegye őket is felügyelete alá s engedje meg nekik is, hogy rendes jelentéseket adhassanak és a szemlén részt vehesse
nek. Ezeket önkéntes felügyelet alatt állóknak (voluntary pro- bationers) nevezte el s ez a legszebb bizonysága a jelentés- és szemle-rendszer nevelő és nemesítő hatásának.
Lindsey e rendszere elvitázhatatlan tökéletesítése a próbárabocsátás intézményének, egyúttal ideális példája, milyennek kell lennie az igazi gyermekbírónak, aki testestül- lelkestül hivatásának él s aki ambícióját helyezi abba, hogy az általa tett próba sikerüljön s a fogháztól, sőt a javító- intézettől is tényleg megmentse azokat, akik enélkül is megjavíthatóknak látszanak. Kézzelfogható igazolása e jeliemfejlesztő, akaratnevelési rendszernek, hogy a két év alatt próbárabocsátott 554 fiatalkorú közül mindössze 31 lett oly mértékben visszaeső, hogy nevelőintézetbe kel
lett őket küldeni, ezek közül is a legtöbbet a reménytelen családi körülmények, illetőleg az alkalmatlan környezet miatt.
Mennyire uralkodik különben Lindsey a gyermekek felett, mily szuggeráló erőt tud velük szemben kifejteni, arra pedig legfényesebb bizonyíték, hogy az intézeti nevelésre ítélt fiatalokat az ideiglenes letartóztató helyről a jó távol fekvő intézetbe (tramvay-n és vasúton) gyakran kísérő nélkül indítja útnak. A 18 fiú, akit valamelyik évben így, az elfogató paranccsal zsebükben, magukban küldött az intézetbe, mind pontosan és késedelem nélkül jelentkezett az intézetben.
Az így megtakarított (kíséreti) költséget az illető fiuk javára írták.
Finkey: A fiatalkorúak büntetőjoga. 8
114
A szombati jelentésátvételi szemléken kívül minden hónapban egyszer, ú. n. szombatreggeli megbeszélést tart Lindsey a szemlén megjelent ifjakkal valamely alkalmas tárgy felől. Ezeken a szintén fesztelen vitatkozásokon egyrészt ő maga tájékozódik a felügyelet alatt álló gyermekek értelmi fejlődéséről, erkölcsi felfogásáról, másrészt játszva, szinte észrevétlenül viszi rá ezeket, hogy okos és erkölcsös kérdések felett gondolkozzanak s a helyes, tisztességes életet tekintsék ideáljuknak. Rendszerint kedélyes, mulattató bevezetést bocsát előre, valamelyik fiúnak az esetét beszéli el, ebből tér át aztán a kérdezgetésre, a vitatkozásra, amelynek célja mindig az, hogy a gyermekeket meggyőzze, hogy senki sem születik rossznak s a gyenge, hanyag vagy rossz útra tévedt fiatalból is, ha megembereli magát, elhagyja rossz szokásait, megedzi akaratát, derék, becsületes polgár és boldog ember lehet. Gyakorlati példákkal, esetekkel igyekszik nevetsé
gessé, megvetésre méltóvá tenni a hanyagságot, engedetlen
séget, az erkölcstelen és bűnös életet. Anélkül hogy erkölcsi prédikációt tartana, eleven, gyakorlati úton férkőzik a gyer
mekek szívéhez, ellesi észjárásukat, nyelvüket s így igyekszik felébreszteni bennük az ambíciót, a törekvést a tanulás, a munka, a kötelességteljesítés, az igazságszeretet, az őszin
teség iránt.
Egy karácsony alkalmával több pályadíjat tűzött ki a szemlén megjelent fiataloknak a következő gyakorlati erkölcstani kérdések írásbeli megoldására : »Mi viszi a gyer
meket a rossz útra ? Miért lesz iskolakerülővé, miért követ el lopást vagy más rossz dolgokat ? Mitől fél a gyermek jobban, a rossz cselekedettől vagy a rajtacsipéstől ? Van-e különbség egy alma és egy dollár ellopása közt ? Ismertek-e gyermeket, aki lopott ? Helyes-e, ha a bíró nyíltan és igazsá
gosan bánik a gyermekekkel ? Őszinték és igazságosak-e a gyermekek a bíróval szemben ? Mit értetek a bíró iránti igazságosság alatt ? Helyes-e rossz bizonyítványt hozni ? Miért hoznak egyes gyermekek rossz bizonyítványt ?«
Körülbelül 100 írásbeli megoldás érkezett a pályakér
désre, melyek közül a Lindsey által közzétett 4 első dolgozat
115'