• Nem Talált Eredményt

Sőt még az idegent is hallgasd meg és légy kegyelmes a te néped iránt akik ellened vétkeznek.

Salamon a messze földről jövő idegenekért is fohászkodik. Az Úr cso­

dálatos nevét messze földön hirdették a bizonyságtévők. Akik ezt hallot­

ták, közülük sokan zarándokolnak Jeruzsálembe. Ne csak magadról, em­

bertársaidról, csiklandós ügyekről beszélj, hanem hívogass Jézushoz, Aki nagyobb a templomnál, egyháznál és egész világnál. A templom idegenek számára is épült. Imádkozz a részegesekért, tévelygő fiatalokért, az ördög rabjaiért, és az idegeneket is hívogasd az Úrhoz, hogy az evangélium a föld végéig terjedjen. A király háborús időkre is gondol. „Uram, amikor a Te néped hadba indul, akkor segítsd győzelemre őket. Ha pedig fogságba kerülnek és megtérnek, akkor jöjj a Te szabadításoddal!”

Különbség van az Isten népe és a pogányok között. Általában szívesen

„összemosnák” a hívőt és hitetlent. Néha valóban egyaránt bűnösök, de Isten elválasztja a konkolyt és a búzát, a keresztyént és a pogányt. Választott népét kiszabadította Egyiptom rabságából, és adta nékik az ígéret földjét. A keresz­

tyéneket, Krisztus követőit üdvösségre viszi. Isten a Jézus áldozatáért kegyel­

met hirdet a pogányoknak is. A foglyokat pedig előbb-utóbb kiszabadítja.

8. 54-63.

Ne hagyj, Uram!

Mikor elvégezte Salamon az imádságát, megáldotta Izrael gyülekezetét és áldoztak az Úr előtt.

Vége az ünnepi istentiszteletnek. Az Úrtól kapott áldást Salamon tovább­

adja, mert Isten, a király és a választott nép vezetőivel együtt összetartoznak.

Nemcsak a templomban, hanem hétköznapok idején is az Úrral járnak. Isten védi és segíti népét. Rajta kívül nincs más segítség, se a választott népnek, se a pogányoknak. Vége a hosszú imádságnak. Lehetünk hosszú időn át, vagy csak sóhajtásnyi pillanatig Isten közelében. A hosszú és rövid imádságban egyaránt gyönyörködik az Úr, ha lelkűnkben, szív szerint történik. (János 4, 24.) Isten előtt utálatos az értelmetlen, látványos bőbeszédűség! (Máté 6, 7.) Ég és föld elmúlnak, de Krisztus beszéde örökkévaló. Imádságaink jó illatú füstként van­

nak a mennyben. (Jelenések 8,3.) Az istentisztelet áldozat bemutatásával foly­

tatódik és fejeződik be. Egyes gyülekezetekben szokás, hogy istentisztelet előtt perselyeznek, máshol istentisztelet után. Isten nem a módszert, hanem jóakara­

tunkat nézi. Adományunkat mintegy az Úrnak ajánljuk fel, és ezzel is kifejez­

zük az iránta való hálánkat és tiszteletünket. Salamon rendkívül sok áldozatot mutatott be. Aki többet kapott lelkiekben és anyagiakban, annak többet kell adni. Csak az önként és örömmel való adakozás kedves az Úrnak.

8. 64-66.

A z ü n n e p v é g e

Elbocsátotta a népet és áldották a királyt mindama jó k felett, amelyeket cselekedett az Úr.

A hosszú ünnepet áldozatok sokaságának bemutatásával fejezték be.

Mindez valószínűleg aratás után történt. Az anyagi ügyek gyakran kényesek a keresztyén gyülekezetben is. Az ember szíve önző. Szívesen, gyakran fe­

leslegesen költ önmagára, de javait sajnálja Istentől és embertársaitól. Akit szeretünk, annak örömmel ajándékozunk. A templomszentelés ünnepén rendkívül sokat vittek az oltárra, 22.000 ökröt és 120.000 juhot. Rézoltár csak itt van említve. Aki bőven adakozik, annál inkább gazdagodik. (Példa­

beszédek 11, 24.) Kétszer hét napig ünnepeltek. Az Egyesült Államokban egy napig, Erdélyben három napig tartják a karácsonyt. Az Ószövetségben napokon át tartott ünnepeken az Úr áldásával és erejével töltekeztek be. Ez fontosabb volt mint a munkakiesés. A zsidóknál a hetes szám a teljesség jel­

képe. Örömmel, megbékült szívvel, áldással mentek haza. Ahol Isten jelen van, ott a béke. A Sátán veszekedést, keserűséget, félelmet gerjeszt. A ke­

resztyének szívében Krisztus békéje honol. Ez a hosszú fejezet azzal vég­

ződik, hogy Dávid király és fia, Salamon az Úr szolgája volt.

Pál apostol azzal kezdi leveleit, hogy ő Krisztust szolgálja. A püspök, a lelkipásztor, a presbiter és minden keresztyén az Úrnak szolgál. Nem a bűnt, a Sátánt, az emberek hiábavaló kívánságait szolgáljuk ki, hanem a királyok Kirá­

lyát, Jézus Krisztust. Ez a legnagyobb méltóság, amit ezen a földön elérhetünk.

9. 1-9.

I ste n n el va g y n é lk ü le

Megjelent az Úr Salamonnak másodszor is és mondta neki:

meghallgattam a te imádságodat.

Salamon befejezte a templomépítést. Talán néha elcsüggedt az aka­

dályok láttán, hogy képtelen véghezvinni. Látunk félkész épületeket, fél­

bemaradt dolgokat, tétovázó embereket, de a keresztyének nem hátrál­

hatnak meg. Amire Isten elindított, azon az úton végig kell haladni a ne­

hézségek közepette is. Sikerülni fog! A nagy munkák befejezése után

ismét megjelent Salamonnak az Úr. A Szentlélek által Krisztus minden pillanatban velünk jár, de vannak különleges idők, amikor nagyon közel jön hozzánk. Jézus megkeresztelkedésekor a Jordán folyónál megnyílt az ég és mennyei hang szólt. (Máté 3, 7, 16, 6.) Salamonnak megjelent az Úr Gibeonban és most újra nagyon közel hajol hozzá.

Isten beszéde egyszerű és világos: velem, vagy nélkülem? Kétszer is elő­

fordul ez a szó, hogy: „ha”. Ha velem jársz, ha Jézust szereted, ha a Bibli­

ából merítesz, ha Istent dicséred, akkor én megerősítelek téged és utódaidat Izrael trónján. Ha elfordulsz tőlem, akkor kigyomlállak népeddel együtt és nem tekintek rátok. Szükségünk van egyházi épületekre, de mit ér az a temp­

lom, egyház, papi és vallási közösség, vagyon, amitől elfordult az Úr? Az ilyenek előbb-utóbb megsemmisülnek. Magyarországon Baranyában szomo­

rú látvány a tető nélküli romos templom. Pusztuló egyházi épületek Erdély­

ben is az Úr ítéletére emlékeztetnek Naponként választanunk kell az Úr mel­

lett vagy ellene? Áldást örököltünk Jézus Krisztusban.

9. 10-22. V ir á g z ó o r s z á g

Megépítette Salamon a tárházak városait birodalmának egész földén.

A jeruzsálemi templom hét évig, a királyi palota tizenhárom évig épült. (6, 38, 7, 1.) Van pusztulás és van gyarapodás ideje. Salamon to­

vább építkezik Miliő, Kácor, Megiddó városában, és fölhúzza Jeruzsá­

lem kőfalát. Áldott idők. A munka végeztével az elszámolás következik.

A király nem marad adós a fenyő és cédrusfákért, az aranyakért, húsz vá­

rost fizet Hirámnak, ami kb. másfél millió dollár. Isten és emberek előtt tisztességes dolog, hogy kifizessük adóságunkat, és ne csapjuk be egy­

mást. Hirám végigjárja az ajándékul kapott városokat Galilea szegényes vidékein, és keveselli az adományt. „Miféle városok ezek atyámfia?”

Kábulnak nevezi ezt a vidéket, ami azt jelenti, hogy értéktelen.

A kincstáros följegyezte az adományok és adók összegét, vagyis 120 talentum aranyat. Ofirból hozatták, ami Délkelet-Ázsiában vagy Afriká­

ban keresendő. Elszámol a befolyt és kifizetett összegekről. Az Úr pén­

zéért és a közvagyonért felelősek vagyunk. A 420 talentum értéke kb. 10 millió dollár. A király nem pocsékolt, nem magának gyűjtött, hanem az

Úr dicsőségére Izraelt gyarapította. Az elszámolások után nekilendül az állam szervezése. Földalatti istállók, raktárak, erődítmények épülnek.

Fölvirágzik az ország. A pogányokat jobbágy munkára osszák be, Izrael fiait a hadseregbe sorozzák. Szekeresek és lovagok vezetői lettek, vagy hivatali feladatokat kaptak. Isten országában sokféle szolgálat van és minden rendben, ékesen történik. Krisztus testébe különféle tagok épül­

tek bele az Úr dicsőségére, egymás javára. (I. Korinthus 12,4-7.) 9. 23-28.

C s a lá d , e g y h á z é s tá rsa d a lo m

A hivatalnokoknak száma ötszázötven volt.

És áldozott Salamon minden esztendőben háromszor.

Aranykorszak köszöntött Izraelre. Fölépült a templom, királyi palo­

ták és városok. Ötszázötven kiváló fejedelem kormányozott. Erős hadse­

reg vigyázta az országot. Együtt, egymásért dolgoztak az egyház, a csa­

lád és a nép javára. Lelki, szellemi, anyagi gyarapodást hozott Isten ál­

dása. Salamon a családjára is gondot visel. Feleségét, aki a fáraó leánya volt, új palotába költöztette. A keresztyén ember családjának él, felelő­

sen dolgozik Isten dicsőségére. Van aki csupán családjának él, vagy csak a munkának vagy önmagának. Salamon idejében az események kiegyen­

súlyozottan folytak, templom, paloták, erődítések, hivatalok, hadsereg és család építése egymással összefonódva történtek.

Amint Isten megparancsolta Mózes által, három fő ünnepet tartottak évente: kovásztalan kenyerek ünnepe, hetek ünnepe és betakarítás ünne­

pe. (II. Mózes 23, 14-16.) Ünnepelhetünk névnapon, születésnapon, nemzeti évfordulókon is. De legfontosabb az Úrra emlékezni. Hétköz­

napok és ünnepek váltogatják egymást az Úr és embertársaink tiszteleté­

re. Az ünnep lényege az áldozatbemutatás volt. Mi keresztyének is nagy ünnepen az áldozatra emlékezünk, Isten Bárányára, Aki mennyei Atyánk akaratából önmagát adta érettünk. Egyedül az Ő kihullott vére által va­

gyunk kedvesek Isten előtt.

10. 1-13.

Séba. k ir á ly n é lá to g a tá s a

Mikor látta Sába királyné asszonya Salamonnak minden bölcsességét és a házat, amelyet épített, a lélegzete is elállt.

A „nap királynője” délkelet Arábiában uralkodott (Jemen?). Eljutott hoz­

zá Jeruzsálem híre. A vezető legyen tájékozott az országán belüli és a hatá­

rokon kívüli eseményekről. Séba királynő saját szemével kívánt meggyőződ­

ni a hallottakról. Hírvivők tájékoztatták. Szólni, prédikálni kell arról, amit Is­

ten az Ő népével cselekszik és cselekedett. A királynő útra kelt Jeruzsálem­

be, ami azt bizonyítja, hogy Isten meghallgatta Salamon imádságát, amikor kérte, hogy a messziről jött idegen is megismerje, imádja az élő Istent. (8, 41-42, 60, Zsoltárok 72,10.) A „nap királynője” gazdag, fényes, illatos kísé­

rettel vonult Jeruzsálembe. Kérdések özönével ostromolja Salamon királyt.

A buta ember „mindent tud”, az értelmiségi állandóan kutat, érdeklődik, újat keres. A látogatók csodálkoznak azon, amit hallottak és láttak. Pál apostol úgy jellemzi a keresztyéneket, hogy „a világ látványossága lettünk.” Isten gyermekei valóban érdekes, különös, vonzó emberek. Ebben a történetben az a csodálatos, hogy a látogatók fölismerik a „siker titkát”, vagyis nemcsak az építészet remekeit, a kincseket, drága öltözeteket, bölcsességet látták, hanem az Istent. A királynő szíve fölbuzdul az áldásmondásra. „Az Úr az Isten”, Aki mindezt cselekedte! Nem a sors, az emberi ügyesség, a véletlen müve, hanem az Istené. Boldogok Jeruzsálem lakosai nemcsak a bölcs uralkodóért, virágzó országért, az egészségért vagy hírnévért, hanem mert Istenük az Úr.

Boldogok, akik elhitték és befogadták Isten legnagyobb ajándékát, Krisztust.

Dél királynője Salamont figyelmesen meghallgatta, Jézus nagyobb Sala­

monnál és szavára, csodáira mégsem tértek meg. (Máté 11,42.) Boldogság csak ott lehet, ahol Krisztus van jelen és dicsőséget adnak Neki!

10. 14-23.

I s te n e lh ív á s á h o z m é ltó a n

Följebb magasztaltaték Salamon gazdagsággal és bölcsességgel a földön való minden királyoknál.

Salamon uralkodásakor pontosan számba vették az ország vagyonát, hogy mi az államé és mi magántulajdon. A kicsit (fűszereket) éppen úgy meg kell becsülni, mint az értékeset (arany), a keveset és a sokat. A ha­

szonleső, korrupt tisztviselők megrontják a lelkületet, a tisztakezűek üdí­

tenek és bátorítanak. Salamon arany pajzsokat csináltatott. Elefántcsont trónusát arany borította. Karfája mellett kétfelől tizenkét oroszlán vigyá­

zott. Múltra, származásra, hatalomra emlékeztettek. A magyar fejedel­

mek címerében gyakori az állatkép. Jákob ősatya úgy áldotta meg Juda fiát, hogy olyan leszel mint az oroszlán. Nem múlik el tőled a fejedelmi pálca. (I. Mózes 49, 9-10.) Salamon a Juda törzséből származott. Minden hatalom Jézus Krisztusé, Aki a judabeli oroszlán. (Jelenések 5, 5.) Sala­

mon fényes trónon ült. Isten szegénységbe, gyalázatba is beleviheti gyer­

mekét. Jeruzsálem királyához fény és gazdagság illik. A keresztyén nem járhat mocskos, szakadt ruhában. Az amerikai evangélisták és bizonyos közösségek vezetői feltűnően elegánsak. Isten az, Aki megaláz vagy fol- magasztal, sírba visz és visszahoz. (I. Sámuel 2, 8.) Az biztos, hogy bár­

milyen helyzetben vagyunk, él bennünk a Krisztus. (Galata 2, 20.) 10.24-29.

I s te n á ld á s á v a l

Az egész fö ld kívánta látni Salamont, hogy hallhassák az ő bölcsességét, melyet Isten az ö szívébe adott.

Isten megáldotta Salamont. A mélységben el ne csüggedj, mert ott is ve­

lünk az Úr. A magasságban el ne bizakodj. Az állami vezetőket Isten adja a népnek áldásul vagy haragjában büntetésül. (Példabeszédek 8, 15, Hóseás 13,

11.) Salamon királyt áldásul adta, mert szerette Izraelt. (10, 9.) Bölcsesség és gazdagság párosult benne. Bölcs ember is lehet szegény, a gazdag pedig okta­

lan. A királyi palotában arany tányérokból étkeztek, jó illatok terjengtek, dísz­

állatok szórakoztattak, harciszekerekkel egyiptomi lovak száguldoztak. Jaj

azoknak, akik egyiptomi lovakban és testi erőben bíznak! (Ésaiás 31,1. Zsoltá­

rok 20, 8.) Salamon bizodalma az Úrban volt. A felhalmozott ezüstök és céd­

rusfák Isten hatalmát jelezték. Az Úr segítségével köszöntött rájuk az aranykor­

szak, amiben béke honolt és nem volt járvány sem létbizonytalanság. A király és a nép ereje és dicsősége nem a külsőségekben, hanem az Istennel való kö­

zösségbe gyökerezett. A külső és belső állapotunk összefügg. Rendezett, vagy rendezetlen külső a belső állapotunk következménye. Isten a szívünket vizsgál­

ja, hogy ott van-é a legdrágább kincs, Aki Jézus Krisztus.

11. 1-10.

E lh a jtá s

Mikor megvénült Salamon, nem volt már az ő szíve tökéletes az Úrhoz.

Nagy ember nagyot bukhat. Salamon bölcs, gazdag és világhírű, föl­

jebb magasztalták minden uralkodónál és az élete csúcsán tönkretette magát valamint az országot. Testisége volt a bűne, vagyis jobban szeret­

te önmagát, mint az Urat. Nem az igét szolgálta, hanem vágyait elégítette ki. Mi történt? Az, hogy sok feleséget szerzett magának, hétszáz király­

nét és háromszáz ágyast. Az Ószövetségben és az őskeresztyénség kez­

detén poligamiaban, többnejüségben éltek. Pál apostol azt kéri, hogy a gyülekezet vezetője egy feleségű legyen. (I. Timótheus 3,2.) A házassá­

got Isten azért rendelte, mert nem jó az embernek egyedül élni. Megpa­

rancsolta, hogy az Ő gyermekei pogányok közül ne nősüljenek. (II. Mó­

zes 34, 16, V. Mózes 7, 3-4.) Isten figyelmeztet, hogy hitetlenekkel ne legyetek felemás igában. Mi köze világosságnak a sötétséghez? (II, Korinthus 6, 14-15.) Sajnos a hitetlenek tévútra vihetik a hívőt.

A pogány feleségek „elhajtották” Salamon szívét. Az Olajfák-hegyén bálvány templomokat épített, hogy kedveskedjék feleségeinek. Nem az Isten tetszésére figyelt. Astarte volt a szexualitás istennője. Salamon megcsúfolta az Úr szavát. Bálvány az, amit az ember gondol ki és embe­

ri alkotás. Salamon nem az élő Istent hirdeti pogány feleségeinek, hanem meghajlik a bálványok előtt. Király és a nép az ammoniták bálványaival paráználkodott. Az Úr templomában fogyott a gyülekezet, csökkent az igaz Istent imádóinak száma, halkult az ének és dicséretmondás, a bál­

vány templomokban pedig őrjöngtek az emberek. Akkor gyulladt fel Is­

ten haragjának tüze és lángja fölcsapott az egekig.

Vizsgáljátok meg a szíveteket, hogy Krisztusban vagytok-é?

11. 11-22.