A hetedik napon megütköztek és az Izrael fia i levágtak a szíriabeliek közül egy nap százezer gyalogost.
Benhadád szír király óriási hadereje megsemmisült. Nem a zsidók voltak bátrak, ügyesek és erősek, hanem Isten bizonyította meg, hogy O az Úr. A hitetlen ember vak és a történelemben nem látja Isten kezét.
Benhadád nem nyugszik bele a vereségbe. Összegyűjti a szakértőit és ki
elemzik a vereség okát. Úgy mint a rendőrség és a bíróság baleset után, hogy ki a felelős mindezért. Tanácsadói biztatják a szír királyt, hogy megoldható a szomorú helyzet: Kezdjenek gazdasági reformot, éssze
rűbben dolgozzanak, új modern módszerekkel és csúcstechnikával. Szer
vezzék újra a sereget, állítsák helyre megromlott világpolitikai helyzetü
két. Isten népét a hegyek istenei segítették és azok legyőzhetek. A he
gyek istenei valóban legyőzhetők, de az élő Úr soha.
Szíria felkészült az új hadjáratra, szervezték, képezték, gyakorlatoz
ta lak a katonákat. Pontosan kidolgozták a haditervet, amint I. Ferenc Jó
zsef császár nyilatkozta az első világháború kitörésekor: „Mindent meg
gondoltam, mindent megfontoltam.” Ugyanígy szólt Bush elnök 2003- ban az iraki háború előtt: „Teljesen fölkészültünk.” A két tábor ősszel tá
madt egymásra. A második világháború és az 1956 forradalom is ősszel kezdődött, mert szükség elvégezni a betakarítást, és utána jobban ráér
nek az emberek. (Bírák 6, 4. II. Sámuel 17, 19.)
A felvonult csapatok hét napon át mustrálták egymást, mint az ököl
vívók mérkőzés előtt. Izrael olyan volt mint egy kicsi kecskenyáj. Szíria hadserege mint a sáskák, ellepték a földet. A keresztyén és nem keresz
tyén összehasonlítás mindig pontosan ilyen: kevesen járnak a keskeny úton, a tömegek a széles úton sodródnak a kárhozat felé. Isten nem föl
szabadító sereget, sem modern fegyvereket küldött népének, hanem egy névtelen prófétát, aki meghirdette, hogy az Úr az Isten. A történelem fo
lyamán mindig az Úr dicsősége és győzelme ragyog elő. Mindig, minden úgy történik, ahogy Isten elgondolta. Csak azok a vesztesek, akikben nincs Jézus Krisztus. Istennel győzedelmet nyerünk, O tapossa meg el
lenségeinket. Minden napon vívjuk az élet harcát.
A szír hadsereg összeomlott. Félelem lelke ülte meg a katonákat, és Afekbe menekültek, ahol 22 ezer férfira szakadt rá a fal. Benhadád meg
menekült. Míg erős volt, addig szolgájának tekintette Akháb királyt, most pedig megalázkodik, szolgának nevezi magát. Félelemből, képmu
tatásból, politikusán? Akháb barátsággal fogadja ellenségét és szövetsé
get kötött vele. Megajándékozta és elbocsátotta. így veszítette el a meg
nyert háborút, mert a szíriabeliek ölték meg. (I. Királyok 22, 31. 34.) Ne a bűnnel, a bűnössel köss szövetséget, hanem fogadd el Jézus Krisztus érettünk kiomlott vérét, és Vele maradj közösségben.
20. 35-43.
A b ű n ö s h a l á l a
Mert elbocsátottad kezedből a férfiút, akit én halálra szántam, ezért lelked lesz leikéért és néped népéért.
Nagy építkező volt Akháb király. Elefántcsontokkal díszített téli
nyári palotában lakott. Ezek pusztulásáról is jövendölt Ámos próféta.
(Amos 3, 15.) Az Úr megsegítette a szíriaiak ellen, ő pedig hátat fordí
tott Istennek. Menekülni hagyta Benhadád szír királyt, akit meg kellett volna ölni. Akkor jön hozzá egy fiatal próféta, aki az Úr parancsára azt kérte valakitől, hogy verje el jól. Miután ez megtörtént, sebektől és vér
től csúfítva, egyik szemét bekötve állt oda a király elé. Elpanaszolta Akhábnak, hogy egy talentum ezüstért fölvállalta egy bűnös őrzését, de míg más dolga akadt, az a gonosz megszökött, őt meg jól elverte az, aki
vel szerződést kötött. A király azonnal és röviden ítélt: „Megérdemel
ted.” Ekkor a fiatal próféta levette kötését és így prédikált neki: „Mert elbocsátottad Benhadádot, akit az Úr halálra szánt, ezért meg kell hal
nod.” Látható, hallható, audió vizuális prédikáció volt ez. A király látott és hallott.
Jézus beszélt és csodákat tett, mert akik nem látnak jeleket, nem hisznek. A fiatal próféta vállalta ezt a nehéz, fájdalmas szolgálatot.
Akháb elengedte Benhadádot, mert így gondolta jónak. Az ember té
teleket állít fel arról, hogy mi a helyes és mi a rossz. Vallási és filozófiai dogmákat fogalmaz, azokhoz méri magát. A liberálisok önmagukat tart
ják mércének, önmagukhoz mérik magukat. Akháb azt tette, amit jónak képzelt.
A keresztyének zsinórmértéke Isten igéje és Szentlelke. Azt szóljuk és tesszük, amit az Úr mond. Pál apostol vallotta, „ha még embereknek igyekeznék tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék.” (Galata 1, 10.) Ak
háb Isten parancsa helyett saját feje után ment. Vétkezett. Bűneiért halt meg a szíriabeliek keze által. (I. 22, 34.) A bűnösök kárhozatra jutnak, Isten kegyelmi ajándéka az örökélet, Jézusért. (Róma 6, 23.)
21. 1- 16.
V a g y o n sze rzé s m in d e n á ro n Mondta neki az ő felesége: a te szíved örvendezzen,
én majd néked adom a jezréelbeli Nábót szőlőjét.
Akháb gazdag király volt és többre vágyott. Nagy dolog az istenfélelem megelégedéssel. (I. Timótheus 6, 6.) A királyt nem az istenfélelem, hanem az anyagiasság jellemezte. Megkívánja Nábót szőlőjét, aki nem adja oda neki az atyai örökségét. Becsüli a szüleinek szerzeményét. Akháb keserű, ágynak dől és arccal fal felé fordult, hogy nem nyert. Az Isten szerint való szomorú
ság üdvösséget, a világ szerint való szomorúság halált szerez. Akháb egy múlandó miatt kesereg. A feleség észreveszi férje bánatát, és nem az igével hanem bűnnel „gyógyítgatja”. „Örülj, majd én megszerzem neked, mert a vezetőnek mindent lehet. Pozíciódat használd a magad javára.”
Jézabel a leggonoszabb királynők egyike volt. (Jelenések 2, 20.) Ő az, aki megölette az Úr prófétáit, mit számít most egy ember? (I. 18, 13.) Mindenre képes. Férje nevében levelet hamisít, amiben állítja, hogy Ná
bót gyalázta Istent és a királyt, a bíróság szerezzen két hamis tanút, és kövezzék agyon. Isten rendelte, hogy két tanú legyen. (V. Mózes 17, 6.) Jézus perénél „törvényesen” két hamis tanú vallott. (Máté 26, 60.) Jéza
bel szerint az istenfélő Nábót istentelen ember. Pénzért sok minden meg
vásárolható, mert ez a legnagyobb érték. Még az üdvösséget is eladják érette. A két tanú Beliál (= semminek istene) fia volt. Nábótot megkö
vezték. Visszaéltek Isten nevével és a hatalommal. Ki a bűnös? Nábót, aki ellentmondott a királynak? Jézabel, aki levelet írt? A bírók, akik uta
sításra cselekedtek? Hóhérok, akik végrehajtották az ítéletet? Vagy a ta
núk, akiket lefizettek? Ez itt kollektív bűnösség. A hitetlen tagadja Isten létét, ha pedig volna is, akkor nagyon messze lakik fenn az égben, a ki
rály meg itt a földön, és tőle függ ajutalom . Évszázadok során gyakran vádolták a keresztyéneket, mint Nábótot, hogy Isten- és emberellenesek.
A királyi család gazdagodott. Ingyen kapták meg a szőlőt. Boldogok let
tek? Napi témánk a pénz. Egy rajzon fölemelt kézfejet láttam, az ujjak között pénz csillogott. Emberi tömeg kúszott utána, hogy megkaparintsa. „Hogy vagy?” „Boldog lennék, ha pénzem volna.” Akháb „szerencsés” király, bol
dogan sétálhatott a szőlöskertjében. Vagyonát szaporította, Isten kegyelmét
elveszítette. Jézus kérdezi: „Mit ér, ha az egész világot megnyered, lelkedben pedig kárt vallasz?” (Máté 16, 26.)
21. 17-29. A k h á b b ű n b á n a ta
Nemde megölted és el is foglaltad? Ezt mondja az Úr:
ahol fölnyalták az ebek Nábót vérét, ebek nyalják fö l a te véredet is.
A királyi udvar napirendre tért Nábót szőlője felett. Némelyek dicsérték Akhábot és feleségét, hogy jól ügyeskedtek, mások suttogtak a háta megett, és kifogásolták cselekedetét. Isten beleszólt az eseményekbe. Samáriába kül
di Illés prófétát. Volt bátorító üzenete a szíriabeliek ellen, és most ítéletet mond a király fölött. Akháb alig ült be a pompás szőlő közepébe, máris utol
éri Isten szava. Rajtakapták a bűnön. Itt mellékes a feleség, a főemberek, a bíróság, a tanúk, a hóhérok véleménye, hanem egy üzenet a lényeges: az Is
tené, Aki így szól: „Te ölted meg Nábótot.” Nem Akháb keresi Istent, hanem Isten keresi személyesen Akhábot. A király indulatos: „Megint rám találtál ellenségem?” A felesége jól csinálta, az istentelen bíróság is. Ok a barátai, Isten pedig az ellensége. A király téved, mert Isten még most is kegyelmes hozzá és szeretné fölrázni tévelygéséből, kihúzni a fertelmes mocsárból. Illés próféta jött, mert ez a kegyelmi idő. Akhábnak dönteni kell, dacol az Úrral, vagy összetörik? Isten döntésre kényszerít bennünket. A kőszívű, véreskezü király megalázkodik az Úr előtt, Aki olyan hatalmas és erős, hogy még ezt a kemény királyi szívet is összetörte. Akháb megalázkodik, zsákruhát ölt ma
gára, böjtöl és bocsánatért esedezik. Csoda, hogy Isten újra szólt hozzá és megbocsát, magához fogadja ezt a gyilkost.
22. 1-28.
H a z u g é s ig a z p r é d ik á c ió
Az igaznál egyebet ne mondj nekem az Úr nevében.
Akháb kibékült Benhadáddal. Zsidók által megszerzett városokat adott vissza neki, a kereskedelmi út mellett fekvő Rámót Gileádot is. Az
tán meggondolta magát, ezt a várost szeretné visszaszerezni. Politikában szüntelenül változnak a szövetségek, mindig a pillanatnyi érdekek sze
rint. Szerződést köt Josafáttal aki Juda királya volt. Összetoborozták a hadsereget, kidolgozták a haditervet és már csak Isten jóváhagyása hi
ányzik a döntésükhöz. Magukhoz rendelték a prófétákat. Az udvari pa
pok mindig a vezetők szája íze szerint prédikáltak. Közel négyszázan hirdették a győzelmet, mint Hitler Adolf vagy Sztálin József idejében.
Az udvari papok mindig sikert jövendölnek. A Sátán csaló, becsap, halálba visz, mert emberölő volt kezdettől fogva. Már fölvonultak a lo
vasok, harci szekerek és gyalogosok, amikor Mikeást, az Úr prófétáját rendeli magához a két király. Megmondták neki, hogy mit prédikáljon.
Dolgaidban, pénzügyeidben szoktad kérdezni Istent a Biblia, a keresz
tyének vagy lelkipásztorod által?
Mikeás látomásában a mennyei dicsőség jelenik meg, mint Mózes
nek, Illés prófétának, Jézus tanítványinak a megdicsőülés hegyén, István vértanúnak vagy Pál apostolnak, aki elragadtatott a hetedik égbe. Isten dicsőséges trónon ül és ott a mennyben dőlnek el földi dolgaink. Isten megengedi, hogy hazug lelkek ámítsák el az embereket. Az igaz prófétá
kat és igehirdetőket az Úr küldi, Aki megengedi a hamisságot is ezen a földön. János apostol figyelmeztet, hogy ne higgyetek minden léleknek, csak azoknak, akik testben megjelent Istennek vallják Jézust. (I. János 4, 1-2.) A Sátántól elcsábított emberek hisznek a hazugságnak. (II. Timo- theus 2, 11.) A hamis próféták sohasem Istent, hanem mindig az embert magasztalják, arra biztatják: „Ne hagyd magad. Igyál alkoholt, amennyit bírsz. Ragaszkodj a jussodhoz. Taposd el a másik embert. A pénzért, ha
talomért tegyél meg mindent.” Mikeás által az Úr vereségről szól. Sedé- kiás hamis próféta arcul veri, de a lelki kérdések nem dönthetők el erő
szakkal. Isten gyermeke szenved mint Pál apostol, akit megvertek, meg
köveztek és kivégeztek. A tanítvány nem lehet nagyobb a Mesterénél.
Krisztust az igazságért feszítették keresztfára. Csak Isten gyermekeiben lakik igazság. Jézus bárányai hallgatnak a jó Pásztor szavára és a tévely
gés helyett Krisztust követik.
22. 29-40.
A k i m e n te n é m a g á t
A király az ő szekerében meghalt, és a vér a sebből a szekérbe csörgött.
Akháb és Josafát vesztes háborúba indulnak, amit előre megmondott az Úr. Isten akarata ellenére is belevághatunk az élet sűrűjébe, házasság
ba, munkába, vállalkozásba és a háborúskodásba is. A kemény szívűt engedi Isten, hogy menj... Akháb jól bebiztosítja magát. Mi kell a hábo
rúhoz? Megfelelő szövetség, jól szervezett katonaság, kitűnő fegyverek.
Mindez megvan Rámót Gileád ellen. Akháb ráadásul ravasz cselhez fo
lyamodik. Álruhába öltözött, mintha közkatona volna, hogy megtévessze az ellenséget. A hadviselés legfontosabb feladata, megtéveszteni a mási
kat. Hol a király? Ki a vezető? Ha megsemmisül, akkor szétfut a sereg.
Ahol megverik a pásztort, elszéled a nyáj. (Zakariás 13, 7.) Az ellenség becsapható, de Isten nem. Egy szír katona találomra lőtte ki halálos kéz
ívét. Fogalma sem volt arról, hogy a királyt találta el. Nem a sors fintora volt ez, hanem Isten ítélete.
Akháb belehalt sebeibe, az ebek nyalták aláhullott vérét, ahogy az Úr megmondotta. Manapság úgy fogalmazzák, hogy tragikus körülmények között meghalt. A Biblia azt mondja, hogy Isten megbüntette azt, aki mindenáron meg akarta menteni önmagát Isten nélkül. Jézust kiűzték Názáretből vagy Gadarából és eltávozott. Két zsidó király szembeszegült Istennel, és az Úr nem ment velük. Isten nélkül vereség, halál és kárho
zat a végeredmény.
Akháb elaludt, földi élete befejeződött, a túlvilági pedig most kezdő
dik. Isten megkérdezi tőle: „Mit cselekedtél? Kinek szolgáltál? Az Úrnak vagy az ördögöknek? Küldtem hozzád igehirdetőket, hallgattál rájuk?”
Küldte érettünk Jézust az Üdvözítőt, te pedig nélküle próbáltál magadon segíteni? Egyetlen szószólónk, egyetlen protekciónk a mennyországban Jézus Krisztus. Ha befogadtad Megváltónkat e földön, akkor hív: „Jöjjetek Atyámnak áldottai!” Ha pedig nem fogadtad be Öt, akkor rád mutat: „Tá
vozzatok tőlem átkozottak az örök tűzre.” (Máté 25, 41-43.)
22. 41-54.
J o s a f á t
Járt az ő atyjának útjában, ami az Úr előtt kedves.
Akhábnak, Samária királyának idejében Jeruzsálemben Josafát ural
kodott. Apja neve Asa, anyja neve Azuba. Megmenekült a szíriaiakkal vívott háborúban. Kedves volt az Úr előtt, bár meghagyta a magaslato
kon a bálványoltárokat. Kielégítette a nép igényeit. Aki akart a temp
lomba ment, aki akart, bálványozott. Református egyházunknak, keresz- tyénségünknek az a gyengéje, hogy nem teljes szívvel szolgáljuk az Urat. A király magáért, a népért és az országért felelős. A keresztyének sem csak önmagukért dolgoznak, hanem az Úr dicsőségére és a felebarát javára élnek.
Különös korszak volt Josafát idejében, mert békesség honolt az észa
ki és déli királyság, Samária és Juda testvér-országok között. Cselekede
tei a Krónikák könyvében olvashatók. A híres emberek igyekeznek em
léket hagyni magukról. Régi szép magyar szokás volt, hogy a gyermek szülője nevét örökölte, hogy ezzel is tiszteletet adjon őseinek. Földi ada
tainkat különféle hivatalok őrzik. A mennyországban az élet könyvét ve
zetik rólunk.
Samáriában a gonosz Akháb gonosz fia, Akházia következett a trón
ra. Temetések után nagy kérdés a hagyaték. Mit örökölt Akházia? Koro
nát és bűnt. Arra biztatja országa népét, hogy Isten helyett az ördögök előtt boruljanak le. Nem törődik vele, hogy Isten hozta ki választott né
pét Egyiptomból és az ördögök csapták be, ölték meg az apját és anyját.
Josafát élete befejeződött, vele a királyok első könyve is. Boldogok akik az Úrnak éltek, és az Úrban halnak meg, mert megnyugosznak a fá
radalmaiktól. (Jelenések 14, 13.)
M á s o d i k K ö n y v
ÁLDOZATI OLTÁR
Az ágyból, amelyben fekszel, fö l nem kelsz.
Es meghalt az Úrnak beszéde szerint.
Akházia lett Samária királya. Akháb és Jézabel szüleitől az istente- lenséget örökölte. Mire tanítod a gyermekedet, imádságra vagy károm
kodásra, istenfélelemre vagy hazugságra, tolvaj lásra, önzésre?
Akházia rövid időn át katasztrofálisan uralkodott. Súlyos baleset ér
te, amikor kibukott a felház korlátján. Testileg-lelkileg összetörve szen
vedett a betegágyon. Gyógyulni szeretne. Isten orvos által és gyógysze
rekkel vagy azok nélkül is gyógyíthat. Az ördög megszállottái a miszti
kában, a szellemvilágban keresik a megoldást. Ekron város filiszteus föl
dön volt. Akházia bálvány istenekhez meneszti a követeit abban a re
ményben, hogy azok segítenek rajta. Baál-Zebul a legyek istene volt, Akháb és Jézabel neki mutattak be áldozatokat, Akházia is a legyek iste
nétől kér tanácsot. Az istentelen ember asztrológusba, javasasszonyba, horoszkópba vagy természetgyógyászba kapaszkodik, nem a Szentírásba, pedig csak az Úrnak van gyógyító hatalma, az ördögnek soha, legfeljebb egy kicsit, részlegesen, időlegesen. Mióta valakinek a szeme meggyó
gyult ráolvasástól, azóta zúg a füle és rémképek kínozzák.
Akházia követei Ekron felé haladva Illés prófétával találkoztak. Nem egy irányba mentek, hanem egymással szembe. Egy az Úr szolgája, töb
biek az ördögöké. Egy az üdvösség felé halad, többiek a pokol irányába.
Illés szembekerült az árral, a közvéleménnyel, a hatalommal, de véle az Úrnak ereje. Nála van az égi üzenet: „Mondjátok meg a királynak, hogy meghal.” Az orvosok lelkiismereti problémája, hogyan tájékoztassuk a beteget? Szabad-é neki a halálról beszélni? Az igaz Isten világosan kije
lenti az életet vagy halált.
Miért kell meghalni? Isten az élet, és akiben nincs Krisztus, az élet sincs meg abban. A „modern” ember éppen úgy tagadja Isten létét, mint Akházia háromezer évvel ezelőtt. A Sátán emberölő volt a világ kezdeté
től fogva, és marad a világ végéig. Vagy - vagy? Akházia elutasította Is
tent, ezért jön érte a halál.
1.1-18.
E g y m á s s a l s z e m b e n
A követek visszafordulnak a királyi palotába és beszámolnak Illés
ről. Akházia megtérés helyett haragra gyullad és parancsot ad a próféta letartóztatására. Egy tiszt alá 50 katonát rendelt. Tűz emészti meg őket.
Újra küld ötvenet, azok is elpusztulnak. A harmadik 50 ember kapitánya megalázkodik Illés előtt, és életben maradnak. Az Úr prófétája bemegy Akháziához, és megerősíti fölötte az ítéletet. Halála után Jórám követke
zett. Isten nem gyönyörködik a bűnös halálában, térjetek meg azért és él
jetek.
2. 1-18.