A 18. század közepétől kibontakozó modernizációs folyamat, amely a 20. század végén már rendkív ül ellentmondásosnak tűnt az értékelők számára, a haladás jegyében fordí-totta a jövő felé a nyugat-európai társadalmak tagjait. Ezt a modern időfelfogást először az első világháború után érte komolyabb bírálat az értelmetlen pusztítás és a historicizmus
10 Az emlékezetpolitika működése: Olick 2016; Hutton 2016.
BTK_Papp_Barbara_Lelek_es_tortenelem_BELIV.indd 92
BTK_Papp_Barbara_Lelek_es_tortenelem_BELIV.indd 92 2021. 02. 11. 12:18:342021. 02. 11. 12:18:34
93
ÖRÖKSÉG ÉS KOLLEKTÍV EMLÉKEZET
18. század végétől eluralkodó szemlélete alapján fejlődéstörténetként értelmezett törté-nelem látványos ellentmondásai miatt (Hölscher 2013: 134–138; Olivier – Tamm 2019: 5–6). Ernst Troeltsch, Aby Warburg és Walter Benjamin munkássága a modern szemlélet kritikája mellett a múlt folyamatos jelenlétére és jelentőségére hívja fel a fi gyel-met. E vélemények, melyek a 20. század végétől hirtelen népszerűvé váltak, a század elején kisebbségben voltak, és a jövőbe vetett hit még jó néhány évtizedig megingatha-tatlannak bizonyult.
A második világháború utáni sajátos lélektani helyzet – elsősorban a német példa elemzése alapján, de láthatóan nemzetközileg is érvényesülő tendenciaként – ismét a múlttal való szakítást és a jövő felé fordulást támogatta. Az elkövetett bűnök és az átélt borzalmak magyarázata, az igazi szembenézés – bár fontossága megfogalmazódott, és írtak is róla – valójában elmaradt. A világtörténelem legtöbb áldozatot követelő háborúja és a hozzá kapcsolódó események feldolgozatlansága utóbb súlyos problémának bizonyult, de az 1945 utáni két-három évtized ismét a jövő építésével és a múlttól való elfordulás jegyében telt. Ha erre a nyugatnémet történetírás eredményei alapján keresnénk bizo-nyítékot, számos munkát idézhetünk – írja Aleida Assmann (2020: 211), aki az idősebb történészgeneráció modernizációs elkötelezettségét, szocializációját a háború utáni er-kölcsi, gazdasági válságból való kilábalás széles körben támogatott igényével kapcsolta össze. A német társadalomnak a háború után a továbblépés lehetőségére volt szüksége, amit utólag a felelősségvállalás elmaradása és általában a múlthoz kapcsolódó erkölcsi dilemmák megoldatlansága helyezett immár egészen más megvilágításba. Az újrakezdés-hez szükséges felejtés történelmi példái alapján általánosabb tanulságokat is levonhatunk a társadalmak lélektani igényeivel kapcsolatban, ám utólag az is rendre kiderül, hogy a szőnyeg alá söpört, feledésre ítélt eseményektől, korszakoktól nem könnyű megszaba-dulni.11 A múlttól való elfordulás tudatos vagy kevésbé tudatos változatai többféle okra engednek következtetni. A nehezen megoldható erkölcsi problémák, az elaltatott, későn ébredő bűntudat kezelésének nehézségei, a közös múlt bűneiből, mulasztásaiból kiala-kuló negatív önkép olyan teher, amelytől valószínűleg csak közös erőfeszítések árán lehet megszabadulni. Mindez ráadásul nemcsak a világháború vesztesei, felelősei és bűnösei lelkiismeretét terheli, hanem lassan minden nemzetét, amely valaha valaki(k) ellen igaz-ságtalanul lépett fel. A múlt felé fordulás a 20. század utolsó harmadától vált egyre jel-lemzőbbé a történelmi bűnök feltárása és jóvátétele igényével és reményében.
Az örökség tehát az emlékezethez hasonlóan, valójában annak részeként a történelem identitásépítés céljaira leginkább felhasználható elemeinek kiemelésével ér el társadalmi hatást.12 A nemzeti múlt és az átpolitizált jelen összefonódásából kirajzolódó aktuális mintázatból a közösség értékeiről, jellegéről alkotott és a hatalom eszközeivel megjelení-tett elképzelések alapján lesz örökség. Ez, mint láttuk, az utóbbi évtizedekben fokozódó,
11 Connerton 2008: a felejtés szerepéről az újrakezdésben. A szőnyeg alá söpört múlt feléledésének könyv-tárnyi irodalmából: Olick 2016; Assmann 2020; Booth 2008.
12 Lásd: Hartog 2005; Assmann 2020: 169–170. A francia és a német örökségpolitika példái alapján:
a műemlékek nemzeti identitást, történelmi folytonosságot hangsúlyozó szerepéről.
BTK_Papp_Barbara_Lelek_es_tortenelem_BELIV.indd 93
BTK_Papp_Barbara_Lelek_es_tortenelem_BELIV.indd 93 2021. 02. 11. 12:18:342021. 02. 11. 12:18:34
94 KESZEI ANDR ÁS
tömeges múlt- és identitásigényt elégít ki. A jövőtől való félelem és a múlt beáramlása a jelenbe az 1980-as évektől azonban a kompenzációs teória képviselői által bemutatott mechanizmusok mellett egyéb következményekkel is járt. Az emlékezetkultúra kiszéle-sedése a 20. század történelmi eseményeinek feldolgozatlanságát, a háborús időszak, majd a vasfüggönyön túl az újabb diktatúrák történetének lezáratlanságát bizonyította. A múlt ahelyett, hogy belesimulna a történelembe, a jelen kapuit döngeti. A traumatikus ese-mények, az erőszak, a szenvedés, a jogsértések története az áldozatok és a szemtanúk tapasztalatai alapján íródik. Ez nem a távolságtartó, az ítélkezéstől tartózkodó, pártatlan történetírás terepe. A felidézés perspektívája kijelöli a szerepeket, az egykori események megítélése a bűnösök, áldozatok, mulasztások azonosítását követeli meg. A következmény:
a jóvátétel, bocsánatkérés, megbánás politikája lehet a kiengesztelődés és egy jobb társa-dalom reményében. Úgy tűnik, a közös örökség a nemzeti identitás építése mellett a múlttal való szembenézést is egyre inkább szükségessé tenné.
Felhasznált irodalom
Abrams, Philip (1982): Historical sociology. Cornell University Press, Ithaca.
Assmann, Aleida (2008): Transformations between history and memory. Social Research 75(1).
4972.
Assmann, Aleida (2019): Conclusion: A creed that has lost its believers? Reconfi guring the concepts of time and history. In: Tamm, Marek – Olivier, Laurent (eds): Rethinking historical time: New approaches to presentism. Bloomsbury Academic, London. 207–218.
Assmann, Aleida (2020): Is time out of joint? Cornell University Press, Ithaca.
Assmann, Jan (2010): Globalization, universalism and the erosion of cultural memory In:
Assmann, Aleida – Conrad, Sebastian (eds): Memory in a global age. Palgrave Macmillan, London. 121–137.
Bevernage, Berber – Lorenz, Chris (2013): Breaking up time: Negotiating the borders be tween present, past and future. In: Lorenz, Chris – Bevernage, Berber (eds): Breaking up time: Negotiating the borders between present, past and future. Vandenhoeck und Ruprecht, Göttingen. 7–35.
Berman, Marshall (1988): All that is solid melts into air: Th e experience of modernity. Penguin Books, New York.
Booth, James W. (2008): Th e work of memory: Time, identity, and justice. Social Research 75(1). 237–262.
Bruner, Jerome (1991): Self-making and World-making. Journal of Aesthetic Education 25(1).
6778.
Chakrabarty, Dipesh (2000): Provincializing Europe: Postcolonial thought and historical diff erence. Princeton University Press, Princeton.
Connerton, Paul (2008): Seven types of forgetting. Memory Studies 1(1). 5971.
Connerton, Paul (2009): How modernity forgets. Cambridge University Press, Cambridge.
BTK_Papp_Barbara_Lelek_es_tortenelem_BELIV.indd 94
BTK_Papp_Barbara_Lelek_es_tortenelem_BELIV.indd 94 2021. 02. 11. 12:18:342021. 02. 11. 12:18:34
95
ÖRÖKSÉG ÉS KOLLEKTÍV EMLÉKEZET
Eley, Geoff (2011): Th e past under erasure? History, memory and the contemporary. Journal of Contemporary History 46(3). 555–573.
Erdsi Péter – Sonkoly Gábor (szerk.) (2004): A kulturális örökség. L’Harmattan, Budapest.
Fulda, Daniel (2016): Sattelzeit: Karriere und Problematik eines kulturwissenschaftlichen Zentralbegriff s. In: Décultot, Elisabeth – Fulda, Daniel (Hrsg.): Sattelzeit: Historiographie geschichtlicher Revisionen. De Gruyter, Berlin.
Goethe, Johann W. (1802/1963): Vonzások és választások (Vas István ford.). In: Goethe, Johann W.: Regények 1. Európa Könyvkiadó, Budapest. 121–350.
Gumbrecht, Hans U. (2014): Our broad present: Time and contemporary culture. Columbia University Press, New York.
Halbwachs, Maurice (1925/1994): Les cadres sociaux de la mémoire. Albin Michel, Paris.
Hartog, François (2005): Time and heritage. Museum International 57(3). 7–18.
Hartog, François (2006): A történetiség rendjei: Prezentizmus és időtapasztalat. (Lakatos Ágnes ford.) L’Harmattan – Atelier, Budapest.
Hartog, François (2013): Croire en l’ histoire. Flammarion, Paris.
Hölscher, Lucian (1999): Die Entdeckung der Zukunft. Fischer, Frankfurt am Main.
Hölscher, Lucian (2013): Mysteries of historical order: Ruptures, simultaneity and the relation-ship of the past, the present and the future. In: Lorenz, Chris – Bevernage, Berber (eds):
Breaking up time: Negotiating the borders between present, past and future. Vandenhoeck und Ruprecht, Göttingen. 134–151.
Hutton, Patrick H. (2016): Th e memory phenomenon in contemporary historical writing: How the interest in memory has infl uenced our understanding of history. Palgrave Macmillan, New York.
Huyssen, Andreas (2003): Present pasts: Urban palimpsests and the politics of memory. Stanford University Press, Stanford.
Klein, Stanley B. – Nichols, Shaun (2012): Memory and the sense of personal identity. Mind 121(483). 677–702.
Koselleck, Reinhart (2000): Zeitschichten: Studien zur Historik. Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main.
Koselleck, Reinhart (2003): Elmúlt jövő: A történeti idők szemantikája (Hidas Zoltán – Szabó Márton ford.) Atlantisz Kiadó, Budapest.
Lowenthal, David (1998): Th e Heritage crusade and the spoils of history. Cambridge University Press, Cambridge.
Lowenthal, David (2015): Th e past is a foreign country – Revisited. Cambridge University Press, New York.
Lübbe, Hermann (1997): Zeit-Erfahrungen: Sieben Begriff e zur Beschreibung moderner Zivi-lizationsdynamik. In: Lübbe, Hermann: Modernisierung und Folgelasten: Trends kultureller und politischer Evolution. Springer Verlag, Berlin. 23–50.
Marquard, Odo (2003): Zukunft braucht Herkunft: Philosophische Betrachtungen über Modernität und Menschlichkeit. In: Marquard, Odo: Zukunft braucht Herkunft: Philoso-phische Essays. Reclam, Stuttgart. 234–246.
BTK_Papp_Barbara_Lelek_es_tortenelem_BELIV.indd 95
BTK_Papp_Barbara_Lelek_es_tortenelem_BELIV.indd 95 2021. 02. 11. 12:18:342021. 02. 11. 12:18:34
KESZEI ANDR ÁS
Olick, Jeff rey K. (2016): Th e sins of the fathers: Germany, memory, method. Th e University of Chicago Press, London – Chicago.
Pillemer, David B. – Kuwabara, Kie J. (2012): Directive functions of autobiographical memory: Th eory and method. In: Berntsen, Dorthe – Rubin, David C. (eds): Th eories of autobiographical memory. Cambridge University Press, Cambridge. 181–201.
Ricoeur, Paul (1992): Oneself as another. Th e University of Chicago Press, Chicago.
Ricoeur, Paul (2004): Memory, history, forgetting. Th e University of Chicago Press, Chicago.
Roediger, Henry L. – Abel, Magdalena (2015): Collective memory: A new arena of cognitive study. Trends in Cognitive Sciences 19(7). 359–361.
Roediger, Henry L. – Wertsch, James V. (2008): Creating a new discipline of memory studies.
Memory Studies 1(1). 9–22.
Silverman, Helaine (2011): Contested cultural heritage: A selective historiography. In: Silver-man, Helaine (ed.): Contested cultural heritage: Religion, nationalism, erasure, and exclusion in a global World. Springer, New York. 1–49.
Smith, Dennis (1991): Th e rise of historical sociology. Temple University Press, Philadelphia.
Sperber, Dan – Hirschfeld, Lawrence A. (2004): Th e cognitive foundations of cultural stability and diversity. Trends in Cognitive Sciences 8(1). 40–46.
Somers, Margaret (1994): Th e narrative constitution of identity: A relational and network approach. Th eory and Society 23(5). 605–649.
Tamm, Marek – Olivier, Laurent (2019): Introduction: Rethinking historical time. In: Tamm, Marek – Olivier, Laurent (eds): Rethinking historical time: New approaches to presentism.
Bloomsbury Academic, London. 1–20.
Tomasello, Michael (2002): Gondolkodás és kultúra (Gervain Judit ford.). Osiris, Budapest.
Warf, Barney (2008): Time-space compression: Historical geographies. Routledge, London – New York.
Wertsch, James V. (2002): Voices of collective remembering. Cambridge University Press, Cambridge.
Wertsch, James V. (2017): National memory and where to fi nd it. In: Wagoner, Brady (ed.):
Handbook of culture and memory. Oxford University Press, New York. 259–282.
BTK_Papp_Barbara_Lelek_es_tortenelem_BELIV.indd 96
BTK_Papp_Barbara_Lelek_es_tortenelem_BELIV.indd 96 2021. 02. 11. 12:18:342021. 02. 11. 12:18:34
97