„Csak morzsolódnak a napok, de Miklós fi amról nem jön hír! Kemény a legkeményebb megpróbáltatás a mi csak érhetett” – írja Chernel István, a híres természettudós, ornito-lógus a naplójában fi áról, aki 1916 júliusában eltűnt a kelet-galíciai fronton (Faragó 2005). Miklós Chernel István és Róth Dora házasságából született, az egyetlen fi úgyermek, 18 éves gimnazista volt, amikor kitört az első világháború. Hazafi úi kötelességének tar-totta, hogy bevonuljon, az apja is támogatta a tervét. Testi gyengeségére hivatkozva kétszer is elutasították, míg végül saját kérésére mégis felvételt nyert a seregbe.
1916 nyarán tűnt el a fronton, de a család egészen az édesapa 1922 februárjában bekövetkezett haláláig reménykedett hazatérésében. Chernel István halála után, mintegy a helyébe lépve, felesége folytatta a naplóírást. Feljegyezte, hogy 1932. május 29-én Kőszegen ünnepélyesen felavatták a Hősök kapuját, és az aljában található, a Nagy Há-ború során hősi halált halt/eltűnt katonák márvány emléktábláját, amelyen Chernel Miklós neve is szerepel. Az emlékünnepségen az özvegy gyászoló anyaként jelent meg.
1932-ben Horthy harmadszor járt Kőszegen, ezúttal az 1532-es ostrom 400. évfor-dulója és az 1914–1918-ban elesett kőszegi katonák emlékére épült Hősök kapuja ün-nepélyes átadása alkalmából, ráadásul kormánya belügyminiszterével, Gömbös Gyulával.
37 A horvát hadoszlop amúgy sem a városon, hanem Kőszeg mellett vonult, ezért az ellenállásra alkalom sem volt (Hermann 2000: 217).
38 Uo. 218.
BTK_Papp_Barbara_Lelek_es_tortenelem_BELIV.indd 35
BTK_Papp_Barbara_Lelek_es_tortenelem_BELIV.indd 35 2021. 02. 11. 12:18:272021. 02. 11. 12:18:27
36
MÁTAY MÓNIK A TR ÁDLER HENRIETTA
Gömbös megjelenésének több oka is lehetett, Horthy ekkor, 1932 májusában, már va-lószínűleg kiszemelte a miniszterelnöki poszt betöltésére. Feltételezhető, hogy Gömbös fi ai, akik a katonai alreál növendékei voltak, szintén részt vettek az ünnepségen.39 Ráadásul a városi képviselőtestület a honvédelmi minisztert éppen a jubileumi ünnepség előtt választotta díszpolgárrá.40 Gömbös Gyula a jubileumi év ünnepségeinek védnöke is volt egyben, aki elősegítette az ünnepség sikerét és egy tiszti üdülő létrehozását.
Őszintén feltárhatjuk, hogy Kőszeg városa ezideig nem igen dicsekedhetett azzal, hogy túlsá-gosan elkényeztettek volna bennünket az egyes minisztériumokban. Annál kitüntetőbb, annál jobban esik a város polgárságának az az igazi nagy segítség és támogatás, amelyben a Honvé-delmi Miniszter részesiti állandóan városunkat.41
A Kőszeg és Vidéke külön számot szentelt a Hősök kapuja avatásának, országos sajtó-tudósítókat küldött a helyszínre, és az avatás érdeklődők ezreit vonzotta a városba. A mo-hácsi csatavesztés után hat évvel, 1532-ben, a sikeres védekezés már a 16. században is feltette Kőszeget Európa térképére, a város a kereszténység nyugati védőbástyájaként jelent meg a közvélemény számára, és írta be magát a későbbi történelemkönyvekbe.42 A 400. évfordulóra Kőszeg jóval korábban megkezdte a felkészülést, pontosan kidolgoz-ták az ünnepség programját.43 A jubileum alkalmából Th irring Gusztáv Kőszeg történe-tének fejlődése és összetétele, Méhely Lajos A megmagyarosodott Kőszeg és Taucher Gusztáv Jurisits Miklós a hős című művei láttak napvilágot.44
Az elöljárók és a különböző helyi intézmények képviselői az állomáson várták a kor-mányzót, aki 9 óra 7 perckor érkezett.45 A leánygimnázium és a bencés gimnázium di-ákjai magyar ruhába öltözve álltak sorfalat a díszvendégek tiszteletére. A városháza ka-pujában a törvényhatóság küldöttsége és Kőszeg polgármestere, Jambrits Lajos
39 Az 1931/1932-es tanévben ifj . Gömbös Gyula a negyedik, Gömbös Ernő az ötödik osztályba járt.
40 MNL VaML KFL. Kg. Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Elnöki iratok 8/1931. Gömbös díszpol-gárrá avatása zavaros esemény volt. Gömbös Kőszegről egy máig ismeretlen személytől kapott táviratot dísz polgárrá választásának tervéről. A kőszegiek akkor értesültek a dologról, amikor megkapták Gömbös elutasító táviratát. A városvezetés és Jambrits Lajos polgármester kétszeresen is kellemetlen helyzetben talál-ta magát. Gömböst a tudtuk nélkül kérték fel a címre, ráadásul a miniszter először elutalál-tasítottalál-ta a felkérést.
Később mégis elfogadta a díszpolgárságot, és a jubileumi ünnepségen vette át. Mindeközben a háttérben heves levelezés folyt arról, vajon ki adhatta fel a „link táviratot”, azaz a téves üzenetet a miniszternek. Göm-bös Gyulát kutató Vonyó József szerint a korszakban Horthyn kívül nem volt más regnáló politikus, akit annyi település tett meg díszpolgárává, mint Gömbös Gyulát (Vonyó 2016). Ennek Kőszeg esetében poli-tikai céljai is lehettek, ugyanis a város anyagi helyzete 1932-re megrendült, és pénzbeli juttatásokat is vár-hatott a honvédelmi minisztertől.
41 Kőszeg és Vidéke, 1932. május 29.
42 Uo.
43 Kőszeg és Vidéke, 1932. május 8., május 15., május 22.
44 Kőszeg és Vidéke, 1932. május 22.
45 Kőszeg és Vidéke, 1932. június 5.; 8 Órai Újság, 1932. május 31.
BTK_Papp_Barbara_Lelek_es_tortenelem_BELIV.indd 36
BTK_Papp_Barbara_Lelek_es_tortenelem_BELIV.indd 36 2021. 02. 11. 12:18:272021. 02. 11. 12:18:27
37
NYOMASZTÓ TERHEK, KIMONDATLANSÁGOK
köszöntötte Horthyt. A kormányzó csaknem negyedórás beszédben reagált az elhang-zottakra. Leszögezte, örömmel jött az ősi városba, hogy a kőszegi hősök emléke előtt az egész nemzet kegyeletét kifejezze.
Négy évszázaddal ezelőtt Kőszeg vára a hódító hadak országútján feküdt. Mohács után néhány évvel a legyengült, pártokra szakadt országban a félelmetes hírű kalifa győztes hadainak útja feltartóztathatatlannak látszott. A kishitűség reménytelennek hitte volna a küzdelmet. Jurisich Miklós és hős bajtársai nem így gondolkodtak. A vitézség ősi erénye a helytállást parancsolta nekik és ők nem haboztak, nem latolgatták a siker esélyeit, hanem bátran, keményen teljesí-tették kötelességüket. Az eredmény, amely vállalkozásukat kísérte, késő nemzedékeket lelkesít, buzdít a példa erejével.46
A régmúlt küzdelem alkalmat adott Horthynak, hogy felidézze a közelmúltat, amikor az egykori ádáz ellenségek, a magyar és a török, baráti jobbot nyújtva egymásnak együtt harcoltak. A Nagy Háborúban Kőszeg városának „is oly sok derék fi a áldozta életét ha-zájáért”, de az ő vérük sem hullott hiába, hiszen magasztos példájukkal az utókorra hagyták a küzdés, az áldozatok kötelességét.47 A jelenben nem a harcmezőn, hanem a mindennapokban, a létfenntartás küzdelmeiben kell hősiesnek, kitartónak lenni. Cso-dák nincsenek, mindenkinek a maga életében kell munkálkodnia, a maga sorsán kell javítania, és ha módjában van, az állammal szembeni pénzügyi kötelességének tegyen eleget. Példaként a kormányzó az angolok (sic!) bámulatra méltó magatartására utalt, akik nehéz helyzetüket rövid időn belül jobbra fordították.
Horthy úgy idézte meg az első világháború áldozatait, hogy nem beszélt a háborús vereségről és Trianonról, hanem az egykori győzelemre helyezte a hangsúlyt. Úgy beszélt, ahogyan a terapeuta szól a traumatizált pácienshez, akibe lelket kell önteni, akinek a bá-torságát kell valamilyen eszközzel életre hívnia. A világégés hősei és Jurisics katonái egy és ugyanazon győzedelmes, kitartó, jobb jövőt álmodó és beteljesítő magyar nemzet fi ai, akik képesek a küzdelemre. Ha Mohács után bizakodni tudtak eleink, nekünk sincs okunk a borúlátásra – ez a beszéd üzenete. A kormányzói szónoklat után a vendégek a polgármesteri hivatalba látogattak.48 Horthy – a török követtel együtt – beírta a nevét a 400. évfordulóra készített emlékkönyvbe. Az aktust a Jézus Szíve-templomban tartott szentmise követte, majd felavatták a Hősök tornyát. Elhangzott a Hiszekegy, és 11 órakor megkondultak a harangok.49 Koszorúzás, majd díszmenet következett a kormányzó előtt és Hősök kapuja alatt. A teljes korabeli tömegkommunikációs arzenált bevetették, az ese-ményt közvetítette a rádió, sőt fi lmhíradó is készült róla.50 Ezen megörökítették az utókor számára azt a pillanatot, amikor Horthy megkoszorúzta a Hősök tornya tövében
46 Uj Nemzedék, 1932. május 31.
47 Uo.
48 Kőszeg és Vidéke, 1932. június 5., június 6., június 12., június 19., június 26.
49 Lásd uo.
50 Pesti Hírlap, 1932. május 29.; Budapesti Hírlap, 1932. május 28.
BTK_Papp_Barbara_Lelek_es_tortenelem_BELIV.indd 37
BTK_Papp_Barbara_Lelek_es_tortenelem_BELIV.indd 37 2021. 02. 11. 12:18:272021. 02. 11. 12:18:27
38
MÁTAY MÓNIK A TR ÁDLER HENRIETTA
található, első világháborúban elesett katonák emléktábláját. A fi lmhíradóban mégsem a kormányzó és a világháborús hősök „játszották” a főszerepet. A hangsúly az ostromon és a hősi halottakon volt, mi több, a kőszegi polgármester, Jámbrits Lajos beszédét vág-ták be, Horthy nem is kapott szót, csak a háttérben tűnt fel.51
A kőszegi ünnepséget tágabb összefüggésben kell értelmezni. Az 1930-as években Horthy Miklós személye körül kialakult a korszakban jellemző vezérkultusz. Ez talán azzal is magyarázható, hogy az első világháborút követően bukkantak fel és erősödtek meg a politikai vezetők személyét övező kultuszok, amelyek Európa-szerte a kollektív identitás megerősítését idézték elő. A vezérkultusz kialakítása a hatalom megszerzését követően a hatalom legitimációjának, stabilitásának és az adott rendszer iránti érzelmi kötődésnek a megerősítésére szolgált. Az eff éle kultuszok funkciója alapvetően a pozitív jövőkép megteremtése volt. A vezért karizmája teszi alkalmassá, hogy kiemelkedjen a tömegből, ugyanakkor közülünk való, a különböző rendezvényeken való megjelenése biztosítja ezt a benyomást. Rendkívüli képességekkel rendelkezik, ezért képes legyőzni a válságot, legyen szó politikai, gazdasági krízisről vagy katonai vereségről: megmentőként tetszeleghet a népe előtt.52
A vezérkultusz fontos része a nyelvhasználat, a nemzeti nagyság nyelvi megteremtése, a hősök és megmentők mítoszának kimunkálása.53 1932-ben Kőszegen a magyar hősöket, az egykori várostrom és az első világháború harcosait emelték „rivaldafénybe”. A polgár-mester beszédében magyarosította Jurisics Miklóst, aki 1532-ben horvát bánként, azaz voltaképpen nem magyarként harcolt. Beszédében kiemelte Jurisics rettenthetetlen el-szántságát és a most élő kőszegiek háláját, tiszteletét az elesett hősök iránt, aminek kö-szönhetően felépülhetett a torony.54 A nyugodt hétköznapokhoz szokott dolgos polgárok Horthynak köszönhetik a békét, amelyben élnek. A propaganda kiemelte a „nyugati kereszténység bástyája” toposzt: a kőszegi hősök megvédték Európát a török hadaktól, Szulejmán seregei nem vonultak tovább Bécs felé.
A korabeli közvélemény ezt a pozitív retorikát erősítette az ünneplőkben, hogy a kis ország fontos szereppel rendelkezett, beírta magát Európa történelmébe. A mítosz jelen esetben rámutat a valós vagy vélelmezett múltbéli nemzeti nagyságra, arra, amelyre a nemzet vágyik – különösen a Nagy Háború traumája utáni évtizedekben. A Hősök kapuja az első világháborúban elesett katonáknak is emléket állít, mintha ők is Jurisics vitézei lennének, ugyanolyan hősök, mint a Szulejmán ellen küzdők. A Nagy Háború és Trianon után két évtizeddel az események „friss” traumának számítottak, így különösképp fontos volt a nemzeti egység kifejezése, a zavarodottságban, káoszban határozottan fel-lépő, rendet teremtő vezér, Horthy alakja. A vezér mellett ott voltak a hősök is, az első világháború emlékezetének kulcsfontosságú mozzanataként, egyfajta polgári vallásként létrejött az elesett katona kultusza (Gyáni 2016: 152–153). A honvédő háborúként
51 Filmhíradó, 1932. június
52 Lásd ehhez bővebben: Turbucz 2016 és Turbucz 2009: 156–199.
53 Turbucz 2016.
54 Kőszeg és Vidéke, 1932. május 29.
BTK_Papp_Barbara_Lelek_es_tortenelem_BELIV.indd 38
BTK_Papp_Barbara_Lelek_es_tortenelem_BELIV.indd 38 2021. 02. 11. 12:18:272021. 02. 11. 12:18:27
39
NYOMASZTÓ TERHEK, KIMONDATLANSÁGOK
értelmezett gigantikus küzdelmet a kortársak összekötötték a szabadságharccal, a hit és az akarat illúziójával (Szarka 2015: 84).
A háború emlékezete mítosz formájában élt a köztudatban, az elesett katonákat szim-bolikus jelentéssel ruházta fel. A háború demokratikus viszonyokat teremtett, minden férfi nak kötelessége volt harcolni a hazájáért, a halál bárkit utolérhetett a harcmezőn társadalmi, vagyoni státusztól függetlenül. A gyász is kollektivizálódott (Gyáni 2016:
152–158). Az elesett katonák holttestét sokszor tömegsírba temették vagy meg sem ta-lálták, a test nem jutott haza, ami gátolta a gyász folyamatát, így mélyítette a traumát, ahogyan ez a Chernel családban is történt. A katona halála a mindennapi tapasztalás részévé vált, a tömeges halál kollektív emlékezeti rítusokat alkotott (Gyáni 2016: 157).
Kőszeghez hasonlóan országszerte háborús emlékműveket emeltek, 1917 és 1937 között csaknem 1100 emlékoszlopot, szobrot vagy egyéb építményt avattak fel.
A különféle társadalmi és politikai csoportok kizárólagos igényt tartottak a múltban bekövetkezett halál értelmének meghatározására, így használták fel céljaikra az emlék-műveket (Koselleck 2016: 36). A Horthy-kori politikai rendszer is így tett, az emlékmű-veket, az emlékezési szertartásokat politikai tartalommal töltötték meg. A katonák nevét az emlékművekre vésték, azaz név szerint megemlékeztek róluk, de valójában a mártírlisták előállításával tömegesítették az elhunytakat. A modern háborús emlék-művek nem az egyénre, hanem a nemzetet szimbolizáló alakokra fókuszáltak. A katona a hős, és nem az áldozat minőségében van jelen. A kőszegi emlékpont neve nem áldo-zatok, hanem hősök tornya. A mártírok emléknapját, a hősök emlékezetét törvénybe iktatták 1917-ben, azóta május utolsó vasárnapján ünneplik a Hősök emlékünnepét.
A kőszegi Hősök kapujának avatása ugyanis erre a napra, 1932. május 29-re, a hónap utolsó vasárnap jára esett.