Végkielégítésként 5 évnél kevesebb szolgálati idő esetén a legnagyobb nyugdíjösszeg 50
6. A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 1975-ös szabályozása
6.1. Szolgáltatások és igénybevételi feltételei
6.1.2. Hozzátartozói nyugellátások
Azoknak a hozzátartozóit illette meg, akik megszerezték az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként haltak meg. A baleseti sérültek hozzátartozóit a baleseti nyugellátás szolgálati időre tekintet nélkül megillette.
504 1975. évi II. törvény 88. §; 17/1975. MT. r. 185. §. A társadalombiztosítás törvénykönyve. id. mű 104. o.
505 17/1975. MT. r. 151-152. §. A társadalombiztosítás törvénykönyve. id. mű 92. o.
506 17/1975. MT. r. 155, 167. §. A társadalombiztosítás törvénykönyve. id. mű 93, 96. o.
6.1.2.1. Özvegyi nyugdíjra jogosult volt a feleség, az elvált nő, az élettárs (Minisztertanács által meghatározott feltételekkel) és a férj (külön feltételekkel).
Továbbra is (a munkaviszonyban állók első egységes nyugdíjrendszerében bevezetett) kétféle özvegyi nyugdíj járt:
• ideiglenes – a házastárs halálától 1 évig,
• állandó – külön feltételek: 55. életév betöltése vagy rokkantság, vagy árvaellátásra jogosult 2 vagy több gyermek eltartása – illetve ezen feltételek valamelyike a férj halálától számított 15 éven belül bekövetkezett. (Üzemi baleset, illetve foglalkozási betegség miatt bekövetkezett halál esetén ezeknek a külön feltételeknek nem kellett teljesülniük.)507
Amennyiben házasságkötéskor a férj már betöltötte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, a feleség akkor volt jogosult özvegyi nyugdíjra, ha volt közös gyermekük, vagy a házasságkötéstől számítva öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek.508
Az elvált, a külön élő feleség akkor volt jogosult, ha tartásdíjat kapott. (Kivéve baleseti nyugellátás esetén, ekkor tartásdíjban nem részesülő elvált nő is jogosult volt állandó özvegyi nyugdíjra – külön feltételekkel.)509
Az élettárs jogosultságának további feltétele volt az 1 évi megszakítás nélküli együttélés és közös gyermek, vagy megszakítás nélküli 10 évi együttélés.
A feleség özvegyen maradt munkaképtelen férjének is járt állandó özvegyi nyugdíj, ha a feleség
• megszerezte a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, vagy nyugdíjasként halt meg és
• a halálát megelőzően legalább egy év óta férjét a saját háztartásában eltartotta, vagy a férj részére tartásdíj járt.510
A mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegye állandó özvegyi nyugdíjra akkor volt jogosult, ha betöltötte a 60. életévét (baleseti rokkantsági nyugdíjas özvegye 55.
életévétől), ez a korhatár 1976-tól évente egy–egy évvel csökkent és 1980-tól azonos volt az általános nyugdíjrendszer szerinti 55 évvel.511
Az özvegyi nyugdíj összege az elhunyt öregségi, rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjának 50 %-a volt. Ha a jogszerző öregségi, rokkantsági nyugdíjának alapját képező havi átlagkereset nem érte el a nyugdíj legkisebb összegét, akkor az
507 1975. évi II. törvény 58-60. §.
508 1975. évi II. törvény 62. §.
509 1975. évi II. törvény 63. §.
510 1975. évi II. törvény 64. §.
511 1975. évi II. törvény 61. §.
állandó özvegyi nyugdíj mértéke az elhunyt nyugdíjának 75 %-ára nőtt. Ez viszont nem haladhatta meg az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét.512
Több jogosult esetén meg kellett az özvegyi nyugdíjat osztani az özvegyek között.
Az özvegyi nyugdíj legkisebb összege 1975-ben havi 710 Ft, illetve mezőgazdasági szövetkezeti tagok esetén havi 620 Ft, kisiparosoknál, magánkereskedőknél 570 Ft volt.513
Amennyiben az özvegy 55. életévének betöltése előtt újból házasságot kötött, megszűnt az állandó özvegyi nyugdíjra való jogosultsága, és egy évi özvegyi nyugdíjával egyenlő összegű végkielégítés illette meg. Ha a házasságkötés az özvegy 55. életévének betöltése után történt, az özvegy választhatott az állandó özvegyi nyugdíj továbbfolyósítása, vagy a végkielégítés között.514
6.1.2.2. Árvaellátásra a gyermek, mostohagyermek volt jogosult, illetve a nevelt gyermek, testvér, unoka is, amennyiben őket az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és nem volt tartásra köteles és képes hozzátartozójuk.515
Árvaellátás járt
• az árva 16. életévének a betöltéséig,
• oktatási intézmény nappali tagozatán továbbtanuló gyermeknek a tanulmányok idejére, de legfeljebb 25. életévük betöltéséig,
• a 16. életéve előtt megrokkant gyermeknek a rokkantság tartamára, életkorra tekintet nélkül.516
Nem érintette az árvaellátásra jogosultságot az árva vagy életben maradt szülőjének házasságkötése, vagy ha az árvát örökbe fogadták.
Az árvaellátás mértékét az özvegyi nyugdíj 50 %-ában (árvánként) határozták meg, de ha mindkét szülő meghalt, vagy ha az életben lévő szülő rokkant volt, illetve elhagyta és nem gondoskodott az árváról, akkor az özvegyi nyugdíj összege járt.517 Az árvaellátás legkisebb összege 1975-ben havi 510 Ft volt.518
512 1975. évi II. tv. 65, 96. §; 17/1975. MT. rendelet 144. §; 3/1975. SZOT szabályzat 86. §. A társadalombiztosítás törvénykönyve. id. mű 87-88, 107. o.
513 17/1975. MT. rendelet 144. §. A társadalombiztosítás törvénykönyve. id. mű 87. o.
514 1975. évi II. tv. 67-69. §; 17/1975. MT. r. 147. §. A társadalombiztosítás törvénykönyve. id. mű 89. o.
515 1975. évi II. törvény 70. §.
516 1975. évi II. törvény 71. §.
517 1975. évi II. törvény 72. §.
518 17/1975. MT. r. 148. §. A társadalombiztosítás törvénykönyve. id. mű 90. o.
6.1.2.3. Szülői nyugdíjra jogosult volt a szülő, a nagyszülő, amennyiben
• gyermekének (unokájának) halálakor már rokkant volt, vagy 10 éven belül megrokkant, és nem volt tartásra köteles és képes hozzátartozója – rokkantság tartamára, vagy
• betöltötte 65. (férfi), illetve 60. (nő) életévét, és
• őt a gyermeke (unokája) halálát megelőző egy éven át eltartotta,
illetőleg ha mostoha vagy nevelt gyermekét 10 éven át eltartotta, akkor a mostoha és a nevelőszülő is jogosulttá vált.519
Összege azonos volt az állandó özvegyi nyugdíj összegével, legkisebb összege pedig az özvegyi nyugdíj legkisebb összegével (710 Ft). Ha többen is jogosultak voltak, akkor egyenlő arányban meg kellett azt osztani közöttük.520
A hozzátartozói nyugellátások együttes összege nem haladhatta meg az özvegyi nyugdíj két és félszeresét, ha mégis magasabb volt, akkor az árvaellátásokat és a szülői nyugdíjat arányosan csökkenteni kellett. Az árvaellátás és a szülői nyugdíj összege azonban a csökkentés után sem lehetett kevesebb ezen ellátások legkisebb összegénél.521
6.1.2.4. Özvegyi járadék
Özvegyi járadékra, illetve növelt összegű özvegyi járadékra a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegye, illetve élettársa (külön feltételekkel) volt jogosult, ha a tag öregségi vagy munkaképtelenségi járadékosként, illetve az ehhez szükséges feltételek megszerzése után halt meg.
A jogosultsághoz szükséges feltételek:
• az özvegy betöltötte a 65. (nő), 70. (férfi) életévét, vagy munkaképtelen volt (ez a feltétel 1 éven belül bekövetkezett),
• a tag halálakor együtt éltek,
• az özvegy nyugdíja nem érte el a szövetkezeti tagságon alapuló öregségi nyugdíj legkisebb összegét,
• nem részesült özvegyi nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban,
• keresete nem haladta meg az öregségi járadék összegét.522
Az özvegyi járadék összege 1975-ben havi 475 Ft, a növelt összegű özvegyi járadék a növelt összegű öregségi járadék fele, de legalább havi 500 Ft volt.523
519 1975. évi II. törvény 73. §.
520 1975. évi II. törvény 74. §.
521 1975. évi II. törvény 75. §.
522 17/1975. MT. r. 157. §. A társadalombiztosítás törvénykönyve. id. mű 93-94. o.
Egyidejűleg lehetett folyósítani az öregségi vagy munkaképtelenségi és az özvegyi járadékot.
6.1.2.5.. Házastársi pótlék
Házastársi pótlékra az a nyugdíjas volt jogosult, akinek a saját jogú nyugellátása nem érte el a havi 1.500 Ft-ot. Az után a vele együtt élő házastársa után illette meg,
• aki betöltötte az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort (55 év, illetve mezőgazdasági szövetkezeti tagnál 60 év, vagy 15 éven belül elérte ezt az életkort), vagy rokkant volt, és
• nyugellátása, keresete, jövedelme nem haladta meg az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét (havi 710 Ft).524
Házastársi pótlék járt az öregségi, munkaképtelenségi járadékosnak az után a vele együtt élő házastársa után, aki
• elérte az özvegyi járadékra jogosító életkort (nő: 65, férfi: 70 év), vagy munkaképtelen volt, és
• nyugellátása, keresete, jövedelme nem haladta meg az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét (710 Ft), illetve
• nem részesült öregségi, munkaképtelenségi járadékban.525
Saját jogú nyugellátásban részesülő nő csak teljesen munkaképtelen férje után volt jogosult házastársi pótlékra, de csak akkor, ha férjét saját háztartásában legalább egy év óta túlnyomó részben eltartotta. Az élettárs jogosultságának is voltak egyéb feltételei, például megszakítás nélküli legalább egy évi együttélés.
A házastársi pótlék összege 1975-ben havi 300 Ft volt. Ha a saját jogú nyugdíj összege meghaladta a havi 1.200 Ft-ot, az az összeg járt, ami a nyugdíjat havi 1.500 Ft-ra kiegészítette.526 Az ösztönző nyugdíjpótlékot a határösszegek szempontjából figyelmen kívül kellett hagyni, ami ebben az esetben is mutatta a továbbdolgozás fontosságának elismerését.