Az öregségi nyugdíj összege

A nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a havi átlagkeresettől (a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem összegétől) függ.

Az 1975-ös törvényt követő első változtatás szerint 1993 március 1-től az öregségi nyugdíj összege 42 év szolgálati idő után is emelkedett, évente 0,5–0,5 %-kal, de 1995-től nem lehetett több a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnél (így kevesebb is lehetett az előírt nyugdíjminimumnál).⁵⁴⁹

1997-ben az öregségi nyugdíj összegének megállapításánál 2 változat lépett életbe:⁵⁵⁰ A/ • 10 év szolgálati idő esetén a nyugdíj az átlagkereset 33 %-a volt, ez

• 11–25 évig évente 2–2 %-kal nőtt (25 évi szolgálati idővel érte el a 63 %-ot),

• 25 év fölött évente 1–1 %-kal nőtt, így 42 év után az átlagkereset 80 %-a lett, és ezt követően is minden további évre 1–1 %-kal emelkedett (ez a változat a 36 év alatti szolgálati idővel rendelkezők számára kedvezőbb volt),

545 1991. évi II. tv. 10. §. Nyugdíj- és egészségbiztosítási szabályok 1996. id. mű 28, 58. o.

546 168/1997. Kormányrendelet 29. §. HVG Tb. különszám 1998-2005.

547 1990. évi LXXXIV. tv. 1. §.

548 1992. évi IX. tv. 37. §; 1993. évi VIII. tv. 36. §. Nyugdíj- és egészségbiztosítási szabályok 1996. id. mű 106-107. o.

549 1993. évi VIII. tv. 12, 39. §; 1995. évi XII. tv. 4. §. Nyugdíj- és egészségbiztosítási szabályok 1996. 33. o.

550 1996. évi LIX. törvény 3. §. HVG Tb. különszám 1997.

B/ • 20 év szolgálati idő után a nyugdíj a havi átlagkereset 50 %-a,

• 20 év után évente 1,5–1,5 %-kal nőtt (40 év után érte el a 80 %-ot), és ezt követően is minden további évre 1,5–1,5 % emelés járt, tehát ez a változat a hosszabb szolgálati időt (36 év fölött) magasabb nyugdíjjal honorálta.

A vegyes típusú nyugdíjrendszer bevezetésével, tehát 1998. január 1-től az A/ és B/

változatot összedolgozták, ennek megfelelően az öregségi nyugdíj összege:⁵⁵¹

• 10 év szolgálati idő után az átlagkereset 33 %-a lett, amely

• 11–25 évig évente 2–2 %-kal emelkedett (25 évi szolgálati idővel 63 %),

• 26–36 évig évente 1–1 %-kal nőtt,

• 36 év fölött viszont az évi emelés 1,5–1,5 % lett (40 év után érte el a 80 %-ot).

1998-tól 2012. december 31-ig még megmarad az azonos százalékos emelés a társadalombiztosítási és a magánnyugdíj-rendszerben – ez lesz a társadalombiztosítási nyugdíj, és ennek 75 %-át kapják majd a magán-nyugdíjpénztári tagok.

2013-tól új, lineáris nyugdíjskála kerül bevezetésre, amely minden szolgálati évet egyenlően értékel. Az öregségi nyugdíj összegét a bruttó átlagkereset alapján számítják ki, de az ellátások után adót kell majd fizetni. Ennek alapján az öregségi nyugdíj összege:⁵⁵²

• a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben:

◦ 20 év szolgálati idő esetén a havi bruttó átlagkereset 33 %-a lesz, ezt követően évente 1,65 %-kal nő, de nem haladhatja meg az alapját képező havi átlagkeresetet,

• ha a biztosított magán-nyugdíjpénztárnak is tagja, akkor a társadalombiztosítástól járó nyugdíj:

◦ 20 év szolgálati idő után a havi bruttó átlagkereset 24,4 %-a lesz, ezt követően évente 1,22 %-kal nő.

1997-től annak, aki a nyugdíj megállapítása, illetve folyósítása nélkül legalább 1 évig tovább dolgozott, és legalább 38 év szolgálati idővel rendelkezett, valamint betöltötte 62.

életévét, nyugdíjnövelés járt, melynek mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj 0,3 %-a volt. (Az 1981 előtti, illetve 1981–1990 közötti fizikai munkakörben történt továbbdolgozás esetén a nyugdíjpótlék mértéke szintén 0,3 % volt minden 30 nap után.) A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj összege meghaladhatta a megállapításának alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

551 1997. évi LXXXI. törvény 12. §. Népjóléti Közlöny 1997. 14. sz.

552 1997. évi LXXXI. törvény 20-21. §. Népjóléti Közlöny 1997. 14. sz.

2004-től a megszerzett szolgálati időtől és a továbbdolgozás időtartamától függetlenül jár a nyugdíjnövelési pótlék azoknak, akik legalább 20 év szolgálati időt szereztek, és betöltötték a rájuk irányadó korhatárt, valamint nem vesznek fel nyugdíjat. A nyugdíjnövelés mértéke 30 naponta a számított nyugdíj 0,5 %-ára nőtt.⁵⁵³

1993 márciusától az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításáig a főfoglalkozás keretében elért nyugdíjjárulék-köteles nettó keresetnek (év végi részesedés, prémium, jutalom, baleseti járadék is) a havi átlaga alapján kellett megállapítani. A betegszabadság tartamára fizetett összegnél és a munkanélküliek számára fizetett juttatásoknál az ezek alapját képező összeget (átlagkeresetet vagy minimálbért) kellett keresetnek tekinteni.⁵⁵⁴ 1997-től 2012. december 31-ig a biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező valamennyi keresetet, jövedelmet – a felső összeghatárig – be kell számítani az átlagkeresetbe. 1998-tól az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a munkanélküli ellátásokat, a gyes, a nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátások összegét, valamint a baleseti járadékot.⁵⁵⁵ 2013-tól az átlagkereseteket a bruttó kereseti adatok alapján kell majd kiszámítani (nem kell levonni az adót), majd ebből a nyugdíj összegét attól függően kell megállapítani, hogy a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer tagja-e, vagy magán-nyugdíjpénztári tagról van szó.

A havi átlagkereset megállapítása előtt a nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti évek keresetét a nyugdíjazást megelőző második év kereseti szintjéhez kellett igazítani.

Ehhez a nettó átlagkereset (1998-tól a bruttó átlagkereset) egyes években történő növekedését vették alapul.⁵⁵⁶ Az öregségi nyugdíj alapja tehát az 1988 és a nyugdíjazás időpontja közötti, valorizált havi átlagkereset. A nyugdíj megállapításához a szükséges időnek legalább a felére igazolni kell keresetet, ennek hiányában a hiányzó időszakra az 1988 előtti keresetet, vagy ha ez nem megoldható, akkor a mindenkor érvényes minimálbért kell figyelembe venni.⁵⁵⁷

Kedvezőbb szabályozás érvényesült a keresetek figyelembe vételénél egyes korkedvezményre jogosító munkakört betöltőknél (például egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben, a bányászatban föld alatt – legalább 15 éven át munkát végzőknél).

553 1975. évi II. tv. 43. §; 89/1990. MT r. és módosításai; 1997. évi LXXXI. tv. 21. §; 168/1997. Korm. r.

HVG Tb. különszám 1997, 1998, 2004.

554 1993. évi VIII. törvény 13. §.

555 1997. évi LXXXI. tv. 22. §; 168/1997. Korm. r. és módosításai. HVG Tb. különszám 1998.

556 1993. évi VIII. törvény 13. §; 1997. évi LXXXI. törvény 22. §.

557 1997. évi LXXXI. törvény 22. §. és módosításai. HVG Tb. különszám 2005.

Az öregségi nyugdíj megállapításánál 1991-től a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset bizonyos összeg feletti részének csak meghatározott százalékát kell figyelembe venni. A 30. táblázatban példaként néhány év adatait ismertetem.

Az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe vett átlagkereseti százalékok

30. táblázat Átlagkereset

%-a

1991-ben (Ft)

1996-ban (Ft)

2000-ben (Ft)

2005-ben (Ft) 90

80 70 60 50 40 30 20 10 5

- 12.001-14.000 14.001-16.000 16.001-30.000 30.001-40.000 40.001-50.000 50.001-60.000 60.001-70.000 70.001-80.000 80.000 felett

25.001-30.000 30.001-35.000 35.001-40.000 40.001-50.000 50.001-60.000 60.001-70.000 70.001-80.000

- 80.000 felett

-

55.001-62.000 62.001-70.000 70.001-78.000 78.001-86.000 86.001-93.000 93.001-109.000 109.001-125.000 125.001-141.000 141.000 felett

-

150.001-171.000 171.001-193.000 193.001-214.000 214.001-236.000 236.001-257.000 257.001-301.000 301.000 felett

- - -

Forrás: 1975. évi II. törvény 44/A §. és módosításai; 1997. évi LXXXI. törvény 16. §; 168/1997.

Kormányrendelet 11/B §. és módosításai. HVG Társadalombiztosítási különszám 1996-2005.

1999-től ezek az összeghatárok az előző év nettó átlagkereset-növekedéséhez, illetve az évenkénti növeléshez igazodnak.⁵⁵⁸ 2009-ben megszűnik a keresetek degresszív beszámítása, ekkortól a járulékok alapjául szolgáló jövedelem teljes egészében nyugdíjalapnak számít majd.

1993-tól a rendszeres szociális járadékban, 2004-től az átmeneti járadékban részesülőknek nem lehet ezen ellátás összegénél kisebb öregségi nyugdíjat megállapítani.⁵⁵⁹

A legalább 20 évi szolgálati idővel rendelkezők számára évente meghatározzák az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, amely az alacsony ellátásban részesülők érdekeit szolgálja, bár ennél alacsonyabb nyugdíjat is kaphatnak azok, akiknek a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete ennél kevesebb – esetükben ez az átlagkereset lesz az öregségi nyugdíj összege.

2009-től megszűnik a nyugdíjminimum, ezt a szociális jellegű ellátást az időskorúak járadéka váltja fel, amelyet a központi költségvetés, illetve a települési

558 1997. évi LXXXI. törvény 17. §. Népjóléti Közlöny 1997. 14. sz.

559 1993. évi VIII. tv. 12, 39. §; 168/1997. Korm. r. 10/A §. HVG Tb. különszám 2004.

önkormányzat finanszíroz. (Ez jelenleg a nyugdíjminimum 80 %-a, illetve egyedülállók esetében 95 %-a.⁵⁶⁰)

A nyugellátások értékének megőrzése érdekében a nyugdíjakat évente kétszer, januárban, illetve júliusban (visszamenőleges hatállyal) emelték, melynek mértékét a tárgyévre várható nettó átlagkereset-növekedés (1996-tól az előző évi tényleges emelkedés) határozta meg. 1998-tól az emelés januárban történt, amit, ha szükséges volt, novemberben korrigáltak (visszamenőleges hatállyal). 2000-től vezették be a svájci indexálást, mely szerint a nyugdíjemelés a tárgyévre tervezett nettó átlagkereset-növekedés és a tervezett fogyasztói árátlagkereset-növekedés 70–30 %-os (2001-től 50–50 %-os) arányban súlyozott átlaga szerint történik. 2002-től a novemberi kiegészítő nyugdíjemelésnél figyelembe kell venni a nyugdíjasokra (január–augusztus) külön kiszámított várható fogyasztói árnövekedést, és 2014-től nem a nettó, hanem a bruttó átlagkereseteket veszik majd alapul.⁵⁶¹

2002. június 29-től ismét lehetőség van nyugdíjemelésre kivételes méltányosságból azok számára, akiknek a nyugdíja és egyéb ellátása együttesen nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, nyugdíjukat legalább 3 évvel ezelőtt állapították meg és nem kaptak kivételes emelést 3 éven belül. Az elbírálás során előnyben részesülnek az idősek, a rokkantak, az egyedülállók, a hosszú szolgálati idővel rendelkezők (35 év férfiaknál, 30 év nőknél), és azok, akik még nem részesültek méltányossági emelésben.

2004-től szigorították a feltételeket, legfeljebb 5 évente adható, annak, akinek legalább 5 éve állapították meg a nyugdíját⁵⁶²

In document A kötelező társadalombiztosítás kialakulása, fejlődése Magyarországon (Pldal 178-182)