A Hollósy Kornélia Színház 1903. augusztus 18-án ünnepi díszelőadásával nyi-totta meg kapuját. A színház impozáns épületében számos előadás emelte Makó kultúra iránti rajongását a polgárok körében. A színház működését a Színügyi Egye-sület választmánya szervezte. 1916-ban Teltsch Adolf fakereskedőt kérték föl a megüresedett választmányi helyre, aki elfogadta a felkérést. Alig tizenöt év alatt esedékessé vált a színház felújítása, különös tekintettel a tűzbiztonságra. A legége-tőbb problémát a tönkrement tetőzet jelentette, melyhez Teltsch Adolf önzetlen gesztussal fölajánlotta és ingyen biztosította a javításhoz szükséges faanyagot.18 Ezzel a város egyik legimpozánsabb épületét, s az abban folyó kulturális missziót sikerült megmenteni. Míg a hátországban a meglévő értékeket próbálták mente-ni, a fronton még mindig dúlt a háború. A Teltsch család ily módon tudott hazája szolgálatára lenni.
Makó kulturális élete virágzásnak indult, mely nem kisebb személyiségeknek tudható be a század első felében mint dr. Espersit János, Tarnay Ivor, dr. Csepregi Imre, dr. Kecskeméti Ármin, Juhász Gyula, József Attila, Rudnay Gyula, Bodzássy István, Biró Béla, Almási Gyula Béla... s még sorolhatnánk. Makó és polgárai min-dig befogadók voltak, a helyi alkotók mellett a vendégművészek bemutatkozását is nagy érdeklődéssel fogadták. Az 1909. február 2. és február 16. között Tornyai Já-nos festőművész műveiből rendezett nagysikerű kiállítás a makói közönséget a vár-megyeháza dísztermében örvendeztette meg.
1913-ban létrehozták az Alföldi Művészek Egyesületét, melynek Telcs Ede19 szobrászművészt választották elnökül, Tornyai Jánost alelnöknek, Endre Bélát a ve-zetőség tagjává. Küldetésükhöz más művészek is kapcsolódtak. Céljuk a vidéki mű-vészek alkotói tevékenységének minél szélesebb körű bemutatása.
A Tornyai-kiállítás után, négy évvel később, Espersit János kezdeményezésére Endre Béla festőművész kiállítása20 nyűgözte le a művészetet kedvelőket, ahol száz-ötven festményével mutatkozott be, míg Endre Béláné hímzéseivel, és a vásárhe-lyi Majolika-telep remekeivel.
Endre Béla kiállításához a makói Gaál László könyvnyomdájában készült kata-lógus21 segítette a műértő közönséget, melyben Tornyai János Előszava vezette
18 Barna János: A Hollósy Kornélia Színház története. (Csanádvármegyei Könyvtár 18.) Szerk.: Bar-na János és Eperjessy Kálmán. Makó, 1929. p. 64.
19 Telcs Ede (szül. Teltsch. Baja, 1872. – Bp. 1948.) szobrászművész 20 Endre Béla kiállítása Makón Megnyitó: 1913. március 16.
21 A katalógust csak a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művé-szettörténeti Intézet Adattára ismerte. A digitális változatát, melyet a makói József Attila Múzeum-nak, és a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumnak adományoztam
föl a művész munkásságát, hivatkozva Návay Tamás Csanád vármegye főispán-jára, báró Eötvös unokáfőispán-jára, a rendezvény fővédnökére.23Lyka Károly A vidéki tár-latok24 címmel a művészet vidéki és fővárosi jelenségeire hívta föl a figyelmet. Dr.
Eckhardt Tibor25 vármegyei tisztviselő Endre Bélához írt ajánlásában mondja „...
Sohse láttuk még az Alföldet vászonról így hozzánk szólani! Minden póz nélkül, ke-resetlen egyszerűséggel a fehérre meszelt házakat, mik különös fénnyel ragyognak az esthomályban és megnyúlnak a fák... a párás érpartot pufók füzekkel, mikor a felhők lomposan gomolyognak... az erdőt a maga súlyos tömegében, ahol titkok laknak,... az egész nagy-nagy, beláthatatlan Alföldet sárga napsütésben, ahogy a magas égbolt ráborul.”26 A kiállítási katalógus tartalmazza a bemutatott művek árazott jegyzékét ill. a magántulajdonban lévő képek tulajdonosainak nevét, akik között ott találjuk: Groák Dezső, dr. Friedlander Pál, dr. Friedlander Pálné, Ybl La-jos lovag, dr. Nagy Sándor, dr. Nagy Dezső, dr. Paku Imre, Pásztor János, Konstan -tin Gyula, dr. Espersit János, Smurák József és Tarnay Ákos nevét is. A katalógus-ban diszkréten feltüntették: A szőnyegek Szegedről, Domántól valók és eladók. Ez a Domán a makói Teltsch Adolf feleségének, Domán Gizellának a családja, akiknek Szegeden a Kárász utcán volt ebben az időben a híres szőnyeg és lakberendezési áruháza. Nyilvánvaló, hogy a Makón élő fiatal Teltsch házaspár kezdeményezésére kerültek a kiállításra a szőnyegek, ami a család és közösség összefogó erejét erősí-tette. A tárlatot hangverseny és szavalat tette emlékezetessé.
A Teltsch család értékelte, és támogatta a művészetet. Mecénások voltak. Mű-vészetet kedvelő és értő polgárok. Ők is vásároltak a kiállított művekből, ami egy-részt a kiművelt személyiségüket, másegy-részt természetesen a jó anyagi lehetősége-ikről tanúskodik.
Teltsch Adolf is tagja volt az Országos Izraelita Iroda kezdeményezésére alapí-tott Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak, mely célul tűzte ki a zsidóság vallásos és tudományos irodalmának megismertetését. 1895-től a zsidóság történetét fel-dolgozó tanulmányok, kötetetek kiadásához, az évente megjelenő Évkönyvében esszéket, közleményeket jelentetett meg, melyhez a társulat nyújtott anyagi tá-mogatást. Itt adták ki dr. Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I.-II. (Bp.
22 IV. Návay Tamás (apja: Návay Lajos, anyja báró Eötvös Ilona) (elhunyt: Bp. 1925. nov. 09.) Vértanú Návay Lajos (1870-1919) testvére. Csanád vármegye főispánja, földbirtokos, Földeákon élt.
23 Tornyai János: Előszó-féle. pp.3-7. In: Endre Béla képkiállítása. Makó, Gaál Könyvnyomda, (1913.
március)
24 Lyka Károly: A vidéki tárlatok. pp. 8-11. In: Endre Béla képkiállítása. Makó, Gaál Könyvnyomda, (1913. március)
25 Eckhardt Tibor (Makó, 1888. október 26. - New York, 1972. szeptember 03.) politikus, ügyvéd, országgyűlési képviselő
26 Eckhardt Tibor: Endre Béla. pp. 12-14. In: Endre Béla képkiállítása. Makó, Gaál Könyvnyomda, (1913. március) p. 14
III. Teltschék makói letelepedése
1908/1909.) és A zsidók egyetemes története I-II. (Bp. 1927.) című nagyszabású kö-tetét, amelyről így írtak: „Hétszáz év szellemi mozgalmát rajzolja Maimoni27 halá-lától napjainkig, s aki nálunk – akár zsidó, akár más felekezetű – magyar nyelven óhajt az általános irodalomnak egyik önmagában és kultúrhistóriailag egyaránt becses ágáról tudomást szerezni, íme Társulatunk módot nyújt reá.”
A társulatnak több makói tagja volt, ami igazolja a város zsidóságának aktív sze-repét, a kultúra és tudomány iránti érdeklődését. A társulat közleményeiben tün-tette föl a tagjait lakhelyük szerint. Innen ismerjük a makói tagokat: dr. Adler Ar -túr, dr. Dózsa Lajos, dr. Dózsa Sámuel, dr. Dózsa Simon, Ehrenfeld Bernát, Iritz Gyu-la, Iritz Mór, Iritz Sándor, dr. Kecskeméti Ármin, Krausz A., Mandl Zsigmond, Marosi Hermann, Neumann Zsigmond, Pártos Izsó, Pollak Sándor, dr. Sas Bernát és Teltsch Adolf nevét, kiken kívül még intézményi tagsággal bírt a Chevra-Kadisa és az Izra-elita hitközség.28
A család biztos egzisztenciával rendelkezett. A művészet mecenatúráján túl szo-ciális jótékonykodás jellemezte őket. Segítették az árvaszék tevékenységét. Teltsch Adolf feleségének testvére Domán Mátyás29 Szegeden a Zsidó Árvaegylet tisztika-rának volt a tagja. A család mindkét ágon alapvetően érzékenyen reagált a társada-lom szociális problémáira, lehetőségük szerint igyekeztek segíteni a rászorulókon.
27 Maimon, Mose ben (Maimonidész, Moses) (1137/8 - 1204) filozófus, orvos, rabbi
28 Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve, 1909. In: mhttps://adt.arcanum.com/hu/view/
ZsidoAnyag_IMITEvkonyv_1909/?pg=429&layout=s&query=Teltsch (Letöltés: 2021. 06. 15.) 29 Domán Mátyás (1876-1941) kereskedő