iV. a helyi haTalmi Viszonyok
2. helyi hatalmi viszonyok a választási eredmény tükrében: a hatalmi konstellációk
Az önkormányzati választási rendszer korábban tárgyalt szabályai alapján az állam-polgárok közvetlenül választhatják meg a képviselőtestület tagjait, valamint a pol-gármestert. Ez a szisztéma elősegíti az állampolgárok számára a személyek közötti választást, akár a pártszimpátiájuktól eltérő, ám számukra ismerős jelölt megválasz-tását. Emellett, együttműködésre, összefogásra készteti a szervezeteket, pártokat – jellemző, hogy az azonos nézeteket valló szervezetek felsorakoznak egy-egy jelölt mögött, nem indítanak „ellenjelöltet”, hogy a szavazóbázis ne „darabolódjon szét”.27 Ennek természetesen következménye van a polgármester későbbi munkájára nézve:
egyfelől, az őt támogató szervezetek valószínű szövetségesei lesznek a testületben, ugyanakkor, korlátozzák is önállóságát.
A képviselőtestületek részben listás, részben egyéni kerületi képviselőkből állnak ösz-sze, s elég valószínűtlen az „egyszínű” képviselőtestületek létrejötte: a vesztes szava-zatok hasznosulása révén több szervezet is bejuthat. A képviselőtestület többpárti28 összetétele pedig a koalíciókötés kényszerét hozza magával, a kompromisszumok, a megegyezés kényszerét a különböző politikai erők között. 2010 óta, a többségi elem erősödésével ez a koalíciós kényszer enyhült: a választásokon népszerűbb párt nagyobb eséllyel szerzi meg a testületi helyek relatív, ill. kétharmados többségét.
Ugyanakkor, mivel a kompenzációs lista továbbra is jelen van, az egyszínű testületek létrejötte továbbra is valószínűtlen a 10 ezernél több lakosú településeken.
26 A kérdőíves felmérést a 10 ezernél több lakosú települések helyi önkormányzati képviselői körében végeztem 2007 tavaszán. A települések kiválasztása során arra törekedtem, hogy többféle településtípus legyen képviselve, illetve, hogy regionális elhelyezkedés szempontjából, mind a 7 régió képviselve legyen.
A kérdőívet elektronikus formában küldtem ki a települések honlapján szereplő, nyilvános egyéni képvise-lői e-mail címekre. A mintába véletlenszerűen kerültek be az egyes, e-mail címmel rendelkező képviselők.
Azokon a településeken, ahol nem szerepeltek a hivatalos honlapon a képviselői e-mail címek, a polgár-mesteri hivatalnak küldtem el a kérdőívet, azzal a kéréssel, hogy továbbítsák a helyi képviselőkhöz. Az ily módon kiküldött 406 kérdőívből 135 érkezett vissza, így visszaküldés aránya 33,2 %. Egy településről maximum három visszaérkezett kérdőívet vettem figyelembe az adatok összesítése során, így 66 telepü-lésről érkeztek vissza válaszok.
27 Természetesen, előfordul az is, hogy, főként önállóságuk hangsúlyozása végett, önálló jelölteket állítanak az azonos ideológiai oldalt képviselő szervezetek.
28 ill. társadalmi szervezetek, független képviselők
Az intézményi elrendeződésről szóló fejezetben láthattuk, hogy a testületekben ön-kormányzati választás eredményeként többféle „mintázat” jöhet létre (Horváth, 1996).
Mivel a kutatásban a mintázatok jellemzőinek kulcsfontosságú szerepe van, érdemes ezeket röviden feleleveníteni:
Az egypárti többségű testületekben egy párt (vagy társadalmi szervezet)29 rendel-kezik a mandátumok abszolút többségével. A koalíciós többségű testületekben két vagy több párt együttesen rendelkezik a mandátumok abszolút többségével. A ki-egyensúlyozott testületekben egyetlen párt vagy szervezet sem rendelkezik a man-dátumok többségével, az erőviszonyok kiegyensúlyozottak az egymással koalícióra nem lépett szervezetek között. A képviselőtestületek30 döntéseik túlnyomó részét a szavazatok egyszerű többségével hozzák (a jelenlévő képviselők több mint felének egyetértése szükséges a döntés meghozatalához), a nagyobb horderejű kérdéseknél abszolút, illetve minősített többséget követelnek meg. A pártok közötti együttműkö-dés tehát nélkülözhetetlen a képviselőtestület operativitásának, s ezáltal a település működésének biztosításához. Ahol mégsincs állandó többség, döntésről-döntésre kell ún. ad hoc koalícióknak összekovácsolódniuk.
A vizsgált települések megoszlása a 2. ábra szerint alakult:
Képviselőtestület típusa
49
65
13 0 1
10 20 3040 50 60 70
EGYPÁRTI TÖBBSÉGŰ KOALÍCIÓS TÖBBSÉGŰ KIEGYENSÚLYOZOTT N. V.
2. ábra: A vizsgált települések megoszlása a képviselőtestületi többség alapján; saját számítások
A polgármester, aki közvetlenül a választóktól nyeri el mandátumát, többféle viszony-ban állhat a képviselőtestülettel:
- többségi - ellenzéki
- független polgármester
29 A továbbiakban, ott is, ahol ezt nem jelzem külön, a „párt” szó alatt a képviselőtestületekben mandátum(ok)al rendelkező társadalmi szervezetekre is gondolok. Úgy vélem, itt fölösleges a megkülön-bözetés, hiszem politikai tevékenységük során ezek a szervezetek kvázi pártként viselkednek.
30 A képviselőtestületek azt, hogy a különböző tárgykörökben milyen szavazási többségre van szük-ség, Szervezeti és Működési Szabályzatukban (SZMSZ) határozzák meg.
Többségi az a polgármester, aki a képviselőtestületben abszolút vagy koalíciós több-séggel31 rendelkező párt tagja (vagy az által támogatott). Ellenzéki az a polgármester, aki a képviselőtestületben abszolút vagy koalíciós többséget birtokló pártok körén kívül eső, ám mandátum(ok)al rendelkező párt tagja (vagy az által támogatott). Füg-getlen az a polgármester, aki nem tagja egyik pártnak sem, és a választások során sem támogatták pártok (vagy szervezetek). Gyakori eset, és a távolról vizsgálódó kutató számára nagy nehezen észrevehető az a szituáció, amikor a polgármester füg-getlen, ám a testületben egy vagy több párt folyamatosan támogatja a négy év alatt.
A kiküldött kérdőívben rákérdeztem, hogy mely pártok támogatják a polgármestert, s azokat a független polgármestereket, akik valamely szervezet folyamatos támogatá-sát bírták, a többségi/ellenzéki polgármesterek közé soroltam be.
Ily módon, a képviselőtestülethez való viszony szempontjából a kutatás során három-féle polgármesterrel számoltam:
- többségi (egypárti vagy koalíciós többség támogatja) - ellenzéki (a támogató párt(ok) nem rendelkeznek többséggel) - nincs állandó többsége (független)
A vizsgált települések polgármestereinek a megoszlása a 3. ábra szerint alakult:
Polgármester pozíciója 101
16 10 1
200 4060 10080 120
TÖBBSÉGI ELLENZÉKI NINCS ÁLLANDÓ
TÖBBSÉG N. V.
3. ábra: A vizsgált települések megoszlása a polgármester pozíciója szerint, saját számítások
A képviselőtestület politikai összetételét, valamint a polgármester helyzetét alapul véve, felrajzolhatóak a helyi hatalmi viszonyok mintázatai (4. sz. táblázat):
többségi polgármester ellenzéki polgármester
egypárti többség A C
koalíciós többség B D
nincs állandó többség E F
4. táblázat: A polgármester helyzete és a képviselőtestület politikai felépítése
31 vagyis az abszolút többséggel rendelkező koalícióban részt vevő párt
A. Egy párt (szervezet) abszolút többséggel bír, és a polgármester e párt tagja vagy támogatottja;.
B. Egy párt abszolút vagy egyszerű többséggel bír, – és a polgármester nem rendel-kezik a többséggel rendelkező párt támogatásával;
C. Két vagy több pártnak koalíciós többsége van,– és a polgármester e pártok vala-melyikének tagja vagy támogatottja
D. Két vagy több pártnak tág vagy szűk koalíciós többsége van – és a polgármester egyiknek sem tagja vagy támogatottja
E. Nincs állandó kormányzó többség, ám néhány párt (képviselő) folyamatosan tá-mogatja a polgármestert, de nincsenek egymással koalíciós kapcsolatban
F. Nincs állandó kormányzó többség, és nincsenek a polgármestert folyamatosan támogató képviselői csoportok sem, csak ad hoc koalíciók jönnek létre.
Első pillantásra úgy tűnik, hogy a döntéshozatal szempontjából nincs túl nagy jelentő-sége annak, ellenzéki-e a polgármester van sem, hiszen a többséggel döntő képviselő-testületben ő pusztán egy képviselőnek számít a szavazások során. Sokkal fontosabb-nak tűnik tehát, hogy legyen állandó, stabil többség a testületben. Ilyen értelemben az A és C eset, valamint a B és D eset között minimális különbségekkel kellene találkoznunk.
Ugyanakkor, igaz lehet az a feltételezés is, hogy amikor a politikai erők blokkosodása (Körösényi-Tóth-Török, 2007) ment végbe, minimális volt annak a jelentősége, hogy egypárti, vagy koalíciós-e a többség egy testületben. A koalícióban résztvevők, mint-ha egy párt lennének, fegyelmezetten egységesen szavaztak a döntéshozatal során, olyan mértékű az egyet nem értés, szembenállás a másik oldallal. Tehát, politológiai szempontból nincs jelentősége, hogy egy „tiszta” Fideszes városvezetéssel, vagy egy Fidesz-KDNP-MKDSZ –es koalícióval állunk-e szemben. Ebben az értelemben, az A és B, valamint a C és D esetek között kellene majd minimális eltéréseket tapasztalnunk.