Gazdasági fejlettség

A város helyi gazdaságának fejlettségét egy, több elemből összetevődő mutatóval jelle-meznénk. A mutatók kialakítása során a KSH honlapján elérhető adatokat használtam fel.

Egyfelől, az egy főre jutó SZJA adatai a lakosság jövedelmi viszonyairól adnak tá-jékoztatást. A helyben működő vállalkozások száma olyan fokmérő, melyre a helyi vezetés, a polgármester – a földrajzi adottságok tekintetbe vétele mellett – képes befolyást gyakorolni: adókedvezménnyel, kedvező infrastrukturális és szabályozási környezet teremtésével..

A munkahelyteremtést, a munkanélküliek számának csökkentését szinte minden pol-gármester kiemelt feladatának tartja. A regisztrált munkanélküliek aránya a települé-sen a gazdasági fejlettséget leíró mutató harmadik eleme. Meg kell jegyezni, hogy torzító tényező lehet, hogy több településen a nem regisztrált munkanélküliek aránya is magas, ám e mutatóban ez nem jelenik meg.

A városi önkormányzat bevételei és kiadásai nagy eltéréseket mutatnak azok mére-tétől függően. A költségvetési hiány mértéke viszont egy összehasonlítható mutató;

amely megmutatja, hogy a feladatok ellátásához képes-e forrásokat rendelni az ön-kormányzat, hogyan gazdálkodik a rá bízott vagyonnal. Az önkormányzatok bevételei természetesen függenek a központi támogatásoktól is, mely a helyi vezetőkön kívül álló tényező. Sok olyan település van ma Magyarországon, mely annyi bevétellel sem

53 Lásd erről bővebben (Tamás, 2009).

rendelkezik, hogy a kötelező önkormányzati feladatokat ellássa. Ugyanakkor, e kuta-tás a 7 ezernél több lakosú városokra vonatkozik, melyek anyagi helyzete kedvezőbb, méretüknél és jelentőségüknél fogva képesek lehetnek hatékony gazdálkodásra; mi-nél alacsonyabb költségvetési hiány elérésére. Nem elhanyagolható az sem, hogy bi-zonyos esetekben a költségvetési hiány mértéke megtévesztő lehet: egy-egy nagyobb horderejű és költségű beruházás egy-egy gazdagabb város mérlegét „leronthatja”⁵⁴. A vizsgált városok gazdasági fejlettségi mutatóját a fenti adatok összességének fi-gyelembevételével alakítottam ki, így úgy vélem, az egyes tényezőknél fellelhető eset-leges félrevezető tényezők hatása csökken. Látható az is, hogy a tényezők önma-gukban nem adnának pontos képet a helyi vezetés munkájának hatékonyságáról, ám összesítve azokat, felmérhető a város gazdaságának állapota, legalábbis a fent vázolt tényezők tekintetében.

A város gazdasági helyzetének elemzése során óhatatlanul adódik a kérdés, hogy melyik polgármester vezeti ebből a szempontból „hatékonyabban” települését. Mivel a fenti tényezőkre a polgármester legfeljebb csak közvetett úton gyakorolhat hatást, s a költségvetés mérlegére is csak a testülettel közösen, a gazdasági fejlettség és kor-mányzási stílus összefüggéseit csak leíró, és nem normatív értelemben vizsgálom.

Az egyes alcsoportokban elfoglalt hely alapján +/- pontokat kaptak⁵⁵ a települések,

54 A települések gazdasági sikerességének, hatékonyságának fontos mutatója lehetne az infrastruk-turális fejlettség, ennek figyelembevételétől azonban, az értékek közel azonos volta miatt, el kellett te-kintenem. Mivel a kutatás kis- és nagyvárosokra vonatkozott, napjainkra még a kisebb városokban is kiépült csatornahálózat, telefonhálózat, óvoda, iskola, stb. működik – az alap infrastrukturális ellátottság tekintetében nem találtunk különbségeket, az árnyaltabb elemzéshez (pl. internet-előfizetések száma) nem találtam hozzáférhető adatot.

55 Az egyes tényezőket végül az alábbiak szerint vettem figyelembe:

1. SZJA Személyi jövedelem-adó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra 2005 – ennek alapján a lakosság jövedelmi helyzetét ismerhettük meg.

1. 42030-300000 – 1 pont 2. 300001-500000 – 2 pont 3. 500001-600000 – 3 pont 4. 600001-700000 – 4 pont 5. 700001-1438086 – 5 pont

2. Működő vállalkozások száma ezer lakosra, 2004 1. 30-51 – 1 pont

2. 51-60 – 2 pont 3. 61-80 – 3 pont 4. 81-100– 4 pont 5. 100- 253,3– 5 pont

3. Regisztrált munkanélküliek aránya, 2005.

1. 0 - 2% – -1 pont 2. 2,1%- 4,0% – -2 pont 3. 4,1 – 6,0% – -3 pont 4. 6,0 – 9,0 – -4 pont 5. 9,1 felett – -5 pont

gazdasági erejük mutatója az összesített pontszám. A vizsgált települések megosz-lása az alábbiak szerint alakul:

Látható, hogy a mintában szereplő települések fejlettség alapján meglehetősen kü-lönböznek egymástól. Itt kell megjegyezni, hogy az eredeti minta kialakítása során figyelembe vett SZJA adatok alapján a települések egyenletesen oszlottak meg, sőt, kis mértékben felülreprezentáltak voltak a gazdagabb települések.⁵⁶ Az összesített fejlettségi mutató alapján a legfejlettebbtől (5) a legkevésbé fejlettig (1) minden kate-góriának akad képviselője, bár a települések nagy része a „középmezőnyt” képviseli (2-3-4).

Látható, hogy a konszenzus-építő és a vizionárius típusok esetében, ahol a legma-gasabb az elemszám, mindegyik típus megtalálható. Ebből adódik a következtetés, hogy nincs egyértelmű összefüggés a város gazdasági fejlettsége, és a polgármester kormányzási stílusa között. Érdemes viszont megfigyelni, az alacsony elemszám el-lenére, hogy különösen a gondoskodó, illetve a városi főnök típusa inkább a kevésbé fejlett településeken jellemző; míg a „leggazdagabb” városokban csak a „kooperatív oldalhoz” tartozó polgármesterek fordulnak elő.

19. ábra: A vizsgált települések megoszlása a polgármester típusa szerint, saját számítás alapján

4. Az önkormányzat költségvetésének mérlege, 2008. A hiány mértéke, % 1. 0 v. felett – -1 pont

2. 0,1 – 5% – -2 pont 3. 5,1-10% – -3 pont 4. 10,1 – 20,1% – -4 pont 5. 10,1% felett – -5 pont

56 A torzulás oka az volt, hogy a tervezetten felül visszaérkezett kérdőívek (8 kérdőív) általában a jobb anyagi helyzetben lévő településekről (főként nagyvárosokból) érkeztek. Úgy véltem, a torzulás csak minimális mértékű, sokkal nagyobb hozadéka van, ha magasabb elemszámmal készül el a kutatás.

Mint azt említettem, itt is fontos figyelembe vennünk az ún. „politikai támogatás faktort”, azaz azt a tényezőt, hogy az adott polgármester rendelkezik-e többséggel a testület-ben. Ha e tényezőt figyelembe véve vizsgáljuk meg a különböző fejlettségű városokat, már sokkal karakteresebb kép rajzolódik ki elénk. A mintában 41 városban rendelkezik a polgármester többséggel a testületben. Ezek közül látható, hogy a legfejlettebb vá-rosaink jellemző polgármester-típusa a vizionárius kormányzási stílusú vezető. Tulaj-donképpen ez nem meglepő, hiszen a közösségi követeléseken túllépő, messzelátó elképzelések alapján történő kormányzás csak biztos anyagi háttér esetén valósítható meg. Szintén a várakozásoknak felel meg, hogy a gondoskodó kormányzási stílussal az alacsonyabb fejlettségi szegmensbe tartozó városokban találkozhatunk. Ahol szű-kös bevételekkel, munkanélküliséggel, szűszű-kös költségvetési forrásokkal kell küszködni, a polgármester elsősorban a legégetőbb állampolgári igények kielégítésére törekszik.

A konszenzus-építő polgármesterek is az alacsonyabb szegmens jellemzői (1, 2, 3), míg a városi főnök típusú polgármesterek a közepes fejlettségű városainkban találha-tóak (2,3,4), de ez az alacsony elemszám miatt kevéssé értékelhető adat.

Összességében úgy tűnik, hogy a jobb anyagi helyzet a vizionárius, míg a rosszabb a gondoskodó polgármester típusát „termelte ki” városainkban. Nem lehet azt mon-dani, hogy az egyik hatékonyabb lenne a másiknál, egyszerűen csak arról van szó, hogy a biztos anyagi háttér lehetővé teszi új elképzelések („víziók”) megfogalmazását.