1. 1 Elméleti háttér
3. esettanulmányok
3.4. Civilek érdekérvényesítése a képviselőtestületeken kívül
a, Civilek által létrehozott fórumok
Másféle érdekképviseleti lehetőséget jelentenek a különböző, civilek által létrehozott fórumok, kerekasztalok. A vizsgált három település egyikén, Pécsett tettek kísérletet ennek létrehozására. A civil kerekasztalok, fórumok lényege, hogy azokat alulról szervezik meg maguk a civil szervezetek, s álláspontjaikat egységesítve, együtt léphetnek fel az önkormányzati érdekérvényesítésben. Előnyös lehet ez, mivel az önkormányzati politikusok számára így könnyebben érthetővé, kezelhetővé válhatnak a „civil érdekek” A civilekkel való egyeztetés a döntések nagyobb legitimitását eredményezheti az önkormányzatok számára. Nem véletlen, hogy csak Pécsett jelent
95 Ötv. 24.§ (2). bek.
meg ez az intézmény a vizsgált három település közül: hiszen elsősorban csak a nagyobb településeken, ahol nagyszámú civil szervezet működik, van szükség egy ilyen intézmény létrehozására. A civil fórumok működésének azonban számos gátja is van. A civil szervezetek egymás konkurensei, ha a források elosztását nézzük.
Konkurensek lehetnek abban az értelemben is, hogy egymással ellentétes érdekeket képviselnek (nehéz elképzelni egy környezetvédő és egy vállalkozói érdekcsoport együttműködését). A tapasztalatok szerint maguknak a testületeknek a felállítása, a vezetőkről való megegyezés is problémát jelentett. Fontos korlátozó tényező az is, hogy maguk a szervezetek, jobban hisznek az egyéni lobbi nyújtotta lehetőségekben.
Tapasztalható, hogy leginkább az ellenzékbe szorult pártokhoz kötődő civil szervezetek kezdeményezik az ilyen fórumok létrehozását, mivel az ő lobbizási esélyeik szűkebbek.
Erre példa az ÖPE is, hiszen, jobboldali szervezetként, nehéz helyzetben van; nem véletlenül kapcsolódott be, nemrégiben lelkesen a Civil Parlament munkájába.
A kudarcba fulladt kerekasztal helyett pedig az azonos politikai nézeteket képviselő szervezetek egybefogására tettek kísérletet: Összefogás Pécsért Egyesület és a Pécsi Polgári Értékkör Egyesület megalakították a „Kerekasztal a városért” egyeztető fórumot.
b, Tiltakozások
A civil szervezetek számára a tiltakozó tevékenység két jelentős funkcióval bírhat:
egyfelől, nyomást gyakorolhatnak vele az önkormányzati politikusokra, hogy az általuk képviselt érdeket vegyék figyelembe. Másfelől, tagjaik mobilizálásával saját erejüket növelhetik, illetve „tarthatják készenlétben”.
Az ÖPE, mivel jobboldali szervezet, és Pécsett baloldali többségű az önkormányzat, rendszeresen szervez kisebb-nagyobb megmozdulásokat, tömegeseményeket.
Ezek azonban békések, kulturális, egyházi jellegűek. A baloldallal való szembenállás legfeljebb csak áttételesen van jelen. Ilyen események a fáklyás felvonulások, körmenetek. A szervezet számára funkciójuk elsősorban nem tiltakozási, hanem tagjaik, szimpatizánsaik mobilizálására, illetve mobilizációjának fenntartására szolgál.
A VJJE, mivel „kormányzati” pozícióban van, nem szervezett, illetve nem vett részt különböző tiltakozásokban. A GYPE, épp mivel a közrend megőrzése a feladata, és szintén nem szervezett tiltakozást. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a szervezet korábban „tiltakozó” jelleggel jött létre: az alapítók úgy vélték, az önkormányzat, és a hivatalos állami szervek nem képesek a közbiztonság megteremtésére, a tulajdon megfelelő védelmére. Ilyen értelemben a szervezet célkitűzése „reaktív” valamilyen hátrány elhárítására szolgál.
c, Petíciók
A petíció „írásban benyújtott tiltakozás”; a szervezetek valamilyen fontos ügy érdekében nem feltétlenül a mozgósítás eszközéhez nyúlnak. A tiltakozás eszközei a petíciók, a nyílt levelek is; melyekről a helyi sajtó révén tudomást szereznek a lakosok is; megismerhetik általa a szervezet álláspontját. Az önkormányzatra is nyomást gyakorolnak ezzel a szervezetet, a petíció következő lépése lehet a tiltakozás, ha változatlanul nem veszik figyelembe a szervezet által képviselt érdekeket.
A vizsgált szervezetek közül a VJJE nyújtott be egyedül petíciót, illetve képviselői fogalmaztak meg nyílt leveleket. A fő témák: a képviselőtestületi ülések rendje, a szervezeti és működési szabályzat bizonyos pontjai. A VJJE képviselőtestületi csoportját a baloldali többség igyekszik „háttérbe szorítani”, ez ellen lép fel a szervezet. Ellenzéki pozíciójából fakadóan, a VJJE több vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte, s felkarolt környezetvédelmi ügyeket is. A VJJE több ilyen ügyben a Közigazgatási Hivatalnál élt panasszal (pl. A képviselőtestület munkatervének hiánya, jogtalan parcellázás, stb.)
A civilek és az önkormányzatok viszonyának vizsgálatát természetesen még számos más dimenzióban lehetne folytatni e három szervezet kapcsán. Annak figyelembevételével, hogy ezek egyedi esetek, mindenképp érdemes néhány következtetést megfogalmazni, hisz a jelenleg tárgyalt három szervezet kiválasztása véletlenszerű volt (pusztán a településtípust vettem figyelembe). Úgy tűnik, hogy a minél kevésbé pártelvűen, pártokhoz hasonlóan, azokat „pótló” jelleggel működik egy szervezet, annál sikeresebb az önkormányzati politikába való bekapcsolódás.
A kisebb településen működő szervezetek is sikeresebbnek bizonyulnak.
A GYPE –ről elmondható, hogy igen sikeres szakmai szervezet, amely képes együttműködni a helyi önkormányzattal, s ugyanakkor ellátni tevékenységét. Azonban látni kell, hogy a kis településen nincs is valódi vetélytársa, vagy olyan komolyabb politikai erő, mellyel fel kellene vennie a versenyt, vagy konfliktus alakulhatna ki.
A VJJE a sikeres választási szereplés után érdemben be tudott kapcsolódni az önkormányzati munkába, s számos területen fejti ki tevékenységét. A szervezet hatékonyan képes az általa képviselt lakossági érdek megjelenítésére, noha egy
„ellentétes” többségű önkormányzattal, illetve más, konkurens szervezetekkel is szembe kell néznie. Az ÖPE elsősorban saját tagjai megszervezésében, szimpatizánsai számára végzett tevékenységében sikeres, az önkormányzattal való együttműködése kevéssé, s ennek ellenére tiltakozó tevékenysége is csekély. A szervezet, mivel közvetlenül kötődik egy párthoz, egy ideológiához, behatárolt körben képes működni.
Úgy tűnik, a helyi politikába a kis, illetve közepes méretű településeken sikeresebb a szervezetek bekapcsolódása, s ott is elsősorban azoké, melyek valamilyen „szakmai elemet” képviselnek, és nem kötődnek szorosabban pártokhoz. A lakosság számára szimpatikusabbak a „belőlük kinövő”, az ő érdekeiket megjelenítő szervezetek. Az önkormányzatok egyre pártelvűbben, „miniatűr parlamentként” viselkednek a na-gyobb településeken, s a pártoknak érdekében áll a civilek minél kisebb mértékű bevonása. Kisebb településeken ugyanakkor a hatékonyabb működést segítik elő a szervezetek az önkormányzatok számára. Úgy tűnik, a politikai elit egyelőre nem nyitott a civilek felé. Az önkormányzat pedig, épp a civilek bevonása által válhat valódi ön-kormányzattá.
4. összegzés
Az önkormányzati választásokon induló civil szervezetek választási szereplésének vizsgálata természetesen még számos, további dimenzió kutatásának lehetőségét hordozza magában: például, hogy mennyire tartósak a civil szervezetek szövetségei;
megmaradtak e a korábbi szövetségesek mellett; illetve, hogy a „tartós” szövetségek sikeresebbek-e az újaknál? Befolyásolja-e, és ha igen, hogyan, ha egy szervezet több településen, megyei közgyűlés-választáson is indul, annak választási szereplését?
Számos, további kérdés felvethető még, mely árnyalhatja a helyi politika színpadán megjelenő szervezetek választási szerepléséről alkotott képet; ám a továbbiakban megkísérlem néhány fő jellemvonás felrajzolását, az eddig használt tipológia alapján.
A választáson induló szervezetek, azok típusát tekintve, többsége érdekvédő szer-vezet, illetve helyi párt volt. 2002-re a helyi pártok száma nőtt, s egyre növekedett a „párthoz kötődő” szervezetek aránya is; míg az érdekvédők, a hagyományos civil szervezetek aránya csökkent.
Területileg vizsgálva egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a civil szervezetek válasz-tási szereplése egyértelműen a központi területekre koncentrálódik. Nem találtunk más nagy eltéréseket, sem a megyék, sem a régiók szintjén; nem számítva a civil szerveződések megjelenésének kis mértékű eltolódását a kelet-magyarországi régi-ók felé. Eredmények tekintetében arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy, annak el-lenére, hogy itt indul a legnagyobb számú szervezet, Magyarországon a fővárosban, a Központi régióban a legkevésbé sikeresek a civilek. Ezt magyarázza egyrészt az, hogy a pártok jóval nagyobb figyelmet fordítanak erre a területre; másrészt, hogy a nagyszámú induló civil szervezet egyben egymás konkurenciáját is jelenti.
Az eredményeket tekintve, a 2002-es önkormányzati választáson a civil szervezetek több, mint fele bejuttatta legalább egy jelöltjét a képviselőtestületbe. A legsikereseb-bek a választási szervezetek, a helyi pártok, illetve a párthoz kötődő szervezetek vol-tak, ám ha az önálló jelöltek bejuttatását vesszük figyelembe, a helyi pártok bizonyul-nak legeredményesebbnek. Összességében elmondható az is, hogy a szövetségben indulás növelte a bejutás esélyét. A párthoz kötődő szervezetek választási szereplése egyértelműen szövetségben sikeres, míg a helyi pártok „önállóbbak”. Úgy tűnik, nem pusztán a jelölő szervezetek számában, hanem eredmények tekintetében is, hogy a helyi pártok, ahol léteznek, jelentőssé válhatnak, és az országos pártok hatékony alternatívái lehetnek a helyi önkormányzati választásokon.
A fentiek alapján úgy tűnik, egyre „átpolitizáltabbá” válnak a helyi önkormányzati vá-lasztások: a nagyobb településméreteken a civil szervezetek egyre inkább, csak mint a pártok szövetségesei lehetnek sikeresek. A különböző civil szervezetei formák közül egyre inkább háttérbe szorulnak a hagyományos civil szervezetek, érdekvédő, szak-mai szerveződések, az önkormányzati választásokon induló, eredményesen szereplő civil szervezetek egyre nagyobb része „politikai” jellegű.
A civil szervezetek választási szereplése elemzésének két fontos tanulságát emelném ki, ami a helyi politika sajátosságait illeti. Az egyik, maga a tény, hogy civil
szerveze-tek indulnak a választásokon, s válnak ezáltal a politikai folyamatok részévé. A civi-lek jelenléte akár a választási kampányban, akár a képviselőtestületekben, magában hordozza annak a lehetőségét, hogy egy minőségileg más, governance-típusú kor-mányzás jöhessen létre az érintett településeken. Ugyanakkor, természetesen az is lehetséges, hogy a közvetlen politikai részvétel oly módon hat vissza magukra a civil szervezetekre, hogy maguk is átpolitizálódnak, pártokként, képviselőik politikusként kezdenek el működni.
A három esettanulmánnyal a kutatás másik fontos hozadékának, a „helyi pártok”
típusának jobb megismeréséhez, illetve ennek a dilemmának a megválaszolásához szerettem volna közelebb jutni. A VJJE, és az OPE esetében inkább a civilek átpoli-tizálódását, pártokat helyettesítő funkcióját véltük felfedezni, míg a GYPE esetében megmaradt a civil karakter. Ennek magyarázata részben a kisebb településméret, vagy az a tény, hogy a GYPE amúgy is rendelkezett már civil karakterrel. Mindeneset-re az a feltételezés, miszerint a pártpolitikailag „átitatottabb”, nagyobb településeken a civilek is elpártosodnak, míg a kisebbeken megmarad civil karakterük, további em-pirikus igazolást igényelne.