a helyi politikába bekapcsolódó civil szervezetek

2.1. Civil szervezetek típusai, azok elhatárolása

A civil szervezetek csoportosítására többféle lehetőség kínálkozik, azonban, annak érdekében, hogy jobban meg tudjuk ragadni politikai tevékenységüket, önkormány-zati választási részvételük vizsgálata során egy újszerű tipológia segítségével kate-gorizáltuk a szervezeteket. A választáson való indulás direkt politikai tevékenység; s azok a szervezetek, melyek bejuttatják jelöltjeiket a képviselőtestületekbe, a továb-biakban is politikai tevékenységet folytatnak. Eltérő mértékben őrzik meg korábbi tevékenységi területeiket, illetve szorítják háttérbe azokat. Az alábbiakban kísérletet tennénk a civil szervezetek politikához való közelség/távolság dimenziója alapján tör-ténő csoportosítására. A civil szervezeteket öt dimenzió mentén vizsgáljuk a politi-kához való közelség/távolság szempontjából: 1. a szervezet általános célkitűzése; 2.

ideologizáltságának foka; 3. Politikai szervezetekkel (pártokkal) való kapcsolata; 4.

választási részvételének célja; 5. tevékenységi területe szerint.

12. táblázat Politikához közeli Politikától távoli

Célkitűzés átfogó Single issue

Ideologizáltság foka nagy Kicsi v. nincs

Politikai szervezettel kapcsolat Van, direkt Nincs, v. csak szövetség Választási részvétel célja Hatalom megszerzése Érdekvédelem

Tevékenységi terület Elsősorban politikai Más, „saját” tevékenység 12. táblázat: Civil szervezetek csoportosításának dimenziói

a) A politikához való közelség ismérvei: átfogó, politikai célkitűzések dominanciája az egyéb tevékenységi területek fölött, ideológia felvállalása (pl. névben), pártok-kal való direkt, kinyilvánított kapcsolat, s választási részvételük célja a politikai hatalom megszerzése.

b) A politikától való távolság ismérvei: „civil” tevékenységi területek dominanciája a politikai tevékenység fölött, s a politizálás, mint érdekvédelem jelenik meg, az ideológia szerepe csekély, gyakran csak single-issue célkitűzéseket fogalmaznak meg érdekei védelmének céljából, s nincs direkt kapcsolatuk politikai pártokkal Ezek természetesen csupán a végpontokat jelzik, a valóságban az egyes kategóri-ák átfolynak egymásba, s eltérő mértékben jelennek meg az egyes szervezeteknél.

Az elnevezésekben, az egyes csoportok kialakításában a Tocqueville Kutatóköz-pont munkatársaként Soós Gábor, és Ignits Györgyi felosztását vettem alapul (Soós, 2006, Ignits, 2006)

Ennek alapján a különböző szervezeteket az alábbi típusokba soroltam:

1. „Hagyományos” civil: különböző kulturális, sport, stb. szervezetek, melyek más tevékenységi területe a domináns, nem építenek ki direkt kapcsolatokat pártokkal, választási részvételük során főleg single-issue célkitűzéseket fogalmaznak meg, a politikába való bekerüléssel érdekeik jobb védelmét próbálják elérni, s nincsenek ideológiai kötődéseik, érveik.

2. Érdekvédő szervezetek: ide tartoznak a különböző szakszervezetek, gazdakörök, vállalkozói szervezetek, nyugdíjas egyesületek, rokkantak, stb. Ezek szintén kevés-sé átideologizáltak, elsősorban szakmai érveket fogalmaznak meg; érdekvédelmi céllal lépnek be a politika szférájába. Az előbbi csoportnál gyakrabban lépnek pár-tokkal szövetségre, célkitűzéseikben gyakran fogalmaznak meg átfogó, az egész települést érintő elképzeléseket, ugyanakkor jelentős más tevékenységi területtel rendelkeznek.

3. Etnikai szervezetek: Az etnikai szervezetek lényegében az érdekvé-dő szervezetekhez hasonlatosak, ám speciális érdekeket jelenítenek meg.

A politikai szférájához azért állnak közelebb, mint az előző csoport, mert azoknál jóval átfogóbb elképzeléseket fogalmaznak meg, s átideologizáltságuk foka is ma-gasabb (például egy településen belül gyakran létezik „bal”, illetve „jobb” oldalhoz kötődő etnikai szervezet; ám nyugdíjas egyesületekből igen ritkán).

4. „Helyi pártok”: Az egyes települések problémáit, legtöbbször nevét is felvállaló szervezeteket soroltuk ide (pl. „Putnokért Egyesület”). Ezek a szervezetek átfogó elképzeléseket fogalmaznak meg, tevékenységük elsősorban politikai, céljuk a he-lyi hatalom megszerzése. Rendkívül sokrétűek pártokkal való direkt kapcsolataik, és átideologizáltságuk foka mentén.

5. Pártok segédcsapatai: A pártok ifjúsági szervezeteit, a polgári köröket, pártokhoz kötődő szervezeteket soroltuk ide. ideologizáltságuk foka magas (általában a ne-vükben is megjelenik), átfogó célkitűzéseik vannak, céljuk a hatalom megszerzé-se, tevékenységük kizárólag politikai. gyakran szövetségesei (sőt, „helyettesítői”) a pártoknak.

A fenti kategóriák alapján besorolhatóak a választásokon induló társadalmi szerveze-tek. A társadalmi szervezetek közül a helyi társadalmi szervezetekkel foglalkoztam, a megyei, illetve az országos szerveződésekkel nem. ⁹¹

Szükséges azonban megjegyezni, hogy a szervezetek között találhatóak olyanok is, melyek egyik kategóriába sem sorolhatóak be egyértelműen, ezek az „egyéb”

cso-91 Ez egy meglehetősen nehéz döntés volt, hiszen számos, megyei, illetve regionális szerveződés je-lentős súllyal bír a helyi politikában is, helyi szintű szervezeteik, a helyi politika szereplői. A különválasztást az indokolta, hogy nem lehetett egyértelműen megállapítani, melyik rendelkezik ilyen helyi kötődéssel, és melyik nem; úgy véltem, a különválasztás megelőzi, hogy így félrevezető információkat kapjunk.

portba kerültek. Találkoztam továbbá olyan ’ad hoc’ szerveződésekkel, melyek kizá-rólag a választások idejére jöttek létre, kihasználandó a kompenzációs lista állításából eredő előnyöket (például: „Tíz Független”), ezeket a ’választási” névvel illettem.

1998 2002 2006 2010

Párthoz kötődő 37 66 36 14

Helyi párt 140 219 270 190

etnikai 104 123 30 5

érdekvédő 219 182 119 48

hagyományos civil 68 66 57 20

választási 21 21 25 8

egyéb 18 19 6 6

Összesen 607 696 543 291

13. táblázat: Az önkormányzati választáson induló civil szervezetek típusonként

Az önkormányzati választáson induló civil szervezetek legnagyobb részét 1998-ban az érdekvédők tették ki. A helyi pártok, illetve az etnikai szervezetek követik őket nagyságrendileg a sorban. Ez az arány azonban megfordul, 1998-ban a legtöbb szervezet érdekvédő volt, míg 2002-re a helyi pártok veszik át a vezető szerepet.

a 2010-ig az érdekvédő szervezetek számának folyamatos csökkenését látjuk, de meg kell említeni, hogy számos érdekvédő szervezet megyei együttműködést hozott létre 1998 óta, s ekként indított jelölteket a helyi választáson is (pl. nagycsaládosok, gazdakörök).

Észrevehető még az etnikai szervezetek számának csökkenése is. Ennek egyik oka, hogy esetükben jóval nagyobb az országos szervezetek jelentősége a helyi válasz-tásokon, így a kevesebb jelölő szervezet nem feltétlenül jelent kevesebb jelöltet.

A kisebbségi önkormányzati választás különválasztásával drasztikusan visszaesett a települési önkormányzati választásokon is.

2.2. A civil szervezetek területi megoszlása

A civil szervezetek területi megoszlásának vizsgálata során arra keresem a választ, hogy mely megyékben, régiókban, településtípusokon fordulnak elő leginkább a vá-lasztásokon induló civil szervezetek.

A regionális megoszlást tekintve, a Központi körzetben a legnagyobb az induló szer-vezetek száma. Érdekes, hogy a 2002-es választásokon átrendeződött a régiók sor-rendje: a Dunántúli régiókhoz képest egyre több civil szervezet indult a keleti, fejlet-lenebb területeken. Általában a fejlettebb területeken aktívabbak a civilek, hiszen az állampolgárok itt rendelkeznek több szabadidővel, nagyobb anyagi erőforrásokkal.

92 1998-as, illetve 2002-es választási adatok alapján.

valószínűleg nem arról van szó, hogy az Észak-, illetve Dél-Alföldi régió lakosainak 2002-re jelentősen megnőtt volna a jövedelmük. Valószínűsíthető, hogy a civil szer-vezetek választásokon való indulása a problémák (pártokénál) jobb megoldásának lehetőségét jelentheti az itt élők számára.

A civil szervezetek választásokon való indulása leginkább a 10-50 ezer lakosú te-lepüléseken jellemző. Érdekes, hogy a civil szervezetek közül nagyobb arányban indulnak civilek az 5 ezer alatti, mint az 5-10 ezer közötti lélekszámú településeken.

Az összes jelöléshez viszonyítva azonban kiderül: a civil jelöltek aránya a település-méret tekintetében egy fordított U alakzathoz hasonló: a legkisebb településeken (2000 fő alatt) elenyésző a civil jelöltek aránya; a 2000 – 10.000 lakos közötti tele-pülések kategóriájában átlagos. A 10 ezer fölötti lakosságszám után ugrásszerűen megnő a számuk, az összes jelölt 15%-át teszik ki, majd újra csökkenésnek indul az 50 ezer feletti kategória felé haladva, ezeken a településeken jelöltjeik aránya 5% körüli.

A civilek, az 5 ezer alatti településkategóriához hasonló arányban szerepelnek az 50 ezer feletti lakosú településeken. A civilek megjelenése az egyes településkategóriá-kon nem változott jelentősen a két választás során, csak csekély mértékű eltérések tapasztalhatók.