Habár az emiitett bresciai és cremonai iskola min-den mestertagjának a főczélja a hegedű előállításának s készítésének tökéletesítése volt, még sem érték el azt a tetőpontot s tökélyt, melynek elérése s létesítése Amati legtehetségesebb tanítványának a
hegedükészités fejedel-mének, Stradivarius Antalnak
volt fenntartva. Ő volt az, ki Amati nemes ezüst hangját egyesíteni tudja Dasalo és Maggini hatalmas, átható tömörségével. Szóval a kel-lemet az erővel, a tisztaságot az érzelmessel összhangzásba hozni s összekapcsolni.Azon körülmény, hogy a „hegedű óriás" s Tytan, a legnagyobb hegedű készítő Cremonai születésű, elég arra, hogy e kis helyiség örökre hallhatatlanná legyen. Születése idejéről s családi viszonyairól biztos adatokat a párizsi
Vuillaume
* ésLombardini
** műveiből tudunk.Régi, előkelő cremonai családból született, mely hol Straduari, Stradivarius, hol Stradivera, majd Stradivertá-nak irta magát. Házasságáig (1667) mesterének AmátiStradivertá-nak műhelyében dolgozott. Első műveiben, melyeket 23 éves ko-rában készített, Amatit utánozza hiven. 1670-ben saját czime alatt lép föl műveivel : „Antonius Stradivarius Cre-monensis Faciebat anno 1 5 — A z 1670—1690 között
* F. J. Fétis : Antoine Stradivare, iuthier celébre. Paris. 1856.
Ebben vannak Vuillaume párisi hegedű készitő összes jegyzetei közzé téve Str.-ról.
** Paolo Lombardini : Antonius Stradivarius. Cremona. 1872.
3355.
Ant. Stradivarius, Cremona. 1700.
3355.
Ar.t. Stradivarius, Cremona. 1700.
Ara 18.COO M.
készített hangszerek uj irányt s figyelemre méltó haladást mutatnak e téren.
^_Jiegedü erei nagyon keskenyek, a fedél dombo-rulata apadó, a csiga kanyarodottabb. A lakk szine a vi-lágos s sötét aranysárga, vörössessárga, vivi-lágos s sötét vörös között váltakozik. 1690 óta mind jobban mutatkozik művein az eltérés az eddig követett iránytól. Ez időben keletkezik a művészvilágban a „patron allongé"-nak elne-vezett alak, mely karcsúbbá s igy hosszabbnak tüntette föl a hegedűt. E hosszúkás alakoknál a lakk borostyán-kősárga v. világos vörös. Str. művészetének tetőpontját
1700-ban érte el 56 éves korában. Ez évtől fogva nem kísérletezik, s minden a mi keze alól kikerül, a tökély legmagasabb fokán áll. Eltűnik e hangszereken a fedéi magas domborodása, mint az az Amati hegedűknél talál-ható. A fa rendkívül finom erekkel bir és nagy gonddal van megválasztva. A kitűnő borostyánkőlakk, sárgásbarna szinü. A hangszer formája hosszúkás.
Az 1725—1730 között készült hegedűk hanyatlást mutatnak. Az agg mester keze elveszté előbbi biztosságát.
Nagyobb részöket a tanítványok készítik a mester felügye-lete mellett s „sub disciplina Stradivarii" felirattal vannak ellátva. A 93 éves korában elhunyt nagy mester hagyaté-kában hátramaradt hangszereket a fiai fejezték be s a czimszalag atyjuk nevét viseli.
Az összes hangszerek, melyek Str. nevét viselik, az 1000-et meghaladják. Ez óriási eredményt csak oly nyu-godt s hosszú élet mellett, oly SZÍVÓS S lelkes munkakedv-vel s kitartó szorgalommal volt lehetséges elérni.
Vuillaume, ki a régi olasz hegedűk felismerésében tekintély, a következőket sorolja fel, mint Str. legkiválóbb alkotásait: II. Lipót toscanai főherczegét, Alardét, Viottiét
(később Bronchant v. Villiersét) Artót-jét (jelenleg Cessol -grófé Nizzában). Boissiert Genfben. „Delphin" név alatt
ismeretes hegedű de la Rosa marquié. „Le Messie" nevű Vuillaume, kinek az 1872-iki londoni hangszerkiállitáson 600 ft. strl. igértek. „La Pucelle" nevű 1709-ből Glandaz birtokában van Párisban. Joachim, a hegedű király is bűvös hangjait egy Str.-ból csalja ki.
Str. ama kevés halandó közé sorolható, ki már éle-tében tanuja lehetett dicsőségének s óriási hírnevének, mely alapon nagy gazdagságra tett szert, úgyannyira, hogy gazdagsága közmondásossá vált. Hegedűi között egy sincs, mely 4 Louisdoron alól kelt volna el. A megszabott ára-kon felül sok ajándékot, kitüntetést, elismerő sorokat ka-pott Str. Érdekes világot vetnek Arisi Deziderius barát följegyzései, melyek leginkább bizonyítják, hogy Str. a maga idejében mily tiszteletben s elismerésben részesült. Feje-delmektől, uralkodóktól/ herczegektől, a pápától, banká-roktól, a mágnásvilágtól, egyes gazdag gyűjtőktől nyert -gyakori megbízásokat s rendkívül dicsérő sorokat a hang-szerei jóságáról.
1702-ben nov. 10. Cremona kormányzója Giovanni Batista Toraibatói nyert Str. megbízást, hogy Alba herczeg részére 2 heg. és 1 cellot készítsen.
Igen érdekes egy velenczei előkelő férfiúnak, Lo-renzo Giustiniani levele, mely 1716 jul. 7-én kelt s a következőleg szól :
Velencze, Giustiniani palota.
Campiello dei Squellini.
„Általában tudva van, hogy Ön, jelenleg a világnak legnagyobb hegedükészitő mestere s azt óhajtom, hogy ily kiváló férfiú s nevezetes művész neve fönmaradjon.
Jelen sorokkal arra kérem, hajlandó volna-e Ön nekem 3*
egy kiváló hegedűt készíteni, oly kivitelben, a milyet Ön csak létrehozni bir."
Hogy a Str. hegedűk mai napig is igen nagy be-csüek, elég legyen egy példa felhozása. 1716-ból Str.
legnagyobb alakú hegedűje I. György angol királyé volt.
Innen egy angol tiszt birtokába került, ki a waterloi csa-tába is magával vitte. Később Molique hegedűművészé lettr ki br. Dreyfusnak ajándékozá Münchenben. Innen Rie-chers hangszerkereskedő kezébe került, ki azt 20.000 Mk_
vette meg. Ettől Waldemar Meyer vette meg mint a he-gedű hatodik birtokosa 25.000 Mk.-ért.
Str. 1680-ban Francesca Ferraboschival első házas-ságának 13-ik évében (mely házasságból 4 fiu és 2 leány-született) a Piazza di San Domenicon (mai Piazza Róma) 7 ezer lirán (ca 16000 m.) egy házat vásárolt. E házr közelében lakott Bergonzi, Ruggeri, Amati, Storioni és Cerutti is. Str. 1698-ban másodszor nősült meg, Zambellr Antóniát vette nőül, kitől 4 fiu s 1 leánya született. Há-zával szemben volt a San Dominico templomban a családi sírboltja ily felirattal: „Sepolero di Antonio Stradivari E.
Svoi Eredi Anno 1729." (Str. Ant. sírhelye a maga s örökösei részére.) Sacchi szerint egészen bizonyos, hogy Str.
e sírkő alatt nyugoszsza örök álmát. Str. 1737 decz. 18-án halt el. A templomot 1870-ben lerombolták s Str. sírkövét szülővárosának tanácsházában őrzik.
Str. fiai közül csak kettő folytatta atyja mesterségétr Francesco és Omobono. Előbbi (1671 —1743) eredeti he-gedűi értékesek, utóbbi (1679—1742) inkább javításokkal foglalkozott. E két fiúval kihalt a Str. családból működő-hegedű készítők sora s a legifjabb, Pál „abban a házban,, hol egy fél századnál tovább a hegedükészités művésze-tének Vesta tüze égett, rőföskereskedést nyitott, vagyis az eszményi s művészi czélt, a practikus élet váltá fel".
4953.
Antonius Stradivarius, Cremona. 1737.
Ára 12.000 M.
Nagyszámú tanítványai közül legkiválóbbak :