B ENCSIK János *
3. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia – komplex válaszkísérlet a kihívásokra
3.4. Hazai Dekarbonizációs Útiterv
Magyarország üvegház-gáz (ÜHG) kibocsátása a nyolcvanas évek közepe óta 40%-kal csökkent. Ennek elsődleges oka a szocialista nehézipar összeomlása volt, amelynek következtében munkahelyek százezreit veszítettük el. Má-sodlagos oka a szén földgázzal történő felváltása volt, amely viszont súlyos függőséget keletkeztetett.
A 2011-es adatok szerint az üvegházhatású gáz kibocsátások túlnyomó része (71,2%-a) az energiatermeléshez és -felhasználáshoz (fosszilis energiahordozó elégetéséhez) kötődik. Mindez egyrészt villamosenergia-termelést, másrészt hőtermelést és hűtést, harmadrészt közlekedési célú üzemanyag-felhasználást jelent. Az energiatermeléshez szorosan kapcsolódik még az ún. fugitív emisz-szió, amelynek jelentős része a földgáz szállítása közben elszivárgó metán. Az energiaszektoron belül a legjelentősebb kibocsátó a villamosenergia-termelés, 34%-os részesedéssel, ezt követi a mezőgazdaság 13,1%-os, az ipari folyamatok további 10,0 %-os, majd a hulladékszektor 5,2%-os részesedéssel.25
7. ábra. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának és elnyelésének alakulása 1990 és 2011 között ágazatonkénti bontásban (Forrás: OMSZ26)
1990-2011 közt az energiatermeléshez kapcsolódó kibocsátások 29%-kal csök-kentek, amelynek okai eleinte az energia-intenzív nagyipar gyors leépülése, később a tüzelőanyag-váltás, az energiahatékonyság javulása, majd a 2008-ban
25 NÉS-2b, 24. sk.
26 Országos Meteorológiai Szolgálat: Üvegházhatású gázok leltára Magyarországon, 1985–2011.
Idézi NÉS-2b, 24.
kezdődött gazdasági válság voltak. A 90-es években lezajlott tüzelőanyag-szerkezet-váltásnak köszönhetően a meghatározó súlyú szilárd tüzelőanyagot nagyrészt kiszorította a fajlagosan kisebb ÜHG-kibocsátású földgáz. Magyar-országon ma már a földgáz a legjelentősebb energiahordozó, megközelítőleg 50% körüli részesedéssel.27
Az energiahatékonyság szempontjából ellentétes folyamatok zajlottak. Míg a leépülő szocialista nagyipar helyére lépő új ipari létesítmények egyre jobban megközelítették, vagy akár el is érték az EU-15 átlagát az energiaintenzitás terén, addig az épületállomány (lakosság, valamint szolgáltatás és közszféra) hatékonysága, – amely a legrosszabbak közé tartozik az EU-ban – alig válto-zott. Magyarországon az épületállományhoz (lakosság, illetve szolgáltatás és közszféra) kapcsolódik az energiahasználat mintegy 55-60%-a, egyben itt a legszembetűnőbb az energiapazarlás.28
A Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ) küldetése olyan tervezési me-chanizmus elindítása, amely lehetővé teszi, hogy a versenyképesség, a jólét, a technológia-váltás és az éghajlatvédelem szempontjainak kiegyensúlyozott fi gyelembevételén nyugvó kibocsátás-csökkentési úton járuljunk hozzá a hazai zöldgazdaság fejlesztéséhez és a nemzetközi dekarbonizációs terhek meg-osztásához. Hajtóereje nem a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, hanem a fenntarthatóság felé való átmenet céljainak elérése: fosszilis tüzelőanyagoktól történő függés mérséklése, anyag- és energiatakarékos technológiák térnyerése, megújuló energiaforrások elterjedése.29
Az egyes szektorok jövőbeni kibocsátási pályáinak vizsgálatára az Egye-sült Királyság Energia- és Klímaügyi Minisztériuma (DECC, Department of Energy and Climate Change) által kifejlesztett Karbon Kalkulátort alkalmazták a NÉS-2-t megalapozó számításoknál. A modell elfogadottsága, használhatósá-ga és megbízhatósáhasználhatósá-ga érdekében a hazai adaptáció és fejlesztés egy többkörös, szakértők százait bevonó párbeszéd keretében zajlott.30
Az ÜHG-kibocsátásban kiemelkedő jelentőségű villamosenergia-termelés te-kintetében a Stratégia kimondja, hogy ennek dekarbonizációja nem oldható meg egyetlen technológia segítségével, hanem kiegyensúlyozott, sokféle technológiát alkalmazó termelési szerkezet szükséges. A villamosenergia-termelés ÜHG-kibocsátásának csökkentésében a megújuló energiaforrások,
27 Uo.
28 Uo.
29 NÉS-2b, 61.
30 Uo., sk.
191 illetve az atomenergia fokozott alkalmazásásának van kiemelkedő szerepe. E vonatkozásban a NÉS-2 épít a Nemzeti Energiastratégia 2030 elemzéseire.31
A NÉS-2 a számítások alapján maximális és minimális ÜHG-kibocsátási pályákat határoz meg, amelyek a ténylegesen várható folyamatok burkológörbéi lehetnek. A 8. ábra a szektorális minimum ÜHG-kibocsátási pályákat mutat-ja, azaz azt a lehetőséget, amikor minden ágazatban a legnagyobb mértékű kibocsátás-visszafogás történik. Ez nemzetgazdasági szinten akár 70%-os csökkentéshez vezethet.
8. áb ra. A szektorális minimum ÜHG-kibocsátási pályák nemzetgazdasági összesítése Forrás: NÉS-2b, 186.
A számítások alapján a következő fontosabb megállapítások tehetők. A villamos energiatermelés ÜHG-kibocsátásának szempontjából a megújuló energiaforrások 2030-ra 5%-kal, 2050-re közel 10%-kal tudnak hozzájárulni a dekarbonizációhoz, míg az atomenergia fokozott alkalmazása 2030-ra több mint 10%-os, illetve 2050-ben 9%-os csökkentési potenciált jelent. A legjelen-tősebb dekarbonizációs potenciállal az energiahatékonyság javítása jár, mivel ez minden szektor esetében megvalósítható. A teljes dekarbonizáció közel fele energiahatékonyság javítással érhető el. Ennek irányait a készülő Nemzeti Épületenergetikai Stratégia fogja meghatározni. Az épületek fogyasztásában emellett meghatározóak a demográfi ai folyamatok, ugyanis 2050-re jelentősen csökken a magyar háztartások száma.
31 Az összefoglalás alapja: NÉS-2b, 49–91.
9. ábra. Egyes szektorok dekarbonizációs potenciálja és azok összetétele 2030-ra, illetve 2050-re (Forrás: NÉS-2b, 79.)
A HDÚ ágazati cselekvési irányokat és feladatokat határoz meg a villamos-energia-termelés, az épületszektor, az ipar, a hulladékgazdálkodás, a közlekedés, a mezőgazdaság, az erdők szénmegkötése, a szén-dioxid leválasztás, tárolás, hasznosítás terén. Ezek közül, jelentősége okán a villamosenergia-termelés legfontosabb cselekvési irányait mutatjuk be részletesebben.32
• Rövid távú cselekvési irányok
– Nemzeti Energiastratégia atom-, szén-, zöld forgatókönyv megvalósí-tása.
32 NÉS-2b, 80–82.
193 – A megújuló energiaforrások arányának növelése érdekében Magyaror-szág Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének felülvizsgá-lata; végrehajtásához szabályozási és pénzügyi eszközök biztosítása.
– Megújuló energiaforrásokkal helyi villamosenergia-önellátás kiépítése.
– Az erőműpark megújításánál, különösen a szén/lignit alapú egységek-nél új, hatékony és klímabarát megoldások ösztönzése.
– A Paksi Atomerőmű területén új blokk(ok) létesítéséhez szükséges intézkedések gyors és hatékony megtétele, biztonság fenntartása.
– A fogyasztás mérséklése érdekében szemléletformálási ösztönzők bevezetése, civil szereplők bevonásával információk terjesztése.
– Az elektronikus eszközök beszerzéséhez kapcsolódóan zöld közbe-szerzési szabályozás létrehozása.
• Középtávú cselekvési irányok
– A villamosenergia-rendszer rugalmasságának fejlesztése hálózati esz-közökkel (interkonnektorok, tározás), erőműpark tudatos fejlesztése, fogyasztó oldali intézkedések.
– Jelenleg hazánkban nem létezik nagy léptékű villamosenergia-tározó (szivattyús-tározós vízerőmű). Szükséges a hazai villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának növelése.
– Okos mérők, LED-világítás és egyéb technológiai megoldások nagy léptékű elterjedésének ösztönzése.
• Hosszú távú cselekvési irányok
– A dekarbonizációs követelmények és a ténylegesen bekövetkező éghajlati változások fi gyelembevételével a klímaváltozás, mint perem-feltétel teljes körű beépítése az energiapolitikába.
Az MFGI Nemzeti Alkalmazkodási Központjának koordinációjával megkez-dődött a Természeti erőforrás kataszter (TerEK) létrehozása, amely hozzájárul-hat a HDÚ sikeres megvalósításához. A TerEK a természeti erőforrások egészére vonatkozó, azok aktuális mennyiségi és minőségi jellemzőit tartalmazó egysé-ges, járási és települési szintű adatbázis. Feladata, hogy területi szintű értéke-lést adjon a hazai természeti erőforrások mennyiségi és minőségi jellemzőiről.
Bemutatja, hogy a megújuló energiahordozók készleteinek, primer erőforrása-inak felhasználhatóságát milyen természeti, környezeti és jogi, szakpolitikai feltételek korlátozzák.