A fenntartható fejlődés

Az európai jognál maradva, a fenntartható fejlődés elvét vagy megközelítés-módját számos jogszabályban fellelhetjük, ez tehát lehetőséget ad arra, hogy kísérletet tegyünk valamilyen konkrét jogi tartalom kimutatására. Van is erre nem egy rendelkezés, köztük a legelső az a rendelet,⁴⁰ amelyik a fejlődő orszá-gok környezetvédelmi támogatásának alapjait kívánja megadni és ezenközben meghatározza a fogalmakat is:

„2. cikk E rendelet alkalmazásában: »fenntartható fejlődés«: az adott népesség életszínvonalának és jólétének javítása az ökoszisztéma kapacitásának határain

37 Ld. a 9. sz. lábjegyzetet.

38 Commission Staff Working Document, Impact Assessment – Accompanying the document Proposal for a Decision of the European Parliament and of the Council on a General Union Environment Action Programme to 2020 „Living well, within the limits of our planet”, SWD(2012) 398 fi nal, Brussels, 29. 11. 2012.

39 Resolution adopted by the General Assembly on 27 July 2012 [without reference to a Main Committee (A/66/L.56)] 66/288. The future we want. http://daccess-dds-ny.un.org/doc/

UNDOC/GEN/N11/476/10/PDF/N1147610.pdf?OpenElement.

40 Az Európai Parlament és a Tanács 2493/2000/EK rendelete (2000. november 7.) a kör-nyezeti dimenziónak a fejlődő országok fejlesztési folyamatába való beillesztését előmozdító intézkedésekről. HL [2000] L 288., 2000. 11. 15. 0001–0005.

belül, megőrizve a természeti erőforrásokat és a biológiai sokféleséget a ma és a jövő generációi számára.”

A fenti fogalmat ismételten megtaláljuk a trópusi erdők kérdése védelmével összefüggésben,⁴¹ a 2. cikk 4. pontjában, de ugyanez tartalmazza a fenntartható erdőgazdálkodás fogalmát is, míg más jogszabályokban más összefüggések bukkannak fel: fenntartható kiaknázás,⁴² fenntartható városfejlesztés,⁴³ illetve olyan kapcsolódási pontok, mint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap fenntarthatósági törekvései,⁴⁴ az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) munkahelyteremtése,⁴⁵ az Európai Szociális Alap⁴⁶ társadalmi kohézi-ója, illetve a Kohéziós Alap⁴⁷ stb. Úgy tűnik, igazat kell adnunk azoknak, akik e téren némi szkepticizmussal közelednek az EU joghoz:⁴⁸ „Az EU másodlagos jogában a fenntartható fejlődés elvét több eszköz többféleképpen határozza meg, így a koncepció a különböző összefüggésekben különféle dolgot jelent.”

Új utat jelent a megújuló energia irányelv – az ún. RED irányelv,⁴⁹ ami első-sorban a bio-üzemanyagokról szól, és elsőként fogalmaz meg 17. cikkében téte-lesen a bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra vonatkozóan fenntarthatósági kritériumokat, mégpedig az energiahordozók termesztésének,

41 Az Európai Parlament és a Tanács 2494/2000/EK rendelete (2000. november 7.), a trópusi erdők és egyéb, fejlődő országokban lévő erdők megőrzését és fenntartható gazdálkodását előmozdító intézkedésekről HL [2000] L 288., 2000. 11. 15., 0006–0010.

42 A Tanács 2371/2002/EK rendelete (2002. december 20.) a halászati erőforrások közös halásza-ti polihalásza-tika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról Offi cial Journal L 358., 2002. 12. 31., 0059–008.

43 Az Európai Parlament és a Tanács 1411/2001/EK határozata (2001. június 27.) a fenntartható városfejlesztést elősegítő együttműködés közösségi keretrendszeréről HL [2001] L 191., 2001.

07. 13., 0001–0005.

44 A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról HL [2005] L 277., 2005. 10. 21., 0001–0040.

45 Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről HL [2006] L 210., 2006. 07. 31., 0001–0011.

46 Az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről HL [2006] L 210., 2006. 07. 31., 0012–0018.

47 A Tanács 1084/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről HL [2006] L 210., 2006. 07. 31., 0079–0081.

48 Gracia Marin D^URÁN – Elisa M^ORGERA: Environmental Integration in the EU’s External Relations. Hart Publishing, 2012. 36.

49 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről HL [2009] L 140., 2009. 06.

05., 0016–0062.

53 előállításának körülményeire vonatkozóan – pl. „(3) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokra fi gyelembe vett bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók nem állíthatók elő a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő földterületekről…”, majd következnek a részletes szempontok, mint ősláp vagy természetvédelmi terület stb. Noha ez az irányelv tárgyi hatályát tekintve korlátozott, így követelményeinek körét illetően is kötött a specifi kus témához, mégis azt példázza, hogy lehetséges átgondolt kritériumrendszert létrehozni.

A fenntarthatóság jogának pontosításához érdemes belepillantani az EU Bíróság (ECJ majd CJEU) gyakorlatába is, vajon mennyiben jelenik meg ez hivatkozási alapként, illetve a Bíróság megpróbál-e közelebb kerülni ennek tartalmához. A teljesség igénye nélkül hozunk fel példákat és teszünk néhány megállapítást:

• A „fenntartható fejlődés” fogalmára utalni oly módon, hogy ez egy közigazgatási eljárás (környezeti hatásvizsgálat) 3. cikkében említett konkrét szempontrendszert helyettesíti, nem elfogadható megoldás, mert bizonytalan eredményre vezet. A fenntarthatóság tehát nem olyan stabil jogi alap, amely alkalmas lenne egy engedé-lyezési követelmény érvényesítésére.⁵⁰

• Lehetséges a közbeszerzési eljárásban olyan pontozást kialakítani, amelyik a fenntarthatóságot az ajánlaton belül meghatározott száza-lékban – esetünkben ez 5% – értékeli. Az eljárás helyi és speciális vérzéscsillapítók szállítására vonatkozott.⁵¹

• A bioüzemanyagokkal kapcsolatos adómentesség tárgyában a jogvita egyik eredménye, hogy a fenntarthatóságra való hivatkozás, mint egyike az általános érveknek, egy konkrét jogintézmény alkal-mazása tárgyában, nem lesz elegendő.⁵²

• A fejlődő országok támogatásával kapcsolatos fejlesztési politika egyik megállapítása, hogy „a fenntartható fejlődéshez elengedhe-tetlen egyik horizontális szempontot jelentő intézményi erősítés

50 C-50/09. sz. ügy, az Európai Bizottság kontra Írország, 2011. március 3., Határozatok Tára, 2011. I–00873.

51 C-406/08. sz. ügy, előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, az Uniplex (UK) Ltd és az NHS Business Services Authority között folyamatban lévő eljárásban, 2010. január 28.

Határozatok Tára, 2010. I–00817.

52 C-201/08. sz. ügy, előzetes döntéshozatal iránti kérelem, amelyet a Hessisches Finanzgericht (Németország) terjesztett elő az előtte a Plantanol GmbH & Co. KG és a Hauptzollamt Darmstadt között folyamatban lévő eljárásban, 2009. szeptember 10, Határozatok Tára, 2009.

I-08343.

mostantól kezdve a közösségi együttműködési politikák integráns részét képezi.” A kérdés a jogállam, jogbiztonság, béke széles hori-zontjával van összefüggésben, konkrétan az aknamentesítés, illetve a könnyű fegyverek leszerelése kérdésével.⁵³

• Hasonlóan széles horizontú jogvitában jelenik meg (57.): „a fenn-tartható fejlődés és a szegénység felszámolása nem lehetséges béke és biztonság nélkül, és hogy az új közösségi fejlesztési politika célkitűzései szükségképpen a demokrácia és az emberi jogok tisz-teletben tartásával érhetők el.”⁵⁴

• Fenntartható halászati módok jelentették a jogvita tárgyát egy másik esetben,⁵⁵ ahol a fenntartható fejlődés kifejezetten környezetvédelmi alapelvként jelenik meg, de nem kap közvetlen értelmezést.

• Az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi genetikai erőforrások integrált módon történő feltárását, megőrzését és fenntartható hasz-nálatát érintő intézkedésekre vonatkozó nemzetközi egyezmény nem tartalmaz olyan rendelkezést – és ebben a fenntarthatóság szempontjai is szerepelnek –, amely tartalmát tekintve feltétel nélküli és kellően pontos lenne ahhoz, hogy megkérdőjelezze a vonatkozó uniós jog érvényességét. ⁵⁶

Ami a fenti és más, itt fel nem sorolt ítéletek legnagyobb tanulsága, az sajnos továbbra sem a tartalmi meghatározottság, hanem két momentum, egyrészt maga az a tény, hogy a fenntarthatóság alapelve joggyakorlati hivatkozás lehet, másrészt a jogesetek változatossága, a környezetvédelemtől a támogatáspoliti-káig, a halászattól a közbeszerzésig. Különösen fontos ez utóbbi tekintetben a béke, biztonság, demokrácia és jogállamiság egybefoglalása a fenntarthatóság-gal vagy a kulturális dimenzióval.

53 C-91/05. sz. ügy, az Európai Közösségek Bizottsága felperes – támogatja az Európai Parlament beavatkozó – az Európai Unió Tanácsa alperes ellen, 2008. május 20. Határozatok Tára, 2008 I-03651.

54 C-403/05. sz. ügy, Európai Parlament kontra Európai Közösségek Bizottsága, 2007. október 23. Határozatok Tára, 2007. I–09045.

55 T-37/04. R. sz. ügy, a Região autónoma dos Açores és az Európai Unió Tanácsa jogvitájában, 2004. július 7., Határozatok Tára, 2008. II-00103.

56 C-59/11. Előzetes döntéshozatali eljárás, Association Kokopelli kontra Graines Baumaux SAS. közötti ügyben, 2012. július 12., a Határozatok Tárában még nem tették közzé.

55