Dr. B ARNA Orsolya *
2. A tagállami kezdeményezések 1. Fenntarthatósági irányok
Minden EU-tagállamnak megvannak a maga szabályozási keretei a közbeszer-zések vonatkozásában. Tagállamtól függ, hogy kifejezetten a fenntartható és zöld közbeszerzések tekintetében megalkot-e külön jogszabályi kereteket, vagy egyéb szabályozókkal támogatja a fenntarthatósági követelmények beépülését a közbeszerzési eljárásokba. Több tagállam választotta azt a megoldást, hogy a vonatkozó közbeszerzési irányelvekkel konform közbeszerzési törvény mellett tanulmányokkal, módszertani útmutatókkal segíti a fenntartható és ökohatékony közbeszerzések megvalósulását, mégis azt mondhatjuk, hogy a jogi szabályozók alkalmazása a leghatékonyabb eszköz ezen a területen, mivel a kötelezésekkel érhető el a leghatékonyabban a zöld szempontok széles körben történő alkalmazása.
Az egyes tagállami megoldások, noha módszereikben eltérőek lehetnek, eredményeik egy irányba mutatnak, és igen meggyőzőek. Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának közvetlen megvalósítói maguk a tagállamok, és a fenntartható és zöld közbeszerzések terén több éve már előremutató ered-mények lelhetőek fel az egyes országok gyakorlatában. A módszerek széles skálán mozognak, az állami szintű kezdeményezésektől a belső hivatali típusú megoldásokig, illetve a legtöbb tagállam kihasználja a közbeszerzési irányelvek adta részletszabályok kínálta lehetőségeket, elsősorban a bírálat, és a műszaki leírás körében.
2.2. Jó példák a tagállami gyakorlatból
Göteborg városának önkormányzata – amely többek között az ún. LEAP Pro-ject3 résztvevője – az elsők között volt, amely bevezette a zöld szempontokat érvényre juttató beszerzési szabályzatát és gyakorlatát a kilencvenes évek ele-jén, amelynek következtében az egykoron szennyezett, ipari városból mára egy
3 Ld. www.leap-gpp-toolkit.org.
környezettudatos, az ökológiai szempontokat a lehető legnagyobb mértékben érvényesítő ‘zöld’ város lett. Figyelemre méltó adat, hogy ennek érdekében évente 1,2 milliárd €-t költenek el beszerzéseik során. Tanulmányozásra érdemes az ún. „Zöld Vegyszerek Projekt” elnevezésű kezdeményezésük is, amelynek célja az ajánlattevők folyamatos tájékoztatása, és képzése a zöld közbeszerzés követelményeinek történő megfelelés érdekében teendő intézkedésékről.
Hasonló eredményekkel büszkélkedhet Barcelona is, amelynek önkormány-zata – az önkormányzati intézményeket is ide értve – 12.000 alkalmazottat foglalkoztat. Barcelona fenntartható várossá válásának egyik eleme volt, hogy képviselőtestülete átfogó tervet dolgozott ki, amely terv a Riói Fenntartható Fejlődés Csúcstalálkozón 1992-ben megfogalmazott Agenda 21 című dokumen-tummal összhangban kíván cselekedni. A terv nem elégedett meg az elvi alapok lefektetésével, hanem konkrét tennivalókat fogalmazott meg a zöld fogyasztás elérése érdekében. A terv megvalósításának egyik első lépése az önkormányzat, és egyes intézményeinek környezetvédelmi átvilágítása volt. A terv részeként kialakított ún. „Zöld hivatal program” alapvető pillére volt, hogy a környezetvé-delmi szempontokat beépítették a közbeszerzési eljárások követelményrendsze-rébe, így például környezetvédelmi szempontok határozzák meg a takarítással és hulladékkezeléssel, a számítástechnikai eszközökkel és árukkal valamint a vásárlandó papírral szembeni elvárásokat. A program alapján megfogalmazott közbeszerzési feltételek egyrészt az ajánlattevőket érintik – úgy mint műszaki feltételek, minősítés –, másrészt a termékeket – így például környezetbarát védjegyek, egyéb különleges elvárások a jogszabályi keretek között –, vagy a szolgáltatás egészét, a szolgáltatás feltételei, igazgatás, a felhasznált termékek vagy eszközök jellemzői vonatkozásában. Így például külön szempont a hulla-dék mennyiségének csökkentése, a csomagolás és a hullahulla-dékkezelés. Előzőeken túl, az önkormányzati épületekben beruházásokkal segítik a megújuló energia-források terjedését, energiatakarékos égőket és víztakarékos berendezéseket szerelnek fel. 2006-ban került sor a program eddigi eredményeinek értékelésére, és megállapításra került, hogy a terv elmúlt négy éve alatt jelentős sikereket könyvelhetnek el.4
Nem kell azonban ilyen messzire mennünk, ha pozitív példákat akarunk ta-lálni a zöld közbeszerzésre. A szomszédos Szlovéniában többek között Vransko város önkormányzata említendő. Az önkormányzat egyik kiemelt célja a környezeti károk mérséklése, helyreállítása, a környezet minőségének javítása, többek között a zöld energiaforrások igénybevételével. Az önkormányzat
meg-4 www.bcn.es/agenda21.
105 bízásából az ún. GEF Projekt keretein belül beszerzésre, létrehozásra került egy új, biomassza tüzelésre alapozott távfűtő rendszer, amely a hőenergia fogyasztás, illetve a káros-anyag kibocsátás csökkenését eredményezte.5 Lengyelországban is vannak eredményei az önkormányzati zöld közbeszerzéseknek, Kozuchów városka polgármesteri hivatala a közvilágítási rendszer korszerűsítésének, és továbbfejlesztésének kapcsán alkalmazta az energiahatékonyság környezetvé-delmi követelményét a beszerzés során, amelynek várható következményeként az áramfogyasztás 35-40%-os, a kitermelési költségek 40-50%-os csökkenésé-vel számolnak.6
Érdemes még szólnunk az olaszországi Varese Ligure falucska esetéről is, amely kiváló példa arra, hogy a zöld közbeszerzés követelményei nem csak az úgymond nagy ajánlatkérők tekintetében valósíthatóak meg, kellő akarat-tal a kisebb települési önkormányzatok is sikereket érhetnek el ezen a téren, sőt, egyes területeken, hosszú távon komoly megtakarítások könyvelhetőek el. Varese Ligure közel egy évtizede még a hanyatló gazdaság, és a lakosság elvándorlásának problémájával küzdött, amely arra indította a falu vezetőségét, hogy a negatív tendenciát megfordítsa, és a gazdasági megerősödés, valamint a fenntartható fejlődés érdekében a megújuló energiaforrásokra koncentrálva próbáljon önellátóvá válni. Céljait elsősorban szélerőmű-park, illetve napelemes eszközök telepítésével kívánta megvalósítani, amely oly mértékben sikerült, hogy ma már közel 100%-os részükről a megújuló energiaforrások használata, valamint ugyancsak közel 100%-os a szerves anyag felhasználás, amely ered-mények arra indították az EU illetékeseit, hogy a falunak ítéljék a „megújuló energiaforrások használatának előmozdításában legjobb eredményeket elért vidéki EU helyi önkormányzat” címet. A falu által választott stratégia meg-valósítását a képviselőtestület irányítja a polgármester felügyelete mellett, a monitoringot – többek között időszakos környezetvédelmi auditok formájában – egy ad hoc bizottság végzi.7
5 Energiatudatos közbeszerzés. Környezettudományi Központ Budapest, 2006. http://www.
ktk-ces.hu/energiatud_kiadv.pdf.
6 Uo.
7 Uo., további részletek: www.commune.vareseligure.sp.it.