A közbeszerzési reformcsomagról A közbeszerzési reform előzményei

Az Európa 2020, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, amely rögzíti az Európai Unió növekedési célkitűzéseit a XXI. század második

* A szerző a konferencia-előadás elhangzásakor a Közbeszerzési Hatóság főtitkára, majd a Miniszterelnökség főosztályvezetője.

évtizedére vonatkozóan, jelentős szerepet szán a közbeszerzésnek, mint olyan piaci alapú eszköznek, mely segítségével a kitűzött célok könnyebben elérhetőek.

Az Európai Unió célul tűzte ki a magas foglalkoztatottság és termelékenység elősegítését, valamint a társadalmi kohézió erősödését. Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, amelyeket 2020-ig kíván megvalósítani. A stratégia konkrét uniós és tagállami intézkedések segítségével valósulhat meg, és e körben az uniós döntéshozók előirányozták az uniós köz-beszerzési szabályozás felülvizsgálatát is.

Az Európa 2020 stratégia a közbeszerzést olyan piaci eszköznek tekinti, amelyet a fenti célkitűzések eléréséhez alkalmazni kell, és előírja, hogy a köz-beszerzési politikát a közeljövőben úgy kell alakítani, hogy az

• javítsa a vállalkozások innovációs keretfeltételeit a keresletoldali politikák teljes körű alkalmazásával,

• támogassa az elmozdulást egy erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé (pl. a zöld közbeszerzés szélesebb körben való alkalmazásának ösztönzésével), és

• javítsa az üzleti környezetet, különösen az innovatív kis- és közép-vállalkozások számára.

Az Európa 2020 stratégia ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a közbeszerzési politikának biztosítania kell a közpénzek hatékony felhasználását, illetve az uniós beszerzési piacok nyitottságát a tagállami gazdasági szereplők számára.

A tagállamokban tapasztalható súlyos költségvetési megszorítások és gazda-sági nehézségek miatt különösen fontos az is, hogy az ajánlatkérők hatékony eljárásokkal optimális beszerzési eredményeket érjenek el.

A 2011 áprilisában közzétett Egységes piaci intézkedéscsomag a növekedés serkentését és az egységes belső piacba vetett bizalom növelését szolgáló tizenkét

‘mozgatórugó’ egyikeként jelölte meg a közbeszerzési politika és szabályozás területét, és előirányozta a közbeszerzésre vonatkozó jogi keret felülvizsgálatát és korszerűsítését „olyan kiegyensúlyozott közbeszerzési politika megteremtése érdekében, amely a környezetkímélő, társadalomtudatos és innovatív termékek, szolgáltatások és építési beruházások iránti keresletet támogatja. A felülvizsgá-latnak az ajánlatkérők számára egyszerűbb és rugalmasabb eljárásokat is kell kínálnia, továbbá könnyebbé kell tennie a közbeszerzéseken való részvételt a vállalkozások, és különösen a kkv.-k számára.”

87 A közbeszerzési reformcsomag megalkotásának előkészítésére a Bizottság a jelenlegi szabályrendszer hatásait és eredményességét részletesen elemezte, majd a modernizációról kiadott zöld könyv nyomán széles körű társadalmi kon-zultációt folytatott le, illetve konferencia keretében is megvitatta, mit várnak el az érintettek a szabályozás reformjától, mely területeken lenne leginkább szükség beavatkozásra, változtatásra.

Az előkészítő munka eredményeképp a Bizottság a következő fontosabb következtetésekre jutott:

• A közbeszerzési eljárások költséghatékonysága nem megfelelő, keve-sebb adminisztrációs teherre, nagyobb rugalmasságra lenne szükség.

• Az ajánlatkérők nem rendelkeznek elegendő mozgástérrel ahhoz, hogy a fenntarthatóságra irányuló politikai megfontolásokat érvé-nyesíthessenek.

• Javítani kell a közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférés lehetőségét (különösen a kkv-k és a határon átnyúló ajánlattétel tekintetében).

• Az eljárások integritását, a megfelelő jogalkalmazást elő kell segíteni (különösen hangsúlyozta ezt az aspektust a DG Regio, a támogatásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzésének tapasztalatai alapján).

1.2. Az új közbeszerzési irányelvek elfogadása

Az Európai Bizottság 2011. december 20-án fogadta el a közbeszerzési jogsza-bálycsomagot, amely három elemből áll: a két új – a klasszikus és a közszolgálta-tó szektorra vonatkozó – közbeszerzési irányelv (a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvek), amelyek a jelenleg hatályos 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelveket váltják fel, valamint a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló 2014/23/EU irányelv. A tervek szerint e három dokumentumot kiegészítette volna egy negye-dik: a harmadik államok vállalkozásainak az EU közbeszerzési piacához való hozzáféréséről, de ennek elfogadását elhalasztotta a biztosok testülete.

Az Egységes piaci intézkedéscsomag az uniós intézmények által 2012 vége előtt elfogadandó tizenkét kulcsfontosságú intézkedés között említette a felül-vizsgált és modernizált közbeszerzési jogi kereteket. Ez igen feszített jogalkotási tempót követelt meg az uniós intézményektől. Példátlan a gyorsaság, hogy nem egész másfél év alatt egy ekkora méretű, és ráadásul három jogszabályból álló csomagot első olvasatban elfogadtak az uniós jogalkotók. (Az előző parlamenti időszak statisztikái alapján a leghosszabb jogalkotási folyamat 13 év volt. Az

el-fogadás átlagos időtartama 15 hónap, ennek körülbelül megfelel a közbeszerzési csomag elfogadásának időtartama, azzal a különbséggel, hogy ez a statisztika egyetlen jogszabályra és nem ilyen terjedelmes csomagokra irányadó.)

Az új közbeszerzési irányelvek tervezetéhez az Európai Parlamenti képvise-lők által beadott módosító javaslatok száma is rekordot döntött, összesen 3587 módosító javaslat került benyújtásra. (A klasszikus irányelvhez 1593, a közszol-gáltatók szabályozása tekintetében 1004, a koncessziós irányelvhez 990.) Igaz ugyan, hogy a javaslatok között sok az átfedés, sok hasonló, vagy ugyanolyan értelmű módosító javaslat is van, de a számok így is jelzik, hogy milyen óriási munkát végeztek a jogalkotók.

Nyilvánvalóan egy ekkora terjedelmű jogszabálycsomag átültetése komoly felkészülést igényel a tagállamok részéről. A tervezetek végső elfogadására 2014 februárjában került sor. A kihirdetést követően a tagállamok a szabályok túlnyomó részét 2 éven belül kötelesek átültetni, míg a teljes elektronikus átállásra központi beszerző szervezetek vonatkozásában 36 hónap, más aján-latkérők esetében pedig 54 hónap áll rendelkezésre.

Az új irányelvek megalkotása a következő legfontosabb célkitűzéseket szolgálta:

• a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése és rugalmasabbá tétele,

• a kkv-k és induló vállalkozások közbeszerzésekhez való jobb hoz-záférése,

• a korrupció elleni küzdelem, a közbeszerzési eljárások tisztaságá-nak és tisztességének biztosítása,

• a közbeszerzések stratégiai felhasználása – fenntarthatósági szem-pontok érvényesítése.

Jól látható tehát, hogy a fenntarthatóság térhódítása meghatározó szerepet játszik az új szabályok kialakításában.