A helyi kormányzás, a politikai hálózatok, a helyi döntéshozatali módok az integráció intéz-ményi kereteit, a társadalmi részvétel és az együttműködés formáit is meghatározhatják. Az önkormányzati kérdéskörnek nagy irodalma van Magyarországon (pálné 2008). A társadalmi integráció és a hatalom gyakorlásának összefüggése kevésbé kutatott terület. Egy közelmúlt-ban zárult kutatás7 során (gotts–Kovách 2010) a klímaváltozással és az energia felhaszná-lásával kapcsolatos helyi döntéseket és a háztatások magatartását vizsgáltuk Hajdú-Bihar megyében (csurgó et al. 2010/1, 2010/2). Az egyik elemzett kérdéskör az (ön)kormányzati modellek hatása volt a háztartások energiafelhasználására.
A kormányzás fogalmát az irodalomban különféle módokon használják, ezért meghatáro-zása nem egyszerű feladat. (Rhodes 1996, Stoker 1997). A témánk szempontjából kitüntetett többszintű kormányzás arra a helyzetre vonatkozó fogalom, amikor a kormányzás szempont-jából elmosódnak az állami és (civil) társadalmi szektor határai, nem egy vagy több külső ha-talmi centrum és erő, hanem az egymással kölcsönhatásban levő szereplők sokasága alakítja ki az együttműködés és a döntéshozás rendjét és módjait (Kooiman–van Vliet 1993). A több-szintű kormányzás szereplői közé sorolják mindazokat a szereplőket, akikre a kormányzat támaszkodik, és akik tevékenységükkel a kormányzathoz kötődnek. Leírja a szereplők közöt-ti hatalmi kapcsolatokat, amelyek bonyolult hálózatokba szerveződnek, hiszen a különböző társadalmi és gazdasági kérdésekkel kapcsolatos határok és felelősségek meglehetősen válto-zékonyak. A többszintű kormányzás feltételezi, hogy direkt módon alkalmazott kormányzati hatalom nélkül is lehetséges a kormányzás, és hogy az (ön)kormányzatok képesek megtalálni és alkalmazni az új kormányzási módokat.
Kelet-magyarországi tapasztalataink alapján három kormányzási modellt és a helyi tár-sadalmak integrációjában szerepet játszó hatalmi hálózati típust azonosítottunk (csurgó et al. 2010/2).
Az egyik típus Debrecen hierarchikus energiakormányzását írja le a domináns hatalmi pozíciók meglétével, ahol a döntések centralizáltak, az önkormányzati vállalatok, szereplők által kikényszerítettek. Ez a típus azonban egy nagyváros energiapolitikáját jellemzi, amely-nek kevés köze van a vidéki társadalom integrációjához.
A berettyóújfalui energiapolitika formális demokratikus döntéshozáson alapuló és az érdekegyeztetéseket magában foglaló helyi demokratikus modellje azonban egy kisváros és falusi környezete hatalmi hálózatairól szól. Az energiapolitikával kapcsolatban szoros együttműködést tapasztaltunk 2008–2009-ben az önkormányzat, a helyi piaci szektor és a civil szervezetek egy része között. Ez egyrészt megkönnyíti a kommunikációt a lakosság és az önkormányzat között, másrészt számos szereplő kimarad a helyi politika alakításából.
A vállalkozók és civil szervezetek képviselői az önkormányzat tagjai is, ezért közvetlen be-folyásuk van a döntéshozatalban. A formális demokratikus modellben a polgármester legiti-mációját választott tisztsége és az egyeztetésre való készsége biztosítja. A vezető határozza meg ugyanakkor a döntéseket, és az egyeztetések során képviseli az önkormányzat érde-keit. A helyi vállalkozók koalíciói kényszeríthetik az önkormányzati hatalmat megtestesítő polgármestert az érdekegyeztetésre. Az erős, legitim hatalmi pozícióban levő polgármester egyeztet az adott esetben érdekelt résztvevők egy körével, de az egyeztetés nem intézményes, és a döntéshozatal formálisan demokratikus. A civil szervezeteknek az egyes energiaügyek
7 EU F7 gILDED ld. 4. lábjegyzet.
helyi politikai tematizálásában van szerepe. A különböző érintettek részvételének jól szerve-zett fóruma működik. E fórumok intézményesülése a helyi partnerségi modell kialakulásá-hoz vezethet.
A három északi hajdúvárosban (Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény) a kormány-zást a helyi oligarchák által uralt, valamint a helyi és az országos politikai elit együttműkö-désén és kapcsolatain alapuló hatalmi hálózatok határozzák meg. A képviselő-testületek és a gazdasági hatalommal bíró szereplők gyakran összefonódó és egymással is versengő cso-portjai a hatalmi hálózatok szereplői. A döntéshozás hierarchikus. Sokszereplős hatalmi háló-zatok uralják a helyi hatalmi arénát. Ebben a hierarchikus hatalmi modellben a polgármester (2008-ban!) hatalmának és befolyásának az alapja az, hogy különböző érdekű hálózatokat kapcsol össze. A gazdasági és politikai jellegű hatalom összekapcsolódása révén jól felismer-hető oligarchikus érdekcsoportok hatalmi és politikai küzdelmeiből áll a helyi politizálás.
A civil szervezetek nem részei az uralkodó elitek hatalmi hálózatainak. Tiltakozások és más protest-jellegű mozgalmak szervezésével is értek el az energiapolitikához és környezetvéde-lemhez kapcsolódó sikereket. A lakosság nagyobb csoportjai támogatták akcióikat. A lokális hierarchikus modellben a hálózati pozíciók birtoklása biztosítja a hatalmat. A legtöbb helyi szereplő ezekben a hálózatokban marginális pozícióban van, csak szűk csoport a hatalom bir-tokosa. A kapcsolatok a különböző szereplők között nem átláthatóak, sűrű a kapcsolati háló a központi szereplők körül. A döntéseket mindig a hatalmi központ hozza.
A klímaváltozással kapcsolatos önkormányzati energiapolitikai modellek nemzetközi összehasonlító vizsgálata szerint (gotts–Kovách 2010) minden hatalmi modellben megje-lentek az (ön)kormányzatok mellett más szereplők is. A környezettel és energiapolitikával kapcsolatban a decentralizált, többszereplős vagy akár hierarchikus, egyközpontú politikai hálózat is sikeres lehet. Az általános európai tendencia viszont kétséget kizáróan az utasítás-ra, ellenőrzésre alapozott helyi politizálás felváltása a helyi társadalmak szerves integrációját elősegítő, az érdekegyeztetést, megbeszélést, meggyőzést, a részvétel ösztönzését alkalmazó
„új kormányzási” módokkal.
Összefoglalás
Írásunkban áttekintettük a vidékszociológiai irodalom azon fejezeteinek egy részét, amelyek közvetve vagy közvetlenül a társadalmi integráció kérdéskörét érintették. Amint a bevezető-ben is leszögeztük, a vidékszociológia, annak ellenére, hogy évről évre jelennek meg a szak-lapokban tudományos cikkek, amelyekben a szerzők a kirekesztés különböző megjelenési formáit tárgyalják vagy az osztálykülönbségek meglétének vizsgálata mellett érvelnek, a tár-sadalmi integráció kérdését nem vizsgálja.
Ebben az írásban megkülönböztettük a külső integrációra ható tényezőket és a belső in-tegráló erőket, majd korábbi kutatások eredményei és különböző esettanulmányok alapján mutattuk be, hogyan hatnak azok. A külső integrációra ható tényezők közül a globalizáció hatásait mutattuk be részletesebben, ezen belül is az élelmiszer-termelés átalakulását. Az elmúlt évtizedekben a zöld forradalom okozta változásokkal és a ’70-es évek óta erősödő nagyvállalati struktúrákkal szemben az ezredforduló óta egyre jobban láthatóvá válik immár nem csak Nyugat-Európában, de Magyarországon is, hogy az élelmiszer-termelés és -keres-kedelem ismét helyhez rendelhető; a helyben előállított áru értékké válik.
A fejlesztéspolitika mai formájában szintén alapvetően külső tényezőként jelenik meg
a vidéki térségek életében, de ez nem magától értetődő; mint írtuk a vidékfejlesztés a modern nyugat-európai szemlélet szerint belső erőforrásokra épít, helyi tudást és ötleteket hasznosít akkor is, ha a megvalósuláshoz szükséges források nem helyben keletkeznek. Hangsúlyoz-tuk, hogy kevés elemzés született a fejlesztéspolitika következményeiről, és ezek közül egyik sem elemzi annak hatását az érintett közösségekre. Hipotézisünk szerint a belső erőforrá sok ra építő, helyi igényeket kiszolgáló fejlesztések belső integrációs erővé válhatnak.
Az oktatáspolitika szintén nem sorolható egyértelműen sem a külső tényezők, sem a bel-ső erőforrások közé, bár tekintettel arra, hogy emberi és anyagi erőforrásai kívülről érkeznek, és a jogszabályi változásoknak különösen kitett területről van szó, rövid áttekintésünkben a külső integráló tényezők közé soroltuk a területet.
A közösségen belül a gazdasági együttműködések és a kultúra jelentenek integráló erőt.
Erre két példát is bemutattunk; az izsáki szőlőtermelők összefogását és egy kulturális fesz-tivált. Az izsáki esetben azt láthattuk, hogy megszervezhető egy nagyobb közösség, függet-lenül attól, hogy maga a szövetkezeti gondolat nem népszerű, de gazdasági érvek hatására megvalósulhat az összefogás, az etyeki példán pedig azt, hogy átléphető a bevándorlók és a helybeliek közötti határvonal a közös cél érdekében.
A belső erőforrások felsorolását a helyi hatalomgyakorlás bemutatásával zártuk. A téma kapcsán azt láthattuk, hogy az önkormányzati döntéshozatalt az egyes szereplők sajátos érdekei befolyásolják, a tágabb közösség rövid vagy hosszú távú érdekei nem jelennek meg abban.
Felsorolásszerű áttekintésünkben több tényezőt és lehetséges belső erőforrást nem érin-tettünk; ezek egy részét a kötet más tanulmányai tárgyalják.
Hivatkozások
Ágh A. (2008). A régiók jövője Magyarországon és Magyarország jövője az Európai Unió-ban. In: Kaiser T.–Ágh A.–Kis-Varga J. (szerk.) A régiók Magyarországa I–II. Budapest:
MTA-MEH projekt, MTA Szociológiai Kutatóintézet. 7–44.
Balázsi I.–Bódi F.–obádovics cs. (2008). Iskolai teljesítmény, iskola átszervezés. In: Bódi F.
(szerk.) A helyi szociális ellátórendszer. Budapest: Agroinform. 105–129.
Baldock D. et al. (2001). The nature of rural development: towards a sustainable integrat-ed rural policy in Europe, A Ten-Nation Scoping Study for WWF and gB countryside Agencies, Institute for European Environmental policy. Elérhető: http://www.ieep.eu/
assets/78/natureruraldevelopment.pdf. [Letöltve: 2012-10-10].
Balogh p. (2009). Kontraproduktivitás a fejlesztéspolitikában? A kiemelt projektek empiri-kus vizsgálata. Szociológiai Szemle, 2. 79–102.
Bauman, z. (2002). Globalizáció: a társadalmi következmények. (ford. Fábián gy.) Szeged:
Szukits.
Boyle, p.–Halfacree, K. (szerk.) (1998). Migration into Rural Areas: Theories and Issues.
chichester: Wiley.
Brown D. A.–Schafft K. A. (2012). Rural People and Communities in the 21st Century. cam-bridge: polity press. 260.
Bruckmeier, K. (2004). coRASoN – Framework for the Analysis of Rural Sustainable Development. Theoretical and conceptual framework input paper. Kézirat.
cloke, p. (2006). conceptualizing rurality. In: Marsden, T.–cloke p.–Mooney, p. (szerk.) Handbook of Rural Studies. London: Sage publications. 18–29.
cohen, A. (1985). The symbolic construction of community. London: Routledge. 128.
csite A. (2005). Reménykeltők, politikai vállalkozók, hálózatok és intézményesülés a magyar vidékfejlesztésben 1990–2002 között. Budapest: Századvég.
csite A.–Kovách I. (2002). Vidéki történet. In: Kovách I. (szerk.) Hatalom és társadalmi változás. A posztszocializmus vége. Budapest: Napvilág. 219–309.
csite A. (2005). Reménykeltők, politikai vállalkozók, hálózatok és intézményesülés a magyar vidékfejlesztésben 1990–2002 között. Budapest: Századvég.
csizmadia z. (2008). Kapcsolathálózatok és társadalmi „tőkék”. In: Némedi D. (szerk.) Mo-dern szociológiai paradigmák. Budapest: Napvilág. 265–315.
csurgó B.–Nagy Kalamász I. (2007). A szolgáltató vidék: a. Művészetek Völgye és az etyeki bor és gasztronómiai fesztiválok. In: Kovách I. (szerk.): Vidékiek és városiak. Budapest:
L’Harmattan – MTA-pTI. 136–154.
csurgó B.–Kovách I. (2012). The EU LEADER program in Hungary – Bottom-up develop-ment with top-down control. Konferencia-előadás. 2012. január 27. Helsinki.
csurgó B.–Kovách I.–Légmán A.–Megyesi B. (2011). Energy demand, governance and in-frastucture. comparative Report. In: Kovách I.–gotts, N. (szerk.) Climate Change and Local Governance: Alternative approaches to influencing household energy consumption – a comparative study of five European regions. Budapest: MTA pTI. (Studies in political Science – politikatudományi Tanulmányok.)
csurgó, B.–Megyesi B. (2006). Az információs társadalom fejlesztési lehetőségei a Lengyel-tóti kistérségben. Kézirat. MTA pTI.
csurgó B.–Kelemen E.–Kovách I.–Megyesi B. (2008). Encouraging Collective Farmers Marketing Initiatives (COFAMI) – The Hungarian Report. 1 Elérhető: http://www.mtapti.
hu/pdf/mtcofami08.pdf. [Letöltve: 2012-10-10].
csurgó, B.–Kovách, I.–Kučerová, E. (2008). Knowledge, power and Sustainability in con-temporary Rural Europe. Sociologia Ruralis, 3. (July), 292–312.
csurgó B.–Kovách I.–Megyesi B. (2009). Helyi hálózatok Európában és Magyarországon.
Politikatudományi Szemle, 2. 120–144.
Esparcia, J.–Buciega, A. (szerk.) (2005). New Rural – Urban Relationships in Europe. Valencia (Spain): University of Valencia.
Fejes zs. (2005). Mórahalom: Gyökeret verni a homokon. (Mórahalom: How to Find Roots in the Sand). Elérhető: http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/61/1/3/
http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/61/1/3/. [Letöltve: 2012-09-11].
Ferge zs. (2005). Ellenálló egyenlőtlenségek. A mai egyenlőtlenségek természetrajzához.
Esély, 4. 3–41.
Fertő, I.–Szabó, g. (2002). Vertical Co-ordination in Transition Agriculture: A Hungarian Co-operative Case Study. Institute of Economics. Budapest: Hungarian Academy of Sciences.
Forray R. K. (1995). önkormányzatok és kisiskolák. Educatio, 1. 70–81.
gazsó F. (2006). Társadalmi struktúra és iskolarendszer. In: Kovách I. (szerk.) Társadalmi metszetek. Budapest: Napvilág. 207–227.
gazsó F. (2008). Közoktatás a zárványtársadalomban. In: Bódi F. (szerk.) A helyi szociális ellátórendszer. Budapest: Agroinform. 129–145.
geertz c. (2001). Az értelmezés hatalma. – Antropológiai írások. Budapest: osiris.
gotts, N.–Kovách, I. (2010). Climate Change and Local Governance: Alternative approach-es to influencing household energy consumption – a comparative study of five European regions. Budapest: MTA pTI. (Studies in political Science – politikatudományi Tanul-mányok.)
gupta, A.–Ferguson, J. (szerk.) (1997). Anthropological Locations: boundaries and grounds of a field science. Berkeley–Los Angeles–London: University of california press.
gupta, A.–Ferguson, J. (1997). culture, power, place: ethnography at the end of an era. In:
gupta, A.–Ferguson, J. (szerk.) Culture, Power, Place: Explorations in Critical Anthro-pology. Durham–London: Duke University press. 1–29.
oostindie, H.–ploeg, van der J. D.–Broekhuizen, R. van–Ventura, F–Milone, p. (2010).
The central role of nested markets in rural development in Europe. Rivista di Econo-mia Agraria. 65(2). Elérhető: http://www.inea.it/public/pdf_articoli/1447.pdf. [Letöltve:
2012-10-10].
Horváth J. (2010). A beszerzési társulások szerepe a dél-dunántúli régió élelmiszer-kiske-reskedelmében. Kézirat. Elérhető: http://phd.ke.hu/fajlok/1301386645-disszertacio.pdf http://phd.ke.hu/fajlok/1301386645-disszertacio.pdf. [Letöltve: 2012-10-01].
Imre A. (2002). Az iskolai hátrány összetevői. Educatio, 1. 63–73.
Lee, J.–Árnason, A.–Nightingale, A.–Shucksmith, M. (2005). Networking: Social capital and Identities in European Rural Development. Sociologia Ruralis, 4. 269–283.
Kelemen E.–Kovách I.–Megyesi B. (2006). A gazdák közös piacra jutását célzó kezdeménye-zések helyzete és lehetőségei Magyarországon. Budapest: MTA pTI.
Kelemen E.–Megyesi B.–Nagy Kalamász, I. (2007). A tudásinterakció szerepe a vidéki tér-ségek fenntartható fejlődésében. In: Kovách I. (szerk.) Vidékiek és városiak. Budapest:
L’Harmattan – MTA-pTI. 121–136.
Kelemen, E.–Megyesi, B. (2007). The Role of Collective Marketing Initiatives in the Hun-garian Agriculture. In Eastern European Countryside. Toruń: Nicolaus copernicus Uni-versity.
Kooiman, J.–van Vliet, M. (1993). governance and public management. In: Eliassen, K.–
Kooiman, J. (szerk.) Managing public organisation. London: Sage. 58–72.
Kovách, I. (2000). LEADER, the new social order, and central- and East-European coun-tries. Sociologia Ruralis, 2. 181–190.
Kovách, I.–Kristóf, L. (2006). Non-agricultural Economies and Knowledge Dynamics in Sustainable Rural Development. In: gorlach, K.–Kovách, I. (szerk.) Local Food Pro-duction, Non-Agricultural Economies and Knowledge Dynamics in Rural Sustainable Development. Working papers 5. 191–205.
Kovách, I.–Kristóf, L. (2007). The projectification of power: The impact of European In-tegration on power and Society. In: Bayer J.–Jensen J. (szerk.) From globalization to transition. Budapest: MTA-pTI.
Kovách, I.–Kucerova, E. (2006). The project class in central Europe: The czech and Hun-garian cases. Sociologia Ruralis, 1. 3–21.
Kovách, I.–Megyesi, B. (2006). Local food production and knowledge dynamics in rural sus-tainable development. In: gorlach, K.–Kovách, I. (szerk.) Local Food Production, Non-Agricultural Economies and Knowledge Dynamics in Rural Sustainable Development.
The Czech, Hungarian and Polish cases. Budapest: HAS, Institute for political Science.
E-books Working papers (7). 24–36.
Kovács é. (szerk.) (2007). Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet. Budapest–pécs: Nép-rajzi Múzeum – pTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék. 115–133.
Kovács, K. (2012). Rescuing a small village school in the context of rural change in Hungary.
Journal of Rural Studies, 2. 108–117.
Kozma T. (2002). Határokon innen, határokon túl. Budapest: oktatáskutató Intézet–Új Man-dátum.
Laki L. (2006). Az ifjúság a magyar társadalomban. In: Kovách I. (szerk.) Társadalmi met-szetek. Budapest: Napvilág. 177–205.
Liskó I. (2006). önkormányzatiság és oktatáspolitika, avagy hol tart ma a kistérségi közigaz-gatás? Educatio, 1. 92–127.
Lóránd B. (2009). A fejlesztéspolitika sikerességét elősegítő tényezők és a kohéziós országok tapasztalatai Magyarország számára. Tér és Társadalom, 2. 213–224.
Luloff, A. E.–Bridger, J. (2003). community agency and local development. In: Brown, D.–
Swanson L. (szerk.) Challenges for rural America in the twenty-first century. University park: pennsylvania State University press.
Mardsen, T.–Murdoch, J.–Lowe, p.–Munton, R.–Flynn, A. (1993). Constructing the country-side. London: UcL press.
Marsden, T. (1998). New rural territories: regulating the differentiated rural space. Journal of Rural Studies, 14. 104–117.
McMichael, p. (1996). globalisation: myths and realities. Rural Sociology, 1. 25–55.
Megyesi B. (2012). A társadalmi tőke mint a vidékfejlesztési folyamatok elemzési kerete. In:
Nézőpontok. Fiatal kutatók tanulmányai. 69–80. (Szociológiai Tanulmányok.)
Megyesi, B. (2011). Habitus vs. economic rationality: The transformation of a socialist type co-operative – the case of the „Arany Sárfehér” cooperative. Konferencia-előadás és dol-gozat. 2011. október 20–21: ‚20 years of farming and rural transition in Eastern Europe:
what have we learned?’ Dijon, Franciaország.
Murdoch, J.–Marsden, T. (1994). Reconstructing rurality: class, community and power in the development process. London: UcL press.
Murdoch, J. (2000). Networks a new paradigm of rural development? Journal of Rural Studies,16. 407–119.
Murdoch, J. (2006). Networking rurality: emergent complexity in the countryside. In: cloke p.–
Marsden, T.–Mooney p. (szerk.) The Handbook of Rural Studies.
Németh N. (2008). Állandóság és változás Magyarország nagytérségi gazdasági fejlettségi térszerkezetében. Comitatus, 1. 88–109.
pahl R. (1966). Urbs in Rure. London: LSE.
pálné Kovács I. (2008). Helyi kormányzás Magyarországon. Budapest–pécs: Dialóg campus.
ploeg, J. D. van der–Renting, H. (2000). Impact and potential: a comparative review of European rural development practices. Sociologia Ruralis, 4. 529–543.
ploeg, J. D. van der–Renting, H. (2004). Behind the ’Redux’: A Rejoinder to David good-man. Sociologia Ruralis, 2. 233–242.
ploeg, J. D. van der et al. (2000). Rural Development: From practices and policies towards Theory. Sociologia Ruralis. 4. 391–408.
ploeg, J. D. van der (2008). The New Peasantries: Struggles For Autonomy And Sustainability In An Era Of Empire And Globalization. London: Earthscan.
Ray, c. (1998). culture, Intellectual property and Territorial Rural Development. Sociologia Ruralis, 1. 3–20.
Ray, c. (1999). Towards a Meta-Framework of Endogenous Development: Repertoires, paths, Democracy and Rights. Sociologia Ruralis, 4. 521–537.
Rechnitzer J.–Lengyel I. (2000). A városok versenyképességéről. In: Horváth gy.–Rechnitzer J.
(szerk.) Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. pécs: MTA Re-gionális Kutatások Központja. 130–152.
Rhodes, R. (1996). The new governance: governing without government. Political Studies, 44. 652–667.
Schafft, K. A.–Brown D. L. (2003). Social capital, Social Networks and Social power’.
Social Epistemology, 4. 329–342.
Short, B. (1992). The English rural community: image and analysis. cambridge: University press.
Short, B. (2006). Idyllic ruralities. In: cloke, p.–Marsden, T.–Mooney, p. (szerk.) Handbook of Rural Studies. London, Thousands oaks: Sage publications, New Delhi: Sage publica-tions. 133–148.
Shucksmith, M. (2000). Endogenous Development, Social capital and Social Inclusion. So-ciologia Ruralis, 2. 208–218.
Sik D. (2010). A network-heterogenitás, a kommunikatív racionalitás és az állampolgári akti-vitás empirikus összefüggései. In: Utasi Á. (szerk.) Közösség és közélet. Budapest: MTA politikatudományi Intézet. 31–44.
Starosta, p.–Draganova, M. (1999). Social Identification with Local communities and the globalization process in Rural areas of Eastern Europe. In: Kasimis, ch.–papadopoulos, A.
(szerk.) Local Responses to Global Integration. Aldershot: Ashgate. 133–152.
Stoker, g. (1997). public–private partnership in urban governance. In: pierre, J. (szerk.) Pub-lic–private partnership in Europe and United States. London: Macmillan.
Tömpe F. (2007). A társadalmi tőke mértékének és hatásának vizsgálata a farmgazdasá-gok körében. Elérhető: www.avacongress.net/ava2007/presentations/nkfp1/4.pdf www.
avacongress.net/ava2007/presentations/nkfp1/4.pdf. [Letöltve: 2012-10-10].
Urry, J. (2000). Sociology Beyond Societies: Mobilities for the Twenty First Century. London:
Routledge.
Utasi Á. (2004). A bizalom hálója. Budapest: Új Mandátum.
Utasi Á. (2010). (szerk.) Közösség és közélet. Budapest: MTA politikatudományi Intézet.
Váradi, M. (2008). Kistelepülések lépéskényszerben. Budapest: Új Mandátum, MTA Regio-nális Kutatások Központja.
Virág T. (2006). A gettósodó térség. Szociológiai Szemle, 1. 60–76.
Virág T. (2010). Kirekesztve. Falusi gettók az ország peremén. Budapest: Akadémiai.
Wilkinson, K. (1991). The community in rural America. New york: greenwood publishing.
Woods, M. (2007). Engaging the global countryside:globalization, hybridity and the recon-stitution of rural place. Progress in Human Geography, 4. 485–507.