A jozefinista politika, Magyarország teljes beolvasztásának kísérlete, 1790-re megbukott s I I. József halálával az öntudatában megerősödött nemesség, az ország- gyűlésre készülődve, terveket dolgozott ki, hogyan akadályozhatja meg a jövőre az ausztriai ház önkényének megismétlődését, és hogyan biztosíthatja saját malmát az országon belül. A megyei nemesség tömegei számára leghatásosabban ócsai Balogh Péter septemvir fogalmazta meg a követeléseket : új, szigorított királyi hitlevél, mely
ben az uralkodó elismeri Magyarország különállását és biztosítja a köznemesi tömegek vezető szerepét. A Balogh Péter-féle tervezet a közjogi problémát helyezi előtérbe, hogy a király és nemzet viszonyát rendezve, szilárdan és biztosan a köznemesség kezébe adja a vezetést. A tervezet a régi feudális állapotok és az új nemzeti követelmények össze
egyeztetésére törekszik, anélkül, hogy a polgári fejlődés irányában bármi engedményt is tenne. E zt a programot, mely főleg a szabadkőműves páholyok révén gyorsan elter
jedt az egész országban, felkapják a megyék és a követi utasítások ezt visszhangozzák.
(Erre és a következőkben mondottakra 1. Marczali Henrik, Alkotmánytervek 1790-ben.
Budapesti Szemle 125. k. 1906. 393 — 422. 1. ; Kosáry Domokos, Bevezetés a magyar tör
Verseghy röpiratát : Iratok 7. sz.) Közülük megemlítem SzéchényifFerenc alkotmány ter
vét mely az eddigi alkotmány gyarlóságainak kiküszöbölését látja a legfontosabbnak, s ennek érdekében a jozefinista reformok közül többet — így a nemesség megadóztatá
sának gondolatát is — fölveti. (Marczali, i. m.) Mig Széchényi a konzervatív reform képviselője, Koppi Károly professzor a radikális polgári változás híveinek hangját szólaltatja meg. (L. Iratok 5. sz.)
A nemzet életének egész látóhatárát, a közjogi, társadalmi, közgazdasági, és kulturális kérdések egészét csak egy tervezet tekintette át, Hajnóczy Józsefé. (Fölte
hetően már Széchényi mérsékelt reformeterveire is ő lehetett hatással.) Alkotmány
terveiben, bár burkoltan, a feudális berendezkedés ellen fordul és hangsúlyozza a demok
ratikus reformok megvalósításának szükségességét.
Hajnóczy nem 1790-ben mondotta ki először a feudális magyar berendezkedés megváltoztatásának szükségességét. Még Forgách Miklós g r.1 titkára volt, amikor 1778-ban megtudta, hogy a temesi bánságban levő kamarai jószágokat a kormány el akarja adni. Erre az uralkodóhoz fordult, s egy beadványban javasolta, hogy — addig is, míg ez országosan meg nem történhet — a kamarai birtokokon élő jobbágyokat szabadítsák fel. Beadványa ugyan eredeti szövegében nem maradt ránk, de a Kancellária által készített kivonatból is megítélhetjük nagyhorderejű javaslatait. (O. L. M. Kanc.
7059/1778. sz. Említi Szentkláray Jenő is : Száz év Dél-Magyarország újabb történetéből.
I. Temesvár, 1879. 334. 1.)
,,É . M. geruheten das hier a. u. angeschlossene und mit des königl. hungarischen Hof-Kanzlers Grafens von Eszterhazy Nahmen a. h. signirte Gutachten eines gewissen Joseph Haynoczi a. g. herabgelangen zu lassen.
2 ° diesen mit den Landes-Gesätzen noch nicht vollkommen übereinstimmenden Schritt ausführen zu können, wäre, weillen es in dem Banat einzuführen etwa schon zu spät seyn würde, der Anfang in dem Cameral Güttern zu machen, und m it der Zet hernádi diesen Antrag in den ganzen Land auszubreiten, auch in Galizien allenfahls anzubringen.
1 Forgách Miklós gr. (1731 — 1795), Nyitra megye főispánja, II. József alatt a rendi ellenzék egyik vezére, kinek H ajnóczy az 1780-as évek elején magántitkára Volt (Jellemzését 1. II. k. 53. 1. 1. jegyz.)
A JOBBÁGYSÁG F E L SZA B A D ÍT Á SÁ R Ó L 47
3° Diese Eigenthümer von niemanden anderen, als von den Souverain abhangen sollen.
4° Sowohl vor das Aerarium, als wie auch vor die dasige Gegenden vortheilhafter seyn wurde, wenn die banatische Gütter licitando veräusseret und in keine grosse H err
schafften, sondern in kleine Eigenthüm vertheillet wurden, damit dergleichen kleinere Eigenthümer sich besser tun die Bearbeitung des Feldes besorgen, duch ihre Gegen - warth Handwerks-Leuthe dahin ziehen, das Geld daselbst gröstentheils in Um lauf setzen sollen. Übrigens
5° Bittet er Haynotzi mit einem A m te, das noch denen Protestanten gegeben werden kan, a. h. begnadiget zu werden.”
A Kancellária persze elutasította Hajnóczy javaslatait, s hosszú jegyzékben mutatta ki, milyen téves az a nézete, „m intha üdvösebb volna a jobbágyi intézményt eltörölni és helyette a nem-nemesek birtoklását léptetni életbe.” Ezekután azon sem csodálkozunk, hogy állást nem juttattak neki. ( U o.)
Politikai nézeteire csak H . József uralkodásának idejéből van újabb adatunk.
Titkár volt a pécsi közigazgatási kerület királyi biztosává kinevezett Széchényi Ferenc oldalán, amikor 1785-ben hosszú levélben fejtette ki Forgách Miklós grófnak a magyar viszonyokról való felfogását. Forgách ugyanis kifogásolta, hogy hivatalt vállalt és ezzel segítőjévé lett II. József alkotmányellenes uralmának. Válaszában H ajnóczy ismét hitet tett az ország nem-nemes lakosságának, a parasztságnak felszabadítása mellett és kifejtette meggyőződését (mintha csak a Kancellária 1778-as válasza érlelte volna meg benne), hogy a feudális berendezkedés felszámolását csak hatalmi szóval, a rendek akarata ellenére lehet véghezvinni.
József kormányzásáról, annak hasznos vagy káros voltáról korai volna még ítélni
— írja levelében — ahhoz legalább tíz év távlata volna szükséges. „W enn ich aber bloss theoretisch sprechen soll, so scheint es mir, dass es für das W ohl einer Nation gleich sey ‘ ob ein Mensch oder die ganze Nation Gesetze vorschreiben, und sowohl das Wesen der Gesetze als besonders unsere vaterländische Geschichte hat mich zu diesen Gedanken verleitet. Ein Gesetz ist die Vorschrift, nach welcher man seine Handlungen einrichten muss und weil bishero noch kein Volk existirt hat, welches nach des Rousseau Contract Social einstimmig wäre, so ist es immer die Vorschrift des Stärkern., Es folgt hieraus, [dass ] so bald der Vorschreibende schwächer wird, so rieht sich der stärkere Theil nicht mehr darnach, mithin wenn ein einzelner Mensch seine Vorschriften geltend machen kann, so ist es schon ein Betveiss, dass er den grossem Theil des Volcks auf seiner Seite habe. Aus diesem allem folgt freylich nicht die Billigkeit der Vorschrift, sondern nur, dass es die Klugheit erheische, sich darnach zu richten. Mir scheint es aber, dass die Natur der ungarischen Staats Verfassung es mit sich bringe, dass sie nicht anders als durch Machtsprüche verbessert werden könne.” Példaként a reformációra hivatkozik:
sokan voltak annakidején, a katolikus egyházban, akik egyetértettek Lutherrel és K á l
vinnal az egyház kebelén belül mutatkozó baj~ok megítélésében, de nem csatlakoztak a reformátorokhoz, mert bíztak bénne, hogy az egyház irányadó emberei megszüntetik a visszaéléseket. De később rádöbbentek, hogy ezt hiába várják azoktól, akik maguk elő
nyét élvezték a fennálló helyzetnek. „E ben so eine Bewandniss hat es mit unserer Regie vom Adel verlangen, dass er gegen seinen gegenwärtigen Vortheil zulasse, dass der Bauer von Natur die nämliche Rechte habe, und dass nur alsdann die Staats Verfassung fest Verwandschaften, Bänder, Ehrenstellen, Geld und Furcht sich durch jene 10 leiten
las-H AJNÓCZY a l k o t m á n y t e r v e i machen, sondern ob diese, jene, als Gesetze gegebene Vorschriften das allgemeine Besste wirken werden. Zweytens, und was noch von grösserer Wichtigkeit bey mir ist, eiffrige Anhänger irgend einer Religion pflegen den Schluss zu machen : er glaubt das nicht, ist also kein redlicher, rechtschaffener Mann. Dies bestritten die Philosophen und bewee- sen, dass nicht die Theorie der Grundsätze, sondern einzelne Situationen des mensch
lichen Lebens den Character des Menschen schildern; ob er nämlich ein guter Ehemann, Vater, Kind, Herr, Diener, Freund, Anverwandte Contrahent sey, ob er, wenn er kann, gerne einem andern miter die Arme greife, ob er wenn er eine Magistrats Person ist, nach der Grundsätzen der gesunden Vernunft und nicht nach den Spitzfindigkeiten der Chicane, nicht nachdeme ihme eine oder die andere Parthey bezahlt, das Urtheil
lichen Gesellschaft beherzige und überzeugt bin, dass das Fantome des Aberglaubens demselben schädlich sey, und weyl ich weiss, dass keine Kirchen Versammlung was gutes wirken könne, alles mögliche anzuwenden, um der gesunden Vernunft Platz zu machen und das W ohl der Menschen sicherer zu gründen, ob ich gleich, weil es die Lan-
‘ des Gesetze erfordern, weil ich desto thätiger, wirksamer seyn kann, die Ceremónián der Kirche, zu welcher ich mich bekenne, mitmache ; eben so ist es meine Schuldigkeit, wenn es mir bekannt ist, dass unsere Regierungsform eine natürliche Feindschaft zwi
schen dem Adel und dem Unadelichen ist, dass eine Versandung der Stände nie gut
willig sich eines Rechts begeben wird, welches sie mit Gewalt erlangt hat, und mit Ge
walt behalten thut alles mögliche zu gebrauchen um allen meinen Mitmenschen zu ihren natürlichen Rechten die keine Verjährung, kein bürgerlicher Vertrag auf heben können, zu verhelfen, ob ich gleich um diesen Endzweck zu erlangen, nach den bestehenden Vorschriften meine Handlungen so lange einrichte, bis sie nicht ihre Gültigkeit verloren werden haben. Und ich glaube, wenn ich so lebe, ebenfalls ein Menschenfreund, ein guter gyűlésnek 1790. június 10-ére való egybehívása országszerte fölvetette az alkotmány- jogi kérdéseket. Míg a köznemesség zöme csak egy célt látott maga előtt : a jozefinista reformok felszámolását, Hajnóczy elérkezettnek vélte az időt a feudális alkotmány polgári irányban való megreformálására.
Az alkotmányreformra vonatkozó elgondolásait megírta barátainak. Közülük Spissich János keveselte a nemzeti követeléseket, az osztrák Bartsch Konrád meg so
kallta. Sajnos, levelezésükből csak Bartsch válaszainak egynémelyike maradt ránk, — de ezekből is következtethetünk H ajnóczy első gondolataira, sőt — Bartsch érveit a rop- irat végleges szövegével egybevetve — álláspontjának bizonyos mérvű átalakulására is.
Bartsch kezdettől fogva élesen szembenállt a magyar rendi és függetlenségi moz
galommal, s a jozefinizmus bukása után is szívvel-lélekkel az összbirodalmi-eszme híve maradt. Január 29-én kelt levelében hibáztatja I I . Józsefet, hogy országgyűlést ígért a magyaroknak. A patrióták, akik erre rávették a császárt, nyilván nem gondolták meg, hogy ezzel a nem kívánatos erjedést segítik elő. Most aztán nincs az az abszurd, barbár és politikátlan követelés, amit a megyék magukévá ne tennének. N em törőd
nek vele, hogy a birodalom a törökkel és fél Éurópával hadban áll, nem bánják, ha az 1 Socinus (Sozzini) Faustus (1539— 1604), a szentháromságtagadók (unitáriusok) felekezetének megalapítója. — Hum e David (1711 — 1776), angol filozófus, aki agnosz
tikus és szubjektív idealista filozófiai munkáin kívül a természeti vallásról is írt könyvet.
— Helvetius Claude Adrien (1715— 1771), a X V I I I . századi francia materializmus és ateizmus egyik nagy képviselője, a francia polgári forradalom egyik előfutára.
A K ÖZNEM ESI M OZGALOM RÓL 49
egész állam belereng is, csak az ő követeléseiket azonnal elégítsék ki. „Lieber Freund, lass Dich ja nicht von dem ungarischen Patriotismus bethören ; er taugt so wenig als der niederländische, weil er nicht au f Staatsklugheit und Philosophie gegründet ist, wie der amerikanische und französische. Dein Spissich sieht auch über seinen Horizont nicht hinaus, sonst würde er erkennen, dass Ungarns wahres W ohl nur allein in Erhal
tung der gesetzgebenden Gewalt in den Händen — nicht des Adels und der Geistlich
keit, ndern der Nation, durch eine weise und billige Representation, wie in Frankreich, und in seinem innigsten Fanatismus, der das wahre W oh l Ungarns auf Jahrhunderte zurücksetzt, dass man die ungarische Sprache, diesen tatarischen Nachlass statt ihn zu verbannen, mit Sorgfalt bearbeiten, ungarische Bibliotheken anlegt, sich durch K lei
dung unterscheidet, und statt die unselige Scheidewand niederzureissen, welche bisher Ungarn von Oesterreich trennte, die Quelle von Tausend ^Kränkungen war, und allent
halben Aufklärung, Industrie, Handel und G lückseligkeit von Ungarn zurückhielt, dieselbe nur noch fester und dauerhafter machen will. Und das heist dann Patriotismus ! Lernt doch von den Franzosen klug und klüklich sein : verbannt alles was euch von euren politischen Brüdern unterscheidet, und fühlt doch, dass dieses das einzige Mittel ist, den Despotismus zu entkräften.” Különben figyelmébe ajánlja Hajnóczynak többek közt Mirabeau gróf újságját, melyet ugyan betiltottak, de ö más címen újra kiad.1 E b ből megtanulhatja, m i a polgári szabadság. Majd igyekszik neki ezt az újságot m eg
küldeni, ebből megismerheti a francia alkotmányt, meg a nemzetgyűlésben elhangzott vitákat is. Az amerikai alkotmányra vonatkozó semmilyen kiadványt nem ismer, de ha ilyenről hallana, azt is megszerzi majd neki. (St. A . Vertr. A . 71. fasc. 7. köteg.)
Február 27-én Bartsch már H ajnóczy e tárgyban írt ötödik levelére válaszol.
Nem írhat meg mindent, ami nyelvén van, — olvassuk levelében — de a magyarok k ö vetelődző viselkedését, éppen most, amikor a Monarchiát kívülről is veszély fenyegeti, egészen elítéli. Nem érti, hogyan nem látják be, hogy Ausztria hatalmi állásának meg- gyöngítésével maguk alatt is vágják a fát. „Ich bleibe dabey, dass von dem Landtage nichts gescheutes zu erwarten sey. Ich entdeke auch nicht die Spur politischer Grund
sätze bey deiner lieben Nation.*Die W u th alles beym alten zu lassen, wird uns bis in die Zeiten des Attila zurükführen. Das Rescript vom 18. Jänner2 war weise und den U m standen angemessen ; aber es macht der politischen Grösse von Ungarn und der Oester - reichischen Monarchie auf ein Mahl ein Ende. Dein Vaterland wird auf 100 Jahre zurück- sinken. Joseph hatte ungeheuer grosse und richtige Ideen ; aber es fehlte ihnen bey ihm an der Ausbildung,' und er hatte niemand, der ihnen diese Ausbildung gegeben hätte, niemand, der nur im Stande war, sich bis zu seinen Ideen aufzuschwingen, daher so viel Gaucherie; hättet ihr ihn noch 10 Jahre machen lassen, und er hätte seine ganze Monarchie um 100 Jahre in der Cultur vorgeschleudert.” Bartsch szerint a magyarok éretlenül viselkednek : józan megfontoltság helyett rajongás irányítja tetteiket, s nincs politikai érzékük. ,,Sie fragen was ich politisch nenne? Richtige und grosse Grundsäze der Staatsklugheit, wie sie in Frankreich aufgestellt werden. Aufhebung der Stände : richtige Begriffe von Nation ; eine richtige Representation ; Verwerfung aller U rkun
den und Privilegien, gegen die Grundsätze des Naturrechts etc. etc. etc. Das nenne ich politisch. Berufung auf absurde Privilegien, Befestigung der Feudalitäten, Recla- mationen zur Beybehaltung eines barbarischen Jargons, der nicht Landessprache ist, Ausschliessung des dritten Standes von allen Aemtern, Widersetzung gegen einen billi
gen Steuerfuss etc. etc. etc. nenne ich unpolitisch.” ( U o.)
Miközben ezek a levelek íródtak, H ajnóczy talán már papírra is vetette javasla
tait, német nyelven, röpirat formájában, {a ) irat.) Széchényi Ferenc február 11-én H a j- nóczyhoz írt levelében már sürgeti a kéziratot. „Uebrigens werden Sie mich ausnehmend verbinden, Bester Mann, wenn Sie mir ihre Gedanken zu senden werden, — aber ich bitte,
1 Mirabeau Honoré gr., az 1789-es versaillesi nemzetgyűlés kimagasló politikusa, 1789 májusában indította meg a Journal des États Généraux című lapját. Amikor ezt a kormányzat betiltotta, Lettres à mes commettants, majd később Courier de Provence címen adta ki.
2 II. József leirata, melyben három kivételével összes korábbi magyarországi rendelkezéseit visszavonta és ezzel visszaállította az 1780-es állapotokat.
4 A jakobinusok mozgalma I.
HAJNÓCZY A L K O T M Á N Y T E R V E I
50
so bald als möglich, dann gewiss wird man selber früher brauchen als man es glaubt.*
— Ich werde mit Freuden Proselyten machen, damit einmahlen der König und das Land sich verstehen, sich vereinigen, und sich auf Jahrhunderten sicher stellen können.
Ich erwarte also diess m it U ngedult.” ( U o. 24. köteg.) A kézirat végére írt március 5-i, bécsi keltezést tehát nem az elkészülés, hanem a végső letjsztázás időpontjának vehet
jük. (A röpirat jellemzése : Bónis, 7 4 — 75. 1.)
A Gedanken. . . megírásával azonban Hajnóczy korántsem zárta le ezt a problé
mát, sőt egyre alaposabban foglalkozott vele. Többszöri előtanulmányok után így ké
szült el 1790 tavaszán2 újabb röpiratával (1. b) alatt),-m ely latinnyelvű, és a németnél nemcsak részletesebb, de rendszeresebb és radikálisabb is. Erősen érezhető rajta nemcsak Rousseau, hanem a francia forradalom, főként az 1789 augusztus 4-i éjszakai gyűlés határozatainak hatása. (L. főleg a I I/5 ., I I/7 . és a IV . pontban írottakat. — A röpirat rövid tartalma és jellemzése : Marczali, Alkotmány tervek, i. m.405.1. és Bónis,78. s köv. 1.)
Nyomtatásban sem a német, sem a latinnyelvű röpirat nem jelent meg. Arra, hogy kéziratos formában, szerzője baráti körén kívül is terjesztették volna, nem találtam föl jegyzést.
a.)
[1790 február]
,,Egy magyar hazafi gondolatai néhány az országgyűlésre tartozó dologról
’ ’Tartalma : A szerző feltételezi, hogy a rendek biztosítani akarják :
l .) atörvény - hozás szabadságát, államuk függetlenségét, a német befolyás kiküszöbölését, úgy
hogy az örökös tartományokkal csak az uralkodó személye legyen közös, és 2.) az ország mostani alkotmányának fenntartását. Ez csak ákkor valósítható meg, ha a nemzet többségét alkotó nem-nemeseknek az országgyűlési végzésekből hasznuk van. Az országgyűlésnek tehát elsősorban a következőket kell keresztül vinnie :
1.)