Blockchain várható hatása a számvitelben
7. Hármas könyvelési rendszer
58
Ugyanakkor a széles körű blockchain használat lehetővé teheti, hogy a könyvvizsgálók olyan eljárásokat dolgozzanak ki, amelyek ellenőrzéséhez a bizonyítékok megszerzése közvetlenül a blockchainből történhessen majd. A könyvvizsgálónak még az ilyen ügyletek esetén is meg kell fontolnia annak kockázatát, hogy az információk pontatlanok hiba vagy csalás miatt.
Ez új kihívásokat jelent, mivel a blockchaint valószínűleg nem a központi, államilag ellenőrzött szervezet fogja ellenőrizni. A könyvvizsgálónak, tehát meg kell fontolnia, hogy a blockchainből nyert adat megbízható-e. Ez a folyamat magában foglalhatja az általános informatikai háttér ellenőrzését. Azt is megkövetelheti, hogy a könyvvizsgáló megértse és értékelje a konszenzusos algoritmus protokoll megbízhatóságát az adott blockchain folyamatra vonatkozóan, vagyis, hogy a protokoll manipulálható-e [22]. Tehát az informatikai és digitalizációs háttér ellenőrzése része kell majd, hogy legyen a könyvvizsgálati jelentésnek és hatása lehet majd egy vállalat piaci megítélésére. Ez persze felgyorsíthatja majd a digitalizációt és a blockchain technológia alkalmazását, mivel a vállalatoknak közvetlen pénzügyi érdeke fűződik majd ezekhez. Ez pedig katalizálni fogja majd a digitális eszközökre való irányelvek és jogszabályok kialakításának folyamatát is. Többek között ezért is fontos, hogy a számviteli szakemberek részt vegyenek a blockchain technológiához kapcsolódó kutatásokban, fejlesztésekben és tesztelésekben [12].
7. Hármas könyvelési rendszer
A történelem során kialakult könyvelési metodikát a XVI. században forradalmasította a kettős könyvelési forma. A forradalmasítás szükséges volt, mivel az egyre gyakoribb, bonyolultabb üzleti tranzakciók már megkövetelték a könyvelés pontosabb és részletesebb vezetését. A kettős könyvelési rendszerben az eszköz oldal egyensúlyba kell legyen a forrás oldallal, ezáltal nyomot kell hagyjon minden gazdasági esemény. Ennek hatására az ellenőrzés is átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé válik. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a kettős könyvelés esetében is szükség van az események bizonyítására, tranzakciók igazolására. Megállapítható, hogy a bizonyítás az egyik legfontosabb része a kettős könyvelési rendszernek, ha ez nem valósul meg abban az esetben a kettős könyvelés is ugyan olyan egyszerűséggel megvezethető, mint az egyszeres bevitelű rendszer [3].
Példának vehetünk egy aláírt nyugtát, mely mindkét oldalról ellenőrzést kínál a felek számára, bizonyítja, hogy az ügyletet mindegyik fél elismeri és ténylegesen megtörtént, vagyis a felhasználó és a kibocsátó ugyanazon információkkal rendelkezik. Ennek a gyakorlatnak a továbbfejlesztésére, kiterjesztésére az évek során különböző javaslatok születtek. Az egyik ilyen fejlesztési javaslat lehet a hármas könyvelési módszer bevezetése [15].
A hármas könyvelési módszerben a két fél közötti gazdasági tranzakció könyvelése egy harmadik fél jóváhagyásával, auditálásával történik. Bár az eredeti javaslatok már 2005-ben megszülettek, csak az utóbbi néhány évben, a blockchain technológia fejlődése és terjedése kapcsán vált különösen érdekessé. A blockchain alkalmazás a hármas könyvelés során úgy valósulhat meg, hogy a két fél közötti gazdasági tranzakció könyvelését jóváhagyó harmadik fél szerepét töltheti be egy blockchain hálózat [12].
Az ellenőrzést a blockchain rendszer alkalmazásával még kiterjedtebbé és nyomonkövethetőbbé lehet tenni, ha nemcsak a tranzakciók, hanem az azokat kísérő szerződések és nyugták is a rendszeren keresztül kerülnek rögzítésre.
Abban az esetben, ha a vállalatok a kettős könyvitelüket a blockchain rendszeren keresztül vezetnék, akkor a harmadik fél által való ellenőrzés a blockchain által folyamatosan és a feltöltés pillanatában automatikusan megtörténne. A rendszer kiterjedt és hatékony működéséhez szükséges az IoT (Internet of Things) integrált részeként működtetni. Ezáltal nem csak a hatékony, gyors működtetés, ellenőrzés és elérés valósítható meg, hanem a rendszer elősegítheti még a
59
pénzügyi, gazdasági folyamatok egyszerűsítését, a folyamatok formalizálásával és egységesítésével költséghatékonyabbá teheti a működtetést, valamint a csalások kiszűrését is hatékonyan támogathatja.
A pénzügyi és számviteli szektor központi szerepét hangoztatja egy tanulmányában Morkunas [17], mely szerint a blokklánc alkalmazásával kapcsolatos kutatások döntő része jelenleg a pénzügyi szektorban zajlik, csupán elenyésző mennyiségű kutatással ehhez mérten a nem pénzügyi, egyéb üzleti szektorokban.
A pénzügyi és számviteli szektorban kiemelt fontossággal rendelkező technológiáról korábban taglaltak fényében az is elmondható, hogy a blokklánc technológia ígéretes számos számviteli és audit probléma transzparens és megbízható megoldására – mely mellett a szakma számára újszerű kihívásokat is tartogat.
Suhajda (2020) már taglalta a blokklánc hatását az üzleti résztvevők közötti bizalom megteremtésének céljából. A blokklánc hálózatában lévő adatok a felek számára megbízhatónak tekinthetőek, az azon átmenő adatok éppen a hálózat dinamikájának köszönhetően ahogyan korábban ki is tértünk rá , az azt validáló, a hálózatban részt vevő szereplők számára nyilvánosak kell, hogy legyenek. Így a bizalom megléte elmondható, az adatok hitelessége feltételezhető, viszont az információ titkossága nem. Erre a problémára a tudomány, valamint a versenyszektor jelenleg is keresi az optimális megoldást.
A blokklánc modelleken keresztül zajló információ-csere privát jellegének megőrzésével foglalkozott Kosba et al (2016) egy korábbi tanulmányukban. A tanulmány számunkra érdekes része az úgynevezett ’Hawk’ modellt taglalja. A modell lényege, hogy kriptográfia explicit programozása nélkül is képes az információ titkosítására. Az alábbi ábrán láthatjuk ennek működését.
2.
2. sz. ábra
’Hawk’ modell
Forrás: Saját szerkesztés [14] alapján
60
A Hawk modell az alábbiak szerint épül fel:
1) A privát rész, mely adatokat fogad és dolgoz fel, azokkal számításokat végez és megállapítja a felek kifizetési vagy tranzakciókra való jogosultságát. A privát rész hivatott ezzel egyidejűleg a felek adatai titkosításának biztosítására is, egyfajta fekete dobozként.
2) A publikus rész nem érintkezik a felek adataival vagy a tranzakciós adatokkal. A fordító program gondoskodik a kriptográfiai titkosításról ezen részek között, így a felhasználók, a menedzser és a blokklánc között megmarad a titkosítás.
A Hawk modell előnye, hogy a számviteli szakértők vagy auditorok számára nem szükséges a titkosítási folyamat kezelése vagy megértése, így a tanulmányban korábban említett, a számviteli szakemberek blokklánc működésével kapcsolatos kiképzése jelentősen könnyebb. Ezzel egyidejűleg, a sokszor bizalmas jellegű számviteli információk titkosítása megoldható a rendszerrel, mely a blokkláncok számviteli alkalmazását akár auditok során gyakorlatiasabbá, a piaci résztvevők számára könnyebben elfogadhatóvá teheti.
Összefoglalás
Tanulmányunkban szemléltettük a blockchain módszer számvitelre ható lehetséges eszközeit.
Számos számviteli problémára megoldással szolgálhat a blockchain rendszer, de a legtöbb esetben a technológia még nem annyira fejlett, hogy érdemben megtörténhessen az implementáció. Sok elméleti kihívás is hátráltatja a blockchain alkalmazását a számviteli rendszerekben, a trend egyértelműen abba az irányba tolódik, hogy a közeljövőben ezek a kihívások megoldódnak. A hármas könyvviteli rendszer gyakorlatba való implementációjára a blockchain rendszer lehet a legalkalmasabb. A különböző rendszerek mélyreható implementációja és fejlesztése egy olyan kutatási lehetőség, amely számos lehetősséggel bír a jövőben a kutatók, illetve a gyakorlati szakemberek számára. Ezeknek a rendszereknek a fejlesztésekor az egyik kulcs kihívás a bizalmas információk blokkláncon belüli kezelésének kidolgozása lehet. Az egyik modern szemlélettel rendelkező megoldást, a Hawk modell-t tárgyaltuk a tanulmány során. A Hawk modell jó megoldást biztosíthat számviteli területen, ahol sokszor kriptográfiai szaktudás külső bevonása nélküli történik a blokklánc implementációja. Ez könnyítheti a számviteli szakértők kiképzését a blokklánc működésével kapcsolatban, míg ezzel egyidejűleg segít a titkosításban, így lehetővé teheti a gyakorlati implementációt.
Irodalomjegyzék
[1] Adam Suhajda (2020): Effects of process automation on the effectiveness of human labor in the business domain, and the added value of Blockchain, XXVI. Scientific Forum, Keszthely, Hungary: Pannon University, 6 p.
[2] ALBACH, H. (1990): Business administration history in german speaking country. In:
Handbook of german business management. Stuttgart: Poeschel.
[3] ANDERSEN, N. (2016): Blockchain Technology A game-changer in accounting? New York, McGraw-Hill Education.
61
[4] BARABÁSI, A. L., ALBERT, R., JEONG, H. (2000): Scale-free Characteristics of Random Networks: the Topology of the World Wide Web. Physica A: Statistical Mechanics and its Applications, Vol. 281. No. 1–4. pp. 69–77.
[5] BERENTSEN, A. (2019): Aleksander Berentsen Recommends “Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System” by Satoshi Nakamoto. In: Frey B., Schaltegger C. (eds) 21st Century Economics. Springer, Cham
[6] BLUMNÉ B. K. – ZÉMAN Z. (2014): Controlling a vezetés szolgálatában. Történeti fejlődés, perspektívák, Gazdálkodás- és szervezéstudományi folyóirat A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közleményei, Vol. 6 No: 1-2, 440-442 p.
[7] BODNÁR, V. (1999): Doktori értekezés: Controlling avagy intézményesített eredménycentrikusság-A magyarországi üzleti szervezeteknél bevezetett controlling rendszerek összetevőik és rendszer szintű jellemzői. Budapest, Corvinus Egyetem.
[8] BYSTRÖM, H. (2016): Blockchains, Real-Time Accounting and the Future of Credit Risk Modeling. Ledger Journal, Vol. 4. No. 1. pp. 40-47.
[9] COYNE, J. G. – P. L. MCMICKLE (2017): Can Blockchains Serve an Accounting Purpose?.
Journal of Emerging Technologies in Accounting, Vol. 14, No. 2, pp. 101-111.
DROPPA D.- BECSKY-NAGY P. (2019): Szakemberhiány – az IFRS-ekre való áttérés hátráltató tényezője, Controller Info, Vol. 7. No. 1. pp. 15-18.
[10] DROPPA, D. (2017): Immateriális eszközök a hazai és nemzetközi számvitelben. Controller Infor Tanulmánykötet, Évtizedek a számvitelben pp. 53-66.
[11] HORVÁTH, P. (1990): Controllership in Handbook of German Business Management. In:
Handbook of German Business Management. Stuttgart: Poeschel.
[12] KOKINA, J. - MANCHA, R. - PACHAMANOVA, D. (2017): Blockchain: Emergent Industry Adoption and Implications for Accounting. Journal of Emerging Technologies in Accounting, Vol. 14, No. 2, pp. 91-100.
[13] KONDOROSI, F. (2007): IFRS-alapú elszámolási, információs és döntési rendszer. In: Jávor A.- Bács Z. (szerk.): Elszámolási célok, feladatok, módszerek és a számvitel oktatása. Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum-Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Debrecen, pp. 69-74.
[14] Kosba, Ahmed & Miller, Andrew & Shi, Elaine & Wen, Zikai & Papamanthou, Charalampos.
(2016). Hawk: The Blockchain Model of Cryptography and Privacy-Preserving Smart Contracts.
839-858. 10.1109/SP.2016.55.
[15] LAMPORT, L. et al. (1982): The Byzantine Generals Problem. ACM Trans. Program. Lang.
Syst. Vol. 4. No. 3. pp. 382–401.
[16] MING J., XIAOJIAO C., SIAN-JHENG L. (2019): Reducing the Bandwidth of Block Propagation in Bitcoin Network With Erasure Coding, Access IEEE, Vol. 7, No. 1, pp. 175606-175613.
[17] Morkunas, Vida & Paschen, Jeannette & Boon, Edward. (2019). How blockchain technologies impact your business model. Business Horizons. 10.1016/j.bushor.2019.01.009.
[18] NOVÁK M. (2005): Bevezetés a nemzetközi beszámoló készítésbe. SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, pp. 91.
[19] PETERS, G.W. - PANAYI, E. (2016): Understanding Modern Banking Ledgers through Blockchain Technologies: Future of Transaction Processing and Smart Contracts on the Internet of Money. pp.. 1–33 (2015).
62
[20] PILKINGTON, M. (2016): Blockchain Technology: Principles and Applications. In: Olleros, F.X. and Zhegu, M. (eds.) Research Handbook on Digital Transformations. Edward Elgar, Cheltenham, UK.
[21] REID, F. – HARRIGAN, M. (2013): An Analysis of Anonymity in the Bitcoin System. In:
Altshuler Y., Elovici Y., Cremers A., Aharony N., Pentland A. (eds) Security and Privacy in Social Networks. Springer, New York.
[22] RÜCKESHÄUSER, N. (2017): Do We Really Want Blockchain-Based Accounting?
Decentralized Consensus as Enabler of Management Override of Internal Controls, in Leimeister, Proceedings der 13. Internationalen Tagung Wirtschaftsinformatik, St. Gallen, pp. 16-30.
[23] SÜTŐ, D. (2017): A controlling fejlődéstörténete, helye és szerepe. International Journal of Engineering and Management Sciences, Vol. 2 No. 4, pp. 466-477.
[24] SWANSON, T. (2015): Consensus-as-a-Service: a brief report on the emergence of permissioned, distributed ledger systems. New York, McGraw-Hill Education.
[25] TSAI, W.-T. et al. (2016): A System View of Financial Blockchains. In: IEEE Symposium on Service- riented System Engineering (SOSE). Oxford, Vol 5. No.2. pp. 450–457.
[26] ZÉMAN, Z. (2016): A kontrolling fejlődésének főbb irányzatai. Társadalom és Gazdaság, Vol. 2 No. 1, pp. 77-92.
63