Z generáció – az oktatás új kihívásai
2. Elméleti háttér és generációs kutatások – Főszerepben a Z generáció
121
2. Elméleti háttér és generációs kutatások – Főszerepben a Z generáció
2.1. A generációkról röviden
A történelmi tér különbözőségei miatt a különböző generációkba történő besorolás földrészenként, országonként némileg eltér egymástól. Az 1. táblázatban a magyarországi besorolás látható.
1. táblázat: A különböző generációk Magyarországon születési év szerint
Generáció Születési év
Veteránok - 1945
Baby Boomerek 1946 - 1965
X generáció 1966 - 1979
Y generáció 1980 - 1995
Z generáció 1996 - 2009
Alfa generáció 2010 -
Forrás: saját szerkesztés Tari, A.: Z generáció Tercium, 2011 alapján.
2.2. A Z generáció – Facebook generáció, Kapcsolat generáció, Digitális generáció
Jelen pillanatban a Z generáció első hullámát az egyetemek, második hullámát a középiskolák padjaiban találjuk, a harmadik, utolsó hullám pedig most lép az általános iskolák negyedik-ötödik osztályába. Ennek okán kell kiemelt figyelmet kell fordítani rájuk, mivel az oktatási területet tekintve az ő kihívásaikkal szembesül a legtöbb pedagógus, nem beszélve arról, hogy az ő tömegük alkotja hamarosan a következő fiatal-felnőtt, felnőtt generációt.
Az az idő és tér, ami meghatározza a Z generáció tagjainak életét, a 21. század és a globalizáció.
Számukra az információáramlás, a virtuális valóság maga az élet, ők „felhasználók”, ennek minden pozitív és negatív értelmében. Természetesen felesleges minősíteni a tulajdonságokat, hiszen azok egyéni megítélés alá esnek, és a megértés útján sem visz ez előre. Mindenesetre leginkább jellemzi őket a párhuzamosság, a hálózatiság, partneri együttműködés, elvárják az érdekességet, azonnali információt, példamutatást. A Z generáció tagjai jól tűrik az információ- és adatáradatot, sőt alapvető igényük az információkhoz való azonnali hozzáférés, melynek értelmében megkövetelik mindazon szociális (társadalmi, intézményi formális és informális szabályok) és technikai feltételek (internet kapcsolat, sávszélesség, wifi stb.) meglétét, melyek ezt számukra biztosítani hivatottak. Választott, saját értékek mentén szerveződnek közösségbe, vonódnak be tevékenységekbe, keresik a számukra érdekes újdonságokat, élményeket.
Énközpontúak és önmagukhoz hűségesek.
A Z generáció tagjainak érzelmi világát féltő szüleik megengedő, óvó szeretete alapozta meg:
jellemzően nem kockázatvállalók, szívesen vannak otthon szüleik társaságában, jóval később kezdenek önálló életet, mint elődeik. Egyetértenek a szülőkkel abban, hogy a kinti világ nem elég biztonságos, ezért ennek pótlására és ellensúlyozására inkább technikai eszközeik segítségével
122
keresik a szórakozás, kapcsolódás lehetőségeit, keveset mozdulnak el otthonról, kapcsolataik jelentős részét online realizálják. Sok, felszínes online kapcsolatot tartanak fenn, a problémákkal való megküzdési stratégiájuk az azonnali megosztás, életüket, kapcsolataikat kitágult, de laza magánszféra jellemzi. Ez a generáció a legszemélyesebb élményeire is a világhálón keresztül tesz szert, társas viszonyaik (barátságok, intim kapcsolatok) jelentős része is ezen közegben realizálódik. Az elmúlt egy évben kialakult helyzet, a világjárvány pedig végképp ebbe a helyzetbe kényszeríti őket, amelynek egyelőre beláthatatlanok a pszichés következményei.
Mentális aspektusból a Z-ket szélsőséges önbizalom és önértékelés jellemzi. Többségük hiszi, hogy különleges képességei vannak. A sikert a társadalmi átlagból való kitörésben, olyan figyelemfelkeltő újdonság, különlegesség megalkotásában látják, melyet társaik elismeréssel, követéssel jutalmaznak. Ennek negatív lenyomatát képezik a generáció azon tagjai, akik nem érzik saját különlegességüket, ezért érzelmileg lehangoltak, motiválatlanok.
Pedagógiai és életvezetési aspektusból szemlélve számukra egyetlen kiút létezik ebből az állapotból: meg kell találniuk azon erősségeiket, képességeiket, melyekbe kapaszkodva el tudnak rugaszkodni mentális mélypontjukról. Ebben rendkívüli szerepet kap (kaphat) a pedagógia, mint a nevelés és mentorálás sok esetben elsődleges frontvonala, ha a pedagógusok nyitottak a Z generáció alapvető megismerésére és megértésére. A „különlegesnek lenni” kényszer által támasztott kihívásra sok esetben releváns választ ad a „másodlagos” képességek erősítése, tudatosítása (ész, kitartás), más szóval, akik nem érzik kirobbanónak kreativitásukat, örömmel tanulnak tovább, teljesítenek maximumon az egyetemen, ezzel téve egyedivé, különlegessé magukat.
2.3. Generációs értékek – empirikus kutatás
A generációk értékeinek vizsgálatára a Pécsi Tudományegyetemen végeztek kutatást: Pál, Törőcsik, Jakopánecz [𝟐]. A 2 000 fős, KSH adatok alapján felépülő reprezentatív minta 18-74 év közötti személyekből tevődött össze. Az alanyokat 20 különböző értékkel kapcsolatosan kérdezték meg, arra kérve őket 0-6-ig terjedő skálán történő besorolás szerint határozzák meg, mennyire tartják fontosnak az alábbi tulajdonságokat. Válaszaik az átlagos érték alapján sorba lettek rendezve, a zárójelben egy-egy érték rangsorszáma és átlagos értéke látható.
Bizonyos értékjellemzők egyáltalán nem differenciálták a generációkat: biztonságos körülmények között élni (1. Átlag: 5,61), öröm abban, amit teszek (2. Átlag: 5,53), segítségnyújtás más embereknek (7. Átlag: 5,1), a környezet védelme (8. Átlag: 5,05).
Néhány érték esetében azonban jól megfigyelhető, hogy a Z erőteljes eltérést mutat a többi generáció válaszaihoz képest (2. táblázat).
123
2. táblázat: Mintaátlagtól való értékítélet eltérések a Z generációban A sorrend az átlagtól való eltérést mutatja csökkenő sorrendben.
Felértékelés: Leértékelés:
Új, változatos dolgok kipróbálása (16. Átlag: 4,4) Alázat, szerénység, visszafogottság (18.Átlag: 3,93) Kalandok, érdekes élet (19. Átlag: 3,91) Hagyományok tisztelete (8.Átlag: 4,99)
Siker, elismertség (15. Átlag: 4,69) Szabályok követése (13.Átlag: 4,7) Hatalom mások felett (20. Átlag: 2,46)
Új dolgok kitalálása, kreativitás (14. Átlag: 4,69) Képességek megmutatása, hogy nagyra becsüljenek (12. Átlag: 4,7)
Hogy mások tiszteljenek (10. Átlag: 4,86)
Forrás: saját szerkesztés Pál, E., Törőcsik, M., & Jakopánecz, E.: Eltérő életkori lehatárolásokból adódó generációk értékeinek empirikus vizsgálata. Marketing & Menedzsment, 3., 2017 alapján A fenti kutatás eredményei is tükrözik azon megállapítást, mely szerint a Z generáció számára kiemelt fontossággal bír minden újítás, újdonság, előnyben részesítik a változatosságot, a kalandokat. Szeretnének új dolgokat létrehozni, kitalálni, kreativitásukat, képességeiket meg akarják mutatni a világnak, és ezekkel sikert, elismertséget, tiszteletet és hatalmat akarnak szerezni. Ezzel összecsengve kifejezetten kevésre becsülik, elmaradottnak és akadályozó tényezőnek tekintik az alázatos, szerény, visszafogott viselkedést, a hagyományok és szabályok
„vak” tiszteletben tartását.
2.4. A Z generáció és a tanulás
A Z generáció hatékony tanulásához meg kell érteni, hogy tagjai nem csak az idősebbektől, és nem csak az iskolában tanulnak. A fizikai világban a korábbi generációkhoz tartozó tanáraikkal és saját nemzedékükhöz tartozó segítőtársakkal találkoznak, míg digitális platformokon saját nemzedéküktől és/vagy nonperszonális alkalmazások, weboldalak segítségével jutnak információhoz, tanulnak. Lényeges különbség, hogy míg az iskola esetében tanórákkal, tankönyvekkel, vizsgákkal, adatokkal azonosítják a tanulást: „A tudásért meg kell dolgozni!”, addig a kortársaiktól, vagy az internetről történő tanulást beszélgetés, tudásmegosztás közös élményeként élik meg, szabadságnak, ahol korlátok nélkül megnyilvánulhatnak, kapcsolódhatnak és nincs számonkérés, csak gyakorlati haszon.
A Z generáció tagjainak a tanulás során szüksége van az „Én csinálom!” mentális élményre. Ennek elérését szolgáló legalapvetőbb eszköz a hármas asszociáció elvének alkalmazása (a diák látja, hallja, manipulálja az információkat) [3], például azzal, hogy az oktatási folyamatokban korszerű infokommunikációs eszközök jelennek meg, melyeket maguk a diákok használnak fel arra, hogy információkat szerezzenek és osszanak meg egymással.
Nekik már nem elfogadható a „ha a tanár azt mondja, akkor úgy van” felfogás, a dolgok mögé látva maguk akarják eldönteni, hogy „úgy van, vagy nincs úgy”. Elengedhetetlen számukra, hogy tudják, miért fontos, amit tanulnak. Hol fogják ezt majd hasznosítani? Miért lesz jó nekik, ha megtanulják? Azt várják, hogy a tanár mutasson rá a gyakorlati alkalmazhatóságra, legyen az
124
anyag életszerű, személyes példákkal alátámasztott, ezzel felkeltve a diákok érdeklődését [4].
Kevésbé merev oktatási kereteket várnak tehát, ahol a tananyag megértése a lényeg.
A Z generáció tagjai a társas interakciót favorizálják a passzív receptivitással (elfogadás) szemben, kevésbé tolerálják azt, ha kioktatják őket. Mivel szüleiktől megengedő, óvó magatartást szoktak meg, szabályok és felelősség helyett mentorálást várnak el tanáraiktól is. A pedagógusoknak fel kell ismerniük a tényt, hogy a Z generáció érzelmi világát tekintve a szabályokat és a tekintélyelvűséget fel kell váltsa ez a mentoráló attitűd, a diákok büntetés helyett jutalmazással, azonnali, folyamatos, támogató és személyes visszajelzésekkel motiválhatók. Cserébe rugalmassággal, illetve szakmai és emberi értékeink elismerésével válaszolnak. Mindez természetesen komoly erőfeszítést igényel a pedagógusok oldaláról, mely erőfeszítés, kellő belátással és akarattal eközben egyben saját, egyéni fejlődésük záloga is lehet [5].
3. Szakmaspecifikus kutatások és eredményeik – Számvitel tanulás 3.1. Kimeneti kompetenciák – a cél
Míg a korábbi fejezetekben a Z generáció, mint az egyetemekre érkező hallgatók igényeivel foglalkoztunk, ebben a fejezetben egy pillantást vethetünk arra, hogy a melyek azok az általános és szakmai kompetenciák, melyek elengedhetetlenül szükségesek egy egyetemről távozó, végzett hallgató számára.
A WEF (World Economic Forum) 2015-ös davosi konferenciáján 16 alapvető készséget állapított meg, melyre a 21. század munkavállalójának szüksége van [6].
Ezek 3 csoportra osztva a következők:
- Jártasságok (literacy): olvasás, számolás, tudományos-, digitális- pénzügyi és kulturális jártasság;
- Kompetenciák (competencies): Kritikai gondolkodás/ problémamegoldás, kreativitás, kommunikáció és együttműködés;
- Jellemvonások (character qualities): kíváncsiság, kezdeményező képesség, kitartás, alkalmazkodóképesség, kulturális és társadalmi tudatosság.
Egy oktatási keret akkor teljesíti megfelelően a részére kitűzött feladatot, ha az adott bemeneti sajátosságokkal (kompetenciák, tanulási nézetek, képességek, attitűd stb.) rendelkező tanulókat olyan módon integrálja az oktatási környezetbe, hogy figyelembe véve az egyedi és a generációra jellemző sajátosságokat a lehető leghatékonyabb módon vezeti el azokat a meghatározott kimeneti kompetenciákhoz, tehát olyan képzési keretet kell létrehozni, mely biztosítja a szakmai kompetenciák sikeres megszerzésének lehetőségét.
125
2. sz. ábra:
Kompetencia integráció: a számvitel oktatás kerete
Forrás: Lawson, R. A., Blocher, E. J., Brewer, P. C., Gary, C., Sorensen, J. E., Stout, D. E., &
outers, M. J. Focusing Accounting Curricula on Students’ Long-Run Careers: Recommendations for an Integrated Competency-Based Framework for Accounting Education. Issues in Accounting Education, 2014, 2(29), 295–317.
Lawson [7] ajánlása (2. sz. ábra) egy olyan képzési keret, mely három összefüggő összetevő köré épül:
- Alapvető kompetenciák, melyek felkészítenek az egész életen át tartó tanulásra és megalapozzák a következő két csoportot:
- Tágan értelmezett menedzsment kompetenciák, melyek lehetővé teszik a közös és hatékony munkát egy értékteremtő szervezetben.
- Számviteli kompetenciák, az ügyviteli és analitikai folyamatok integrálása, a vállalati stratégia megvalósításának támogatása érdekében.
3.2. A tanulási nézetek felmérése számviteli tanulók körében
A versenyképes kimeneti kompetenciák sikeres eléréséhez már a tanulmányok megkezdése előtti kompetenciákkal, előzetes tudással is érdemes tisztában lenni. Ennek egyik területe a tanulási nézetek kérdésköre.
Annak feltérképezésére, hogy hogyan érzékelik a tanulást a számvitelt tanulók, Anhayawasana, Bowden és Pillay végzett kutatást egy ausztráliai nagyvárosi egyetemen [8]. A 18 kurzusból álló 3 szemeszteres képzés a magyarországi rendszerhez hasonlóan előadások és szemináriumok formájában került megszervezésre, azonos módszertani alapokon, hasonló értékeléssel: 16 felügyelt vizsga és 2 projekt jellegű záróvizsga. Az egyetlen különbség a szemeszterek folytatólagossága volt: a középső szemeszter nyáron zajlott, így időben a három szakasz nem vált szét jelentősen. A vizsgálat során másod és harmadéves hallgatók összesen 1150 kérdőívet töltöttek ki, melyekből végül 207-et használtak fel. A kutatók a fenomenográfia módszerével (Marton Ferenc) dolgoztak, azaz a tanulási nézet kategóriákat is a megkérdezettek alakították egy
126
nyílt végű kérdésre válaszolva: „Mit jelent számodra a tanulás?” A válaszokat két kutató kategorizálta (Kalpha 0,7), a fókusz a tanulási folyamaton és célkitűzésen volt.
A vizsgálat során a következő kategóriák kerültek kialakításra (összehasonlítva Marton Ferenc nem számvitelspecifikus kutatásai során korábban felállított kategóriáival):
1. A tanulás, mint tudásnövelés. Érdekességként megemlítendő, hogy a számvitelt tanulók nem említették a memorizálást a vizsgák kontextusában, melynek lehetséges oka, hogy a követelmény ezen a területen inkább a tudás alkalmazásának képessége.
2. A tanulás, mint képességek szerzése. A képességeket a számvitelt tanulók szélesen értelmezték, azok kiterjedtek általános képességekre is, melynek lehetséges oka a technikai és kommunikációs képességek hangsúlya a szakterületen.
3. A tanulás, mint a tárgy témáinak és anyagainak megértése. A megértés fogalma a számvitelt tanulók számára szűkebbnek bizonyult, értelmezésükben nem módosítja a tárgyról alkotott képet, amely egyébként szükséges lenne a tudás valóságban való alkalmazásához.
4. A tanulás, mint jelenségek megértése.
5. A tanulás, mint személyes, személyiségbeli változás.
A tanulási nézeteket ezek után alsóbb- (mennyiségi: 1-3.nézet) és magasabb rendű (minőségi: 4-5.nézet) csoportba sorolták, és így vizsgálták a tanulók arányát a csoportokban, valamint a nézetek összefüggését a szemeszterek előrehaladtával.
Az eredmények szerint a magasabb rendű nézetek jellemzőbbek voltak a harmadéven, de összességében nagyon alacsony arányt mutattak: az összes kitöltő 21%-a válaszolt így. Ez alapvetően nem meglepő a szakma gyakorlatiasságát, konkrét elvárásait tekintve, mégis alacsonyabb rendű tanulási módszerekre utal, melyek alaptulajdonsága a felszínes tanulás, magolás.
Biggs és Moore 3P modellje [1] alapján végzett kutatások igazolták, hogy a tanulási nézeteket sok tényező alakítja, és azok kritikus hatással vannak mind a tanulási folyamatra, mind annak eredményére. Az alsóbb rendű nézetek gyengébb, a magasabb rendűek jobb eredményt hoznak.