Az áfa-rés alakulása az EU28 tagállamaiban

99

visszaélésszerű magatartáshoz vezethet. A témával foglalkozó szerzők szerint (lásd például Sakurai – Braithwaite [8], illetőleg Maciejovski és szerzőtársai munkáit [9]) a szándékos adóelkerülés vagy adórövidítés motiváló tényezői tekintetében általában a társadalmi normák kedvezőtlen irányú változása, a közösségi és egyéni érdekek alapvető és hangsúlyos ütközése, valamint a társadalom többi tagjának negatív adómorálja, ezen belül is kiemelten az adócsalás helytelen erkölcsi megítélése áll.

Feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) statisztikái szerint a költségvetés tekintetében a legnagyobb kiesést az általános forgalmi adó (áfa) rövidítésre specializálódott bűnelkövetői csoportok okozzák. Évről-évre az összes folyamatban levő eset csupán 10%-a köthető szándékos visszaélésszerű magatartáshoz, ugyanakkor az okozott kárösszeg mintegy 80%-a róható fel ezen bűnelkövetői csoportoknak [10]. Ebből következik, hogy a jogkövetkezménnyel érintett vizsgálatok meghatározó aránya nem szándékos adórövidítésre vezethető vissza, hanem többnyire vétlen adózói hibák állnak a háttérben.

Ugyanakkor számos adózó erősen alulmotivált a helyes adózói magatartás megtalálásában (és megtartásában), tekintettel arra, hogy rossz vagy legalábbis nem pontos információk állnak rendelkezésére az általa befizetett adó felhasználásának módjáról és nem utolsó sorban annak céljáról. Az adózó gyakorta egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy általa a központi költségvetésbe befizetett adó valójában milyen célra és milyen módon kerül elköltésre, vagy ha ez tisztázott is, akkor kérdés, hogy annak hasznosulását igazoltnak érzi-e az adófizető. Egyszerű gondolatkísérlettel hamar belátható, hogy az adózó számára előbb vagy utóbb megkérdőjeleződik az adózás és adóztatás szükségessége, valamint a rendszer működésének létjogosultsága abban az esetben, ha tulajdonképpen általa egy rosszul észlelt igazságosságra és erős alulinformáltságra alapozódik az egész nemzetgazdaság adórendszerének működése és benne a hatósági résztvevők szerepköre.

2. Az áfa-rés alakulása az EU28 tagállamaiban

Az áfa-rés az elvben beszedhető és ténylegesen beszedett általános forgalmi adó százalékos arányát fejezi ki adott nemzetgazdaság vonatkozásában. Az áfa hiányt nem csak az adókijátszás vagy valamely visszaélésszerű magatartás okozhatja kizárólagosan, de mindenképpen annak egyfajta jelző mutatójaként lehet számításba venni. A statisztikai adatok alapján kalkulált mutató alakulását számos tényező befolyásolhatja, ezek közül kiemelkedően negatív hatással bír az adott gazdaságbeli áfa-kulcsok száma (általános, kedvezményes és szuperkedvezményes kulcsok), a közösségen belüli kereskedelem, valamint a szürke- és feketegazdaság aránya [11]. Áttételesen ugyan, de az áfa-rés alakulása egyfajta jelzést is adhat az adóhatóságok teljesítményéről, hiszen a nem megfelelő hatékonyságú adóbeszedési metódus is megjelenhet, mint befolyásoló tényező e kérdéskör tisztázása során. Ugyanakkor nem szabad önmagában értelmezni és elszigetelt módon vizsgálni annak alakulását, tekintettel arra, hogy a nemzetgazdaság egyedi jellemzői, fejlődésének alakulása, esetleges gazdasági krízisek és számos más tényező is hatást gyakorolhat a forgalmi adó rés alakulására.

Az Európai Unió tagállamai a 2018-as évben – több év folyamatos és lassú csökkenése után - hozzávetőlegesen még mindig 140 Mrd euró hozzáadottérték-adó (HÉA) bevételtől estek el, ugyanakkor feltétlenül meg kell jegyezni, hogy tagállami szinten még mindig számottevő különbségek tapasztalhatók az elmaradó áfa-bevételek alakulása tekintetében (lásd 1. számú diagram).

100

1. számú diagram:

Áfa-rés (%) alakulása az EU 28 tagállamokban (2000 és 2018)

Forrás: Directorate General Taxation and Customs Union adatai alapján saját szerkesztés

A legnagyobb áfa-rést produkáló országok 2018-ban Románia (33,8%), Görögország (30,1%) és Litvánia (25,9%) voltak, emellett a legalacsonyabb a mutatószám alakulása Svédországban (0,7%), Horvátországban (3,5%) és Finnországban (3,6%). Abszolút értékben a legnagyobb áfa kiesést Olaszországban (35,5 Mrd euró), az Egyesült Királyságban (23,5 Mrd euró) és Németországban (22 Mrd euró) lehet kimutatni [12].

Magyarország helyzete rendkívül sokat javult abban a tekintetben, hogy 2013 óta, főként az online pénztárgép-kötelezettség bevezetésével, a számlaadat szolgáltatás kiterjesztésével, a közúti árufuvarozás hatékonyabb ellenőrzésével (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer - EKÁER) a jogalkotó a gazdaság kifehérítésére tett törekvéseit jelentősen növelte (lásd 2. számú diagram).

101

2. számú diagram:

A potenciálisan beszedhető és ténylegesen beszedett áfa (áfa-rés alakulása (MFt) és annak százalékos változása Magyarországon (2012-2019)

Forrás: Directorate General Taxation and Customs Union adatai alapján saját szerkesztés A pandémia okozta gazdasági visszaesés EU-szerte, így Magyarország tekintetében is nagy valószínűséggel visszafordítja ezt a javuló tendenciát, azonban az Európai Unió és tagállamai elkötelezettsége továbbra is fennáll a HÉA elmaradások visszaszorítására a tagállami együttműködés fokozásával és a hatósági eljárások egyszerűsítésével, így valószínűsíthetően ez a megtorpanás csak átmeneti lehet [12].

Az elvégzett korrelációelemzés alapján kapott eredmények szerint kijelenthető, hogy adott nemzetgazdaságban az áfa-rés alakulásának és az adózói közönség életszínvonalának, valamint oktatásban való részvételének (az iskolában eltöltött évek számának) alakulása között van kimutatható negatív irányú kapcsolat (korr = -0,45; p = 0,05 szignifikanciaszint mellett). A kapott eredményeket tehát úgy kell értelmezni, hogy az adott nemzetgazdaságban minél magasabb az életszínvonal és az iskolázottság, annál alacsonyabb az áfa-rés mértéke (lásd 2. számú ábrát), azaz a magasabb jövedelmi szinten élő és jól iskolázott adózók kevésbé hajlamosak a forgalmi adó eltitkolására.

2. számú ábra:

Kapcsolat az egyes tényezők és az áfa-rés alakulása között (2018)

Forrás: Directorate General Taxation and Customs Union adatai alapján saját számítás

102

Ugyanakkor nem sikerült kapcsolatot azonosítani országonként (p0,05 szignifikanciaszint mellett) a legmagasabb és a legalacsonyabb áfa-rés és az általános áfa kulcs, a legnagyobb áfa-rés különbség és az áfa kulcs vonatkozásában. Azaz az ökonometriai vizsgálat eredményei azt sugallják, hogy az országonkénti áfa kulcs mértéke és az áfa-rés alakulása között nem mutatható ki összefüggés, ami azt jelenti, hogy az EU28 tagállami mintán végzett elemzés szerint a nagymértékű általános forgalmi adó kulcs adott nemzetgazdaság tekintetében nem ösztönöz visszaélésszerű adózói magatartás folytatására.

3. Az adózási ismeretek és oktatás szerepe az adómorál javításában