63
A könyvvizsgálat jövője – a jövő könyvvizsgálata
Prof. Dr. Lukács János – Budapesti Corvinus Egyetem, Pénzügyi, Számviteli és Gazdasági Jogi Intézet egyetemi tanár, intézetvezető
janos.lukacs@uni-corvinus.hu
Absztrakt
A könyvvizsgálat gyakorlata az 1990-es évek eleje óta (1991-ben jelent meg az első nemzetközi könyvvizsgálati standard) alapvetően nem változott. A klasszikus, egyetlen dologra, a végtermékre – a pénzügyi kimutatásokra, az éves beszámolókra – koncentráló könyvvizsgálatot napjainkban egyre inkább felváltja a modern, holisztikus szemléletű, az üzleti folyamatokat egészükben megragadó, kockázatorientált, a belső kontrollrendszereket figyelemmel kísérő, továbbfejlesztését támogató audit, amely kiegészül az irányítás, a kockázatok és a megfelelés, valamint az üzleti elemzések területén nyújtott szolgáltatásokkal, hozzájárulva ezzel a megbízók jövőbeni sikerének alakításához.
A világjárvány a könyvvizsgálókat is arra kényszerítette, hogy új, hatékonyabb és előremutatóbb technológiákat, munkamódszereket, eljárásokat, technikákat alkalmazzanak, amelyek felválthatják a hagyományos helyszíni vizsgálatokat, átalakítsák könyvvizsgálati stratégiájukat, gondolkodásmódjukat.
Kulcsszavak:
könyvvizsgálat, standardok, elvárási rés, kockázatok, digitalizáció
1. A múlt könyvvizsgálatának korlátai
A könyvvizsgálat kulcsfontosságú ellenőrzési és biztonsági funkciót tölt be minden ország gazdaságában, mivel növeli a piaci szereplők bizalmát a gazdálkodó szervezetek által közzétett pénzügyi kimutatások információtartalma iránt. Egy független könyvvizsgálói jelentés ugyanis alapjaiban befolyásolhatja a befektetők és a tulajdonosok, az üzleti partnerek és a hitelezők, vagyis az érdekeltek, a stakeholderek döntéseit. A tiszta könyvvizsgálói vélemény megerősítheti a piac szereplőit abban, hogy az adott gazdálkodó szervezet számviteli beszámolója a hatályos jogszabályok vagy nemzetközi irányelvek előírásainak megfelelően készült el, megbízható és valós képet nyújt az adott társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A könyvvizsgálat során elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot kell szerezni a megbízó múltját (jellemzően az elmúlt üzleti évet) tükröző pénzügyi kimutatások állításainak helyességéről, ami egy magas fokú, kellő és pozitív bizonyosság elérését jelenti, elfogadhatóan alacsony szintre csökkentve ezzel azon könyvvizsgálati kockázat bekövetkezésének valószínűségét, hogy a könyvvizsgáló nem megfelelő véleményt ad ki, és a beszámolóban maradtak lényeges hibás állítások. A könyvvizsgáló tehát mint egy fényképész, szembesíti önmagával a céget, hogy meglássa a tükörben az igazi arcát: erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, veszélyeit, kockázatait.
Teszi ezt már éppen három évtizede ugyanazon nemzetközi könyvvizsgálati standardok (International Standards on Auditinng-ISA) alapján a világ összes országában. [1]
64
Az érdekeltek és a közvélemény azonban nemcsak a beszámoló jóságáról akar megbízható, a könyvvizsgáló által hitelesített véleményt hallani, hanem azt is szeretné, ha a könyvvizsgáló nyilatkozna megbízójuk gazdálkodásának minőségéről és jövőbeni kilátásairól is. Nemcsak a visszapillantóból látható tükörképre kíváncsiak, hanem a szélvédőn keresztüli kilátásra is, merre tart a vállalkozás, jó-e az az irány, milyen kockázatai és lehetőségei vannak. Ne csak diagnoszta legyen a könyvvizsgáló, hanem olyan dolgokra is hívja fel a figyelmet, amiről a cégnek még nincs tudomása: azonosítsa, mérje fel a jövőben várható kockázatokat, és ítélje meg, hogy a vezetés mennyire ellenőrzi ezeket a kockázatokat, előzi meg a csődöt. Egy, a jövővel, a hosszú távú életképesség elemzéssel, jelentős jövőbeni üzleti és pénzügyi kockázatok azonosításával, működésbeli problémák feltárásával is foglalkozó audit a megbízók számára is előremutatóbb és értékesebb lenne. Ugyanakkor a könyvvizsgáló nem minősítheti megbízója gazdálkodásának egészét, nem tudja garantálni a teljes átláthatóságot, az abszolút bizonyosságot és hibamentességet, még kevésbé a vizsgált társaság jövőbeni fejlődését, sikerét, kockázatait, tevékenysége folytatását, mert erre korlátozottak a lehetőségei. [2]
2. A jövőbeni kockázatok azonosítása
Az eredendő és az ellenőrzési kockázatok, valamint a kritikus könyvvizsgálati területek meghatározása és feltárása érdekében a könyvvizsgálónak a lehető legalaposabban meg kell ismernie ügyfelét és annak piaci környezetét (ISA 315). A könyvvizsgálónak továbbá tisztában kell lennie a csőd leggyakoribb belső és külső okaival is, hogy mérlegelni tudja ezek előfordulását megbízójánál: vezetés alkalmatlansága, felkészületlensége, hajlama csalás elkövetésére (belső tényezők); túlzottan gyors növekedés, megrendelések elmaradása, lemondása, átütemezése, elhalasztása, eladósodás (külső, piaci tényezők).
Áttanulmányozva az elmúlt húsz év – lentiekben kiemelt – legnagyobb botrányokkal járó csődjeit, arra a következtetésre juthatunk, hogy a bedőlések, a fizetésképtelenné válás a legtöbb esetben – ha a könyvvizsgálók időben és kellő szigorral felhívták volna a veszélyekre a menedzsment, a tulajdonosok és a hatóságok figyelmet – elkerülhetők lettek volna. Főleg akkor, ha a könyvvizsgálói észrevételek hatására létrehoztak volna megfelelő pénzügyi menedzsmentet, kiépítettek volna belső kontrollokat és készültek volna pénzügyi előrejelzések, reális üzleti tervek.
Megfelelő kockázatkezeléssel, a partnerek folyamatos minősítésével és könyvvizsgálói éberséggel a legtöbb csőd megakadályozható lett volna, vagy legalábbis kevesebb veszteséggel járt volna. [3]
- Enron Corporation (2001): éveken át folytattak rendszeres és intézményesített számviteli csalást.
- WorldCom (2002): nem létező beruházásokat és bevételeket számoltak el.
- Lehmann Brothers (2008): másodlagos jelzáloghitelek, kockázatos pénzügyi termékek.
- Washington Mutual (2008): a 310 milliárd dolláros mérlegfőösszegű céget a JP Morgan mindössze 1,9 milliárd dollárért vette meg.
- General Motors (2009): a 170 milliárd dollár adósságot felhalmozó céget a végleges csődtől egy 67 milliárd dolláros amerikai és kanadai állami támogatás és reorganizáció mentett meg.
- Wirecard AG (2020): a német cégóriás részvényárfolyama másfél hét alatt 100-ról 2 euróra esett vissza, amikor kiderült egy számlahamisítás, és nem tudnak elszámolni 1,9 milliárd euróval.
- Agrokor (2017): a horvát cég éveken át pénzügyi nehézségekkel küszködött, míg végül adósságállománya (3 milliárd euró) meghaladta a vállalat értékét.
- Carillion (2018): a cég 1,5 milliárd fontos adósságáért a brit kormány nem vállalt garanciát.
65
- Commerzialbank Mattersburg (2020): a viszonylag kicsi osztrák pénzintézet összesen 811 millió adósságot halmozott fel.
- Deutsche Bank (1999-2017): nyolc év alatt összesen 1,3 ezer milliárd dollár pénzmosási esetet „felejtett el” bejelenteni a hatóságoknak.
- Postabank (1989-1997): a hanyagul vezetett könyvelések és törvényszegések 150 milliárd Ft veszteséghez és a bank felszámolásához vezettek.
- K&H Equities (1998-2002): az éveken át tartó okirathamisítás és csalássorozat (hozamgaranciás ügyletek) 4.4 milliárd forint veszteséget okoztak a bankcsoportnak.
- Buda-Cash, Quaestor, Hungaria Értékpapír (1990/95-2015): fiktív, engedély nélküli kötvénykibocsátások, a nyilvántartási rendszer manipulálása 250 milliárd Ft kárt okozott.
Ezekkel a vállalati összeomlásokkal mind a felügyeleti szervek, mind pedig a könyvvizsgálók teljesítménye iránti bizalom jelentősen lecsökkent, ezért elkerülhetetlen szakmai kompetenciájuk megváltoztatása.
A könyvvizsgáló minden egyes esetben maga határozza meg az ellenőrzés típusát és terjedelmét.
Minden szakmai megítélésének kérdése. Az ellenőrzés célja a pénzügyi kimutatásokban szereplő információk helyességének, megbízhatóságának megerősítése és hitelességének növelése.
Egy korszerű, kockázat-orientált könyvvizsgálatnak azonban a jövőben foglalkoznia kell a megbízó üzleti modelljével, alapvető üzleti folyamataival a beszerzéstől, a készletezésen, a termelésen át a tőkepiaci műveletekig. A fő hangsúly továbbra is a beszámolót alátámasztó számviteli nyilvántartásokon, az informatikai és belső kontrollrendszereken, valamint az előrejelző és kockázatkezelési rendszereken van. A könyvvizsgálóknak egyre gyakrabban kell tanácsadóként fellépniük, hogy az ügyfeleiket konstruktív módon érzékenyítsék számviteli, adózási és piai kockázatokra.
A jövő modern könyvvizsgálóját az alábbiak jellemzik: nyitott szemmel, nagy tapasztalatokkal és gyakorlottal, a legújabb információs technológiákat (nagy mennyiségű adatok valós idejű feldolgozása, adatelemzés, adatbányászat), technikákat, módszereket és eljárásokat alkalmazva gyorsan és hatékonyan azonosítani tudja a hibás és téves állításokat, megállapításait érthetően kommunikálni tudja az érdekeltek felé. [4]
3. A jövő könyvvizsgálójával szembeni követelmények
A jövő könyvvizsgálójának rendelkeznie kell informatikai ismeretekkel, jó kommunikációkészséggel, kritikus gondolkodással, naprakészséggel, konstruktívitással, partnerséggel, csapatszellemmel és lendülettel. Képes megfogalmazni, fenntartani és kommunikálni a könyvvizsgálat társadalmi és gazdasági célját, értékteremtő képességét.
Azonosulni tud a szakmával és egész életen át tartó tanulás szükségességével. Kellően motivált, nem kiégett, él a szakmai szkepticizmussal. Együttműködő, felszabadult, kíváncsi, elkötelezett és kritikus. Elfogadja a megoldás-központú, cselekvésorientált tervezési megközelítést, és az ellenőrzés középpontjába az embereket állítja. Nemcsak kipipál kérdőíveket, hanem innovatív, ítéletalapos és reflektív.
Véget ért tehát a számtalan bizonylat egyszerű átnézése és a számoszlopok ellenőrzése, mert így már nem lehet elégséges terjedelemben és megfelelő minőségben értékelni egy beszámolót. A többletköltségeket bőven kompenzálja a keletkező hozzáadott érték, a könyvvizsgálói szakma presztízsének és reputációjának növekedése.
A változás fontos mozgatórugója a digitalizálás, a mesterséges intelligencia és az új audit technológiák kifejlesztése, amellyel a könyvvizsgálat folyamatának hatékonyságát nagymértékben lehet növelni:
66
- radikálisan átalakítja az audit jellegét, lebonyolítását (külső anyagok), - növeli a hatékonyságot (valós idejű, minták helyett teljes sokaság), - megváltoztatja a működési folyamatot és a nyújtott szolgáltatást.
A jövőben egyre nehezebben lehet majd a könyvvizsgálatot kognitív számítások nélkül végrehajtani, az egyre növekvő mennyiségű adatot észszerűen értékelni. Ezek persze drága megoldások, és jelentős beruházásokkal járnak technológiában, technikában, személyzetben és a szakképzettségben, amelyet a kisebb könyvvizsgáló cégek és az egyéni vállalkozásban könyvvizsgálók nehezen tudják megfinanszírozni.
A könyvvizsgálói piacon csak azok tudják majd megerősíteni a jövőben pozícióikat, akik a leginkább ki tudják elégíteni az ügyfeleik megváltozott, megnövekedett igényeit: hatékony, integrált tanácsadás „egyetlen forrásból” a jog, az adózás és a gazdaság területén. A kulcsszavak a vállalati kockázatkezelés, a megfelelés, valamint az IT-biztonság és az adatvédelem.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a jövőben elég lesz egy jó auditszoftverrel és számítógéppel könyvvizsgálni. Mindig szükség lesz a perspektivikus gondolkodásra, üzleti érzékre, éles emberi megítélésre és tapasztalatra. Jelenleg még nincs olyan szakma, ahol a számítógép egyszerűen „megtesz” valamit, és az eredményeit mindenki vakon elfogadná. A repülőgépeket sem csak robotpilóták vezetik. [4]
Új könyvvizsgálati feladatok
- Operatív kockázatok ellenőrzése: csalási, szervezési, menedzsment folyamatok, informatikai rendszerek, szabályozási nyomás, működési veszélyek, üzleti etika, kultúra.
- Potenciális problémák előrejelzése, meglepetések kiküszöbölése.
- Hatékonyabb kommunikáció folytatása.
- Nem pénzügyi információk ellenőrzése.
- Alternatív befektetések várható hozamainak mérése, ösztönzőrendszer ellenőrzése.
A legnagyobb könyvvizsgáló cégek éves árbevétele és létszáma Forrás: saját szerkesztés
67
A jövő könyvvizsgálói eljárásainak jellemzői:
- nagyobb mintavétel,
- kifinomultabb technológiák használata az adatgyűjtésnél, - mélyebb elemző eljárások,
- egyértelmű állásfoglalások kritikus kérdésekben, - kockázatkezelési gyakorlat értékelése,
- előre mutató kockázatfeltárás,
- átláthatóság biztosítása a várható vélemény kialakításában,
- nagyobb segítségnyújtás az üzleti döntések meghozatalában, jogszabályok értelmezésében, - időben és jó szándékkal osszák meg az információkat. [6]
A magyar könyvvizsgálói piac változásainak mozgatórugói – a bróker-botrányok utáni jogszabályi szigorítások, a szakma elöregedése és az új könyvvizsgálók stagnáló száma, a digitalizálás és a piac igényei – egyre inkább a koncentráció és a szakosodás irányába terelik a szakma művelőit. A piaci lehetőségekből azonban csak azok a könyvvizsgáló és tanácsadó cégek profitálnak, amelyek fenntartható szakmai és személyes képességekkel és készségekkel rendelkeznek.
A könyvvizsgálói piacot világszerte a big4 uralja több mint 50 százalékban, amelyek mindegyike kétszámjegyű milliárdos árbevétellel rendelkezik, és többszázezer embert foglalkoztat.
4. További, a jövő könyvvizsgálatával kapcsolatosan megfontolandó kérdések
Kinek kellene megbíznia és finanszíroznia a jövőben a könyvvizsgálatot? Nem kellene-e a könyvvizsgáló kinevezésével és díjazásával egy független testületnek, szervezetnek foglalkoznia, amellyel a könyvvizsgáló az érdekeltek igényeinek minőségi kielégítésére összpontosíthatna, és kevésbé koncentrálna a könyvvizsgáló céghez fűződő viszonyának kereskedelmi vonatkozásaira?
Lehet-e egyedül, egyéni vállalkozóként könyvvizsgálni, miközben a könyvvizsgálat a standardok szerint is egy csapatmunkának számít?
Hány cégnek lehet valaki választott könyvvizsgálója, főleg akkor, ha a jövő könyvvizsgálata egyre inkább folyamatos jelenlétet követel meg?
Hány éves korig lehet/legyen valaki aláíró könyvvizsgáló?
Milyen legyen a jövőben egy „jó” minőségellenőrzés? Lehet-e a múltban elkészült dokumentáció áttekintése megfelelő indikátor és garancia a jól végzett auditnak, miközben a valós idejű áttekintések nagyobb betekintést nyújthatnának? [7]
Felhasznált irodalom
[1] Handbook of international quality control, auditing, review, other assurance, and related servicespronouncements; International Auditing and Assurance Standards Board, New York 2018., pp 1-434; ISBN: 978-1-60815-389-3
[2] Füredi-Fülöp Judit: A könyvvizsgálati elvárási rés létezésének vizsgálata, SZAKma 2014.
október
[3] Lukács János: Ellenőrzési esettanulmányok, MKVKOK 2020
[4] Erik Asgeirsson: The future of auditing is coming faster than you think, Accounting today, December 07, 2020
[5] Five views on the future of audit. ICAEW Insights19 Sep 2020
[6] Eberle Reto: Die Zukunft der Wirtschaftsprüfung: droht eine Wirtschaftsprüfung der unterschiedlichen Geschwindigkeiten? The Zurich Open Repository and Archive, 2017
[7] Lukács János: Könyvvizsgálat rendszere, MKVKOK 2017
68