Gőzbenfőtt gyümölcs.
Egyik legfontosabb kelléke a gyümölcsnek, hogy a hozzávaló üveg nagyon tiszta legyen. Ha az üvegek tiszták: rakjuk az üve-gekbe a gyümölcsöt. A gyümölcs bekötésére legjobb a pergament- papiros.
181
Szalicil használata.
A gyümölcs eltartásához szalicilsavat is szoktak használni;
de a kényes gyümölcshöz nem ajánlatos, mert a szalicillal vegyí- tett gyümölcs veszít a jó ízéből. A szalicilt használatra így készít-sük el: öt gram szalici.kristályt föloldunk egy liter vízben s ha kihűlt, egy üveg befőtthöz egy evőkanálnyi szalicilvizet töltünk.
A befőtteknek jókarban lévő eltartásához kissé hűvös, nagyon száraz és sötét hely szükséges, nehogy a befőttek megpenészed- jenek, fölforrjanak s a színüket elveszítsék. A befőtteket gyak-ran kell nézegetni: nem romlanak-e. Ha a legkisebb romlást láinók az üvegben, azonnal vegyük ki a többi közül, rakjuk félre s ha néhány üveg összegyűl: nagyon jól értékesíthetjük az alább leírt módon.
Az elromlott befőttek értékesítése.
Akinek isok a befőttje, gyakran nézze meg az üvegeket; mert bárminő gondosain készítjük is, mindig akad közötte néhány rom-lani készülő. Ezeket három-négy üvegenkint összegyűjtve, ne várjunk vele addig, míg megpuhulnak s penészízűek lesznek.
Akár magvas, akár mag nékül való is a gyümölcs: egy tiszta, nagyobb lábasba összeöntjük s félóráig jól forraljuk. Öntsük ezután szitára s a gyümölcs húsát törjük át a levébe. Főzzük a híg anyagot újra egy darabig s ha talán nem lenne elég édes, vessünk bele egy darab cukrot. Forralás közben kavarjuk, mert könnyen leég. Ha eléggé megsűrűsödött, öntsük üvegekbe, kös-sük be jó szorosan s vízben, ruha között pároljuk, mint a befőttet szokás. Ezt az ízt bárminő finom süteményhez használhatjuk.
Kellemes, vegyes gyümölcsíze van.
Cseresznye-befőtt.
Szép, nagy és keményszemű cseresznyét kiválogatunk, hogy törődött vagy romlott ne legyen a szemek között. Szép, tiszta^ egyforma nagyságú üvegekbe rakjuk a megmosott cse-resznyét, hogy jól tele legyen. Közben kétszer is megrázzuk, mert ha a levet rátöltjük és fölforraljuk, félig üres m arad az üveg, ez pedig káros és nem is szép. Ha az üvegeket mind teleraktuk, for-raljunk hozzá a következő módon készült cukros vizet. Minden nyolc üveg cseresznyéhez öntsünk tiszta lábasba négy, nem éppen teleöntött üveg vizet és egy kiló cukrot. A cukros vizet forraljuk föl s forrón öntsük a cseresznyére. Ne tartsunk attól, hogy az üveg elpattan, mert ha tele van: a forró víztől sem pattan el. A még forró üvegeket gyorsan kössük be pergamentpapirossaí.
Vékony zsineggel nagyon szorosan kössük le a papirost, mert csak a levegőtől mentes gyümölcs áll el sokáig. Ha ezzel is meg-vagyunk, egy nagy fazékba rakott néhány réteg ruhára tegyük az üvegeket lehetőleg úgy, hogy az üvegek közé is jusson a
ruha-182
bői, nehogy főzés közben összekoccanjanak s eltörjenek. Fölül is takarjuk be vastag ruhával és öntsük a fazekat — nem éppen tele — hideg vízzel. De arra nagyon ügyeljünk, nehogy a víz igen ellepje az üvegeket. Egy tenyérnyire kell, hogy kim aradja-nak, mert forrás közben a víz megdagad és sokszor megesik, hogy beszivárog a víz a befőttbe, amely biztosan megromlik. Ha a víz csak egyet forr is a fazékban, azonnal vegyük el a tüztől, m ert ha soká főzzük: megpuhul és megráncosodik a gyümölcs.
Végre vegyük el a tűztől a fazekat, tegyük betakarva félre s addig ne szedjük ki belőle az üvegeket, míg a víz teljesen ki nem hült.
Ananászeper-befőtt.
A legszebb első termésű nagyszemű epret gondosan fejtsük le a zöld száráról. Minden egyes szemet kezünkkel le kell vízben öblíteni, m ert az ilyen, földhöz közel termő gyümölcs homokos s mosatlanul a fog alatt recsegős lenne. Az üvegbe szemenkint kell az ananászepret rakni. Ha valamennyi üveget megraktuk eperrel, öntsünk reá olyan forró cukorszirupot, amely nyúlós és sűrű. Ezzel a sűrű sziruppal nem kell teleönteni az üvegeket, mert akárhogy megtöltjük és rázzuk is a gyümölcsöt az üvegben, leveses volta miatt félig sem lesz az üvegben a főzés után. Az eperbefőttbe kevés szalicilsavat kell tenni és ha bekötöttük, ruha közé rakva, főzzük ki vízben nagyon rövid ideig, hogy «szét ne omoljon. Éppen úgy bánjunk a főzésével, mint más lágy gyü-mölccsel.
Málna-befőtt.
Szép nagyszemű kerti m álnát rakjunk üvegbe s épp úgy bánjunk el vele, m int a föntírt eperrel.
Zöld köszméte.
A köszmétét akkor kell gőzbe főzni, amikor még nem érett, hanem teljesen kifejlődött, szép nagyszemű és zöld. Csutkájától megtisztítva, megmossuk s aztán jól megrázogatva az üvegeket, tele rakjuk. Az üvegeket forró cukrosvízzel töltsük meg. Mivel a köszméte savanyú gyümölcs, hat üveghez vegyünk egy kiló cuk-rot. Úgy kell gőzben főzni, mint a többi befőttet.
Kajszinbarack.
Félig érett, még kemény, szépen meghámozott kajszin- barackból vegyük ki a magot, rakjuk szitára szép sorjába. Az-után tűzlapátra tegyünk parazsat, erre egy kis kénvirágot s tegyük ezt a szita a*á, amelyet jól betakarunk, hogy a kén átjár-hassa a gyümölcsöt, azután rakjuk ki tiszta vízbe, abban meg-mosva, rakjuk ki tiszta ruhára, hogy a víz leszáradjon. Rakjuk szép rendben az üvegekbe, öntsünk reá nyolc üveghez egy kiló
183
cukorból készült forró cukros levet. Ha bekötöttük, főzzük ki gőzben, úgy, m int a többi befőttet. A barack szép színét- így megőrizzük.
Körte-befőtt.
A nyári körték közül legjobb befőttnek az úgynevezett cit-rom- és muskotálykörte. A gondosan meghámozott körtét egész-ben vagy ha a gyümölcs nagyobb, kettőbe vagdalva füstöljük kénnel a leírt módon. Ha ketté vágjuk, a torzsát ki kell venni. A megfüstöit körtét leöblítjük, aztán üvegekbe rakjuk. Minden üvegre fél citrom levét facsarhatunk, ami után rögtön a rendes, édes, forró cukorlevet öntsük rá. Jól bekötve, főzzük valamivel tovább, mint a többi befőttet szokás. A körtét ily módon nagyon szép fehéren el lehet tartani.
Rendes érett vörös szilva.
Szép, kemény, egyenlő nagyságú vörös szilvát tálba rakunk, kissé cukros vízzel leforrázzuk, befedjük s ha a szilva meghűlt:
tiszta üvegekbe rakjuk. A szilvát leforrázott cukros vízbe legyük, nyolc üvegre való vízbe egy kiló cukrot, forraljuk föl újra a cukros vizet s azon forrón öntsük a szilvára. Kössük be az üve-geket s a szokott módon főzzük ki gőzben.
Berzencei szilva hámozva.
A meglehetősen érett, de még nem puha berzencei szilvát meghámozzuk, kénnel megfüstöljük s jó szorosan üvegekbe rakjuk, amelyben többször meg kell rázni. A forró cukros lével együtt kevés szancilsavas vizet is önthetünk reája. Kössük be a?
üvegeket s a szokott módon főzzük ki gőzben.
Erdei vadszeder.
Minél szebb, nagyszemű szedret mossunk jól meg, rakjuk tele vele az üvegeket s öntsünk reája forró, édes cukorlevet. Kös-sük be az üvegeket s a szokott módon főzzük ki gőzben.
Szőlő-befőtt.
Nagyszemű, keményhéjú, fehér vagy piros iszőlőt mossunk meg fürtönkint s egy ollóval szemenkint a kis csutkájával együtt vagdaljuk le, ügyelve, hogy a szemek ki ne fakadjanak. így rak juk üvegekbe, időnkint jól megrázva, hogy lehetőleg tele legyen az üveg. Töltünk reá forró cukros vizet, nyolc üveghez egy kiló cukrot véve.
1*84
Fái eper.
A fán termő savanyú epret nem m indenütt lehet kapni, pedig igen jó, különösen betegek számára leves, savanykás és húsos volta miatt. Egy tálba szedjük az epret, jóval többet, mint amennyi a hat üvegbe kell. Kissé meg is kell mosni. Azután tűzre teszünk hat üveghez egy kiló cukrot kevés vízzel. Ha a cukorlé forr, öntsük az eperre, fedjük be és hagyjuk ott, míg kihűl. Az üvegekbe csak akkor rakjuk az epret, ha m ár nem meleg. Mivel a gyümölcs összeesik, az üvegeket jól tele lehet rakni. A meg-szaporodott levet pedig főzzük egészen addig, míg csak annyi lesz belőle, hogy az üvegben lévő epret ellepi. így jó édes lesz a gyü-mölcs és nem isok gonddal készül. Kössük be az üvegeket s a rendes módon főzzük ki gőzben.
Meggy-befőtt.
A jól megérett, szép meggyet megmossuk, a szárának felét ollóval levágjuk s üvegbe rakva, sűrű cukorsziruppal lefor-rázzuk.
Ribizli cukorporral.
Egy nagyobb uborkásüvegbe tegyünk egy rend cukorport, arra kétujjnyi tiszta ribizlit s így soronkint rakjuk tele az üveget ribizlivel és cukorporral. A tele üveget hagyjuk egy óráig kötet-lenül, azután kössük be a száját jó szorosan hólyaggal s tegyük hideg vízbe, ruha közé forralni. Jó tűz mellett félórán át forral-juk, akkor vegyük el a tűzről, hagyjuk kihűlni. Ha m ár hideg, tegyük félre a kamrába téli használatra. Használatkor le kell a gyümölcs levét szűrni. Mártás készítésére, sütemény töltésére használhatjuk a gyümölcsöt, amelyet úgy kezelünk, m intha nyers lenne.
Apró aranyalma.
Az aranyalm át a szárától és a végénél megtisztítjuk. Meg- mosása után tálba tesszük is gyöngén cukros vízzel leforrázva, fedjük be. Ha kihűlt, szedjük ki a vízből s rakjuk üvegble.
Amennyiben ez a befőtt is savanyú, hat üvegre kell egy kiló cukor. Kössük be az üvegeket s a szokott módon főzzük ki gőzben.
Őszi barack.
Érett, de kemény őszi barackot meghámozva kétfelé vágunk s a magját kiszedjük. A duránci barackot, míg meghámozzuk, egyenkint lökjük a vízbe. Ha megvan a szükséges gyümölcs, ve-gyük ki a vízből s ruha között (szárítsuk meg. Ezután füstöljük
185
meg kénvirággal, majd mossuk meg hideg vízben, rakjuk üve-gekbe s öntsünk reá forró szirupot. Kössük be az üvegeket & la szokott módon főzzük ki gőzben.
i Birsalma-befőtt.
Jól megérett birsalm át a héjától megtisztítunk, azután több cikkre fölvagdaljuk. Tetszésünk szerint kisebb vagy nagyobb da-rabokra vagdalhatjuk. A tűzhelyen tartsunk készenlétben egy lá-basban forró vizet, hogy a meghámozott birsalmát azonnal a forró
vízbe dobhassuk s addig főzzük, míg kisisé megpuhul; de se meg ne hasadozzon, se nagyon puha ne legyen. Ha kellő a puhasága, rakjuk üvegekbe, öntsünk reá forró cukros vizet jó tele; mert a birsalm a télig nagyon leapasztja a levét. Kössük be az üvegeket s a rendes módon főzzük ki gőzben.
Berkenye-befőtt.
A jól megpuhult, de még meg nem barnult berkenyét meg-mosva és megszárítva, üvegbe rakjuk. Készítsünk jó sűrű cukor-levet, öntsük egész forrón a berkenyére, kössük be az üveget s a szokott módon főzzük ki gőzben. Ennek a gyümölcsnek, hogyha télen a levét leszűrjük s lé nélkül csinosan tányérra rakjuk, olyan az íze és a színe, m intha friss gyümölcs lenne.
Hámozott dió-befőtt.
Gyenge, de nagy diót hámozzunk meg a külső zöld héjától és hogy meg ne bám uljon, tegyük jó savanyú, citromos vízbe. Ha mind meghámoztuk, főzzük föl kissé cukros vízben s ha félig megpuhult, tegyünk közé citrom- és narancshéjat. Mindezt üvegbe rakva, öntsünk reá egészen sűrű szirupot, kössük be s főzzük föl meleg vízben, mint egyéb befőttet szokás. így nem->
csak szép világos lesz a dió, hanem jó is.
Cseresznye cukorban.
Egy kiló szép, nagyszemű, kemény és világos cseresznyét megmosunk, azután a szárának felét ollóval levágjuk. Egy lábasba tegyünk félkiló vízbe m ártott cukrot. Ha a cukor elolvadt s nehéz habot vet: a szárazra megszikkadt cseresznyét öntsük a cukorba, hagyjuk két percig a tűzön, miközben tiszta kanállal kissé megforgatjuk a gyümölcsöt a cukorban. Fedjük be, vegyük el a tűztői, hagyjuk egészen kihűlni s kihűlés után lyukas kanál-lal szedjük ki a léből a gyümölcsöt. A levet gyors tűzön forraljuk föl újra. Azért legyen gyors a tűz, mert ha pang, a cukros lé barna színt vált. Ha sűrűén fonódó a cukorlé, öntsük az üvegekbe rakott cseresznyére, kössük be az üvegeket s tegyük el hűvös helyre. Ha nem akarjuk, hogy levet eresszen, hidegen kell a
186
cukrot ráönteni. Ily módon éltévé a gyümölcsöt, akárm ikor vehe * tünk belőle, csak kössük be újra az üveget.
Eper cukorban.
Az ananászepret a zöldjétől megtisztítjuk s megmosva a rajtalevő homoktól, szitára öntjük, hogy a víz
lecsuroghas-son róla. Két kiló eperhez egy kiló cukrot vegyünk, amelyet csakis a vízbe kell m ártani. Tűzre téve a cukrot, forraljuk addig, amíg egészen elolvad, ekkor öntsük bele az epret, gyöngéden megkavarva, hogy minden oldalról érje a cukor. Azután vegyük el a tűztől, fedjük be, hagyjuk egy éjjelen át hülni s másnap gondosan szűrjük le a levét. A nagyon meghigult levet újra tegyük a tűzre forrni; de gyorsan s nem pangóra, mert a cukor színe egészen megbámul, ha sokáig forr. Ha megsűrűsödik az eperlé, hagyjuk kihűlni, öntsük a gyümölcsre s tegyük félre másfél napig. Ha még nagyon híg találna a leve lenni, újra szűrjük le az eperről és ismét sűrítsük meg. Kössük be az üve-get s tegyük hűvös helyre. Ha a leve kissé hígnak tűnnék is föl, az nem baj, mert párheti pihenés után egészen megkocsonyá-sodik. Az erdei szamócát is éppen így lehet készíteni.
Meggy cukorban.
Szép nagy spanyolmeggyet megtisztítva és kimagolva, szi-tára tesszük. Másfélkilónyi meggyhez egy kiló cukrot vegyünk.
A cukrot vízbe m ártva tegyük egy lábasba forrni; ha teljesen megolvadt, lökiük bele a meggyet, kissé kavarjuk össze, azután vegyük el a tűztől s egy éjszakára tegyük félre. Másnap szedjük ki a léből a meggyet, a levét addig sűrítsük, amíg fonódik s ha ki-hűlt, öntsiik az ezalatt üvegbe rakott gyümölcsre. Kössük he az üveget s tegyük hűvös helyre.
Zöld köszméte cukorban.
Szép, nagy, még éretlen köszmétét megmosunk, megtisztí-tunk s a felső végéből levágunk annyit, hogy egy kis hegyes késsel kitisztogathassuk a magvas belétől. Azután újra kimossuk s kétszer belevágunk keresztbe, de ne annyira, hogv a részek szétessenek. Vagy négy-öt ilyen köszmétét fogpiszkálóra fűz-zünk s olyan lesz, mint a virág. Sűrű, forró cukorba így belevet-jük, egyszer fölforraljuk benne, azután kiszediük szitára, majd üvegbe rakiuk s ha a cukrot újra sűrűre főztük, kihűlni hagy-juk s ráöntjük. Bekötjük s hűvös helyre tesszük. Ez nagyon szép dísznek.
187
Kajszinbarack.
Egy kiló cukorhoz két kiló kajszinbarackot tehetünk. A még nem nagyon érett s kemény barackot hámozzuk meg, egy tál aljára hintsünk cukorport, arra tegyünk egy sor hámozott, ket-tőbe vágott s a magjától .megtisztított barackot. Amennyi barac-kot főzünk, ilyen módon rakjuk a tálba s legfölül cukorporral hintsük be. A barackot tegyük egy éjjelre a pincébe. Másnap a lecsurgott levet szűrjük le róla, egy lábasba, forraljuk föl addig, míg megsűrűsödik, hagyjuk kihűlni s öntsük az üve- gekbe rakott barackra. Kössük be s tegyük hűvös helyre.
Zöldparadicsom cukorban.
Magtalan, nem leveses és ki nem fejlődött diónyi nagyságú paradicsomot vékony kerek szeletekbe kell vagdalni. Ha a pa-radicsom nagyobb fajtájú, akkor tojásnyi nagy is lehet. Egy lábasba tegyünk tűkhöz vizet forralni, bele egy kiló fölvágott paradicsomot. A forró vízben tíz percig forraljuk a paradicso-mot, szűrjük le róla a vizet, mossuk meg négyszer-ötször hideg vízben s tegyük szitára. Egy másik lábasba tegyünk három -negyedkiló vízbemártott cukrot. Ha a cukor jól forr, vessük bele ia szitán lévő paradicsomot s ezzel addig forraljuk, amíg kissé sűrű lesz. Másnapig ne1 rakjuk üvegbe, .mert ha meg- higulna, a levét leszűrve, kissé sűríteni kell és csak aztán öntsük az üvegben lévő paradicsomra. Általában ha a paradicsom m inő-ségét eltaláljuk, nem is ereszt sok levet s azonnal be lehet kötni.
Hosszúkás zöldparadicsomot éppen úgy lehet készíteni, m int a köszmétét.
Cukorbafőtt narancs.
A narancsot szürküljük meg vastag tűvel és egy nagy edénybe áztassuk be, mint a diót szokás. Öt napon keresztül öntsünk reá tiszta vizet, ekkor vegyük ki a narancsot a vízből, törülgessük meg s héjastól együtt karikákba vagdossuk. A n a-rancsot jó sűrű cukorszirupba lökjük. Egy kiló narancshoz eav küó cukrot vegyünk, kevés ideig hagyjuk a cukorral egvütt tűzön, azután fedő alatt tegyük félre másnapig. Másnap újra forraljuk sűrűre a narancs levét. így kell vele háromszor egy-másután eljárni. Ha elég sűrű á leve, öntsük az üvegbe tett narancsra s kössük be az üveget. A sűrű cukrot mindig hidegen kell a gyümölcsre önteni, akkor kevésbbé ereszt levet.
Sárgadinnyehéj cukorban.
Befőttnek csak a legkeményebb és a legvastagabb héjú sárgadinnye jó. Egy zöldbélü vagy narancssárga bélü dinnyé-nek vastag héját tisztítsuk meg külső kérgétől s vagdaljuk föl
188
szép, csinos, hosszúkás darabokba. Egyujjnyi hosszú és egy-ujjnyi széles darabkák a legcsinosabbak. Egy kiló dinnyehéjra veszünk háremnegyed kiló cukrot. A dinnyehéjat kavarjuk föl a cukros lében és födjük be. Jó tűznél főzzük félóra hosszáig.
Félóra után vegyük el a tüztől és befödve hagyjuk kihűlni. Más-nap szedjük ki szűrőkanállal a dinnyét a levéből. A dinnyelevet főzzük megint gyors tűznél egész addig, míg sűrű lesz. A dinnye- héjat ezután szépén sorba üvegbe rakjuk s ia kihűlt sűrű cukros levet ráöntjük. Kössük be és tegyük hűvös helyre. A szirupba jó egy kis citromlevet is tenni, m ert az ilyen szárazabb fajta (nem leves) gyümölcsön, a cukor ham ar meg szokott kemé- nyedni.
Görögdinnye-befőtt.
Egész tiszta, háromliteres porcellánozott belsejü lábasba tegyünk egy liter vizet és egy kiló cukrot. Szép pirosbélü, de vas- taghéju görögdinnyének a héját tisztítsuk meg a külső kemény és zöld kérgétől, azután vagdaljuk föl nagy, egyenlő kockákba.
Egy jókora tányér, kockába vágott dinnyehéjat tegyünk a hideg cukros vízbe; tegyünk még a cukros vízbe a dinnye héja közé egy egész citromot és egész narancsot, mindkettőt karikába vágva; továbbá fél vaniliát is vagdaljunk a dinnye közé. Arra ügyelni kell, hogy a lábasban a cukros vízbe tett dinnyehéjat egé-szen ellepje a víz. Attól nem kell félni (hogyha a recept szerint járunk el), m intha a dinnyehéjból igen sokat tettünk volna a cukorhoz mérve, mert az így készült dinnyebefőtt nagyon sza-pora, de azért mégis finom és jó csemege. Ezt a hidegen össze-rakott anyagot fedjük be és tegyük egyenlő, de erős tűzre. Hagy-juk főni két vagy három óráig is. Ila nagyobb tömeget készí-tünk egyszerre, természetesen tovább kell főzni. Mikor a dinnye színe kezd iivegesedni, átlátszóvá válni, még egy kevés ideig főzzük, aztán ha a leve szép csurgatott színű mézformává válik, levehetjük a tűzről, hagyjuk kihűlni, azután rakjuk üvegekbe, kössük be s tegyük megfelelő helyre.
Zöld dió-befőtt.
Vagy száz darab középnagyságú zöld diót áztassunk be hi-deg vízbe. Reggel és este mindig friss vizet öntsünk reá. De előbb kötőtűvel szurkoljuk össze a négy oldalát. Nyolc-tíz napig áz-tatva, szépen megbámul és elveszíti erős keserűségét. Ekkor minden dióba szúrjunk egv szegfűszeget. Ha mind elkészítettük, főzzük föl kevés ideig vízben, de ügyeljünk, nehogy igen meg-puhuljon vagy nagyon megráncosodjék. Szedjük ki a vízből és tegyük másfélkiló cukorból főzött egészen sűrű szirupba es?v kevés citrom- és narancshéjjal együtt; ebben is főzzük föl ke-véssé. Befödve hagyjuk úgv az éjen át. azután a diót rakjuk
189
üvegbe és a levét sűrítsük addig, amíg mézformán fonódik. Ha ilyen a lé, öntsük az üvegben lévő dióra s az üveget kössük be s tegyük hűvös helyre.
Birsalma cukorban.
Egy kiló cukorra félliter vizet töltünk, egy darab vaníliát vagdalva bele; ha félfő, annyi meghámozott s karikára vágott birsalmát tegyünk bele, hogy a lé ellepje; főzzük kavarás nélkül csendesen mindaddig, amíg szép, halvány rózsaszínűvé nem válik. Ekkor rakjuk üvegbe, s ha elég sűrű, öntsük, ha kihűlt, a gyümölcsre. Majd kössük be s tegyük el.
Apró aranyalma cukorban.
Egy kiló cukrot m ártsunk vízbe, tegyük főni s ha forr, te-gyünk annyi apró aranyalm át bele, amennyit ellep a cukor.
Főzzük igen kevés ideig, — kavarhatva, — fedjük be, hagyjuk másnapig hűlni. Másnap a gyümölcsöt kiszedve, a levét sűrítsük meg s újra öntsük az almára. Kössük be s rakjuk el.
Magolt ribizli.
Szép nagyszemű ribizlit jól megmosva, tisztítsunk meg és egy szita fölött, mely alatt porcellántál legyen, kéz között *—
dörzsölés nélkül — nyomjuk ki a levét, mely a tálba csurog. A magvát és héját kezünkből cserépedénybe tett tiszta hideg vízbe dobjuk. Ha egy csomó ribizlit így kezeltünk, a levét öntsük cu-korporra. Egy literhez egy kiló cukrot adva főzzük föl. A ribizli könnyű üres héja föl száll a víz tetejére s a magva leül. A héját szűrővel leszedjük, jól kinyomjuk a vizét és beletesszük a cuk-roslébe; felfőzzük és üvegbe öntjük, ahol megalszik.
Zöldringló cukorban.
Félig érett, szép nagy ringlót tűvel jó sűrűén szürküljünk meg s tegyük tálba. Pár liter vizet forraljunk föl. Ha a víz forr, öntsük a ringlóra, fedjük be, egy éjen át hagyjuk hűvös helyen;
Félig érett, szép nagy ringlót tűvel jó sűrűén szürküljünk meg s tegyük tálba. Pár liter vizet forraljunk föl. Ha a víz forr, öntsük a ringlóra, fedjük be, egy éjen át hagyjuk hűvös helyen;