Borjúszelet.
Borjúszeletet csak a borjú combjából lehet szépet és jót készíteni. Egy szép darab combnak szedjük le minden inas és kövéres részét; vagdaljuk föl csinosan, egyenlően hosszúkás szeletekbe; deszkán fakalapáccsal verjük ki, de ne nagyon erő-sen, mert elrongyolódik s nem szép. Minden egyes szeletet sóz-zunk meg, m ártsuk lisztbe és süssük ki nem sok, de igen forró zsírban, hirtelen. Mind a két felét gyorsan pirítsuk meg a forró zsírban é:s ha lehet, azonnal tálaljuk, m ert csak akkor igazán jó-ízű. Körítsük tarhonyával, burgonyával, vagy párolt rizskásával.
Borjúcomb.
Vegyünk a borjú combjából egy kilónyit; mossuk és sózzuk meg, tegyük lábasba, egy kanál forró zsírba, fedjük le és párol-juk egy óra hosszáig, villával gyakran megforgatva, hogy m in-den oldala szép pirosra süljön. Mikor m ár piros, fé.lre tehetjük tálalásig. Ez akkor sem romlik el, ha egy darabig langyos meleg helyen áll. Tálalás előtt deszkára téve, jó éles késsel vagdaljuk föl széles szeletekbe. Tegyük hosszú tálba és körítsük burgonyá-val, vagy tarhonyával.
Rántott borjú.
Erre a célra jó a borjúnak akármilyen része. Vagdaljuk föl a húst, lapos szeletekre. A csontokat, lehetőleg még nyersen*
ki kell belőle fejteni. Sózzuk meg és mártsuk darabonkiní lisztbe; aztán tányérba ütött és fölhabart nyers tojásban, végül zsemlyemorzsában hengergessük meg. Miután minden darabot
így elkészítettünk, tegyük bő fofró zsírba sülni; mikor pirulni kezd, forgassuk meg a zsírban, hogy minden oldala szép piros legyen. Tegyük hosszú tálba, diszítsük zsírban sült, zöld petre-zselyemlevéllel és adjunk mellé uborkasalátát.
• ■ L.- 9 : < ** i- ^ . ;í.
Töltött borjúszegy.
Tegyünk deszkára egy borjulapockát, amelynek a felső vé-kony bőrét a szélén kezdve, előbb késsel, majd bádogkanál nye-lével válasszuk el a hústól, ügyelve, hogy lehetőleg kis nyílást csináljunk, amelyen keresztül megtölthessük, aztán készítsünk bele tölteléket, oly módon, hogy az egész hús felületére egyenlően jusson belőle. Aztán cérnával varrjuk be ott, ahol megtöltöttük és sózzuk meg, tegyük tepsibe, kenjük be zsírral és süssük egy óráig, a saját levével gyakran locsolva. Tálalás előtt a cérnát és a húsban m aradt csontokat könnyen ki lehet szedni, de közben ügyeljünk rá, hogy a töltött húst szét ne szedjük. Végül gondosan szeleteljük fel és hosszú tálban adjuk asztalra tarhonyával vagy makarónival
Borjú fehérpecsenye töltve.
A fehérpecsenyét hasítsuk hosszába félig, hogy jókora széles és lapos szeletet kapjunk belőle. Az ehhez való tölteléket a kö-vetkező módon készítjük: egy darab borjúhúst és egy darab fehér szalonnát vagdaljunk jól össze, két zsemlyét áztassunk vízbe, azután csavarjuk ki jól és gyúrjuk a vágott hús közé: tegyünk bele két nyers tojást, sót, petrezselymet és tört borsot. Ezt a tölte-léket össze kell jól gyúrni; a nagy szelet borjupecsenyét lehetőleg jól meg kell verni, de csak annyira, hogy lyukas ne legyen. A tölteléket tegyük végignyujtva a közepére, aztán varrjuk be cér-nával, hogy vékony, kolbász alakú hús legyen belőle; sózzuk és borsozzuk meg, tegyük zsíros tepsiben forró sütőbe sülni: locsol-juk időnkint a saját levével. Ha szép pirosra sült, vegyük ki és azon forrón tálaljuk hosszú tálban, rézsútos szeletekbe rakva.
Tegyünk mellé fehér káposztasalátát.
Borjúvesés.
Egy szép darab borjúvesés részt mossunk meg, sózzuk be és felül hintsük meg apróra tört borssal. Kenjük be fagyos zsír-ral és így tegyük tepsibe sülni. Ha néha megfordítjuk a tepsivel együtt, egy óra alatt megsül. Ha nagyon sül, egy kevés vizet öntsünk alá, nehogy megfüstölődjék. Tálalni a sülés után frissen kell, nehogy elromolják. Hosszú tálban szép szeletekbe vágva, szorosan egymás mellé illesztve rendezzük el és körítsük ká-poszta-salátával vagy esetleg burgonyával.
9 3'
Borjúmáj. , .
Szép, tiszta, fehér borjum ájat vagdaljunk el lapos szeletekbe^
sózzuk meg és m ártsuk lisztbe fölvert nyers tojásba és zsemlye-morzsába; süssük ki bő, forró zsirban. Tálaljuk zöldborsóval, vagy vegyes zöldséggel körítve.
Borjúnyelv.
Egy borjunyelvet főzzünk meg sósvizben, negyedórái főzés után vegyük ki a léből és tegyük deszkára; húzzuk le a bőrét és a nyelvet tegyük vissza a levébe és főzzük egy óráig. Ezután he-lyezzük deszkára és vagdaljuk föl egyenlő nagyságú, nem igen vékony rézsútos darabokra, sózzuk újra egy kissé meg, aztán m ártsuk lisztbe és fölvert nyers tojásba. Tegyünk a lábasba tojásnyi zsirt forrni; ha jó forró a zsír, süssük meg benne gyor-san a nyelvszeleteket gyöngén, pirosra. Tálaljuk vörös céklával, tormával és zöld petrezselyemlevéllel díszítve.
Bécsi szelet.
Egy szép borjuszeletet kissé megverünk a kés fokával, meg-sózzuk, behintjük egy kis liszttel, bem ártjuk utána tojássárgájába, de m ind a két oldalát, jól meghintjük szitált zsemlyemorzsával &
forró zsirban hirtelen kisütjük. Rögtön betálaljuk s citromszele-tet adunk hozzá
Malacsült.
Ha a kis malacot megszűrtük a torkánál hosszu, vékony pengéjű késsel, vérét tálba eltettük használatig s ha m ár nincs benne semmi életjel, legelőbb a fejét m ártsuk egészen forró vízbe és gyorsan ujjainkra sodorva, tépjük le róla a szőrt. Ha a feje tiszta a szőrtől, m ártsuk meg a két első lábát is folytonosan buzogó forró vízbe; azt is gyorsan le lehet tisztítani. Körméről a szarurészt tépjük le és így mindig kis részletekben m ártsuk forró vízbe, míg egészen szép fehérre letisztítottuk. Végül hátulsó lába között hosszan fölmetsszük a hasát és a beleit, a tüdejét és a m áját kiszedjük. Az egész kis malacot kívül és belül megsózzuk és egy hosszú bádogtepsire tesszük, a hasára fektetve, a négy lábát széthúzva, hogy egész szilárdan nyújtózhasson. Az egész malacot mindenütt, ahol csak lehet, kenjük be fagyos zsírral,, öntsünk a tepsibe néhány kanál vizet és akkor tegyük a forró sütőbe. Hagyjuk ott sülni másfél vagy két órán át. Ha a malac nagyobb, időnkint vegyük ki a sütőből, de ne a pecsenyét, h a-nem a tepsit forgassuk meg a sütőben. A sültet néha locsolni is kell, de nem gyakran; különösen olyankor nem tanácsos lo-csolni; mikor pirulni kezd, mert ha azt tesszük, megvonul a bőre és sohase lesz ropogós. Csak egy-egy kevés fagyos zsirt kell al-kalmazni. Mikor m ár egészen átsült a csendesebb tűznél, de m ég
M
nem ropogós a bőre, ha akkor hirtelen tűz éri, azonnal ropo-góssá lesz. Legtöbb esetben fölhólyagzik a malacbőr, de az nem baj; sokkal nagyobb baj ennél, mert rossz, ha vonult a bőr.
Igyekezni kell tehát gyorsan, azon forrón föltálalni. Tegyünk emellé vörös saláta-káposztát.
Malacpecsenye tordaiasan.
A malacpecsenye tordaias módon készítve, egész Erdélyben kedvelt eledel. Ehhez a sülthöz a hentesboltokban kilóval mért, nagyobb fajta malacból vegyünk húst. Legjobb ízű, mert nem nagyon kövér, a tarja. Vagdaljuk tehát föl nyersen a tarját vas-tag szeletekbe, jól vigyázva, hogy minden egyes darab bőrös le-gyen és sózzuk meg. Egy nagyobb lábasba tegyünk tűzre jó bőven zsirt, mely ha nagyon forró, rakjuk bele a pecsenye-darabokat. Eközben ügyeljünk rá, hogy erős tűz fölött legyen, mert különben nem lesz ropogós a malac bőre. Ha a szeleteket mind megsütöttük, rakjuk csinosan hosszú tálban, egymás fölébe helyezve úgy, hogy a bőrös széle mindegyiknek fölül legyen;
legyünk körül vörös saláta-káposztát.
Disznóoldalas.
Egy darab egészen friss disznóoldalast mossunk meg és sóz-zuk be; aztán hintsük be tört borssal; akinek tetszik, szórja be köménymaggal is. Tegyük tepsibe, kenjük meg fagyos zsírral, öntsünk alá kevés vizet, azután tegyük sütőbe; egy óráig süssük.
Ez idő alatt többször forgassuk meg és locsoljuk le az alatta levő zsiros lével. Tálaláskor vagdaljuk föl csinos vastag szeletekbe; a szeleteket rakjuk hosszú tálba, szorosan egymás mellé. Köritsük gombás rizskásával és burgonyával.
Disznóoldalas másképpen.
Egészen friss és sovány disznóoldalast v&gdaljunk föl széles szeletekbe, tegyük deszkára és húsverővel lapítsuk meg kissé, sózzuk be és forgassuk meg reszelt zsemlyemorzsában. A morzsát is verjük bele egy kissé fakalapáccsal a húsba, nehogy a sütés alatt leessék róla. Tegyünk lábasba zsírt: ha nagyon forró a zsír, tegyük a hússzeleteket bele és gyors tűzön egymásután süssük meg. Forrón tálaljuk asztalra hosszú tálban.
Sertés-szelet
Ha ia sertésszeletet a következő módon készítjük, a csaló-dásig hasonlít a borjúszelethez, úgyannvira, hogy a legtöbb em-bert tévedésbe ejthetjük vele. Vegyünk teljesen sovány sertés fel- sálpecsenyét és a kövér vagy inas részeket gondosan vagdaljuk lei róla. (Ezeket a maradékokat fölhasználhatjuk
töltöltkáposz-95
tóhoz v/agv más főzelékhez.) A kövérétől megtisztított sovány húsból vagdaljunk szép nagy szeleteket, amelyeket deszkára téve, fakalapáccsal veregessünk meg szépen, hogy igén lapos és rongyos ne legyen. Csak mikor szükségünk van reá, akkor sza-bad gyorsan, egymásután sütni a forró zsírban és azonnal tálalni kell, mert csak úgy tökéletes jó, ha friss; körítsük makarónival.
Disznócomb.
Szép darab sertéscombot mossunk meg, sózzuk be és hint sünk reá egy kávéskanál tört borsot; tegyük lábasba, öntsünk reá két deci vizet, tegyünk még a húsra egy cikk fokhagymát, fedjük be és süssük jó erős tűzön; gyakran forgassuk, hogy m in-den oldala megpuhuljon. Mikor a vizét lefőtle és a zsírja kezd tisztulni, akkor pirítsuk meg mind a két telét. Tálaláskor vag-daljuk föl széles szeletekbe, rakjuk hosszú tálba, körítsük saláta-káposztával és pirított burgonyával.
Rántott bárány.
Kora tavasszal vegyünk gyönge bárányt, bármelyik része jó.
Ezt daraboljuk föl nem nagy adagokra. Tegyük tálba, forrázzuk le s hagyjuk úgy vagy öt percig. Azután szedjük ki szitára, hogy a víz lecsurogjon róla. Majd fejtsük ki belőle a nagyobb csonto-kat, hogy lehetőleg egyenletes darabokat formálhassunk belőle;
sózzuk meg, hintsük be mind a két oldalát liszttel, majd m ártsuk tojásba, sziláit zsemlyemorzsába s lassú tűznél, fonó zsírban süssük szép pirosra. Leginkább öntött salátát szokás melléje adni.
Töltött bárány.
Vegyünk szép kövér bárányelejét, s egy tompavégű késsel óvatosan — nehogy a bőrt kilyukasszuk — válasszuk el a? bőrt a hústól; legjobb, ha az oldalas részen fogunk hozzá. Ha ez meg-van, a következő tölteléket készítjük hozzá: Két tojást megfőzünk keményre; azután letisztítva a héját, meg vagdaljuk lapróra, hozzá-vagdalunk vagy tizenkét deka fehér szalonnát; adunk hozzá egy kevés törött borsot, sót! és finomra vágott zöld petrezselymet;
végül hozzáadunk még két-három nyers tojást, mindezt jól össze-keverjük, s egyenletesen megtöltjük vele a bárányt. A nyílást, amelyen a tölteléket betoljuk, bevarrjuk. Lassú tűznél, gyakran öntözgetve, megsütjük.
Vagdalt báránymáj.
Szép kövér báránym ájat megtisztítunk az eres részeitől s finomra megvagdaltunk; ezután szeletekbe vágunk hozzá két V**- ményre főtt tojást, hozzáverünk még két nyers tojást; adunk hozzá két megáztatott, jól szétdörzsölt kiflit vagy zsemlyét, sót,
9G
egy kevés törött borsot és finomra vágott zöld petrezselymet.
Ezután terítsük ki deszkára a báránymájhoz tartozó úgynevezett fátyolhájat, hajtsuk két rét s abba tegyük bele a vagdalt májat*
szép hosszúkás formába göngyölve; ezután betesszük zsírral meg-kent tepsibe s forró sütőben hirtelen szép pirosra sütjük.
Juhcomb párolva.
(őzoomb módra.)
Szép nagy ós a kövérétől megtisztított juhcombot megpáco-lunk. Két-három napig álljon a comb a pácban. A pácot a követ-kezőképpen készítsük; Féditer jó ecetet, sót, négy darab babér-levelet. vöröshagymát, pár szem egész borsot, sárgarépát, petre-zselyemgyökeret karikába vágva, egy pohár vízzel együtt jól föl' forraljuk és azon forrón a juhcomibra öntjük. Ebben a lében a combot naponta többször jól meg kell forgatni és ha három napig benne áll, szalonnával megtűzdeljük, s mindaddig párol-juk, amíg megpuhul. A combot a saját levével kell töltögetni.
Végül kissé pirulni hagyjuk s ismét feltöltve, a levébe kevés lisz-tet, sót ós ecetet téve, egy darab kockacukrot és néhány kanál jő tejfölt habarjunk össze, szitán szűrjük át s ,újra forraljuk föl..
A szép szeletekbe vagdalt combot tálba rakva, a levét öntsük reá.
Rizskásával körítsük.
Üwicomb párisi módra.
Miután az üriicombot megtisztítottuk s a csontot kivettük belőle, besózzuk s vagy egy napig jégveremben vagy jégszekrény-ben pihentetjük. Azután beletesszük egy fazékba, adunk hozzá három kanál zsírt, egypár darab friss saimpiongombát, egypár szem egész borsot, meg egy kevés vizet s két kanál szitált zsem-lyemorzsát s addig pároljuk, amíg megpuhult. Ezután vékony szeletekre vágjuk, a levét ráöntjük s gombás rizzsel vagy tetszés- szerinti vegyes hozzávalóval betálaljuk.
Pörköltek.
Marhahús-paprikás.
Egy darab felsálszélét és vesepecsenyét, mely jó kövéres, vagdaljunk föl egyforma, nem igen apró kockákba, tegyük vízbe s e£y jő nagy kanál zsírt tegyünk lábasba. Ha meleg a zsír, lök-jünk bele két nagy fej kockára vágott vöröshagymát és egy ká-véskanál szegedi paprikát, gyorsan fölkavarva, azonnal tegyük bélé a vízből kiszedett húst; sózzuk meg és öntsünk reá annyi hideg vizet, hogy ellepje a húst. Fedjük be a lábast és egyforma tűzön hagyjuk főni. Mikor már kevés lé van alatta, de még nem
97
pirult meg, újra öntsünk bele annyi hideg vizet, hogy az edény félig legyen, egész addig ismételve ezt, amíg a hús meg nem pu- hul. Mikor ezzel készen vagyunk, a jó és bő lébe tegyünk néhány kockára vágott burgonyát nyersen, ügyelve, hogy el ne főjjön és levét el ne sűrítse. Legyen tehát rajta mindig annyi lé, hogy el-lepje, de azért szép pirosságát látni lehessen. Ezt lehet burgonya' nélkül is készíteni; csak annyi leve legyen, hogy soha meg ne pirulhasson. Fölvert galuskát lehet mellé adni,
Borjupörkölt.
Ehhez használhatunk húst a borjú elejéből éppen úgy, mint a bordás részekből. Vagdaljuk össze nem igen apró darabkákba;
mossuk meg és tegyünk egy lábasba egy tojásnyi zsírt. Ha a zsír forró, vagdaljunk föl apróra egy nagy fej vöröshagymát és tegyük a forró zsírba; továbbá tegyünk bele egy bádogkanál szép vörös paprikát is. Később a fölvagdalt borjúhúst is tegyük a pap-rikás zsírba, m ajd sózzuk meg, egypár kanál vizet is öntsünk bele és fedő alatt kavarva, pároljuk egy félóráig. Ha elég puha, tálaljuk ki hosszú tálba; fölvert galuskával vagy pirított burgo-nyával adjuk asztalra.
Borjutokány.
Vagdaljuk föl a borjúhúst apró darabokra. Egy lábasba tegyünk egy tojásnyi zsírt; ha a zsír forró, tegyük bele a meg-mosott borjúhúst; sózzuk meg, fedjük le és néha kavargassuk föl. Amikor m ár m ajdnem egészen elfőtte a vizet, tegyünk bele hat nagy fej, vékony laskába vagdalt vöröshagymát. Ha a hús a hagymával együtt piruini kezd, vegyük le és tálaljuk be. A tokány csak úgy jó, ha a hús alig kezd pirulni és inkább fehér legyen, m int piros. Burgonyával körítve tálaljuk.
Paprikás csirke.
A csirkét tisztítsuk meg. A melle alatt vágjuk föl, a beleit szedjük ki; a máját, zúzáját tisztítsuk meg és rakjuk a szár-nyakba, azután vagdaljuk föl a csirkét darabokba. Egy nagy tojásnyi zsírt tegyünk akkora nagy lábasba, hogy m iután a csirkerészeket mind beletettük, a helyszűke ne akadályozzon bennünket a kavargatásban. Ha a zsír forró, tegyünk bele két fej apróra vágott vöröshagymát és bádogkanálnyi szép piros paprikát, azután tegyük bele m indjárt a csirkét is, kavarjuk össze, sózzuk meg, öntsünk reá félliter vizet, fedjük be és több-ször kavarva, pároljuk félóráig. Eközben ügyeljünk, hogy széj-jel ne főjjön. Ha megpuhult a csirke, készítsünk a levébe há-rom deci igen jó tejfölből és egy kávéskanál lisztből habarást, öntsük a csirke levébe, kavarjuk jól s egy percig főzzük együtt.
Ha netalán a leve kevésnek bizonyulna, tehetünk még bele
né-98
hány kanál vizet is. Ez akkor se romlik el, ha egy álló óráig meleg helyen kell is m aradnia. Tálaljuk föl hosszú tálban, kö- rítsük tarhonyával, vagy fölvert galuskával.
Erdélyi tokány.
Egy szép darab m arhafelsált vagdaljunk egyenlő, diónvi nagyságú darabokba. Lábasba tegyünk egy jó nagy kanál zsírt;
ha forró, rakjuk bele a megmosott pecsenyét, sózzuk meg, fed-jük be s hagyjuk párolni egy jó óráig. Ha lesüli a levét, egy kevés vizet öntsünk reá, hogy ne piruljon meg a hús, de ne is főjjön bő lében. Ha elég pvfha a pecsenye, de van rajta egy m erőkanálnyi lé, tegyünk bele hat fej laskára vágott vörös-hagymát, azzal is süssük negyedóráig, de egy csöpp vizet sem szabad többé reá önteni, ha a hagyma m ár benne van. Mikor piros lesz és zsírig sül, de még niem ropog a hús és hagyma, akkor van készen. Hosszú tálban tarhonyával körítve tálaljuk.
Egész Erdélyben ez a legkedveltebb sült húsok egyike; ju h -húsból és bárány-húsból is éppen így készül.
Paprikás disznófejből.
Egy disznófejet nyersen tegyünk deszkára s a húsa közül minden csontot szedjünk ki. A csontjától megtisztított húst vag-daljuk föl falatokba; a fülét, orrát és a kövér bőrös részeit is.
Egy lábasba, igen kevés zsírba, tegyünk egy apróra vágott fej vöröshagymát és egy kávéskanálnyi paprikát. A fölvágott disznó-fejet mossuk meg és tegyük a paprikás zsírba, öntsünk reá any- nyi vizet, hogy a húst ellepje, sózzuk meg és fedjük be. Több-ször megkavarva, pároljuk másfél óráig; ha még ennyi idő alatt
sem puhulna meg, pároljuk tovább, míg csak olyan nem lesz, mintha kis malac húsából készült volna. Ha elfövi a levét, önt-sünk alá esetleg többízben egy-egy kevés hideg vizet. Mikor tálalni akarjuk, legyen rajta bő paprikás lé. Az így elkészített sertésfej nagyon hasonlít a kis malacpörkölthöz. Tálaljuk hosszú tálban; adjunk mellé uborkát.
Pörkölt csirke.
A csirkét tisztítsuk meg szépen a tollától; a belét szedjük ki, a m áját, zúzáját tisztítsuk meg és tegyük a szárnyába; vag-daljuk föl részeire és sózzuk meg. Egy lábasba tegyünk egy
tojásnyi zsírt forrni. Ha fölforrott a zsír, rakjunk bele két fej apróra vágott vöröshagymát, egy kanál paprikát és a csirkét is tegyük bele a zsírba; kavarjuk meg többször. S m ikor sülni kezd, pár kanál vizet öntsünk reá. Amint megpuhult, tegyük gyors tűzre, hogy piruljon kissé. Mikor gyenge piros lett, asz-talra adhatjuk. Adjunk mellé uborkasalátá, körítsük tarhonyával vagy burgonyával.
99
Pörkölt pulyka.
Egy megtisztított pulykát vagdaljunk föl apró darabokra.
Egy lábasba tegyünk egy tojásnyi zsírt forrni; ha a zsír forró, tegyünk bele egy fej apróra vágott vöröshagymát és egy kanál paprikát. A pulykahúst tegyük a paprikás zsírba, sózzuk meg, fedjük be és többször megkavarv,‘|, pároljuk addig, amíg meg-puhul. Közbe-közbe kevés vizet tegyünk bele, nehogy az eb száradás miatt megpiruljon a hús. Tálaljuk hosszú tálba és kö-rítsük rizskásával, melyet vegyítsünk a pulykának összevagdalt m ájával és zúzájával. Ugyanígy készül a kacsapörkölt is, de ezt körítsük tarhonyával.
Pörkölt malac.
Egy kis malacot a szőrétől szépen tisztítsunk meg, vegyük ki a belét és fejtsük ki belőle a máját, tüdejét, szívét és a lép- jét. Mindezeket, valamint az egész malacot vagdaljuk apró darabkákba. Egy nagy lábasba tegyünk egy tojásnyi zsírt, vág-junk apróra egy nagy fej vöröshagymát és vessük a forró zsírba egy bádogkanál szép vörös paprikával együtt. Mindjárt azután a malacot is tegyük a paprikás zsírba; sózzuk meg és öntsünk alá három deci vizet; a húst fedjük be és gyakori kavarás köz-ben pároljuk egy óra hosszáig. Arra ügyelni kell, hogy tálalás-kor annyi leve legyen, hogy a húst ellepje. Hosszú tálba tegyük és körítsük fölvert galuskával, tarhonyával, vagy burgonyával.
Báránypörkölt.
Egy darab bárányhúst, legjobb hozzá a combja, fölvagda-lunk rendes, pörköltnek való darabokra. Tegyünk lábasba egy kis kanál zsírt, egy fej apróra vágott vöröshagymát. Ha a hagyma sárgulni kezd, teszünk hozzá egy fél kávéskanál szegedi rózsapaprikát, egy percig hagyjuk együtt sülni a hagymával, majd vessük hozzá a földarabolt bárányhúst, öntsünk ré egy pohár vizet, fedjük be s hagyjuk párolni. Többször m
Egy darab bárányhúst, legjobb hozzá a combja, fölvagda-lunk rendes, pörköltnek való darabokra. Tegyünk lábasba egy kis kanál zsírt, egy fej apróra vágott vöröshagymát. Ha a hagyma sárgulni kezd, teszünk hozzá egy fél kávéskanál szegedi rózsapaprikát, egy percig hagyjuk együtt sülni a hagymával, majd vessük hozzá a földarabolt bárányhúst, öntsünk ré egy pohár vizet, fedjük be s hagyjuk párolni. Többször m