Jezsuita intézmények alapítói és jótevői a rendi emlékezetben a 17. századi Magyar Királyságban*
Kérdésfelvetés és a források bemutatása
Trinckel Zakariás osztrák provinciális 1652-ben Goswin Nickel rendfőnöknek gróf Nádasdy Ferenc érdekében írt levelet. A magyar főúr a soproni Keresztelő Szent János konvent kegyuraként, egy leendő terciaház és további épületek építte-tőjeként kérte a Jézus Társaságától az alapítói – esetleg társalapítói – címet.469F1 De mit is jelentett pontosan a fundátori vagy confundátori cím, és milyen előnyökkel járt? Mit várt el a jezsuita rend ennek fejében?
A Jézus Társasága eredetileg koldulórendi jellege már Szent Ignác életében je-lentősen módosult. A középiskolákkal egybekötött kollégiumok a Társaságon be-lül a legelterjedtebb intézményformává váltak, amelyek az ingyenes oktatást nem biztosíthatták mindennapi alamizsnából, csupán biztos bevételből: alapítványi tő-kéből vagy birtokaik jövedelméből.470F2 Ezért a világi és egyházi elit segítségére voltak utalva, hogy éppen az ő igényeiknek megfelelően oktató és lelkipásztori tevékeny-ségüket elláthassák. Az uralkodók, főurak és főpapok alapítványai és adományai tették lehetővé a Magyar Királyságban is, hogy az 1610-es évektől fokozatosan ki-épüljön a kollégiumhálózat, amely az 1670-es évek végére már Zágrábtól Trencsé-nig, Soprontól Ungvárig behálózta az ország területét.
A jezsuita Rendalkotmány pontosan rendelkezett az alapítások módjáról. A kollégiumi rangot csak megfelelő pénzalapítvány vagy birtokadomány átvételével
*A tanulmány a Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon: a győri, nagyszombati, po-zsonyi jezsuita gimnázium tanulói a 17‒18. században című, K 116116 számú OTKA-projekt támogatásával készült.
1 Vö. Archivum Romanum Societatis Iesu (Róma) 21 Epp. Austr. 1601−1660, 294r–v. 1652.
évnél, Trinckel Zakariás osztrák tartományfőnök memoriáléja Goswin Nickel rendfőnöknek.
Az egykori keresztes javadalmat Draskovich György győri püspök már korábban átadta a sop-roni jezsuita kollégium alapítványául. Vö. KÁDÁR Zsófia, A soproni jezsuita kollégium kezdetei (1636–1640): Dobronoki György SJ superiorsága, 2. rész, Soproni Szemle 66(2012)/1, 55.
2 A kollégium intézményi fejlődésére l. LadislausLUKÁCS, De origine collegiorum externorum deque controversiis circa eorum paupertatem obortis (1539–1608), Archivum Historicum Societatis Iesu 29(1960), 189–245; 30(1961), 3–89.
Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2016 (Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténeti tanulmányok, 12), 195–207.
adhatta meg a rendfőnök. A szabályzat szerint a kollégiumokban heti egy misét, továbbá minden egyes pap havi egy misét mutatott be az alapítóért és a jótevő-kért. Évente azon a napon, amikor a fundátor „a kollégium tulajdonjogát a Társa-ságnak átadta”, ünnepélyes szentmisében emlékeztek meg róla, és a rendház min-den papja érte volt köteles misézni. Ugyanezen a napon az alapítónak saját címe-rével vagy egyéb ájtatossági jellel díszített viaszgyertyát ajánlott fel a Társaság. Az alapítványtétel után az élő alapítóért a rendfőnök parancsára az egész Társaság minden papja három misét celebrált, halála után pedig lelki üdvéért ugyanennyit.
A laikus rendtagoknak ugyanezekre a szándékokra kellett imádkozniuk. A jezsuita rend teljesen le volt kötelezve az alapítóknak és rokonaiknak, ezért minden szolgá-latukkal rendelkezésükre álltak.471F3 Az alapítványtétel vagy adományozás tehát mindkét fél számára előnyökkel járt, a kollégiumonként elnyerhető egyetlen alapí-tói címért pedig akár versengés is indulhatott. A magyarországi alapítási folyama-tokat még érdekesebbé teszi, hogy az 1608. évi koronázás előtti 8. törvénycikk a jezsuitákat testületileg és személyükben is birtokképtelenné tette;472F4 a hazai jogrend-szer, például a kegyúri jog pedig sokszor a Rendalkotmánnyal összeegyeztethetet-lennek bizonyult. A reálpolitikai viszonyok mégis a jezsuitáknak kedveztek, ami a kollégiumhálózat már említett fokozatos kiépülését eredményezte.
Az alapítók és jótevők iránti lelki kötelezettségek miatt a rendi emlékezetben nagy hangsúlyt kapott személyük és adományaik nyilvántartása. Erre jóformán az összes jezsuita forrástípusból lehetne példát hozni a levelezésektől a historia do-musokon át a társulati nyomtatványokig. Az alábbiakban azonban két kiemelkedő forrásra koncentrálok.
A bécsi jezsuita levéltár őrizte meg „Elogia fundatorum et benefactorum colle-giorum et domorum Provinciae Austriae Societatis Iesu. Anno MDCLXXV.”473F5 címmel azt a magyar kutatás számára csaknem ismeretlen kéziratot, amely repre-zentatív jelleggel az osztrák rendtartomány kollégiumainak és néhány kisebb rend-házának alapítóit és legnagyobb jótevőit veszi számba. A forrás keletkezésének kontextusára utaló nyomot egyelőre nem találtam, szerzőjét nem ismerem; tartal-ma alapján a belső, rendi nyilvánosság számára készült. A kötet egyetlen kéz szép, letisztázott írása, amelyben néhány kisebb kiegészítés található utólag beragasztott cédulákon. A címlapot egy index követi, majd az alapítások sorrendjében
3 Az alapítónak járó lelki javakról: Institutum Societatis Iesu, II: Examen et constitutiones decreta congregationum generalium formulae congregationum, Florentiae, 1893, 55 (Pars V. Caput I.)
4 Vö. TUSOR Péter, Egy „epizód” Magyarország és a római Szentszék kapcsolataiból: Pázmány Péter esz-tergomi érseki kinevezése (Mikropolitikai tanulmány). Akadémiai doktori értekezés, Bp., 2013, 35.
5 Archivum Provinciae Austriae Societatis Iesu (Bécs) Sign. 2 08 12 16.
keznek az intézmények összesen 95 számozott lapon. Terjedelme és jellege alap-ján a „jéghegy csúcsát” jelenti, mivel csak a valódi fundátorok és egy-két jelentős jótevő került bele kollégiumonként.
A másik forrás a jezsuita éves jelentések, a litterae annuae sorozata. A szintén belső nyilvánosságnak szánt beszámolókat a rendfőnök által szabályozott tarta-lommal évente állították össze a provincia központjában, az egyes rendházak által beküldött szövegek alapján. Az 1650-es évekig az osztrák rendtartományban rendházanként, később egyre inkább tematikusan tagolták. A jelentéseket a római központnak kellett elküldeni, illetve 2-3 éves késéssel a provincia rendházaiban is egy vagy két másolati példányt köröztettek, hogy a rendtagok értesüljenek az el-múlt év eseményeiről.474F6 A litterae annuaeban egyes kollégiumok alapításakor, jelen-tős megadományozásakor, továbbá halálukkor emlékeztek meg hosszabban a ki-emelkedő jótevőkről. A jelentésekből tehát információkat nyerhetünk a jótevők egy szélesebb, bár valamennyire megrostált köréről, és az alapítványtételek és ado-mányozások dinamikáját is nyomon követhetjük.
Magyarországi alapítók és jótevők az Elogia fundatorum et benefactorum című kötetben A kötet a rendtartomány részeként 14 magyarországi kollégiumot, rezidenciát és missziót vesz számba.475F7 Négy kollégium más intézményekkel, Nagyszombat és Kassa akadémiával, Trencsén noviciátussal, Zágráb bölcsészeti képzéssel volt ki-egészítve. A fundátorok és jótevők életrajzai kiemelik a személyeknek a jezsuita rendhez való kötődését, maguknak és családjuknak a Társaság iránti jóindulatát.
Kötelezően hangsúlyozzák az előkelő származást és az uralkodóhűséget, kitérnek személyes (katonai, politikusi, főpapi, tudományos) érdemekre. Életrajzuk, tiszt-ségeik rövid összegzése után az alapítványtétel idejét, tárgyát mutatják be, olykor eredeti iratok, levelek részleteit is idézve.
Az alapítók közül teljes értékűnek a kollégiumok fundátorait tekintették, akik a Rendalkotmányban foglalt, fentebb idézett lelki javakat élvezték.
6 A litterae annuae műfajáról l. pl. MarkusFRIEDRICH, Circulating and Compiling the Litterae Annuae: Towards a History of the Jesuit System of Communication, Archivum Historicum Societatis Iesu 77(2008), 3–39.
7 Az alapítások sorrendjében: Nagyszombat, Ungvár, Pozsony, Sopron, Trencsén, Rozsnyó, Győr, Kassa, Zágráb, Lőcse, Patak, Varasd, Gyöngyös, Szakolca.
alapítók rendházak
1 (II.) Rudolf Nagyszombat, kollégium 2 Pázmány Péter Nagyszombat, egyetem
Pozsony, kollégium 3 Esterházy Miklós Nagyszombat, templom 4 Homonnai Drugeth György Homonna (Ungvár), kollégium 5 Homonnai Drugeth János Ungvár, kollégium
6 Draskovich György, ifj. Sopron, kollégium
7 Lippay György Trencsén, kollégium, noviciátus 8 Széchényi György Győr, kollégium
[bizonytalan] Kassa, kollégium
9 Kisdi Benedek Kassa, egyetem
10 Ignatz von Thannhausen SJ Zágráb, kollégium 1. táblázat. Magyarországi alapítók
Nagyszombatnál a kollégium alapítójaként szerepel a turóci prépostságot Forgách Ferencnek odaadományozó II. Rudolf, az egyetem alapítójaként Pázmány és kü-lön, atipikus módon a templom alapítójaként Esterházy Miklós nádor. Érdekes-ség, hogy a homonnai-ungvári kollégiumnak mindkét alapítóját elismerte a Jézus Társasága, mivel Homonnai Drugeth György után fia, János a semmiből építtette újjá és látta el birtokokkal az Ungvárra költöztetett kollégiumot. Pázmány pozso-nyi és az ifjabb Draskovich György győri püspök soproni alapításai ismertek, nem jelent meglepetést Lippay György érsek neve sem a trencséni kollégium és novici-átus mellett. Széchényi György említése már érdekesebb, mivel az 1627-től mű-ködő győri kollégium számára tett 1654-ben új alapítványt. A fundátori titulust korábban az első győri házakat és birtokokat a Társaságnak adományozó II. Fer-dinánd élvezte, akinek nevében fia, III. FerFer-dinánd mondott le az akkori veszprémi püspök javára. A kassai kollégiumnak nem volt egyetlen alapítója, mivel több bir-tokadomány révén jött létre az intézmény: a legfontosabb birtoktest, a mislyei pré-postság átadásáért sokan sokat tettek. Az akadémiát Kisdi Benedek egri püspök alapította. A sort záró Ignatz von Thannhausen báró jezsuita rendtag családi va-gyonából tett biztos alapítványt a zágrábi kollégium számára 1656-ban, így az 1606 óta működő rendháznak Széchényi György és a győri kollégium esetéhez hasonlóan újabb alapítója volt. A fundátorok között tehát a Királyság világi elitje, egy uralkodó, egy nádor és két országbíró, illetve az egyházi elit kiemelkedő tagjai, két esztergomi érsek, egy győri, egy egri és egy veszprémi (utóbb győri püspök, majd esztergomi érsek) képviseltette magát. A zágrábi alapítás a fundátor személye
révén is kilóg a sorból, bár esetében inkább a nemességet, mint a jezsuita rendtag-ságot kellene hangsúlyoznunk.
Az alapítványtételek jellege szerint a legkorábbi, nagyszombati és homonnai alapításoknál a kötet nagy értékű birtokadományokat nevez meg. A további ese-tekben azonban mindig nagy összegű alapítványi tőkét említ a fundáció tárgya-ként. Pázmány 60 000 forint készpénz mellett 40 000 forintról szóló kötelezvényt adott át az egyetemalapításhoz; a pozsonyi kollégium számára 50 000 forintot tett le, épületekről és éves ellátmányról is gondoskodott. Esterházy Miklós a nagy-szombati templom számára 70 000 forintot adott további építési anyag és munka-erő mellett. Draskovich György soproni egyházi javadalmak, épületek és a pornói apátság megszerzése mellett 40 000 forintos alapítványt tett. Lippay György a trencséni kollégiumnak a birtokok és templomépítés mellett 20 000 forintot, a no-viciátusnak két részletben 50 000 forintot adott. Széchényi ugyanennyit tett le a győri kollégiumnak. Kisdi Benedek 40 000 forintos alapítványt tett a kassai akadé-mia számára.
Ezek az alapítványi összegek kiemelkednek még a kötetben említett benefacto-ri adományok közül is.
név rendház név rendház
1 Oláh Miklós Nagyszombat 17 II. Mátyás Zágráb
2 Draskovich György, id. Nagyszombat 18 Pálffy Eufrozina Zágráb 3 Forgách Ferenc Nagyszombat 19 Dianesevich Miklós Zágráb
4 Pázmány Péter Nagyszombat 20 [bizonytalan] Lőcse
5 Esterházy Miklós Nagyszombat 21 III. Ferdinánd Lőcse
6 Esterházy Mária Ungvár 22 I. Lipót Lőcse
7 Pázmány Péter Pozsony 23 Pázmány Péter Lőcse
8 Draskovich György, ifj. Zágráb 24 Tarnóczi Mátyás Lőcse
9 Lippay Katalin Trencsén 25 Balassa Zsuzsanna Lőcse
10 Lippay György Rozsnyó 26 Rákóczi Ferenc, I. Patak
11 II. Ferdinánd Győr 27 Báthory Zsófia Patak
12 III. Ferdinánd Győr 28 Draskovich György, ifj. Varasd 13 Bratulich Simon OSPPE Zágráb 29 Draskovich Gáspár Varasd
14 Draskovich János, id. Zágráb 30 Lippay György Gyöngyös
15 II. Ferdinánd Zágráb 31 Thurzó Mihályné Horváth Ilona Szakolca
16 III. Ferdinánd Zágráb 32 Lippay György Rozsnyó
2. táblázat. Jótevők és rezidencia-alapítók (említésük sorrendjében)476F8
8 A rezidenciák alapítóit félkövér betűtípussal jelöltem.
Csak összehasonlításként említem, hogy Lippay Katalin, a trencséni kollégium jó-tevője 10 000 forintot adományozott, az ifjabbik Draskovich György püspök a varasdi és a zágrábi kollégiumoknak is 6-6000 forintot adott egyebek mellett. Bir-tokadományra példa, hogy Balassa Zsuzsanna 460 hordónyi bort termő 6 szőlőt adott a lőcsei rezidenciának. Egyházi javadalom adományozására pedig, hogy II.
Ferdinánd a veszprémvölgyi apácakolostort és a lébényi Szent Jakab-apátságot jut-tatta a győri rendháznak. Az adományok mértéke alapján inkább a benefactorok-hoz sorolhatjuk a rezidenciák és missziók alapítóit is. A benefactoroknak ez a név-sora más rendi források viszonylatában egy szűkebb válogatást tükröz, bár a kollégiumalapítókhoz képest „lefelé” kissé nyitottabb a rendszer.
A fundátorokhoz visszatérve az alapítói reprezentáció néhány elemét is meg kell említenem. A jezsuiták a lelki jogok mellett ezekkel a gesztusokkal fejezték ki hálájukat. Ezek az elemek egyúttal a benefactoroknál is megjelentek, de kisebb mértékben és kevésbé koncentráltan. Talán a legismertebb az egyházi, különösen a jezsuita ünnepeken való részvétel és ezek alkalmával közös étkezés, a körmene-teken, színielőadásokon, egyetemi vagy kollégiumi vizsgákon való jelenlét, dísz-hely. Szinte magától értetődő volt, hogy ha egy alapító a rendi vezetéstől udvari papot kért, azt meg is kapta, ezek az atyák pedig többször a főúr vagy főpap gyón-tatói is voltak egyben. Lippay érseknek például öt jezsuita gyóntatóját azonosí-tottam.477F9 Az építkezésekkor szinte kötelező módon jelezték az építtető nevét, akár a pozsonyi kollégiumon Pázmány Péter, akár a győrin Széchényi György nevére is gondolhatunk. Végül az elhunyt alapítóról való megemlékezést, a temetésen való részvételt, jezsuiták által mondott halotti beszédeket vagy magába az alapított in-tézmény templomába való temetkezést idézhetem. Lippay György temetésén Sennyei István veszprémi püspök magyar gyászbeszéde mellett két jezsuita tartott német, illetve szláv nyelvű halotti prédikációt.478F10 A temetkezésre egy kevéssé ismert példa, hogy a Grácban eltemetett Ignatz von Thannhausen szívét a zágrábi rektor kérésére az ottani templomban temették el,479F11 míg Draskovich György győri püs-
9 Vö. Catalogi personarum et officiorum Provinciae Austriae S. I., coll., ed. Ladislaus LUKÁCS, Roma, 1990, III–IV, (1644–1665. évek adatainál).
10 Vö. Elogia fundatorum et benefactorum..., i. m., 78.
11 Vö. Uo., 89–90.