Barkóczy Ferenc egyházi pályafutása a Kassán, Nagyszombatban, majd Rómában végzett tanulmányai befejezése után töretlenül haladt előre. 1745 májusában ne-vezték ki egri püspöknek, majd még ez év júliusában Heves- és Külső-Szolnok vármegyék főispáni székébe is beiktatták. Egyházmegyéjében igen sok új templo-mot emeltetett, a város épületeit felújíttatta és számos refortemplo-mot vezetett be. A kul-túra széles körű terjesztését segítve könyvnyomda berendezését kezdeményezte, a papneveldét egyetemmé akarta fejleszteni. 1761-ben nevezték ki esztergomi ér-sekké.237F1 Székhelyét Nagyszombatból Esztergomba akarta helyezni, az egrihez ha-sonló nagy építkezéseket és reformokat tervezett véghezvinni.238F2 Terveinek megva-lósításában 1765-ben bekövetkezett halála akadályozta meg.
Tanulmányom középpontjában Barkóczy érseki reprezentációja áll. A kutatás jelenlegi állásának és néhány új forrásnak a segítségével azt mutatom be, hogyan fogadták Barkóczyt Nagyszombatban és Esztergomban, milyen reprezentációs eseményeken vett részt érsekségének négy éve alatt. Az ehhez kapcsolódó gazdag iratanyagból néhány olyan forrást emelek ki, amelyek tartalmukat, nyelvezetüket tekintve, vagy az általuk leírt ceremónia szempontjából különösen érdekesek. A Barkóczy köszöntését megörökítő kéziratok mellett kitérek a prímás esztergomi építkezésére. A Prímási Levéltárban fennmaradt iratok közül néhányat ismertetek, ezekben a városok és vármegyék méltatják az érsek terveit, valamint az anyagi tá-mogatásukról számolnak be.
Barkóczy Ferenc egri püspököt Mária Terézia 1761. május 12-én nevezte ki Magyarország prímásává. Reprezentációja már egri püspök korában jelentős volt.
Pompakedvelő hajlama, késő barokk mecénásokra jellemző nagyvonalúsága hívta életre azt a számos nevére szóló ajánlást, színjátékot, köszöntő verset, amelyet 1745–1761 között intéztek hozzá.239F3 Ezek túlmutattak a megszokott, az egyházi
1 MESZLÉNYI Antal, A magyar hercegprímások arcképcsarnoka, 1707–1945, Bp., Szent István Társu-lat, 1970, 99–121; DÓKA Klára, Barkóczy Ferenc = Esztergomi érsekek 1001–2003, szerk. BEKE
Margit, Bp.,Szent István Társulat, 341–347.
2 PROKOPP Gyula, Barkóczy Ferenc érsek esztergomi építkezése, Művészettörténeti Értesítő, 261−270;
ENTZ Géza, Barkóczy Ferenc gróf, a magyar barokk-kor nagy mecénása, Történetírás, 1939, 167−187.
3 BITSKEY István, Püspökök, írók, könyvtárak: Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban, Eger, Heves Múzeumi Szervezet, 1997, 51–88.; UŐ, Barkóczy Ferenc püspököt köszöntő vers
1761-Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2016 (Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténeti tanulmányok, 12), 103–111.
méltóságok számára íródott köszöntő versek sablonosságán. Valamennyi szerző kiemelte, hogy Barkóczy Egerben egyetem létrehozását tervezte, nyomdát alapí-tott, literátus környezetét könyvek írására sarkallta.
Gazdag reprezentációja folytatódott érseksége alatt, ezt azonban kevésbé vizs-gálta és hangsúlyozta a szakirodalom, talán az időszak rövidsége és a Barkóczy ha-lála miatt félbemaradt építkezések miatt. A kutatás ezidáig az érsek Esztergomban ünnepelt névnapját (1763) és a Szent Adalbert konviktusban tiszteletére előadott színjátékokat mutatta be.240F4
Most Barkóczy érseki kinevezéséhez tartozó köszöntésekből mutatok be kettőt, amelyek a reprezentáció megnyilvánulásainak különböző formáihoz tartoznak.
Barkóczy esztergomi érsekké való kinevezésének szertartásai és ünnepségei Nagyszombatban és Esztergomban zajlottak. Nagyszombat közel másfél évszázad-ig volt az egyházkormányzat központja török hódoltság idején. Ebben az időszak-ban a Magyar Királyság székhelye Pozsony volt, amely közel esett Nagyszombat-hoz, így prímásainknak itt is volt palotája, állandó lakóhelye. Ezért említünk mindig három várost (Esztergomot, Nagyszombatot és Pozsonyt), amikor Barkóczy érseki reprezentációjáról beszélünk.
A Prímási Levéltárban fennmaradt egy metszet, amely az érsek Nagyszombat-ba való bevonulásának alkalmából emelt diadalkaput ábrázolja.241F5
ből = Archivum: A Heves megyei Levéltár közleményei, 1, szerk. KOVÁCS Béla, Eger, 1973, 43–44;
HUBERT Ildikó, Barkóczy Ferenchez írt magyar nyelvű versek 1761-ből = Archivum: A Heves megyei Le-véltár közleményei, 15, szerk. BÁN Péter, CSIFFÁRY Gergely, Eger, 1998, 123–129.; DÓBÉK Ágnes, Nyomtatványok és kéziratok Barkóczy Ferenc tiszteletére = Filológia és irodalom: Tanulmányok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Kárpát-medencei irodalmi MA- és PhD-hallgatók számára rendezett Filológia és irodalom című konferenciáján elhangzott előadásokból, szerk. T OM-PA Zsófia, Piliscsaba, PPKE BTK, 2013 (Pázmány Irodalmi Műhely: Opuscula Litteraria, 4), 115‒135.
4 SZELESTEI NAGY László, Barkóczy Ferenc érsek névnapja 1763-ban, Magyar Sion, 2007, 116–122.;
HUBERT Ildikó, SZELESTEI NAGY László, Köszöntő versek, színjátékok Barkóczy Ferenc tiszteletére = Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára, szerk. JANKOVICS József, Bp., MTA Iroda-lomtudományi Intézet, 2007. http://www.iti.mta.hu/Szorenyi60/Hubert_Szelestei.pdf (Az utolsó letöltés dátuma: 2016. 01.17.).
5 A metszet lelőhelye: Prímási Levéltár Esztergom, Archivum Ecclesiasticum Vetus (A továb-biakban: PL. AEV.) 1326/16. 6.
A barokk művészetben nagy szerepet kaptak a magas rangú személyek tiszteletére emelt, nem időtálló anyagokból készített díszépítmények, amelyeket a városok ka-puinál vagy a tereken, a templomokban állítottak fel. A fából összeállított vázat szövet és vászon borította, amelyekre feliratokat, emblémákat, szoboralakokat, kü-lönböző építészeti elemeket és díszítéseket festettek. Az ünnepségek mindig a kö-zösségi élet népszerű eseményei közé tartoztak. Barkóczy nagyszombati diadalívé-nek ábrázolásán emblémák találhatók, amelyek életédiadalívé-nek különböző állomásait
ábrázolják az érseki székig. Az emblémákhoz tartoznak lemmák, azonban az emb-lémaversek hiányoznak a díszítésről. Ezeket szóban adhatták elő az érseknek, de az is lehetséges, hogy a lemmák alatt ezek is ott voltak a kapu díszei között, csak a metszet készítője nem ábrázolta őket.
A díszkapu tetején a Barkóczy-család hét ágú koronás, hercegi rangú címere helyezkedett el. A négyfelé osztott pajzson átlósan két oroszlán és egy koronán ülő sas látható, a másik oldalon két angyal van. A címer felett egy nagyobb angyal-figura helyezkedik el, fején a hétágú koronával. A címer gyakran megjelent díszí-tésként a Barkóczynak szánt nyomtatványokon és kéziratokon, a Barkóczy-könyv-tár köteteit is ez díszíti. A címer jobb és bal oldalán egy-egy angyal-figura található, Barkóczy monogrammjával díszítve.
A diadalív csúcsán található embléma lemmája: „Ardet amans spe nixa fides”.
Majd ezt követi négy további a két oszlopon: Pastorem expectant; Re pastu pro-spicit omni; Ex uno trina relucent; Iucundius omnia florebunt. Az emblémák cí-me nem jelenik cí-meg az ábrázoláson, témája a pásztor, Barkóczy cí-megérkezése, aki-re már hosszú ideje várt az ország népe.
Több olyan példát ismerünk, amikor fennmaradt a diadalív metszetéhez mellé-kelve a hozzá kapcsolódó esemény programja is. Sajnos Barkóczy nagyszombati diadalíve esetében nem beszélhetünk ilyenről, azonban a Prímási Levéltár őriz egy leírást, amely a helynök 1761. szeptemberi jegyzőkönyvének kivonata Barkóczy érseki beiktatásáról.242F6 Ebben beszámol a szertartást követő Nehemiás című színi előadásról, amelyet a jezsuita iskola diákjai mutattak be. A színdarab nyomtatott változata is fennmaradt.243F7 A helynök röviden ismerteti a darab bibliai témáját, vala-mint kiemeli, hogy a szereplők között ott voltak a poétikai osztály diákjai és idő-sebb teológiai hallgatók is. Az előadást látványos, úgynevezett befejező ünnepség követte, táncosokkal, akiknek egy Pozsonyból hívott táncmester tanította be a ko-reográfiát. Ezen a befejező előadáson hangozhattak el köszöntő versek is.
A levéltárban fennmaradt egy másik dokumentum, amely két, Barkóczy szöntésére íródott ismeretlen szerzőjű verset tartalmaz. A kéziraton csupán a kö-vetkező bejegyzés szerepel: Rhytmus in Laudem Primatii Barkóczy. Az öt levél terje-delmű kézirat egy latin és egy magyar verset tartalmaz, ezek különböző kéztől származnak. A latin vers soraiból azonban világossá válik, hogy az előadók diákok
6 PL. AEV. 1326/14/1.
7 Nehemias. Acta ab academicis almae ac celeberrimae universitatis Tyrnaviensis soc. Jesu, honoribus Cels., ac Rev. S. R. I. principis Dni Francisci e comitibus Barkoczy de Szala, dum primum in urbem nostram ingressum solenni pompa, et bonorum omnium plausu celebraret, Tyrnaviae, Typ. acdemicis soc. Jesu, 1761.
voltak, és a szerzők is – valószínűleg az idősebb – tanulók közül kerülhettek ki.244F8 A latin nyelvű köszöntő vers egyszerű páros rímekben íródott. Az új érsek tanultsá-gát, műveltségét állítja középpontba, ezzel példaként állítva minden növendék elé.
A költemény a görög és római mitológia isteneihez hasonlítja Barkóczyt: Phoe-bushoz, aki a költészet, zene, tánc istene; Minervához, aki a mesterségek, művé-szetek, igazság istene és Pallashoz, aki a bölcsességé.Az ezt követő magyar nyelvű vers már nem Barkóczy tudását és különböző címeit dicsőíti, hanem mint új érse-ket köszönti a város nevében:245F9
Homály távoz nap sugároz, hozd bé már Herczegünket, Néma ora fordúlj szóra, küld bé már Érsekünket, Régtül fogva ezt zogokva kévánva Nemes hazánk Ohajtással sohajtással kérte jöjj tehát hozzánk.
Esztergami drágha zálog térj vissza hajlékodban, Oh drágha kince ide tekincs öltözzél föl sorsodban, eddighis rövidségivel Esztergam tégedet várt Mivel maga Szent Székihez nem talált hasonlob párt.
Hangsúlyozza, hogy hosszú gyász után nagy öröm érte Esztergomot. Itt arra utal a szerző, hogy az érseki szék négy éven át betöltetlen maradt, mivel az előző ér-sek, Csáky Miklós 1757-ben halt meg.
Téged illet s így e mellet ved fel annak czimerit, Méltósághát és Nagyságát ved fel Titulussait, Minden Népek hozzád futnak ki ki szévessen hódul, Tapsol azon hogy az gyásza öröm napjára fordul.
Esztergami Szent Szék jussa ezt egy hozta magával, Hogy kit edikg kölcsön adott vegye maga párjával.
Noha a te nagy érdemid még többet érdemlenek, Isten adgya, hogy ennél is nagyobra emellyenek.
Ahogy a Barkóczyhoz intézett köszöntő versekben gyakran feltűnik, itt is jelen van a Barkóczy származására, családjára való utalás:
Barkóczy Méltósághos Ház örvengy ily dücsőségen, Im Isten, Király és Haza Téged megh kedvelt igen.
8 PL. AEV. 1344. 388r−392v.
9 PL. AEV. 1344. 394r−394v.
Országnak első oszlopja Nemedbül választatott Hazánk első Szent Székinek Érsekivel adatott.
Méltósághát és Nagyságát térd hajtással üdvözlyük, Istent ki ezt igy rendelte örökki magasztallyuk, S hogy az fatumnak kerekit ez szerint fordétotta, Fölséghes Királlyainknak szemeit erre hozta.
Barkóczy érsekségének másik legfontosabb hozadéka az általa elkezdett eszter-gomi építkezés. Már Keresztély Ágost idejében meghozta a pozsonyi országgyűlés azt a rendelkezést, hogy a hercegprímás a káptalannal együtt térjen vissza Eszter-gomba és ott kezdje meg a szükséges építkezéseket. Esterházy Imre és Csáky Miklós kinevezési okmányában benne volt ez a kötelesség, de nem kezdeményez-ték a visszaköltözést. Barkóczy már székfoglalása alkalmával utalt rá, hogy ő vissza fogja költöztetni az érsekséget. Átiratában figyelmeztette a kanonokokat, hogy aki-nek nem tetszeaki-nek rendelkezései, jogában áll lemondani. A tervbe vett áttelepülés alapfeltétele az volt, hogy saját részére valamint más egyházi intézmények számára a szükséges épületekről gondoskodjék. 1761. október 15-én a királynő visszaadta neki a Várhegyet, azzal a feltétellel, hogy ha majd befejeződnek az építkezések és megtörténik az átköltözés, akkor a nagyszombati üresen maradt épületek a kincs-tárra szállnak át. Barkóczy már kinevezésének másnapján értesítette a káptalant az örömhírről. Azt, hogy az építkezés hatalmas felkészülést és előrelátást igényelt, az is bizonyítja, hogy Barkóczy egy tíz kérdésben megfogalmazott felvetést tett köz-zé, amelyben a káptalan visszaköltözésének, illetve a székesegyház megépítési módjának mérlegelését kéri.10 Az építkezés költségeire saját jövedelméből is aján-lott fel. Hermán József kanonok Barkóczy temetési beszédében hangsúlyozta, hogy az érsek hírnevét zengi „esztergomi várnak újonnan tett fundamentoma, mellyre érseki jövedelmiből minden esztendőben száz ezer forintot fordított.”247F11 A terveket Isidore Canevale, majd Franz Anton Hillebrandt készítették el. A levéltárban található dokumentumok közül több olyat találunk, amelyben Barkó-czy kanonokjai – Pintér József, Fába Simon, Richwaldszky György – beszámol-nak az Esztergomban folyó építkezésekről, a munkások sokaságáról. A földmun-kák során római kori emlékek, építészeti maradványok, antik érmék kerültek elő,
10 PL. AEV. 1343/306−311.
11 HERMÁN József, Az esztergomi kedves, és nagy fő-papnak hármas ditsérete, mellyet méltóságos [...] Bar-kóczi Ferencz, [...] halottas pompájának alkalmatosságával a’ posonyi Szent Márton templomában 1765-dik esztendőben Kis-Aszszony havának 12-dik napján élő nyelvel hirdetett Hermán Jósef [...], Győr, Streibig, 1765.
amelyeket szintén számba vettek és összeírásuk a Prímási Levéltárban található.248F12 Entz Géza, Barkóczy mecénási tevékenységéről értekezve kiemelte, hogy az érsek nagy figyelmet fordított a magyar múlt emlékeire.249F13 Ezt igazolja az is, hogy kano-nokja, Széless György a régi esztergomi bazilikáról 1761-ben készített kéziratát neki ajánlotta.250F14
Az esztergomi építkezés művészettörténeti szempontból volt kutatott, főként Prokopp Gyula tanulmányaiból ismerjük tervezeteit.251F15 Most a hozzá kapcsolódó néhány reprezentációs célú iraton keresztül mutatom be Barkóczynak ezt a nagy-szabású tervét. A régi székesegyház, a kanonoki házak és a hozzájuk kapcsolódó további épületek felépítése nagyon sok pénzáldozatot követelt. Barkóczy azonban hangoztatta, hogy ez nemcsak az érsekség belügye, hanem országos érdek. A Prí-mási Levéltárban számos jegyzék található, amely összesíti az egyes megyék és vá-rosaik felajánlásait. Az adatok alapján sokszor több plébánia összefogva biztosított egy nagyobb összeget. Berchtold Ferenc megyéspüspök, a Pázmáneum rektorának Barkóczyhoz címzett egyik levelében az esztergomi egyházmegye plébániáinak fel-ajánlásait olvashatjuk összegyűjtve, ahol nemcsak az aktuális, hanem már a követ-kező évre vonatkozó felajánlások listáját is küldi.252F16 Ezeknek száma a második évre mindig sokkal magasabb. Az összesítés az 1763. esztendőre 20, míg a következőre, 1764-re már 59 felajánlott munkást számol össze. A levéltár számos olyan levelet őriz, amelyet a vármegyék elöljárói intéztek Barkóczyhoz, felajánlva segítségüket az építkezésekhez. Ezen levelek közül választottam ki egyet, amely Barkóczynak négy év leforgása alatt 500 forintot ígér, amit a kőművesek kifizetésére szánna. Sajnos nem tudjuk, hogy melyik vármegye felajánlásáról van szó, mivel a levél töredékesen maradt fenn.
[…] érttyűk es szemlátomást tapasztallyuk, hogy Eö Feőlsége szánakodással emlétett, annyi csapások után, nagy emlékezetű Feölséges Eleink győzedel-mes Fegyverei által dücsőségesen szabadságra hozott szolgáló, ez űdeig
12 Pl. AEV. 1343/19−32.
13 ENTZ, Barkóczy Ferenc gróf…, 2. jegyzetben i. m., 174.
14 SZÉLESS György, Descriptio inscriptionum ecclesiae metropolitanae Strigoniensis. Cognominata: Szép Templom. Id est: Ecclesia magnifica. Ut apparet ex ruderibus labore non vulgari ob literarum confusarum, ab-breviatarum, goticarum, et recenter erutarum enodationem, Esztergom, Royer, 1765. Modern, hasonmás kiadása: SZÉLESS György, Az esztergomi Szent Adalbert székesegyház: Széless György 1761. évi leírása a Szent Adalbert székesegyház és a Szent István templom romjairól, ford. WAIGAND József, ROMHÁNYI
Beatrix, bev., jegyz. MAROSI Ernő, HORVÁTH István, Esztergom, Kultsár István Társadalom-tudományi és Kiadói Alapítvány, 1998.
15 PROKOPP, Barkóczy Ferenc érsek…, 2. jegyzetben i. m.
16 PL. AEV. 1343/65−77.
szamkivetésben lévő, eleitűl fogva Isten Dűcsőségire szentelt, s fől áldozott, Esztergam haidant finyeskedő, s Szentségekkel tűndőklő Várát, Herczegsé-gednek, ugymint annak igaz örökös Urának, nemcsak vissza-téríteni, hanem abban lett Kedve-telisit, es különös vigasztalását velünk Kegyelmessen köz-leni méltoztatik, annyival nagyobb búzgóságal, készségel és gyorsasságal fogadgyuk, és követtyük Feölséges Aszonnyunknak, Isten Tiszteleteknek gyarapodását néző üdvöséges intésit, és ösztönözisit, hogy sorsunk boldog-ságát közelétő dűcsőséges Esztergam Várában Herczegséges által czéllul vett Szent és szükséges Épületeknek föl alitásához telhető segedelemmel járul-nánk.
Mind ezek ugyan a mi buzgóságunknak gyulasztására elegendő ösztönök és eszközök, nagyobb mindazon altal Herczegségedre való figyelmetessé-gük, Kinek Bölcseséges Kormányozása alat bátorságossan evezvén, közelé-tő, nyavalás adózókra is terjendő nagy boldogságunkat, bizonyos várokozó-nál égérjük minnyajan magunknak;
Bárcsak Kisded Vármegyénknek erőtlensége, s tehetséginek gyöngesége, langadozó indulatinknak, s buzgóságunknak megfelelne.
Ennek erejéhez és tehetségéhez kipest azért Herczegségedhez való figyel-meteségünknek bizonyitására tartozó buzgosagunknak elégetésivel, elvégez-tük, hogy négy esztendők forgása alatt, kívánt adni kűmüveseknek ki fizeté-sire forditandó, őtszáz forintok, Nemes Vármegyének Kamarajabúl Eszten-dőnkint ki fizettetnek.253F17
A hagyatéki leltár a Barkóczy-könyvtár kötetei és kéziratai mellett a tervrajzokat is számba veszi. A pozsonyi külső palota könyvtárában talált rajzok között az alábbi esztergomi vonatkozásúakat sorolja fel: a telepíteni kezdett esztergomi érseki kert rajza, az esztergomi érseki templomra és palotára, a szemináriumra és a kanonoki házakra vonatkozó összesen 68 darab rajzot tartalmazó köteg, az esztergomi érse-ki bazilika alapfalai és egy másik templom alaprajza, valószínűleg az esztergomi Szent István prépostság templomáé.254F18
Barkóczy nagyszabású tervei és a számtalan felajánlás ellenére az esztergomi székesegyház újjáépítése nem valósulhatott meg. 1765-ben, halála után félbema-radtak az építési munkák, az érsekség csupán a következő évszázadban, 1820-ban tér vissza Esztergomba.
17 PL. AEV. 1344.
18 PL. Archivum Saeculare I., Acta Radicalia et Protocollaria 69.
Die erzbischöfliche Repräsentation von Ferenc Barkóczy
Die Bischofsbestellung von Ferenc Barkóczy war in Erlau im Jahre 1745. Er hat grossen Wert auf die Erneuerung des Stadtbilds schon während seines Jahres in Erlau gelegt. Seine Bestimmungen haben das Profil der Stadt bedeutend verändert. Er war der erste Erzprie-ster in Erlau, der die öffentliche Rolle des Mäzens unternommen hat. Barkóczy hat die Künstler, die Dichter und den Verlegen unterstüzt.
Die Fachliteratur hat seine Unterstützung der Künste und seine Vorliebe für Pracht nicht außer Acht gelassen. In meiner Studie stelle ich die Repräsentation von Barkóczy, als Erzbischof durch die wichtigsten Stationen der seiner Jahre in Gran vor.
Seine Zeit als Erzbischof – vielleicht wegen ihrer Kürze – wurde in der Fachliteratur nicht betont. Die reiche Repräsentation der Jahre in Erlau hat sich auch in Gran fortge-setzt.
Anhand der Dokumente, die im Primasarchiv in Gran zu finden sind, beschreibe ich die wichtigsten Veranstaltungen, an denen Barkóczy zwischen 1761 und 1765 teilgenom-men hat.
Die Bauarbeiten, die er in der Stadt von Gran veranlassen hat, gehören zu der erzbi-schöflichen Repräsentation.
Barkóczy wollte den Sitz des Erzbistums aus Pressburg nach Gran versetzen. Maria Theresia hat den Burgberg von Gran dem Erzbischof Barkóczy zurückgegeben, der in ei-nem Rundschreiben mitgeteilt hat, dass er die Kathedrale wieder aufbauen lässt. Er hat das erzbischöfliche Pallium in der Bakócz-Kapelle übernommen. Diese Geste hatte eine sym-bolische Aussage.
Neben den Dokumenten und Entwürfen, die auf die Bauarbeiten beziehen, sind zahl-reiche Briefe erhalten geblieben, die die Glückwünsche und materielle Verpflichtungen enthalten. Diese Briefe sind zum Anlass des Umzugs des Erzbistums Barkóczy geschrie-ben worden. Aus diesen Dokumenten hebe ich einige hervor und stelle die großangeleg-ten Pläne des neuen Erzbischofs und die Argroßangeleg-ten der Unterstützung der beginnenden Bau-arbeiten vor.