Kegykép-koronázások a 17–18. században – és utána
15F*Ha körülnézünk katolikus templomainkban, nagyon sok megkoronázott Mária-képet és Mária-szobrot látunk. Ez a ma is meglévő szokás arra az örök emberi tö-rekvésre utal, hogy a Szentet valamiképp ékesíteni kell vagy illik. Időben pedig az antikvitásig, a korai keresztény tanításokig vezethető vissza.
Magyar példák
A megkoronázott magyarországi Mária-kegyszobrokat és kegyképeket, koronázá-suk történetét, a koronázási szertartás lefolyását még nem vizsgálta a kutatás. A magyar atlas marianusok, búcsús útikönyveink csupán érintik ezt a kérdést.16F1 Az el-ső, s nem is teljes felsorolást Balogh Ágost lelkiségtörténeti, egyháztörténeti, mű-vészettörténeti, néprajzi, összefoglalója adja: a Mária-ábrázolások, valamint a bú-csújáró helyek kapcsán megemlíti a megkoronázott Mária-kegyképeket és szob-rokat az Osztrák–Magyar Monarchia egész területéről.
Felsorolásában első a tersattói kegykép megkoronázása: XI. Kelemen pápa ennek a Szent Lukács evangélista által a názáreti Szent Ház asztallapjára festett, vagy legalábbis az Apostolok idejéből származtatott képnek két értékes arany ko-ronát küldött: a Fiúnak és az Anyának. Pápai legátusként Ratkai Ádám modrusi
*A szerző az MTA–SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport vezetője.
1 ESTERAS [ESTERHÁZY] Pál, Az egesz vilagon levő csudalatos boldogsagos Szüz kepeinek rövideden föl tet eredeti: Mellyet sok tanusagokból öszve szerzett, és az Aétatos hivek lelki üdvösségére ki bocsátott Galanthai Esteras Pal Szentséges Romai Birodalombéli Herczeg’ s, Magyar Országi Palatinus, Nagyszom-bat, 1690; UŐ, Mennyei Korona az az Az egész Világon lévő Csudálatos Boldogságos Szűz Kepeinek rövi-deden föl tett Eredeti, Mellyet sok tanuságokból öszve szerzett és az áetatos hivek lelki idvösségekre ki bocsátott uijonann Galathai Esterás Pál, Szentséges Romai Birodalombéli Herczeg Magyar Országi Pala-tinus, Nagyszombat, 1696; Ladislaus NEDECZKY, Fontes gratiarum Marianarum novi et veteres seu historia relatio. De imaginibus miraculosis per Hungariam et adjecta eidem regna, ac provincias, Kolozsvár, 1739; JORDÁNSZKY Elek, Magyar Országban, ’s az ahoz tartozó Részekben lévő Boldogságos Szűz Mária kegyelem’ Képeinek rövid leírása, Pozsony, 1836; stb.
Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2016 (Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténeti tanulmányok, 12), 25–44.
püspök 1715. Mária születése napján a koronákat ünnepélyesen a képre felhelyez-te.17F2 (1. kép)
A mariazelli kegyszobor történetéről szólva Esterházy Pál azt írja, hogy Nagy Lajos király csodás álma és győzedelmes csatája után „az Egész Magyar Táborral Czelben méne, a’ holott ezen Szent Képet, egy arany Koronát […] oda ajándéko-zott”.18F3 Negyven évvel később is említik (1739) „corona aurea”-ját.19F4 A kolozsvári (füzesmikolai) kegyképnek Felvinczi Klára adományozott értékes koronákat.20F5 A dubnici Boldogasszony képről: a 18. század közepén (1742–1756 között) gróf Il-lésházy József hitvese, gróf Traun asszony „Új arany koronát, új királyi páltzát, új drága öltözetet ajándékozott tehát e jeles képnek; […]”21F6 (2. kép)
Balogh Ágost több pozsonyi templomot említ, ahol megkoronázott és öltöz-tetett Mária-szobrok vannak: a ferences templomot, a bencés apácák templomát.22F7 Könyvében koronázottnak és fogadalmi ajándékokkal ékesítettnek mondja Győr-ben a kármelita, a jezsuita (később Győr-bencés) templom,23F8 a székesfehérvári bazilika,24F9 a kassai akadémiai (ferences) templom Mária-szobrait.25F10 A koronázás időpontját azonban nem említi. Feltételezhetően ezek mind 18. századiak.
Csíkszentmárton Mária-szobrát 1675-ben koronázták. A brünni kegykép nagy-szebeni másolatát pedig 1735-ben.26F11 Csíkszenttamáson a Lehajtott fejű Mária ké-pe a magyar Szent Koronával látható.27F12
A máriavölgyi kegyszobor koronázásának idejét ugyan nem említi Balogh Ágost, de azt írja, hogy a kegyszobornak arany koronái, értékes öltözékei vannak, öltöztetni szokták.28F13 (3. kép) Fraknó várának kegyszobra is megkoronázott, Mária
2 Augustus FlorianusBALOGH, Beatissima Virgo Maria Mater Dei, qua Regina et Patrona Hungari-arum historico-pragmatice-adumbravit Augustus Florianus de Nemcsicz, parochus Kocskocziensis, Eger, 1872, 365, 447.
3 ESTERHÁZY,i. m., 1696, 47. Esterházy Pál 1690ben kiadott könyvében több Máriakegykép, -kegyszobor metszetét közli. Mind a fraknóváraljai, mind a kismartoni, máriatali (Mariavölgy), röjti, lauretomi (Lorettom), pázsiti, loki, oslii és remetei kegykép, kegyszobor megkoronázott.
4 NEDECZKY, i. m., 26.
5 Uo., 36.
6 JORDÁNSZKY,i. m., 41–42.
7 BALOGH, i. m., 292.
8 Uo., 293.
9 Uo., 299.
10 Uo., 300.
11 Mária-tisztelet Erdélyben: Mária-ábrázolások az erdélyi templomokban, szerk. MIHÁLY Ferenc, Szé-kelyudvarhely Haáz Rezső Múzeum, 2010.
12 Uo.
13 BALOGH, i. m., 455.
jogart, a kis Jézus pedig földgömböt tart a kezében.29F14 (4–5. kép) Megkoronázott a privigyei kegyszobor is, Mária a gyermek Jézussal.30 F15 (6. kép) Dénesd kegyszobrát a 17. században a török elől menekítették északra Dömölkről. A szobrot 1742-ben Nagyboldogasszonykor ünnepélyesen helyezték a főoltár trónusára, a tabernáku-lum fölé mint az ég királynéját. Mind Mária, mind az Istenfia koronával és jogarral ékesített, körülvéve aranyozott ezüst sugarakkal.31 F16 (7. kép)
Mátraverebély-Szentkút kegytemplomának kegyszobra szintén koronázott.
Mária jobbjában a Kisjézust, baljában pedig egy jogart tart, és különböző színű, ér-tékes ruhákba öltöztetik.32F17 (8. kép) A felsorolt példáinál nem említi a koronázás évszámát.
A gyöngyösi ferences templom Fájdalmas Anya szobrát „ékesítik több arany lántzok, gyűrűk, koronák” – írta Jordánszky Elek 1836-ban.33F18 Mindez a múlt. Ma csupán a szobrot szemlélhetjük. (9–10. kép) Almás (Verőce vármegye, Szlavónia) Madonna kegyszobrát Folyamodás Anyja (Mater Refugii) névvel illetik. „Jobb ke-zén áll a’ kisded Jézus áldást adván a’ nézőkre; bal kezében tart Mária egy Királyi pálczát; mind a’ kettőnek drága Korona van a’ fején”.34F19
A Habsburg Birodalom más tartományait is említi Balogh Ágost. Az első megkoronázott lengyel kegykép Częstochowa Fekete Mária képe volt.35F20 (11. kép) kegyhellyé emelkedéséről ír Aleksandra Witkowska. Aleksandra WITKOWSKA OSU, The Cult of the Jasna Góra Sanctuary int he Form of Pilgrimages till the Middle of the 17th Century, Acta Poloniae Historica, 61(1990), 63–90. – Az 1655. évi svéd ostromot sikerrel kiállta Czestochowa. Hálából János Kázmér király 1656. április 1-én a lwówi (lembergi) székesegyházban ünnepélyes fogada-lom keretében felajánlotta országát a Szűzanyának, egész birodalma Patrónájává és Királynőjévé választotta Őt. Ettől kezdve a katolikus Lengyelország felett a Szentséges Szűz gyakorolja a leg-főbb hatalmat, Jasna Góra pedig a nemzeti és vallásszabadság jelképévé vált. A „Mária erőd”
falainak sokszor kellett még védelmet nyújtani különböző támadókkal szemben, köztük a své-dek ellen 1656-ban, 1702-ben, 1704-ben és 1705-ben. Az 1711 után Lengyelországra köszöntő békés időszak végre lehetővé tette a Csodatevő Kegykép koronázását. A koronázási szertartásra 1717. szeptember 8-án került sor kb. 200 ezer hívő jelenlétében. A dátum megválasztása is tu-datos volt, az egyik legjelentősebb Mária-ünnepre tették. A koronázást XI. Kelemen pápa enge-délyével a kulmi megyéspüspök, Krysztof Szembek végezte. A Jasna Góra-i Szűzanya képe végérvényesen összefonódott a szabad lengyelség képével. Lásd még: Ewa SMULIKOWSKA, Koroní i sukienki obrazu Matki Boskiej Częstochowskieh jako przejaw kultu królowej korony Polskiej, Studia Claromontana, 23(2005), 55–88; Aleksandra WITKOWSKA OSU, Marianische Kultstätten in
Számos kegyképkoronázásával kitűnik Galícia, a lembergi érsekség. Galíciából említi Sokal kegyszobrát, amit a pápai delegátus koronázott meg több püspök, számos prelátus és pap, valamint vallási egyesület jelenlétében.36F21 1727-ben Podka-mien kegyszobrának XIII. Benedek pápa küldte a koronákat.37F22 A lembergi do-monkosok templomának Mária kegyszobrát 1751-ben koronázták meg. Az ün-nepség viszonylag részletes leírását olvashatjuk.38F23 1752. szeptember 8-án Rómából kapott koronákkal koronázták meg a szintén galíciai, Lzajsk Mária kegyképét, majd másodjára 1853-ban.39F24 1762-ban Ressov kegyszobrának XIII. Kelemen pá-pa küldött koronákat. A lembergi érseki bazilika Mária-kegyszobra 1766-ban lett megkoronázva.40F25
A koronázás szokása a 19–20. században is folytatódott.
Máriaradna kegyképén 1820. április 18-án Rudnay Sándor, akkori erdélyi püs-pök nagyszámú papság és sok ezer nép asszisztálásával „a’ bóldog Asszony’ ’s a’
kisded Jésus’ fejét új arany gyöngyös Koronával felékesítette”.41F26 (12. kép)
Máriagyűd templomában 1839-ben helyezték el Mária kegyszobrát, 1842-ben azonban már új kápolnát építettek számára. 1862-ben új márvány oltárt készítet-tek Mária csodatévő kegyszobra számára. Mind Mária, mind a Kisjézus értékes koronát és értékes kazulát visel.42F27 (13. kép)
A sasvári kegyszobor eredete 1564-re megy vissza. Első megkoronázásának idejét nem ismerjük. A ma látható templom a két évszázados jubileumra készült el. Feltételezhetően az 1764-es építkezés és translatio emlékére Mária Terézia és férje, Lotharingiai Ferenc koronázták meg. A kétszázados ünnepség idején ugynis már „ezüst szövetű” palástba öltöztetett Fájdalmas Anyszobrot említenek, a-mit „sugaras korona” ékít.43F28 A szentély két oldalánál pedig „téres sekrestyék” van-nak a „gazdagon aranyozott koronák-, sasokkal és egy rendjelekkel, mellyek mind
Polen im 19. Jahrhundert = De Cultu Mariano Saeculis XIX–XX: Acta Congressus Mariologici-Mariani Internationalis in Sanctuario Mariano Kevelar (Germania) Anno 1987 celebrati, VI, Romae, 1991, 489-490.
21 BALOGH, i. m., 391–392.
22 Uo., 392.
23 Uo., 392–393.
24 Uo., 393.
25 Uo., 394–395.
26 JORDÁNSZKY, i. m., 99., BALOGH, i. m., 366.
27 BALOGH, i. m., 471.
28 A sasvári háromszázados nagy búcsú-járat: Az 1864. szeptember 8-iki sasvári nagy bucsu-ünnepélyre vo-natkozó történeti jegyzetek, főpásztori levelek, előkészületek, utazási rajzok, alkalmi versezetek és egyházi szent beszédek, Nagyszombat, 1865, 39.
Mária-Thereziára s férjére, a feledhetetlen kegyes alapítókra emlékeztetnek.”44F29 A kegyoltár mögötti lépcsőn meg lehet közelíteni és érinteni a kegyszobrot. Az érin-tőzés a sasvári tisztelet fontos jellemzője. Sasvár háromszázados jubileumi évében, 1864-ben, újra megkoronázták a kegyszobrot a IX. Piusz pápa által megáldott ko-ronákkal.45F30 A trisaeculáris ünnepségek lefolyását részleteiben megismerjük a jeles alkalomról 1865-ben kiadott könyv alapján.46F31 A sasvári koronák tervezését Scitov-szky a Bécsben élő, de aradi születésű Lippert József műépítésznél rendelte meg.
Mind Jézus, mind Mária koronája jelképes elemeket tartalmaz. Mária koronáján li-liomszálak, a korona tetején keresztet tartó gömbben egyesülő viráglevelek látha-tók („mezők lilioma”, tisztaság, szüzesség). Krisztus koronájának lemezén körben a töviskoronát formálta meg. Mindkét korona ezüst, gazdagon aranyozva, drága-kövekkel ékesítve (smaragd, ametiszt, krizolit).47F32 (14–15. kép) Valószínű, a temp-lom 1884-es újjáépítésekor koronázták meg Pozsony-Virágvölgy Jótanács Anyja kegyképét. (16. kép)
A 20. században is volt néhány koronázás Magyarországon. Lékai László bíbo-ros-érsek 1986-ban a márianosztrai kegyképet koronázta meg. (17. kép) 2000-ben pedig Kada Lajos érsek a budavári Mátyás-templom főoltáron álló Mária-szobrát, amelynek koronáját a pápa is megáldotta.48F33 (18. kép) A máriapócsi könnyező kegy-képet 2005-ben a Magyar Nemzeti Galériában restaurálták. December 3-án Erdő Péter prímás a püspöki kar jelenlétében a képet újra megkoronázta a XVI. Bene-dek pápa által, Rómában megáldott arany glóriával. A csallóközi Szentantal kegy-képét 2013. július 6-án koronázták meg. (19. kép)
A fentebb említetteken kívül még számos megkoronázott kegyképünk és kegy-szobrunk van, tanulságos azonban, hogy koronázásuk időpontját rájuk vonatko-zóan nem rögzítették. (Turbék, Tétszentkút, Bodajk, Doroszló – Sümeg, Vác, Szokolóc).
A 18. századi metszetek is hathattak a koronázásokra. A Napba öltözött asz-szony ábrázolásai (Bécs, Domonkos templom, Csíksomlyó) eleve a mennyek ki-rálynéjaként ábrázolták Máriát.
29 Uo.
30 BALOGH,i. m., 387–390.
31 A sasvári háromszázados nagy búcsú-járat…, i. m., 155–158.
32 Uo., 79–80.
33 Vö. CSOMOR Lajos, DIÓS István, Mária képének megkoronázása = Magyar Katolikus Lexikon, főszerk. DIÓS István, szerk. VICZIÁN János, VIII, Bp., Szent István Társulat, 2003, 651.
A jelenség története és értelmezése
Az antikvitásban az istenek szobrait, a kultusztárgyakat koszorúzták.49F34 A Mária-ké-pek megkoronázása az egyházi év meghatározott és visszatérő alkalmain az antik-vitás és a középkor példái után a késő-középkorban vált gyakorivá. Mária a meny-nyek királynéjaként visel koronát.50 F35
Első ismert példája III. Gergely pápához köthető (731–741), aki a római Szent Péter székesegyházban egy Mária-képet arany diadémmal ékesített. Ebben akkor – még a keleti egyház ikontisztelete mellett – az éppen folyó képrombolás is közre-játszott: Mária-királynő az Egyház megjelenítője volt.
A 12. században jelentek meg olyan Mária-képek, amelyeken Mária égi trónon ül és a koronát angyalok tartják feje felett, miközben Krisztus Mária felé fordulva megáldja őt. (Sendlis 1185 körül, Párizs 1210, Chartes 1225.) Vagy a trónon ülő Krisztus koronáz (Strassburg 1230). A 14–16. században az az ábrázolás uralko-dó, hogy Mária Krisztus előtt térdepel, amikor megkapja tőle a koronát, (Vitale de Bologna 1353). A késő gótikus fafaragványokon a korona a Szentlélek, egy há-romszög, melyben esetleg egy galamb is található (idősebb Holbein 1499). A rene-szánszban már feltűnik az Atyaisten is (Boticelli 1490, Filippo Lippi 1467) koro-názóként. A 17. században Mária mint az Apokalipszis asszonya áll a föld fölött, fölötte pedig a koronát tartó Szentháromság. (L. az idősebb Hans Holbein fest-ményét Eichstättben, a püspöki kápolnában, 1496).51F36 Ezek a példák nem koroná-zások, de jelzik Mária királynéi tiszteletét, s ilyen Csíkszentdomokos 15. századi táblaképe is.
A reformáció idejében viták kereszttüzébe került ez a gyakorlat is. 16. század-ban VIII. Kelemen pápa ékesített egy Mária-képet koronával a Santa Maria Mag-gioreban Rómában. 1652-ig negyvenöt szobrot illetve Mária-kegyképet koronáz-tak meg Rómában. 1792-ben Pietro Bombelli bíboros már négykötetes műben so-rolja fel az addig megkoronázott műalkotásokat.52F37 Feléledése pedig a 17. század
34 BARNA Gábor, Istenek, érdemek, erények szimbolikus elismerése = Pietas non sola Romana: Studia memoriae Stephani Borzsák dedicata, ed. CZEGLÉDY Anita, HORVÁTH László, KRÄHLING Edit, LACZKÓ Krisztina, LIGETI Dávid Ádám, MAYER Gyula, Bp., Eötvös József Collegium, 2009, 758–764.
35 Otto WIMMER, Kennzeichen und Attribute der Heiligen, Wien, Tyrolia, 1995, 74.
36 Hendrik Willem van OS, Krönung Mariens = Lexikon der christlichen Ikonographie, II, Hrsg. von Engelbert KIRSCHBAUM, Freiburg im Breisgau, Herder, 1990, 671–175.; Nikolaus GUSSONE, Krönung = Uo., 661–671. – Lásd még: PÁL József, ÚJVÁRY Edit, Szimbólumtár: Jelképek, motívu-mok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából, Bp., Balassi, 20012, 280–282.
37 Pietro BOMBELLI, Raccolta delle immagini della B.ma Vergine ornati della corona d'oro dal R.mo Capitolo di S. Pietro con una breve ed esatta notizia di ciascuna immagine, Roma, 1792. Internetes forrás:
eleji katolikus megújulás idejére tehető, amikor az ún. népmissziók keretében elő-ször a kapucinus Girolamo Paulucci de’ Calboli da Forli 1631-ben Alessandro Sforza Pallaviccino vatikáni kanonok anyagi támogatásával, s a pápa támogatásával ezt újra bevezette.A jezsuiták római templomában a Santa Maria della Strada (Úti Boldogasszony) kegyképet 1638-ban Alessandro Sforza vatikáni kanonok arany-koronával megkoronázta. (A Jézus Társasága 1773. évi feloszlatása után megfosz-tották a képet minden ékességétől, de 1885-ben a vatikáni káptalan újból megko-ronázta és igazgyöngyökkel ékesítette.)
A koronázás szertartása
Az eddig megtalált forrásokban kevés szó esik magáról a koronázási szertartásról.
Egyetlen kivétel van: a sasvári trisaeculáris ünnepségek lefolyását részleteiben megismerjük az 1865-ben kiadott könyv alapján.53F38 Ez a legrészletesebb leírása egy koronázási ünnepségnek. Feltételezhetjük, hasonlóan ment végbe korábban és ké-sőbben is. Érdemes tehát röviden áttekintenünk!
A háromszázados ünnepségre készülvén Scitovszky János bíboros, herceg-prímás, esztergomi érsek engedélyt kért IX. Piusz pápától a kegyszobor megkoro-názásra, amit a pápa 1864. augusztus 14-én kelt brevéjében engedélyezett, s a ko-ronákra áldását küldi.54F39
Az ünnepség és a „Coronatio solemnis sanctissimae Mariae Matris Dolorosae et Filii Jesu” minden részletét előre megtervezték. Az ünnepségsorozatból most csupán a koronázás szertartását ismertetem vázlatosan: a sasvári egykor pálos, ek-kor azonban már plébániatemplomban 1864. szeptember 8-án reggel, a matuti-num után fél 7-kor a főoltárnál német, 8 órakor magyar nyelvű szentmise volt. A főpapi nagymise 10 órakor kezdődött, amelyre a bíboros-érsek ünnepélyes körme-nettel, az „ajándék-koronákat” díszpárnán hordozván, vonult be. Felolvasta IX.
Piusz brevéjét, s a Filiae Sion antiphona hangjai mellett a pápa nevében megál-dotta, megszentelte s megkoronázta a szobrokat. (Az antiphona szövege: „Filiae Sion, venite et videte martyres cum coronis, quibus coronavit eos Dominus in die solemnitatis et laetitiae, aleluja.”) Mária koronájának felhelyezése alatt a Sancta
https://play.google.com/books/reader?id=JhP2LAUmGjUC&printsec=frontcover&output-=reader&hl=hu&pg=GBS.PP1. https://books.google.hu/books/reader?id=9vADu01fhEA-C&hl=hu&printsec=frontcover&output=reader&pg=GBS.PP9. Az utolsó letöltés dátuma:
2016. 02. 19.
38 A sasvári háromszázados nagy búcsú-járat…, i. m., 155–158.
39 Uo., 70–71.
Maria, Sancta Dei Genetrix, Mater Dolorosa invocatiók hangoztak fel, amire a je-lenlévők Ora pro nobis-szal válaszoltak. Jézus koronázásakor pedig Jesu, Fili Dei vivi; Jesu, qui pro nobis spinis coronatus es; Jesu, qui pro nobis vulneratus es kö-nyörgéseket mondták, mire a nép válasza Miserere nobis volt. A szertartás végén a Te Deumot énekelték. Ekkor megszólaltak a harangok hírül adván a templomból kívül rekedt tömegeknek az eseményt, bent a templomban pedig „a zarándokok örömét síp, dob, trombita s orgona tolmácsolta, tovább zengvén ezen Szent Ágos-ton- és Ambrusnak gyönyörű hálaadó énekét”.55F40 Ezt követte az ünnepélyes nagy-mise szlovák nyelvű főpapi prédikációval.56F41 (20. kép)
A rítus szabályozása
A 17. században a Szent Péter bazilika káptalanja kialakította, szabályozta és enge-délyezte a koronázás szertartását. Ennek előfeltétele volt, hogy az ábrázolás tisztes korú legyen, s a megyéspüspök által hitelesített csoda fűződjön hozzá. A 17. szá-zad elejétől sok száz koronázás történt ily módon, nem egyszer személyesen a pá-pa közreműködésével.
E koronázások esetében nem találunk közvetlenül utalást liturgikus könyvekre, az esetek nagy száma megengedi, hogy az eseménynek sajátos liturgiája legyen. A 17. századtól a római liturgia ismeri a Ritus servandus in coronatione imaginis Beatae Ma-riae Virginis szertartását, amit többször átdolgoztak. Valószínűleg ezt alkalmazta 1864-ben Scitovszky János hercegprímás, a Fájdalmas Anya sasvári kegyszob-rának megkoronázásakor.
Emellett a hivatalos koronázás mellett azonban – különösen Dél-Németor-szágban, Ausztriában és amint láttuk, Magyarországon is – élt a képkoronázás kö-zépkori szokása. Az eltérő gyakorlat miatt a római rítuskongregáció végül 1897-ben egységesített a koronázás szertartását, amit 1982-1897-ben II. János Pál pápa újra szabályozott. A koronázás általában szentmise keretében történik.
1954-ben XII. Piusz pápa megírta a Fulgens corona kezdetű pápai körlevelét, és elrendeli, hogy május 31-e legyen a Mária királynői méltóságának napja.
A koronázás római engedélyezése erősítette a pápasággal fenntartott kapcso-latokat. Jól szolgálta azt a folyamatot, amit IX. Piusz pápa a Szeplőtlen Fogantatás dogmájában (1854) megfogalmazott. A koronázás a 19. század második felében nemzetközivé, sőt, világméretűvé vált, s több mint egy évszázadon át intenzíven
40 Uo., 151–158.
41 Uo., 77–79, 158.
tartottak, 1853-tól 1964-ig. Ez a Mária-tisztelő évszázad, amely a második vatikáni zsinattal ér véget, és amely megszűntette a mariológia önállóságát. A jelenség nap-jainkban kezd visszaszorulni.
A koronázás mellett a szobrokat sokszor öltöztették (Boldogasszony, [21. kép]
Máriabeszterce [22. kép ]) Ez megerősítette a nép érzését, hogy kapcsolatban áll-nak egy olyan égi személlyel, aki láthatóvá teszi magát a hívőknek, különbözik tő-lük, de mégis elérhető mindenki számára.
A biblikus és ikonográfiai háttér
Egy Mária-kép megkoronázása a katolikus Mária-tisztelet liturgikus eseménye.
Annak a római katolikus szándéknak kifejezése, hogy Máriának olyan megkülön-böztetett tisztelet jár, mint egy királynőnek. Azt a meggyőződést juttatja kifejezés-re, hogy Mária a Megváltó Édesanyjaként Isten országának új rendjében királyi méltóságot élvez. Másrészt a koronázás elismerése egy kegyképben való hatékony megjelenésének is. A Madonna-szobroknál mindig megkoronázzák a gyermek Jé-zus alakját is. A korona tehát régtől fogva Mária attribútuma, bár Mária megkoro-názásának említését nem találjuk az apokrif evangéliumokban, sem a Legenda Au-reában. Dante Paradisojában (23, 2) Gábor arkangyal koronázza meg Máriát, ami-vel átvitt értelemben Krisztus megtestesülésére és Mária megdicsőülésére utal.
A koronázás indoklásaként több szentírási helyre szoktak hivatkozni. Néhány példa: a Zsoltárok könyvéből Máriára vonatkoztatják, hogy „Dicsőséggel és tisztelet-tel koronáztad meg” (Zsolt 8, 6) A 20. zsoltár 4. verse is Máriára vonatkoztatható:
„Sőt eléje siettél boldogító áldással, Fejére drágakőből koronát helyeztél.” (Zsolt 20, 4) Ugyanígy értelmezhetjük a 44. zsoltár 10. versét is: „Királylányok jönnek di-csőségedben; Arannyal átszőtt, sokszínű ruhában a királyné áll jobbodon.” (Zsolt 44,10) vagy a Bölcsesség könyvében „a szépség koronáját”, amit az Úr kezéből nyer el. (Bölcs 5, 17) De ott állhat a Jelenések könyve (12, 1) Napba öltözött asszonyának képe is.57F42 Jézus, Sirák fiának könyvében olvashatjuk: „Süvegén arany korona volt, el-látva a »szent« felírással, pompás ékesség.” (JSir 45, 14)58F43 A 20. zsoltár 4. versében
42 N. GUSSONE, Krönung von Marienbildern = Marienlexikon, III, Hrsg. Remigius BÄUMER, Leo SCHEFFCZYK, St. Ottilien, Eos, 1991, 683–684.
43 Bibliorum sacrorum iuxta Vulgatam Clementinam Nova Editio […], curavit Aloisius GRAMATICA, Typis Poliglottis Vaticanis, 1951, 664; magyar fordítás: Ószövetségi Szentírás a Vulgáta szerint,
43 Bibliorum sacrorum iuxta Vulgatam Clementinam Nova Editio […], curavit Aloisius GRAMATICA, Typis Poliglottis Vaticanis, 1951, 664; magyar fordítás: Ószövetségi Szentírás a Vulgáta szerint,