6 EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
6.4 A fenológiai megfigyelések eredményei két élőhely és hét év (2007 -2014) átlagában
6.5.2 A fluoreszcencia mérések eredményei
Először az aktuális kvantumhatékonyságot, az Y-t (ΔF/Fm') elemeztük. A kéttényezős variancia-analízis alapján mind a kísérleti helynek, mind pedig a fajnak/fajtának szignifikáns szerepe van abban, hogy a megfigyelt fajok/fajták melyik élőhelyet részesítik előnyben. Mivel a kölcsönhatás szignifikáns a fajok és a kísérleti helyek között, ezért egytényezős variancia -analízist végeztünk, vagyis élőhelyenként összehasonlítjuk a taxonokat és taxononként az élőhelyeket. A kéttényezős variancia-analízis varianciatáblája a 11. mellékletben található.
A 2009. évi mérések eredményei
A PSII aktuális kvantumhatásfokának átlagai a három különböző élőhelyen a 2009-es évre vonatkozóan a 9. melléklet táblázatában találhatóak.
A 2009. júliusi mérések szerint (61. ábra) a C. franchetii (R² %=3,0) közömbös az eltérő élőhelyekkel szemben, míg az A. japonica 'Rozzanie' (R² %=19,4), L. sinense (R²
%=13,9), L. texanum (R² %=15,4) csak kissé érzékenyek. A V. cinnamonifolium (R² %=78,9), az I. cornuta (R² %=74,4) és az O. heterophyllus (R² %=71,1) számára nem közömbös az élőhelye, egyiket előnyben részesítik, a másikon pedig nem kielégítő a fejlődésük.
51. ábra. A PSII aktuális kvantumhatásfoka 2009 júliusában a három különböző élőhelyen
A fajok/fajták összehasonlításával a 2009. szeptemberi mérések alapján (52. ábra) látszik, hogy a C. franchetii (R² %=0,6) közömbös az eltérő talaj és domborzati adottságokra, míg a L. sinense (R² %=11,5), L. texanum (R² %=13,4), A. japonica 'Rozzanie' (R² %=17) csak kissé. Ugyanakkor az eltérő kísérleti helyekre érzékeny a V. cinnamonifolium (R²
%=76,5), az I. cornuta (R² %=72) és az O. heterophyllus (R² %=68,7). 6 faj/fajta (C.
franchetii, L. sinense, L. texanum, Ph. angustifolia, S. hoockeriana) nem mutat szignifikáns különbséget a jó minőségű sík terület és a konténer között, 5 faj/fajta (A. japonica 'Rozzanie', C. franchetii, E. pungens 'Maculata Aurea', Ph. x fraseri 'Red Robin', P. lusitanica) a konténer és a cserszegi dolomitos alapkőzeten lévő barna erdőtalaj között, míg 3 faj/fajta (C. franchetii, L. sinense, V. tinus) a szántóföldi és a cserszegi kondíciók között nem mutat szignifikáns különbséget.
52. ábra. A PSII aktuális kvantumhatásfoka 2009 szeptemberében a három különböző élőhelyen
A növények nagyon eltérően reagálnak a konténerben való nevelésre (júliusban R²
%=68,2 és szeptemberben R² %=73,9). Amíg 2009 júliusában 5 fajnál/fajtánál kaptunk 0,6 feletti értéket (A. japonica 'Rozzanie' ΔF/Fm'=0,6136, C. franchetii ΔF/Fm'=0,6618, E.
pungens 'Maculata Aurea' ΔF/Fm'= 0,6682, I. cornuta ΔF/Fm'=0,6614, O. heterophyllus ΔF/Fm'=0,6405) addig szeptemberben már csak 3 fajnál/fajtánál mértünk 0,6 feletti Y értéket és megnőtt azon taxonok száma, amelyek kedvezőtlennek ítélték az edényes életteret.
Összességében a konténeres nevelés átlaga is csökkent már szeptemberben. A C. franchetii, az
O. heterophyllus és az I. cornuta meglehetősen jól fejlődik a konténerben, míg a V. tinus, a V.
cinnamonifolium, a N. domestica és a Ph. x fraseri 'Red Robin' fejlődése számára a konténerben való hosszabb ideig történő nevelés nem előnyös.
A 2009/2010-es tél után úgy ítéletük meg, hogy a konténerben tartott növények a másik élőhelyekhez képest rosszabbul fejlődtek, ezért kiültettük őket a szabadba. Így 2010-ben már nem volt mód a mérések elvégzésére.
A domboldali élőhely is megosztja a fajokat/fajtákat (R² %=48,6). Ez a termőhely a C.
franchetti számára szintén kedvező, akárcsak a L. sinense, a P. lusitanica és az E. pungens 'Maculata Aurea' számára, míg a V. cinnamonifolium, a N. domestica, és a S. hoockeriana számára kedvezőtlen a napsugárzásnak erősen kitett domboldal. A jó minőségű sík terület nem osztja meg ily mértékben a fajokat (R² %=30,4) nincs köztük túl nagy szórás, ami szinte egybevág a tapasztalati úton történő állapot-felvételezéssel.
A 2010. évi mérések eredményei
A PSII aktuális kvantumhatásfokának átlagai a két különböző élőhelyen a 2010-es évre vonatkozóan a 10. melléklet találhatóak.
2010-es év júliusi méréseit (53. ábra) egytényezős varianciaanalízissel összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy az élőhelyek között szinte nincs is különbség, hasonló módon osztják meg a vizsgált fajokat/fajtákat (szántóföld R² %=49,2, domboldal R² %=49,9).
53. ábra. A PSII aktuális kvantumhatásfoka 2010 júliusában a két különböző élőhelyen
Ha a vizsgált taxonokat hasonlítjuk össze, akkor azt tapasztaljuk, hogy a különböző talajadottságokra alig érzékeny a Ph. angustifolia (R² %=0,5) és a C. franchetii (R² %=2,9), míg érzékenyen reagál a különböző talaj- és domborzati adottságokra az A. japonica 'Rozzanie' (R² %=44,5), L. texanum (R² %=40,8), a L sinense (R² %=39,9) és a V.
cinnamonifolium (R² %=37,8). Azonban a 2009. szeptemberi mérésekhez viszonyítva azt látjuk, hogy nem voltak olyan nagyok a 2010-es eltérések, hiszen nem voltak 60-as R² % feletti adatok, holott 2009-ben az sem volt ritka.
2010-es év szeptemberi méréseit (54. ábra) egytényezős varianciaanalízissel összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy az élőhelyek között már éles különbség alakult ki, a domboldal (R² %=33,8) kevésbé osztja meg a vizsgált fajokat/fajtákat, mint a szántóföldi barna erdőtalaj (R² %=60,8).
54. ábra. A PSII aktuális kvantumhatásfoka 2010 szeptemberében a két különböző élőhelyen
A fajokat/fajtákat összehasonlítva az látszik, hogy vannak szeptemberben kiugróan magas R² % értékek is, tehát azok a taxonok eltérően reagálnak a különböző élőhelyekre és adottságokra. Ilyen például a Ph. x fraseri 'Red Robin' (R² %=86,4) és a N. domestica (R²
%=67,4) és a V. cinnamonifolium (R² %=41,4). Szeptemberben már az eltérő élőhelyekre alig mutat érzékenységet a L sinense (R² %=0,1), és a P. lusitanica (R² %=0,8).
Ha az élőhelyeken mért összesített átlagot hasonlítjuk össze a két mérés között, akkor azt látjuk, hogy összességében a szántóföldi jó minőségű barna erdőtalajt (átlag 0,6470 és 0,6035) előnyben részesítik a növények, mint a dolomitos alapkőzettel rendelkező domboldalt (átlag 0,6018 és 0,5803). Ugyanakkor azt is észre kell vennünk, hogy a második, vagyis a szeptemberi mérés eredményei mindkét élőhelyen alacsonyabbak. Ez összefügghet a szeptemberi hirtelen lehűléssel.
Az egytényezős varianciaanalízis eredménytábláit elemezve azt láttuk, hogy két faj/fajta az A. japonica 'Rozzanie' és a N. domestica 2010-ben mindkét mérés alkalmával magasabb Y értéket mutatott a domboldalon, tehát lehetséges, hogy az kedvezőbb élőhely számukra. Ezt bizonyítandóan t-próbát végeztünk, amely során megállapítottuk, hogy csak az A. japonica 'Rozzanie' számára volt szignifikánsan eltérő a két élőhely mindkét alkalommal,
ami az árnyékkal hozható összefüggésbe, a N. domestica számára viszont csak szeptemberben.
A 2010-es év júliusi és a szeptemberi méréseinek t-próbával való összehasonlításával a szántóföldi kondíciók mellett azt figyeltük meg, hogy 7 faj/fajtának az átlaga között nem volt szignifikáns különbség a nyári és az őszi mért értékek között (A.
japonica 'Rozzanie', I. cornuta, L. sinense, O. heterophyllus, a Ph. x fraseri 'Red Robin', S.
hoockeriana, V. cinnamonifolium). A többi vizsgált 5 faj/fajta szignifikánsan magasabb értéket mutatott júliusban, ezek a következők: C. franchetii, E. pungens ’Maculata Aurea’, N.
domestica, Ph. angustifolia és a P. lusitanica.
A domboldalon azt figyeltük meg, hogy a nyári és az őszi mért értékek között nem volt szignifikáns eltérés a következő 4 fajnál: I. cornuta, N. domestica, Ph. x fraseri 'Red Robin' és a P. lusitanica. A többi 6 faj közül csak 2, a L. sinense és az O. heterophyllus számára kedvezőbbnek minősültek a szeptemberi adottságok, míg a másik 4 faj/fajta: az A. japonica 'Rozzanie', a C. franchetii, az E. pungens ’Maculata Aurea’ és a Ph. angustifolia számára a július volt kedvezőbb.
A 2009. évi és 2010. évi eredmények összehasonlítása
A 2009-es és a 2010-es júliusi mérések eredményeinek t-próbával való összehasonlítása során azt tapasztaltuk, hogy a szántóföldi sík talajon nincs szignifikáns különbség a két év átlagai között az I. cornuta, a N. domestica, a Ph. x fraseri 'Red Robin' és a és a S. hoockeriana esetében. Az A. japonica 'Rozzanie és a V. cinnamonifolium számára a 2009-es év volt kedvezőbb, míg a C. franchetii, az E. pungens ’Maculata Aurea’, a L. sinense, a Ph. angustifolia és a P. lusitanica számára a 2010-es év nyara volt kedvezőbb a sík területen. Ha a cserszegtomaji élőhely nyári méréseinek az eredményeit hasonlítjuk össze, akkor nem találunk olyan fajt t-próbával, amely számára szignifikánsan a 2009-es csapadékszegény időszak lett volna kedvező. Az A. japonica 'Rozzanie', az I. cornuta és a Ph.
x fraseri 'Red Robin' számára nem volt szignifikáns eltérés a két év ugyanazon időszaka között, míg a többi taxon számára a csapadékban gazdagabb 2010 júliusa volt szignifikánsan kedvezőbb.
A 2009-es és a 2010-es szeptemberi mérések eredményeit t-próbával hasonlítottuk össze. A szántóföldön azt tapasztaltuk, hogy nem volt szignifikáns különbség a két év átlagai között a következő 3 faj esetében: O. heterophyllus, Ph. angustifolia és a Ph. x fraseri 'Red Robin'. Szignifikáns átlagbeli eltérés volt tapasztalható az A. japonica 'Rozzanie', a C.
franchetii, a N. domestica és a P. lusitanica és a V. cinnamonifolium esetében, ahol a 2009-es értékek magasabbak voltak, mint a 2010-es értékek, ami azt jelenti, hogy a 2009-es év kedvezőbb volt számukra. Ugyancsak szignifikáns különbség volt a következő növények esetében, de ezek számára a 2010-es év bizonyult kedvezőbbnek: E. pungens ’Maculata Aurea’, I. cornuta és a L. sinense számára. A meteorológiai adatokat elemezve azt tapasztaltuk, hogy 2010-ben a szántóföldi kultúrában egész évben több volt a csapadék, mint 2009-ben, a hőmérséklet pedig már augusztus óta alacsonyabb volt, mint az előző évben, mind a minimum, a maximum és a középhőmérsékletet tekintve. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy ez a 3 faj/fajta számára előnyösebb, ha több csapadék áll a rendelkezésükre.
A cserszegi dolomitos domboldalon megvizsgálva a két év ugyanazon időszakában mért adatokat csak két fajta esetében nem találtunk szignifikáns eltérést: E. pungens
’Maculata Aurea’ és a Ph. x fraseri 'Red Robin'. A többi vizsgált faj/fajtánál szignifikáns különbséget tapasztaltunk a két év között, de csak a C. franchetii –nél mért érték szerint volt a 2009-es év kedvezőbb. A többi 8 faj/fajta magasabb értéket mutatott 2010-ben. A meteorológiai adatokat megvizsgálva láttuk, hogy 2010-ben több volt a csapadék, mint 2009-ben, valamint a vizsgálat időpontjáig a hőmérséklet is alacsonyabb volt, tehát a 2009-es évhez viszonyítva a több csapadék és a valamelyest alacsonyabb hőmérséklet a napsütésnek erősen kitett domboldalon kedvezően hatott a vizsgált növények életműködésére. Valószínűleg a C.
franchetii számára kedvezőbb a kevesebb nedvesség.
A két élőhelyet összehasonlítva Cserszegen összességében alacsonyabb Y értéket mutattak adott időpontban a vizsgált taxonok, ez köszönhető talán a gyorsan lefolyó csapadéknak és a pár tized fokkal alacsonyabb hőmérsékletnek. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy a déli, valamint a délies kitettségű lejtőkön az erősebb besugárzás hatására – nagyobb a napsugarak beesési szöge – a talaj jobban felmelegszik, gyakrabban nagyobb mértékben kiszárad (Stefanovits et al. 1999), ugyanis a jobban felmelegedő lejtőn a párolgás is nagyobb, ezért ilyen lejtőn alacsonyabb átlagos talajnedvességgel lehet számolni (Anda és Dunkel, 1995).
Az egyes fajok fluoreszcencia méréseinek az eredményei
Az A. japonica 'Rozzanie' (55. ábra) 2009 szeptemberétől eltekintve a domboldalon magasabb Y értékeket mértünk, tehát valószínűleg az árnyékos domboldal megfelelőbb számára, mint a sík terület.
55. ábra. A PSII aktuális kvantumhatásfoka a három különböző élőhelyen az A. japonica 'Rozzanie' esetében
Elmondhatjuk a C. franchetii-ről (56. ábra), hogy a mérések során 0,6-nál kisebb Y értéket nem mértünk nála, ami alapján bármely élőhely megfelelő számára.
56. ábra. A PSII aktuális kvantumhatásfoka a három különböző élőhelyen a C. franchetii esetében
Az E. pungens 'Maculata Aurea' Y értékei a vizsgált időszakokban nem csökkentek 0,5 alá (57. ábra), amely alapján azt tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált élőhelyek számára megfelelőek voltak. Azt is meg kellett állapítanunk az adatokból, hogy mindkét vizsgált év szeptemberében alacsonyabb értékeket kaptunk a júliusi mérésekhez képest. Ez szezonális eltérés lehet, ami a tarka-levelűségével állhat összefüggésben.
57. ábra. A PSII aktuális kvantumhatásfoka a három különböző élőhelyen az E. pungens 'Maculata Aurea' esetében
Az I. cornuta Y értékeit figyelve (58. ábra) 2009 szeptemberében nagymértékű csökkenést találtunk, ami összefügghet azzal, hogy 2009-ben 3 hónap alatt (július, augusztus és szeptember) összesen 2,8 mm csapadék hullott és ez valószínűleg a domborzati viszonyok miatt gyorsan le is folyt. A csapadékszegény időszakokat ez a faj ezek alapján nehezen viseli.
A konténeres nevelés ideje alatt meglehetősen magas értékeket mutatott, ami alapján arra következtethetünk, hogy az edényes tartást kedvezően viseli.
58. ábra. A PSII aktuális kvantumhatásfoka a három különböző élőhelyen az I. cornuta esetében
A L. sinense kiegyenlített értékeket mutat (59. ábra), de 2009 szeptemberében a konténeres mérésnél kismértékű Y-érték csökkenést állapítottunk meg, ami összefügghet azzal, hogy már harmadik éve van ekkor konténerben.
59. ábra. A PSII aktuális kvantumhatásfoka a három különböző élőhelyen a L. sinense esetében
A L. texanum ugyan csak 2009-ben volt a vizsgálatban (60. ábra), de ezekből az értékekből az látszik, hogy a napsütésnek kitett domboldali élőhelyet rosszul viselte a mérések alkalmával.
60. ábra. A PSII aktuális kvantumhatásfoka a három különböző élőhelyen a L. texanum esetében
A N. domestica szeptemberben mért Y-értékei alacsonyabbak a nyáron mérteknél (61.
ábra), ami a levélelszíneződéssel függhet össze. 2009-ben a domboldalon, 2010-ben pedig a szántóföldön mutatott alacsonyabb értékeket.
61. ábra. A PSII aktuális kvantumhatásfoka a három különböző élőhelyen a N. domestica esetében
Ugyan csak kétszer tudtunk méréseket végezni az O. heterophyllus (62. ábra) a konténeres egyedeinél, de ezek az értékek magasabbak voltak, mint a más élőhelyen mért értékek. Ezek alapján elmondható, hogy a konténerben való tartást jól bírja. Ugyanakkor az is látszik, hogy az erős nappali felmelegedésektől mentes sík, szántóföldi talajon magasabb Y-értékeket mutat, tehát számára ez az élőhely jobbnak mondható.
62. ábra. A PSII aktuális kvantumhatásfoka a három különböző élőhelyen az O. heterophyllus esetében
A P. lusitanica Y-értékei alapján elmondhatjuk (63. ábra), hogy ez a faj alig érzékeny a különböző élőhelyekre.
63. ábra. A PSII aktuális kvantumhatásfoka a három különböző élőhelyen a P. lusitanica esetében
A Ph. angustifolia esetében (64. ábra) az Y-értékek 2009-ben a cserszegtomaji domboldalon szignifikánsan alacsonyabbak voltak, mint a sík területen, ami a csapadékszegény időszakra vezethető vissza, majd ez a különbség el is tűnt a következő évi mérésekre.
64. ábra. A PSII aktuális kvantumhatásfoka a három különböző élőhelyen a Ph. angustifolia esetében
A Ph. x fraseri 'Red Robin' Y-értékei csak a konténerben csökkentek 0,5 alá, ami az élettér kedvezőtlenségére utalhat (65. ábra), hiszen már 3 éve ugyanabban a konténerben neveltük, ugyanakkor megállapítottuk, hogy a vizsgálati idők alkalmával a dolomitos domboldalon alacsonyabb Y-értékei voltak, mint a sík területen, tehát ez utóbbit részesítheti előnyben.
65. ábra. A PSII aktuális kvantumhatásfoka a három különböző élőhelyen a Ph. x fraseri 'Red Robin' esetében
A S. hoockeriana számára a mérési időpontokban a sík terület kedvezőbbnek minősült a domboldallal szemben (66. ábra). A hosszabb konténeres nevelés sem volt a kapott eredmények szerint káros számára. A faj 2009/2010-es tél során súlyosan károsodott és ugyan próbált regenerálódni, de nem állt rendelkezésünkre a vizsgálatok elvégzéséhez megfelelő darabszámban, hogy vizsgálatunk statisztikailag is megbízható legyen.
66. ábra. A PSII aktuális kvantumhatásfoka a három különböző élőhelyen a S. hoockeriana esetében
A vizsgálati időpontokban mért értékek alapján a V. cinnamonifolium (67. ábra) az edényben való életet nem viseli jól, a konténert már kinőtte, míg a sík, szántóföldi területen kiegyenlített értékeket mutatott és a 2010-es évben már a dolomitos domboldalon is emelkedtek az Y-értékek a 2009-es adatokhoz képest. Ez talán annak köszönhető, hogy 2010 -ben Cserszegtomajon nem volt aszály, mint az előző év-ben.
67. ábra. A PSII aktuális kvantumhatásfoka a három különböző élőhelyen a V. cinnamonifolium esetében
Ugyan a V. tinus (68. ábra) csak 2009-ben szerepelt a vizsgálatainkban, de ezek alapján elmondhatjuk, hogy a szántóföldi sík terület Y-értékei magasabbak a többi élőhelyen
mértekhez képest, vagyis a jó minőségű barna erdőtalaj kedvező számára a vizsgálataink szerint.
68. ábra. A PSII aktuális kvantumhatásfoka a három különböző élőhelyen a V. tinus esetében