6 EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
6.3 A hidegtűrési és télállósági vizsgálatok eredményei
6.3.2 A szabadföldi télállósági megfigyelések eredményei
A télállósági megfigyelések bonitálását a 4. melléklet tartalmazza.
Az A. japonica 'Rozzanie' levelein a teleket követően Keszthelyen mindig voltak kisebb-nagyobb barna-fekete foltok (17. ábra), de a rügyei egészségesek maradtak.
Cserszegtomajon egyik télen sem mutatkoztak a fagykár jelei (16. ábra). A domboldali árnyékos területet jobban kedveli, mint a sík területen a nyílt terepre való kiültetést, hiszen a domboldalon gyönyörű volt a lombja, a telek során sem károsodott ezen a helyen.
16. ábra. A csodásan díszítő A. japonica 'Rozzanie' Cserszegtomajon 2010. 04. 24-én
17. ábra. A nagymértékben károsodott A. japonica 'Rozzanie' Keszthelyen 2010. 06. 26-án
A C. franchetii az enyhébb teleken sem Keszthelyen, sem pedig Cserszegtomajon nem szenvedett károsodást (18. ábra), a levélváltás is alig volt észrevehető. A zordabb teleken a levelek megbarnultak, kanalasodtak. Nálunk ez a faj félörökzöldként viselkedik, mivel a levelei a hidegtől függően a tél közepéig, enyhébb teleken tavaszig – az új levelek fakadásáig – zölden maradnak, azután az új levelek kihajtásával egyidejűleg lehullnak.
18. ábra. A C. franchetii 2010. 04. 24-én, Cserszegtomajon
Az E. pungens 'Maculata Aurea' egyedei Keszthelyen az átlagos teleken csak a leveleik fényét veszítették el, míg a 2009/2010-es tél során a lombozatának egy része is lehullott, de a hajtásvégeken kívül nem érte fagykár (19. ábra). Ez alapján az E. pungens a hidegebb teleken félörökzöldnek tekinthető. Cserszegtomajon semmiféle vagy csak nagyon minimális fagykárosodást szenvedett a fajta.
19. ábra. Az E. pungens 'Maculata Aurea' Keszthelyen 2010. 06. 26-án
Dirr (2009) szerint a L. sinense a tél keménységétől függően lehet örökzöld vagy akár lombhullató cserje. A kísérleteinkben a faj mindkét termőhelyen az első két télen örökzöldként viselkedett, míg a többi tél során Keszthelyen lombhullatónak minősült, míg Cserszegtomajon félörökzöldnek (20. ábra). Ezek alapján nálunk ez a faj a tél keménységétől függően lehet lombhullató, félörökzöld, ill. az örökzöld növény (21. ábra).
20. ábra. A lombját vesztett, de termésével díszítő L. sinense Keszthelyen 2010. 03. 03-án
21. ábra. A L. sinense Keszthelyen 2010. 06. 26-án
Az I. cornuta az enyhe teleken nem károsodott egyik termőhelyen sem. A 2009/2010-es tél K2009/2010-eszthelyen sokat ártott neki, ekkor elveszítette a lombjának jelentős részét, csaknem 90%-át, de a nyár közepére újra kilombosodott (22. ábra). A 2012/2013-as télen az Ilex cornuta eltűnik Cserszegtomajról, tavasszal nem találjuk, de Keszthelyen nem érte károsodás.
22. ábra. Az I. cornuta új hajtást nevelt példánya Keszthelyen 2010. 06. 26-án
A L. texanum-ot a súlyos fagykár miatt a keszthelyi termőhelyen 2009/2010 tele után egészen a talajig visszavágtuk, ezek után ismét kihajtottak (23. ábra), de újra károsodtak. A L.
texanum-ból ma egyetlen egy példányunk van Keszthelyen, amelynek be nem érett hajtásai telente részben visszafagynak.
23. ábra. A tőből kihajtó L. texanum Keszthelyen 2010. 06. 26-án
A N. domestica az enyhébb hidegre a lombozat megbarnulásával reagált. A megbarnult levelek lehullottak, de a rügyek épek maradtak. A legjelentősebb fagykár a 2009/2010 és a 2010/2011 telén érte a növényeket a keszthelyi termőhelyen. 2010 tavaszán visszavágtuk őket, ami után az egyedek kihajtottak, virágoztak és termést érleltek (24. ábra). 2011 tavaszán ismét regenerálódott, hozta az új hajtásokat és a későbbiekben is szépen díszített.
24. ábra. A N. domestica fagykárt szenvedett állománya Keszthelyen 2010. 06. 26-án
A Ph. angustifolia lombozata Keszthelyen már az enyhébb teleken is érzékeny volt, levelei megbarnultak. 2009/2010 telén az állomány elveszítette a lombozatát, és csak a talaj közelében lévő rügyek maradtak épek, ezért nagymértékben vissza kellett vágni. A 2010/2011-es télen az előző évi növekmény felső 2/3-a fagyott vissza (25. ábra), majd a 2011/2012-es tél során csak a felső 3-5 cm fagyott el, de az ezt követő teleken nem éri
károsodás. Cserszegtomajon csak a keményebb télen volt érzékeny a faj, a többi tél során nem károsodott.
25. ábra. A tőből kihajtó Ph. angustifolia Keszthelyen 2010. 06. 26-án
A S. hoockeriana keszthelyi állományának fele elpusztult a 2009/2010-es tél során. A megmaradtak 2010 tavaszán újra kihajtottak, azonban már szeptemberre olyan mértékben károsodtak, hogy megfelelő darabszámban nem állt rendelkezésünkre a statisztikailag is megbízható vizsgálatok elvégzéséhez. Az újonnan megfakadt egyedek hajtásai a következő években is elfagytak, de a növény életereje nagy és folyamatosan megújulni próbál (26. ábra).
A fajból 4 darab található, míg a cserszegtomaji kísérleti területünkről a kaszálások során fokozatosan eltűnt (levághatták őket).
26. ábra. A S. hoockeriana a fagyok után folyamatosan megújuló példánya Keszthelyen 2011. 05. 18-án
A 2009/2010-es és a 2010/2011-es tél során az O. heterophyllus (27. ábra) és a P.
lusitanica (28. ábra) Keszthelyen károsodott, ami miatt a hajtásaik 1/4-ét el kellett távolítani.
A többi télen nem érte őket károsodás, a gyönyörű zöld és csillogó lombozatát a P. lusitanica a tél végére is megőrizte.
27. ábra. Az O. heterophyllus egy károsodást kiheverő példánya Keszthelyen 2010. 06. 26-án
28. ábra. A P. lusitanica virágzó és termést hozó példánya, amelyen még látszik a hajtásvégek elfagyása Keszthelyen
2010. 06. 26-án
A Ph. x fraseri 'Red Robin'-t is vissza kellett vágni Keszthelyen a 2009/2010-es telet követően, de gyorsan regenerálódott. A másik élőhelyen nem károsodott (29. ábra). A 2010/2011 és az azt követő teleken is csak a keszthelyi kiültetés egyedei károsodtak olyan mértékben, hogy az ősszel fejlődött hajtások csúcsa fagyott el és a levelek néhol megbarnultak.
29. ábra. A Ph. x fraseri 'Red Robin’
Cserszegtomajon 2010. 04. 24-én
2009/2010-es tél során Keszthelyen a V. cinnamonifolium (30. ábra) is olyan mértékben károsodott, hogy tövig vissza kellett vágni az összes egyedet. Az állomány 1/3-a maradt meg, s a növények 2 hónap múlva újból kihajtottak (31. ábra). A 2010/2011-es tél során is tövig visszafagyott az előzőleg frissen kihajtott állomány, ami megismétlődik a 2012/2013-as télig. Jelenleg Keszthelyen 2 élő példánya van. Cserszegtomajon ez a faj a 2009/2010-es télen csak könnyebb fagykárosodást szenvedett, később azonban az ott elültetett növények – vélhetően az élettani kiszáradástól – elpusztultak, hiszen a nagylevelű és a tövistelen fajok pára- és vízigényesek (Schmidt, 2008), ami nem adatott meg nekik a domboldalon.
30. ábra. A V. cinnamonifolium rézszínű példánya 2010. 01. 12-én, Keszthelyen
31. ábra. V. cinnamonifolium tőből előtörő hajtása Keszthelyen 2010. 06. 26-án
A V. tinus a 2009/2010-es tél előtt is fagyérzékenynek mutatkozott mindkét élőhelyen ugyanúgy, ahogy a szakirodalom szerint várható volt. A faj egyedei 2009/2010-es tél során mindkét termőhelyen lefagytak és ugyan kihajtottak (32. ábra), de a későbbiekben elpusztultak.
32. ábra. A V. tinus tőből előtörő hajtása Keszthelyen 2010. 06. 26-án
A kemény telek, a nyári szárazság, ill. technikai problémák miatt számos növény elpusztult a vizsgálatok végzése közben. Erről az 5. táblázat ad bővebb információt.
5. táblázat. Az elpusztult növények aránya 2014-ben a 2007-es bázisévhez képest
A növény neve veszteség %-ban
Keszthely Cserszegtomaj
A. japonica ’Rozzanie’ 73 0
C. franchetii 0 0
E. pungens ’Maculata
Aurea’ 0 0
I. cornuta 0 100
L. sinense 0 0
L. texanum 97 100
N. domestica 63 40
O. heterophyllus 43 0
Ph. angustifolia 7 0
Ph. x fraseri ’Red Robin’ 43 0
P. lusitanica 0 0
S. hoockeriana 90 100
V. cinnamonifolium 93 100
V. tinus 100 100