A „Fides et ratio” enciklika és a keresztény filozófia küldetése

A Katolikus Egyház az újkorban, és főleg az elmúlt másfél évszázadban újra meg újra nyilatkozott olyan kérdésekben, melyek alapvetően érintik a keresztény filozófia lehetőségeit.

Ezek közül a Fides et ratio enciklika ad talán a legtöbb támpontot egy keresztény filozófia céljait, témáit és módszereit illetően. Az enciklika semmiképp sem akar egy adott filozófiai rendszert preferálni, nem célja elvenni e téren a filozófus szabadságát: „Az Egyház nem tanít saját filozófiát, és egyik filozófiát sem részesíti előnyben a többi rovására. (...) Nem sokat segítene az olyan

368 Nézetünk szerint így igaz Coreth megállapítása: .Jöerart christlich-philosophisches Denken hat vor allém die metaphysischeDimension zu bewahren und-auch in unserer Zeit-zu entfalten." CORETH, E., Schulrichtungen dér neuscholastischer Philosophie in Christliche Philosophie im katholischen Denken des 19. und 20. Jahrhunderts, 397-410. Itt: 408.

369 Haeffher itt elsősorban Heidegger politikai szerepvállalására utal: szerinte egy keresztény elkötelezettségű filozófia megóv az ilyesfajta tévelygésektől.

DOI: 10.15774/PPKE.HTK.2021.002

91

filozófia, amely nem az ész irányításával, saját elvei és sajátos módszere szerint járna e/.”^{370 371} Mégis sok olyan eleme van az enciklikának, melyeket egy a keresztény jelzőre igényt tartó filozófiának figyelembe kell vennie.

Először is a dokumentum mindenfajta filozófia eseten fontosnak látja azt, hogy a végső igazságot keresse, mert maga „az ember arra is hivatott, hogy egy őt meghaladó igazsághoz eljusson." ^{372 373} Ezért „a filozófiának vissza kell nyernie eredeti hivatását, (...) hogy’ az embereket állandóan hívja az igazság keresésére."³¹¹ Ezen igazsághoz alapvetően máshogy viszonyul a hit és az értelem. A kereszténység elsősorban a kinyilatkoztatásra adott hitbeli válasz. Ezzel együtt az Egyház történelmi tapasztalata, hogy a filozófia olykor nélkülözhetetlen segítséget jelent a vallásos hit megtisztításában. így a nyugati filozófia kezdetekor a görög filozófusoknak feladata volt, „hogy megmutassák, hogyan találhat ki a mítoszok zsákutcájából a külső kötelékeitől megszabadított ész, hogy’ a legmegfelelőbb módon kitáruljon a transzcendencia felé. A megtisztított és igaz elme tehát képes volt arra, hogy a reflexió legmagasabb szintjeire emelkedjék, megbízható alapot nyújtva ezzel a teremtmények, a transzcendens és abszolút létező megismeréséhez." Erre az alapra tudtak építeni aztán az egyházatyák, akik „teljesen elismerték az abszolútum felé nyitott észt, és beleültették a kinyilatkoztatásból származó gazdagságot."³²² Jusztinusz és Kelemen számára a kereszténység „igaz filozófia”, a filozófia pedig „pedagógus”,

„előkészület”.

A görög filozófia keretein belül ugyanakkor az Egyházatyák azt is a filozófia feladatának tekintették, hogy küzdjön „a szofista érvelés, az igazság elleni fortélyos támadások ellen." ^{374 375}

„(Az Egyház...) a filozófiában ugyanis az emberi életet érintő alapigazságok megismeréséhez vezető utat látja. Ugyanakkor a filozófiát nagyon szükséges eszköznek tartja ahhoz, hogy elmélyítse a hívő megértését és közölni tudja az evangélium igazságát mindazokkal, akik még nem ismerik.”³⁷⁶ De a hit is segítségére siet a filozófiának: „A hit megerősíti a belső látást, mert

36SHENRICI, P., AujbríichechristlichenDenkens (Kriterien 48.), Johannes Verlag, Einsiedeln 1978, 24.

371 II. JÁNOS PÁL PÁPA,Fides et ratio, Szent István Társulat, Budapest 1999,49. pont, 61.

372Fides et ratio, 5. pont, 13.

373 Uott., 6. pont, 15.

374 Fides et ratio, 41. pont, 51.

375 Uott, 38. pont, 49.

376 Uott., 5. pont, 13.

DOI: 10.15774/PPKE.HTK.2021.002

92

megnyitja az észt."377 378 379 380

Hit és ész tehát „egymásban laknak”³²⁶. „A kapcsolat, melyet a teológia és filozófia között ki kell alakítanunk, bizonyos körforgást mutat. ”³'⁷ E körforgás pedig már a keresztény filozófia felé mutat. A Fides et ratio e körforgáshoz való viszony szempontjából háromféle filozófiai gondolkodást ismer el: „Az első az evangélium kinyilatkoztatásától teljeseit független filozófia ... Ebben a helyzetben a filozófia kinyilvánította azon törvényes törekvését hogy autonóm (sui iuris) vállalkozás akar lenni ... e törekvést támogatni és erősíteni kell. A filozófiai kutatás ugyanis, amennyiben a természet korlátái között keresi az igazságot, legalább bennfoglaltan nyitott a természetfölötti valóságra ..."^37S E becsületes igénytől teljesen eltérő az úgynevezett „elkülönítettfilozófia" elmélete.³⁸¹

„A filozófia másik álláspontja az, amit sokan keresztény filozófiának neveznek. Ez az elnevezés helyes, de nem szabad félreérteni: nem az Egyház hivatalos filozófiáját jelenti, hiszen a hit lényege szerint nem filozófia. A keresztény filozofálás művészetét jelenti, tudni illik a hittel eleven kapcsolatban lévő filozófiai gondolkodást. ”³⁸²

A Fides et ratio alapvetően jogosultnak látja tehát, hogy keresztény filozofálásról beszéljünk, de nem egy zárt rendszer, hanem egy gondolkodói magatartás értelmében. E gondolkodói magatartás egyrészt számol azzal az adottsággal, hogy a teológia mindig rászorult és rászorul a filozófia segítségére. Ezért „ancilla theologiae”. „Ha egy teológus vonakodnék a filozófia használatától, abba a veszélybe kerülne, hogy filozofál anélkül, hogy tudná, és olyan struktúrákba zárkózna, melyek nem alkalmasak a hivő megértéshez. ”383 384 385

377 Uott, 16. pont, 28.

378 Uott., 17. pont, 28.

379 ”A teológia kiindulópontja és forrása Isten történelemben kinyilatkoztatott Igéje, míg a végső cél annak egymást követő korszakokban fokozatosan elért megértése. Másrészt pedig mivel Isten Igéje igazság, megértéséhez elkerülhetetlenül hozzájárul az emberi igazságkeresés, azaz a filozofáló elme, mely saját törvényeinek tiszteletben tartásával tevékenykedik. De nem a teológiai nyelvben egy filozófiai rendszer valamilyen fogalmának vagy részének egyszerű alkalmazásáról van szó, hanem a döntő az, hogy a hivő ész gondolkodási képességét az igazság megismerésére olyan folyamatban használja, méh’ Isten Igéjéből kiindulva törekszik elérni annak teljesebb megértését. Egyébként világos, hogy’ az ész e két pólus - Isten Igéje és annak jobb megértése - között mozog ...Az Isten Igéjével való eme körforgásos kapcsolatból a filozófia gazdagabban kerül ki, mert az ész új és nem várt célokat ér el. ” Uott., 73. pont, 83-84.

380 Fides et ratio, 75. pont, 85-86.

381 Az az álláspont, mely szerint dialógus sem lehetséges a e kettő között. Uott., 75. pont, 85-86.

382 "Tehát nem egyszerűen egy’ olyan filozófiáról van szó, melyet keresztény filozófusok dolgoztak ki, akik kutatásaik során a hitnek semmiben sem akartak ellentmondani. Amikor keresztény filozófiáról beszélünk, a filozófiai gondolkodásnak ami a jelentős fejlődésére gondolunk, mely a keresztény hit közvetlen vagy közvetett hozzájárulása nélkül nem jöhetett volna létre. ” Uott., 77. pont, 87.

383 Uott., 77. pont, 87.

384 Uott., 76. pont, 86-87.

385 Uott., 23. pont, 33. ,A kereszt bölcsessége ezért fölülmúl minden kulturális határt, amit rá akarnak erőltetni, és ami kötelez, hogy’ kitáruljunk annak az igazságnak egyetemessége előtt, melynek hordozója. ... Itt mutatkozik meg világosan az ész és a hit közötti határ, de az a tér is láthatóvá válik, ahol e kettő találkozni tud." Uott., 23. pont, 34. A 2. fejezet,

„Credo ut intelligam” zárószavai.

DOI: 10.15774/PPKE.HTK.2021.002

93

Másfelől a hit felvet az értelem számára bizonyos konkrét témákat: „a kinyilatkoztatás világosan és érthetően közöl néhány olyan igazságot, mely az ész számára ugyan nem hozzáférhetetlen, mégse jött volna rá talán soha, ha csak önmagára kellene hagyatkoznia."³*² Az első ilyen téma a kereszt'. ,^4 filozófia számára az igazi megoldandó feladat a kereszt botránya, Jézus Krisztus halála."³*³

E területre tartoznak olyan kérdések, mint a személyes, szabad és teremtő Isten fogalma, mely a filozófiai gondolkodás és főként a „lét” filozófiája számára oly nagy jelentőségű; a bűn valósága - rossz problémája', a keresztény személy-felfogás', keresztény kinyilatkoztatás, mint történelmi esemény, ember természetfölötti meghívása; áteredő bűn. Amikor a filozófusok e tartalmakról gondolkodnak, nem válnak teológussá; mert nem arra tesznek kísérletet, hogy a hit igazságait a kinyilatkoztatás felől értsék meg és magyarázzák.

Másfelől a hit más módon is segítheti a filozofálást: „A hit mint isteni erény megszabadítja az észt a túlzott önbizalomtól ... Az alázattal együtt a tudós a bátorságot is megkapja ...

Gondoljunk például a rossz és a szenvedés problémájára, a személyes Isten kilétére, az élet értelmének kérdésére, vagy a radikálisan metafizikai kérdésre: „Miért létezik valami?"³⁸⁶ Ezen kérdésekkel - saját korábbi szóhasználatunkkal - a hit által az értelem nagyobb belső szabadságot és elfogulatlanságot nyer.

A keresztény filozófia lehetőségén túl azonban az Enciklika megfogalmazza a keresztény filozófiával szemben támasztott követelményeket is. Mindenekelőtt „minden filozófiai rendszernek ... el kell ismernie a filozófiai gondolkodás elsőbbségét, melyből származik, s melynek következetesen szolgálnia kell."^{387 388} Ezen túl a keresztény filozófia számára az igazság kell legyen az egyetlen tekintély⁵⁵⁰, s tanúsítania kell, hogy az igazság megismerhető.³⁸⁹ További kritérium, hogy a filozófia képes legyen egy „beleegyezőmódon" viszonyulni a felismert igazsághoz: ,-Maga a hit nem más, mint beleegyezéssel (cum assensione) gondolkodni. (...) Mindaz, aki hisz, gondolkodik, hivő módon gondolkodik, hisz (...), mert a hit, ha nem gondolkodik, mit sem ér."³⁹⁰ És egy másik helyen: „Ha elvétetik a beleegyezés, a hit elvész, mert beleegyezés nélkül nincs hit." ³⁹¹ Keresnie kell a kinyilatkoztatás filozófiai üzenetét, „a Szentírásban rejlő

386 Fides et ratio, 16. pont, 86.

38:>Uott., 4. pont, 12.

388 „ Ezért kívánatos, hogy mind a teológusok, mind a filozófusok engedjék vezetni magukat az igazság egyetlen tekintélyétől, és olyan filozófiát dolgozzanak ki, mely összhangban áll Isten Igéjével.'" Uott., 79. pont, 89.

389 Uott, 82. pont, 93.

390 Uott., 79. pont, 90. Az idézet Szent Ágostontól való, a Depraedestinatione sanctorum c. művéből.

391 Uott. Az idézet szintén Szent Ágostontól, De fide, spe et caritate.

DOI: 10.15774/PPKE.HTK.2021.002

94

filozófiát"³⁹². így például számot kell vetni a megtestesülés misztériumával, Isten halálának témájával.³⁹³ A keresztény filozófiát át kell hassa egy „bölcsesség jelleg ... ami nem más, mint az élet végső és átfogó értelmének keresése.” ³⁹⁴ E kritériumoknak bizonyos összefoglalását jelenti, hogy „metafizikai természetű filozófiára van szükség. ”³⁹⁵

Összefoglalva: A Fides et ratio szerint szükséges egy „keresztény filozófia”. Ez egyfelől elmélyíti „a hívő megértését és közölni tudja az evangélium igazságát mindazokkal, akik még nem ismerik."³⁹⁶ Másfelől a filozófiai gondolkodásnak is szüksége van a hitre, mely „megerősíti a belső látást", ,jnegszabaditja az észt a túlzott önbizalomtól ... a tudás a bátorságot is megadja".

Hit és ész „egymásban laknak" (17. pont). Ez a „keresztény filozófia” azonban elsősorban nem egy konkrét filozófiai rendszer, hanem egy sajátos „a hittel eleven kapcsolatban lévő filozófiai gondolkodás” (4. ill. 77. pont). Ezzel a gondolkodással kapcsolatban megfogalmaz néhány kritériumot.

- nyitott az „őt meghaladó igazságra”, ezért „állandóan hív az igazság keresésére.” Ez jelent egy „bölcsesség jelleget”, egy „valóban metafizikai természetű" nyitottságot. (5., 41., 6., 81-83. pont)

- a felismert igazsághoz képes legyen „beleegyező módon" viszonyulni (79. pont) - „keresnie kell a kinyilatkoztatás filozófiai üzenetét" (80. pont)

Másfelől javasol bizonyos témákat: ,^4 filozófia számára az igazi megoldandó feladat a kereszt botránya, Jézus Krisztus halála"³⁹⁷', a szabad és teremtő Isten, aki személy, ezzel

392 Uott., 80. pont, 91.

393 Uott.

394 Uott., 81. pont, 93.

395 Uott., 83. pont, 94. Itt azonban az irat fontosnak tartja rögzíteni, hogy mit is ért ezen metafizikai jelleg alatt: „4 metafizikáról nem úgy kívánok szólni, mint sajátos iskoláról vagy különleges történeti irányzatról. Csak azt akarom megerősíteni, hogy’ a valóság és az igazság fölülmúlja a tényeket és az érzékelhető jelenségeket; meg akarom védeni az ember képességét, mellyel e transzcendens és metafizikai dimenziót valóban és biztosan, ámbár tökéletlenül és analóg módon megismeri." Uott., 83. pont, 95. Talán érdemes megemlíteni, hogy a dokumentum e metafizikai jelleget máshol metafizikai nyitottságnak nevezi. E nyitottság pedig feltétele annak, hogy a filozófia „a kinyilatkoztatás megértésében közvetítő szerepet játszhasson. “ Uott

396 Uott., 5. pont. A spekulatív teológiának is szüksége van a filozófiai gondolkodásra. „Um Christus in dér Verschiedenheitseiner Bestimmungen und als Gegenstandeinerspekulatívon Christologie verstehen zukörmén, bedarfes des Beistandes und dér Mittel dér Philosophie. Die Inkamation, dér Gottmensch imdalles, was darans folgt, nicht nur dér Analogie des Glaubens, sondem auch den Möglichkeiten dér Vemunft entsprechend, alldies nmft, ohne deni Geheimnis Gewalt anzutun, gedacht werden kömén. Dér Gottmensch jedoch, das jleischgewordene Wort als die wahre

«Metaphysik des Menschen», kann in deni Philosophen gelaufigere Fonnulierungen übersetz werden, Formulierungen, die Wege des Verstehens eröjjhen, wie z. B. die des Logos, des ewigen Sohnes, des Historisch-Absoluten, des unendlich Endlichen und des endlich Unendlchen, des Ewigen in dér Zeit, des Einmalig-Untversalen, des Bildes, dér Vennitthmg, des Paradoxes usw." TILLIETTE,Philosophische Christologie, 147.

397 Schmidinger szerint az 1975-ös, 30. Gallarate-i ,J1 Cristo dei Filosofi” című filozófus találkozó alkalmával foglamazódott meg egy „filozófiai krisztológia” ötlete. SCHMIDI?:GER.Dér Síréit uni die Christliche Philosophie in seinem Zusaninienhang, 42.

DOI: 10.15774/PPKE.HTK.2021.002

95

összefüggésben a keresztény személy-felfogás', a rossz és a bűn problémája; keresztény kinyilatkoztatás, mint történelmi esemény és ezzel együtt a történetiség kérdése (23. ill. 76.).

Ulrich filozófiája foglalkozik ezen témákkal, komolyan veszi a metafizikai nyitottságot, előnyben részesíti a filozófiai gondolkodást a konkrét rendszerépítés ill. metodológia kérdéseihez képest, végül pedig valóban keresi a kinyilatkoztatás filozófiai üzenetét, ezért állíthatjuk, hogy filozófiája megfelel a Fides et ratio által támasztott követelményeknek.

3.3. A „keresztény filozófia” lehetséges útjai és témái

Az eddig bejárt úton elsősorban a keresztény filozófia mibenlétéről esett szó. A válasz azonban felszínes marad, ha nem mondjuk meg pontosabban, mi is lehetne egy ilyesfajta filozófia sajátos témája, metódusa, illetve ha nem tudnánk néhány olyan konkrét utat bemutatni, melyek valóban számot tarthatnak a „keresztény filozófia” megjelölésre. Ezért az alábbiakban szeretnénk számbavenni a keresztény filozófia néhány lehetséges útját - a teljesség igénye nélkül.

Tulajdonképpen csak azokat a lehetőségeket vesszük számba, melyek Ulrich gondolkodására hatottak, illetve amelyekkel való párbeszéd az ö keresztény filozófiáját formálta. Ezáltal az első fejezethez képest most konkrétabban is megadjuk azt a horizontot, melyen Ulrich életművét elhelyezhetjük.

In document Máriában olvasni az Írást (Pldal 92-97)