A megtestesült Ige léttapasztalata és létmegértése

Bármit is jelentsen a biblikus ontológia, artikulálása során kikerülhetetlen annak vizsgálata, hogy mi is a megtestesült Ige léttapasztalata. S mert ez a léttapasztalata és a belőle növekvő létmegértés elevenen jelen van abban, ahogy Ö odafordul a szegényekhez, a bűnösökhöz, a tanítványokhoz - a Názáreti Jézus „irgalma a létezők iránt”, ami egyben az Atya irgalma - ezért a megtestesült Ige léttapasztalata egyben a keresztény hit elsődleges tárgya, hisz a keresztény hit centruma végül a Jézus emberi alakjában jelenlévő isteni irgalom.

Miképp artikulálható tehát a megtestesült Logosz léttapasztalata? Mi ebben az ember Jézus sajátosan történeti jellegű léttapasztalata és mi a Logosz Szentháromságon belüli „örök Ict-birtoklásból” fakadó - s itt mindenkeppen kerülnünk kell a léttapasztalat kifejezést - tudása a létről? Balthasar merészen kérdezi: mi az, amit az örök Logosz emberként elnyert Isten-tapasztalatáról tudhatunk839 840 841? Ehhez csatlakozva mi is kérdezzük: mi az ami sajátosan az

morális és vallási tudat az önnön bűnösség tudatának tökéletes hiányával párosul; utóbbinak semmiféle nyomát nem leljük." VERGOTE, A., Jésus de Nazareth sous le regard de la psychologie religieuse, in VERGOTE, A., Jésus Christ, Fíls de Dieu, Fac. Univ. St-Louis, Bmxelles 1981, 132., 134. Idézi: DE LA POTTERIE, I., A Fiú imája, 55. Egy további alapvető különbség, hogy „Úgy tűnik számunkra, hogy’ senki sem volt képes az Istennel való tökéletes egység olyan fokú állapotát kialakítani, mint Jézus." VERGOTE,Jésus de Nazareth..., 125. Idézi: DE LA POTTERIE,A Fiú imája, 13-14. A legdöntőbb azonban nyilvánvalóan Isteni öntudata.

839 Gabe und vergebung, 200.

840 Elsősorban a Herrlichkeit n. B. 2. c. pontja. BALTHASAR, H. U. V„Herrlichkeit, Bd L, Johannes, Einsiedeln- Trier,

31988, 310-318.

841 ,.£.$■ ist unmöglich, von dér Gotteserfalmmg Jesu zwischen dér profetischen und dér apostolischen :u reden: síé DOI: 10.15774/PPKE.HTK.2021.002

191

örök Logosz emberi hit-tapasztalata és az abban jelenlévő létmegértése? A kérdés azonban megkerülhetetlen, hisz ahogyan az ember Jézus tapasztalata minden más emberi Isten-tapasztalat felett áll, sőt mert ontológiailag megelőzi, ezért bensőleg formálja azokat³³³. Mi az tehát, amit az örök Logosz emberként, tapasztalatból tanul meg, vagyis mi az ami sajátosan az örök Logosz emberi tapasztalata és az abban jelenlévő létmegértése? Hogyan formálódik a magát teremtménnyé kiüresítö Teremtő megértése a teremtmény! létről? S egyáltalán: hol lehetne az írásban ezt a sajátosan isteni és emberi létmegértést tettenémi?

S ha egyszer tetten értük, s az artikulálódó létmegértésből egy biblikus ontológia körvonalait szeretnénk megrajzolni, akkor rögtön újra reflektálnunk kell arra, hogy e ponton azonnal sokszorosan elérhet az onto-teo-lógia kísértése. Feiter szerint Ulrich e veszélyt elsősorban azáltal tudja kikerülni, hogy az ontológiában a Logosznak kereszten „átsemmített"

léttapasztalatából indulunk ki. ,JJafl nur die aufierste Demut des Kreuzes das Geheimnis das Seins offenbar maciit, das lichtet nur, indem es nichtet, und erst im Endgeheininis dér Kenosis Gottes ín Christo dér Glanz des Göttlichen so aufstrahlt, dafi darin zurückverwiesen ist auf die Analogie des Seins.”⁸⁴²

E kísértések ellenére szeretnénk most felvillantani egy lehetséges utat ezen jézusi létmegértés felé, mely út Ulrich egész életművében elevenen jelen van. Láttuk, hogy Ulrich a.

Homo abyssus gondolati ívét így összegzi: ,Jm Zug dér Sache habé daher die Ontologie in die Anthropologie und dicse in die Christologie iiberstiegen."⁸⁴³ Ez azonban a mostani összefüggésünk szempontjából azt jelenti, hogy az embert, mint a létre hangolt véges szellemet, a létmegértésben már mindig is az ember Jézus létmegértése hordozza. így Ulrich egész életművében jelen van egy reflexió erre a lehetőségre: Jézusnak az Atya szeretetére kimondott emberi igenjét úgy megérteni, hogy abban az emberi létmegértés végső horizontját mutassuk fel.

S mert Jézus emberi igenjében, mint az ő emberi létmegértésének végső aktusában artikulálódik az Atya örök Logoszának örök igenje az Atyára: ezen a ponton a Fiú emberi létmegérlése az örök Háromság belső viszonyainak Függvénye, s így ha e létmegértésröl nincs is közvetlen tapasztalatunk, Jézus emberi létmegértésére nézve teológiai állításokat megfogalmazhatunk.

Tisztán teológia megfontolások alapján érvelhetünk a következőképpen: Jézus teo-lógiája alapján - ami Ulrich szerint⁸⁴⁴ leginkább az Ö „Abba” szavában koncentrálódik - ugyan nem tudjuk

muss, als «über allén stehend» (Joli 3,31), allé übrigen nach ihr wie vor ihrformendbedingen.” BALTHASAR, Herrlichkeit, Bd I., 310.

842FEITER. R„ Zűr Frédiéit befreit. 240.

843 Homo abyssus 11.(1.)

844 Ez a gondolat végigvonul Ulrich életművén. Rövid összefoglalását találjuk itt: ULRICH, F., Gott unser Fater, in DOI: 10.15774/PPKE.HTK.2021.002

192

megrajzolni az ő emberi létmegértésének genezisét⁸⁴⁵, de az ö emberi szavait hallva, e szavak, melyek a létmegértés artikulása során születtek, nemcsak állítanak valami az Atyáról, hanem eközben hírt adnak Jézus emberi létmegértéséröl. Ezért Jézus szavait hallva-olvasva részesedünk Jézus „biblikus ontológiájából”^{846 847}. Hasonló módon lehetséges az evangéliumoknak egy olyan olvasata, mely minden szóban az egy megtestesült Ige léttapasztalatára érzékeny. Egy ilyen értelemben vett biblikus ontológia kifejtése nem lehet e dolgozat feladata - mégis szeretnénk ezen irányba még néhány megfontolást tenni.

4.2.3. „Abba”: Jézus imája mint az Ö létmegértésének helye

Jézus emberi létmegértésében az örök Háromság belső élete tárul fel, az Atya és a Fiú szeretetdrámája a Lélekben: ,Jnnergöttlich teilt dér Vater dem Sohn den ganzen Reichtum des unendlichen Wesens dér Liebe mit. In dér Zeugung des Sohnes übergibt dér Vater diesem sich selbst, und zwar, weil dér Sohn a lles vöm Vater empfangt, durch einen absoluten Gehorsam hindurch.”™ Ebből fakad, hogy Jézus emberi létmegértése végül is az Atya akaratára kimondott engedelmes igen: ,Jtn Sohn als dem unbedingten Ja dér Freiheit im Fleisch dér Geschichte wird das Ziel selbst prasent.”⁸⁴⁸ Ezen igen pedig Jézus imájának centruma, s Jézus imaja ezen igen növekedésének otthona.

Jézus létmegértésének kérdése valójában az Ö imájának legbensöbb világára vonatkozik.

Mert Jézus imájának legbensöbb világában tárul fel, hogy kicsoda Ö, kicsoda neki az Atya⁸⁴⁹, és hogy mi a küldetése⁸⁵⁰ - tehát hogy milyen módon helyezi el magát a létmegértés teljes

Internationale katholische Zeitschrift »Communio, 4 (1975), 29-38. Majd látni fogjuk, hogy alapvetően ez a gondolat mozgatja a Gabe und Vergebung egészét.

845 Ezzel együtt az ontologikus exegézis alapvetően ezt célozza: „Das empfangene Wort aus seiner Genesis auffassen." Gabe und Vergebung, 152.

846 A Gabe und Vergebung keletkezésével kapcsolatban Oster megjegyzi, hogy annak első formája egy előadássorozat volt, melyet Ulrich mint vendégelőadó tartott a jezsuiták müncheni főiskoláján illetve a római Germanicumban. Az előadások eredeti címe a következő volt: .Biblische Ontologie. Seinserfahrung in den Gleichnissen Jesu". Ulrich tehát itt a biblikus ontológiának ezt a jelentését emelte ki: Jézus léttapasztalatának felfejtése az Ö példabeszédei alapján. V.

ö.: OSTER,Philosophieren ausdem christlichen Glauben, XIV.

847 Gott unser Vater, 33.

848 Gott unser Vater, 37.

849, Jézus személye mélységes titok: hangsúlyosan úgy jelenik meg, mint »Isten Igéje« öröktől fogva, ezzel azonban Isten (az Atya) semmi mást nem mond, mint azt, hogy mi Isten (a Fiú): amikor ez utóbbi az Atya Igéjeként észleli magát, akkor van ő maga. A hétköznapi emberi kommunikációban a szó egy-egy önmagától különböző személyt vagy dolgot jelöl; itt azonban, Jézusban szó és személy egybeesik. Ezért van, hogy’ a Fiú nem tudja szétválasztani azt, hogy’ »az Atyától kimondottnak érzi magát«, illetve hogy ő »azAtya Fia«; eztfigyelembe véve kell olvasnunk a vonatkozó evangéliumi szövegeket." VON BALTHASAR, H. U., La preghiera christiana, Communio, 14 (1985), 8. Idézi: DE LA

POTTERIE,A Fiú imája, 48-49.

850 ,Főképp Lukács evangélista hangsúlyozza ki, hogy’ Jézus imája - különösen a kérő imádsága - milyen szorosan összefügg messiási küldetésével, voltaképpen végigkíséri azt. ”DELÍ POTTERIE, A Fiú imája, 64.

DOI: 10.15774/PPKE.HTK.2021.002

193

horizontján. Imádságában artikulálódik a létmegértés⁸⁵¹, ott születnek a szavak, melyekből igehirdetése fakad.

De „hogyan fedezhetjük fel Jézus imáját? Egyáltalán lehetséges beszélni róla? Jézusban mintha olyan jelenlét lakozna, amelyet mi, emberek nem érhetünk fel ésszel. Ahhoz, hogy behatolhassunk ebbe az imádságba, mindegyik evangélista a maga módján közelit a kérdéshez.

Am egyikük sem kísérli meg, hogy megfejtse Jézus imájának titkát. Inkább csak sugallják, úgy, hogy’ diszkréten felsorolják az egymást követő, egymásból következő eseményeket."³⁴⁴ Nézetünk szerint szándékosan hagyják meg a misztériumot misztériumnak, de ugyanakkor mintegy be akarnak vonni abba, ahogyan már Jézus is bevonta a tanítványokat imádságának misztériumába.

S Ulrich sem akar mást, mint beljebb kísérni a misztériumba, mert ez a bevonódás viszont a hit aktusához tartozik.

Látni az imádkozó, az Atya akaratával viaskodó Jézust a Getszemán kertjében, hallani utolsó szavait a kereszten - „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet!” - mindez elvezet minket nemcsak Jézus imájának misztériumához, de Isten-tapasztalatának és létmegértésének szívébe is - máskülönben hogyan lehetne Jézus élete Isten belső életének kinyilatkoztatása?!