M
ár a színpadról láttam. Steve egy másik nővel volt és Nóra elvitte táncolni és hosszasan beszélgetett vele. Nóra, még csak tegnap este ismerkedtünk meg, de máris nagyon kedvelem. Nóra Yvette barátnője; és az én imádott lakótársam nagyon fontosnak tartotta, hogy illendő módon legyünk egymásnak bemutatva; ahogyan ő fejezte ki, főleg most, hogy új karriert kezdek, ami magába foglalja a New Yorki éjszaka dekadens életstílusának kétes jellemű alakjait, akik úgy fitogtatják pénzkötegeiket, mintha az a becsület és a jóság bizonyítéka lenne.Nóra ma elhozta barátnőit vagy rokonait és mind a három meglepően hasonlít hozzá. Ezek a nők az én honfitársaim az óhazából, amiről néha teljesen elfeledkezem.
Nem tudom, hogy jobban érzem-e magam, hogy megismerkedtem velük, vagy a velük való kapcsolat új természetfeletti bonyodalmakhoz vezető ajtót nyit meg, amit többet soha nem fogok tudni bezárni.
— Jó estét mindenkinek, — köszönök, leülök és meredten nézem Steve-t. Meg kell, hogy indokolja, ennek a ronda perszónának a jelenlétét, akiknek olyan feltűnően füstös a bőre és fekete a haja, mintha a Velencei Mór leánya lenne. Tudom, nem lenne okos dolog, hogy jelenetet csináljak; de azért szeretnék találni egy helyet, ahol
egyenként téphetném ki ennek a lotyónak a gyapjas fürtjeit. Talán a női vécén, bár gondolom kétségesen kivitelezhető ötlet, de azért az idea erőt ad és nyugodtan maradok.
A Nóra melletti széken ülök, szándékosan hagytam az üres helyet magam és Steve között. Isten bocsássa meg, de remélem, hogy Nick, az a görög hajómágnás, ahogyan ígérték hamarosan itt lesz, leül mellém és megmutathatom ennek a kikent-kifent olasz ficsúrnak, hogy ő csak egy a sok közül, az utcán meg sem ismerném, és a mi esetünkben is csak egy tucatra menő arc a Párisian Girl mulató népes vendégei között.
De mégis, ki ez a Dezdemóna? Töröm a fejemet és agyam ellágyul és tisztára működésképtelen. Jobban fel kellene, hogy felvágassam a nyelvemet, gondolom, és azon nyomban tudatnom kellene Steve-vel, hogy mi a véleményem róla.
— Mi lett veled tegnap este? — kérdezem, és olyan félelmetesen nézek rá, mintha egy lángpallosú Valkűr lennénk, aki négyfelé akar hasítani egy galád árulót vagy egy ellenséges fegyverest, aki a sötétség birodalmából tévedt be országába. — Megígérted, hogy eljössz, — folytatom, — és megnézed a bemutatómat. De vedd tudomásul, minden rosszakaratod és gonoszságod ellenére első fellépésem kiválóan sikerült.
Nem talál szavakat, ami még rosszabb, mint a haszontalanság beismerése és bocsánatomért folyamodó alázatos esdeklés.
55
A pihenőszünetem nem hosszú, és mindenki siet vissza az asztalunkhoz, hogy szóljanak hozzám és mondjanak egy-egy kedves dicséretet. A pincérfiú két üveg pezsgőt hoz jéggel teli vödörben és mindenkinek tölt egy kristálypohárral.
Mindenki kedves, kivéve a Dezdemóna kinézetű pillangó, aki egy percet sem habozik, hogy sértéseket kezdjen vagdosni fejemhez.
— Steve, a vőlegényem mondja, — indítja bántalmazásait, — hogy te egy híres táncos-énekes vagy, és a cukros bácsid egyengeti a művészeti karrieredet, mivel csinálsz neki bizonyos nyomdafestéket nem tűrő ordenáréságokat, amiket a felesége nem hajlandó megtenni.
— Mindkét szempontból kissé eltúlozott állítás, — próbálom vitriolosan maró és szennyes kifejezéseit tartózkodó módon ellensúlyozni. — Hacsak nem akarod Steve-t ilyesminek nevezni, már úgy értem, hogy egy pénzhiányban szenvedő cukor apucinak titulálni. De ő szerezte nekem ezt a szerződést és örök hálával tartozom neki, hogy felfedezte tehetségemet és kivezetett az ismeretlenség homályából.
Időközben Yvette és Deirdre is visszatérnek a táncból. Leülnek, isznak egy cseppet a pezsgőből, és felénk fordulva hegyezik fülüket, hogy egy szót se hagyjanak a kettőnk között kialakuló cicaperpatvarból.
— Nekem úgy tűnik, — folytatja a Dezdemóna karakter. — A te művészi rátermettséged még jelentős csiszolásra szorul. Több hangnál falsul melléfogtál és úgy táncolsz, mintha két ballábad lenne.
— Te meg olyan ronda vagy, — felelem neki és kezdem elveszíteni türelmemet, és mint egy rettenetes öklendezés a fekete epe kezd felfele fortyogni gyomrom mélyéből, valami fertelmesség, aminek bennem való létezéséről idáig nem is tudtam. — Hogy még a lovam, ha lenne egy kicsi hátaslovam, az sem fogadná el szőrös kezedből a kockacukrot.
Dezdemóna gyilkos tekintettel mered rám és hangja éget, mint a forralt sósav.
— Az én nevem Nelly Macaluso és én itt, ebben az országban születtem és nőttem fel.
Az én apám haderőnk tábornoka és valamiféle jött-ment koszos idegen nem fog engem rondának nevezni. Elég világosan fejeztem ki magamat, te kicsi trampli, te aljas
csatorna söpredék.
— Fióna, — Papas úr siet a segítségemre, — magát várják a színpadon.
— De ez itt sértéseket vagdos a fejemhez, — kapkodom a levegőt és paprikaveres vagyok.
— Rá se ránts, a show businessbe az ilyesmi gyakran megesik. Mi le kell, hogy nyeljük a rosszat, ha látni akarjuk a jót. A féltékenység megrontotta ennek a fiatal hölgynek a véleményét és ne vedd a szívedre, amiket mond. Majd holnap reggel olvasd el az újságok színházi rovatát, hogy milyen magasztos kritikát fognak közölni ma esti fellépésedről. Fogadom, hogy nagybetűkkel fognak dicsérni az első oldalon.
Felállok és elmegyek az asztaltól. Próbálok mélyeket lélegezni és skálázok egészen a basszustól a legmagasabb c hangig, hogy kibogozzam felizgatott
hangszálaimat, amikor meglátom, hogy Deirdre odahajol Nellyhez és odasúgja neki.
— Kicsit be szeretném púderezni az orromat. Kijönnél velem a lady toalettre, hogy szórakoztass a társaságoddal?
— Miért jönnék? — Nelly kérdően néz Deirdre-re.
— Szeretnék valami bizalmasan kényes információt, amit mindenképpen ismerned kellene, a tudtodra adni.
56
Ennél többet nem tudok kivenni, a zenekar játszani kezd és minden erőmet be kell dobnom, hogy sikeres legyek. Sajnos nem vagyok egy elkényeztetett primadonna;
aki le tud mondani fellépéseket, ha éppen úgy hozza kedve. Nem engedhetem meg magamnak, hogy dühöngjek, és nem adhatom sűrű káromkodások között a
klubvezetőség és az impresszárió tudtára, hogy hova dugják fel és mit, és mi mást csináljanak ezzel a szereppel. Ez a táncos-énekes ugrabugra az én jövőm és senki másra nem számíthatok csak magamra. Főleg nem Steve-re, erre a kétszínű, hazug és gerinctelen gigolóra. Eldobjam magamtól és feladjam énekes pályámat? Csak azért, hogy tudtára adjam, hogy mennyire utálom?
Tehát a következő részlet, amit itt közölni fogok, nem az én saját élményemen alapul és csak az időrend és a teljesség kedvéért körmölöm ide, és abból a könnyen felfogható okból, hogy mindenikünknek kijár egy jó kis rötyögés, ahogy mi, mármint Nóra, Yvette, Kirsten, Morna és én fetrengtünk a röhögéstől, amikor másnap délután Deirdre elmesélte, hogy mi történt a női vécében.
Íme, itt a világtörténelmi nagyságú esemény, Deirdre nézőpontjából elmondva és durvább kifejezéseit kissé kiigazítva.
♣
D
eirdre előreengedi Nelly-t és ahogy elérik a női vécé ajtaját, rámosolyog, és udvariasan felajánlja.— Menj elsőnek, drágám, a szépség elsőbbséget élvez a kor előtt.
Miután beteszik az ajtót maguk mögött, Deirdre az egyik vécéállás fele int a fejével és finom hangon kérdezi. — Te előtte szoktad megmosni a kezedet vagy utána?
— Természetesen, hogy utána, — Nelly feleli. — De éppen most nem érzem, hogy eresztenem kell. Azt mondtad, hogy valami fontosat akarsz elmondani. Beszélj, se időm se türelmem, bár nagyon fura némbernek látszol, aki még mondhat valami érdekeset.
— Én előtte, — Deirdre fuvolázza vissza könnyed hangon és odaáll az egyik fekete márványból kialakított mosdóhoz. — Egészségügyi okokból, hiszen te is tudod, odakint minden idegennel kezet fogunk, megérintjük a tárgyakat, amikre mások is rátették a kezüket és felszedünk mindenféle miazmát és baktériumot. Nem gondolod, hogy fertőtleníteni kellene a kezedet, mielőtt lehúzod a bugyidat?
— Hagyjuk a bizarr szöveget, és térj a lényegre— Nelly válaszol és nézegetni kezdi magát a tükörbe. Mutatóujját gondosan végighúzza felső ajka peremén és őszinte csodálattal szemléli saját tükörképét.
— Mióta jársz jegyben Steve-vel?
— Hivatalosan csak egy napja, fél napja, már úgy értem ma este volt az eljegyzésünk.
— Szexeztél már vele?
— Ehhez semmi közöd. — Nelly felcsattan és rosszallóan méregeti a kérdezőt.
— Bocsáss meg, kérlek, de muszáj, hogy tudjam.
— Nagyon tiszteletlen kérdéseket teszel fel, — feleli Nelly és meredten bámulja Deirdre-t a tükrön keresztül. — Remélem, hogy ezzel tisztában vagy.
57
— Lehet, hogy igen, — Deirdre lemossa a szappanhabot a kezéről és a maradék vízcseppeket Nelly égszínkék ruhájára rázza. — De ha megengeded, szeretnék tisztázni egy alapvető kérdést. És ez éppen annyira fáj nekem, mint
amennyire bántani fog téged, de el kell, hogy mondjam neked az igazságot, ahogy azt a legigazabb lelkiismeretem diktálja, valamit, ami annyira fontos, hogy nem szabad titokban tartanom.
— Mit, — Nelly felcsattan, — nyögd már ki, te utálatos vén boszorkány.
— Fogalmad sincs, — Deirdre itt gonoszul vihogni kezd, — hogy mennyire ijesztő egy boszorkány is tudok lenni, ha valaki hátrafele borzolja a tollamat és a rosszabbik oldalamra kerül.
— Azt hiszem, hogy erről nincs fogalmam, és nem is érdekel. — Nelly vállat von és vizsgálgatni kezdi a szeme alatti sminket.
— Ti ketten ugye soha nem csináltátok?
— Mit, hagyd abba már ez a rébuszokban való faggatódzást.
— Tehát, — Deirdre mély lélegzetet vett, talán azért, hogy elegendő ereje legyen a hír elmondására vagy, hogy álcázza rettenetes gyönyörét, hogy ezt elmondhassa egy szerelmes menyasszonynak és tőrt döfjön a szívébe, és mézédes, leereszkedő hangon folytatja. — És ki kell, hogy hangsúlyozzam, hogy mennyire útálom kipukkasztani rózsaszínű illúzióbuborékodat, és mennyire nem kedvelem, hogy esetleg csalódást okozok neked, de Steve Giuseppe egy közismert buzi.
A kéretlen felvilágosítás ijesztően félelmetes reakciót vált ki Nelly-ből.
Hosszantartó és félelmetesen néma levegőbeszívás után az ifjú menyasszony rettenetes sikolyt ereszt ki teli tüdőből. Lábaival olyan gyorsan kezd toporzékolni a földön, minta flamenco táncbajnok lenne Andalúziából.
— Nem igaz, lehetetlen, — ordítja őrjöngve, — te hazudozó szemétláda, te nem is ismered Steve-t. Miféle bizonyítékod van? Te vén hamupogácsa tenyérjós, mit akarsz te mitőlünk, pénzt? Le akarod lejmolni a családunkat? Te aljas zsarnok.
— Zsaroló, — Deirdre nyugodt hangon korrektállta Nelly-t.
— Zsaroló, zsarnok, egyre megy, — Nelly tovább topog, és most már bőg is hozzá.
— Idehallgass, — Deirdre kivesz egy illatosított papírszalvétát a tartóból és törölgetni kezdi Nelly könnyeit. — Ez még nem jelenti a világ végét. Rengeteg szex nélküli házasság van. Például itt van az én drága unokahúgom, Nóra. Hatvan évig élt szex nélküli frigyben. Ne kérdezd, hogy miért, az egy egészen más lapra tartozik, és feltételezem, hogy semmi kedved, hogy most végighallgasd Nóra élettörténetét.
— Csak azt mond el, hogyan tudódott ki. — Nelly egyre csak zokog és Deirdre dús keblei közé fúrja fejét.
— Dolgozik nekem egy fiatalember, Pálinkás Berci. Az szeret lejárogatni a homokos bárokba és találkozóhelyekre, lent a Greenwich Village városrészben, a nyugati oldalon. Yvette mutatta meg neki Steve fényképét és Berci felkiáltott. — Én ismerem ezt a tagot. Ez felöltözik álrendőrnek és lejár a dobozba.
— A dobozba, mi az?
— A doboz az egy üres kamion utánfutó az alsó West Side egyik elhagyatott kikötőmólóján. Beteges férfiak járnak oda minden azonosítási igazolvány, de főleg ruha nélkül. Berci állítja, hogy ő személyesen is már egy párszor megmocskolta ezt a te Stevedet. Persze ebben senki sem lehet biztos, mert nincs villany a dobozon belül és senki sem köti az orrodra, hogy hogyan hívják, és merre van a lakcíme.
58
— Nem veszélyes ilyesmit csinálni?
— Nagyon veszélyes, de Hudson folyó kapóra jön és megoldja a problémákat.
Ha valakinek kitörik a nyaka, vagy puszta gyönyörből megfojtják, egyszerűen bedobják a hulláját a vízbe és a buli folytatódik.
— Hát ez rettenetes, és Steve idejár? Nem tudom elhinni. Soha ilyesmit meg nem említett nekem pedig első elemi óta ismerem.
— Steve, hogyan magyarázzam ezt meg neked korrekt formában. Steve még nem bújt elő képletes rejtekhelyéről. Még nem mert igazi énjével szembenézni. Ezért nem tudja senki róla, hogy tulajdonképpen miféle ferde hajlamai vannak.
— Akkor értem, ez mindent megmagyaráz, — Nelly abbahagyja a sírást és éjfekete szemeit Deirdre-re emelte, és tekintetében mérhetetlen bánat látszik és szomorúság.
— Mit magyaráz meg?
— Nem mutatott semmi hajlandóságot, hogy magáévá tegyen. Háromszáz dollárt fizetek egy szobáért a Hilton-ban, erre kijelenti, hogy fejfájása van, és szerelem helyet elrángat ide erre a rémséges helyre. Micsoda szégyen, hogyan fogom a papának elmondani a dolgot. A papa meg fogja ölni Steve-t, azért amit velem tett.
— Nem kell a papának semmit sem elmondani. Csak szép lassan jegyeztess ki magad az eljegyzésből és engedd át Steve-t annak az ostoba libának, Fiónának. Az a nő olyan hideg, mint a decemberi jégcsap és nem fogja zavarni, ha férje idegen férfiakkal dugványoztatja magát. Ezt a nőt egy dolog érdekli, házasságon keresztül meg akarja kapni az amerikai állampolgárságot.
Fióna nevének említése váratlan következményekkel jár. Nelly teljesen magához tér és belöki Deirdre-t az egyik nyitott vécéfülkébe. — Most már tudom, hogy honnan fúj a szél, — visítja, és mint egy cséphadaró ott ahol éri püföli karjaival a meglepődött méregkeverőt. — Ez az egész homokos vád egy aljas kitalálás. —
kiabálja. — Így akartok rávenni, hogy lemondjak Steve-ről. Azért, hogy az a kóbor szuka elhalászhassa előlem. Soha, Steve az enyém. És most azonnal megyünk vissza a hotelszobánkba és Steve magáévá fog tenni, akárcsak egy igazi férfi. Intrikálás helyett inkább dugd be a fejed abba a büdös klotyóba és húzd le magad. Bizonyára te is nem ebben az országban születtél. Takarodj vissza oda ahonnan jöttél. Steve-nek
elmondom, hogy miket állítottál róla és ne félj, egy bezsírozott seprűnyélre fog karóba húzni.
Deirdre gyorsan visszanyeri egyensúlyát, felháborodott grimaszt vág, és méltatlankodó hangon válaszol. — Rendben, csináld azt, amit jónak látsz, de később ne vesd a szememre, hogy nem figyelmeztettelek. Amit tudtam megtettem. Menj, paráználkodj, amennyi csak belefér azzal a te lövő legényeddel. És egyébként is, jobban tennéd, ha elmennél egy pszichiáterhez és kigyógyíttatnád magad. Minden jelentéktelen kellemetlenségre felkapod a vizet. Nincs semmi humorérzéked? Próbáld meg a dolgokat a vicces oldalukról felfogni.
Nelly kirohan a női vécéből és egyenesen nekifut Steve-nek. — gyerünk, amore. — kiáltja és nyakon ragadta. — Mutasd meg, hogy mit tudsz az ágyban.
Elegem van ebből az olcsó csepűrágó komédiából, és az összes olcsó lotyóból és selyemfiúikból, akiket te a legjobb New Yorki barátaidnak nevezel.
59