A feltárt korrelációs kapcsolatok között megnyilvánuló különbségek vizsgálata

A lineáris regresszióanalízis során kimutattam, hogy mely együttműködési területek és sikertényező- főkomponensek között mutatható ki szignifikáns kapcsolat, továbbá a korrelációanalízis során megvizsgáltam, hogy milyen intenzitásúak az elemek között azonosított kapcsolatok. A következő lépésben a feltárt kapcsolatok között megnyilvánuló különbségeket vizsgáltam meg szignifikancia vizsgálattal. Az elemzések során azt vizsgáltam, hogy kimutatható – e szignifikáns eltérés az egyes együttműködési területek és sikertényező- főkomponensek között fennálló korrelációs kapcsolatok tekintetében.

Az értekezés 4. mellékletében bemutatott számítási módszer alkalmazásával meghatároztam a Fisher-féle Z-transzformáció értékét. Ahol ezen z érték a [-1.96,+1.96]

intervallumba esett 5%-os szignifikancia-szint mellett, ott a feladatorientált sikertényező-faktorok és sikerkritérium-faktorok, illetve a kapcsolatorientált sikertényező-faktorok és sikerkritérium-faktorok közötti korrelációkról elmondható, hogy szignifikánsan nem különböznek egymástól. Ahol a kapott z értéke a megadott intervallumon kívülre esett, ott a feladatorientált sikertényező-faktorok és sikerkritérium-faktorok, illetve a kapcsolatorientált sikertényező-faktorok és sikerkritérium-faktorok közötti vizsgált korrelációk, szignifikánsan eltértek egymástól.

A) A „társadalmi – gazdasági hatások” faktor esetében kimutatott korrelációs kapcsolatok szignifikancia vizsgálatának eredményeként kapott z értékeket mutatják be az alábbi táblázatok.

A „társadalmi – gazdasági hatások” főkomponenssel fennálló korrelációs kapcsolatokra elvégzett szignifikancia vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy a helyi gazdaságot és a turizmusfejlesztést leíró főkomponensek összehasonlítása során a z értéke a kritikus intervallumon kívül esett, így elvetettem a H₀ hipotézist. A teszt eredménye alapján tehát elmondható, hogy a „gazdasági és kereskedelmi hatások” és a

„turizmusfejlesztés előnyei”, valamint a „turizmusfejlesztés hátrányai” főkomponensek esetében a korrelációs együtthatók szignifikánsan különböznek egymástól, és a

„gazdasági és kereskedelmi hatások” főkomponenshez tartozik a nagyobb korrelációs érték. A „társadalmi - gazdasági hatások” főkomponens tehát szignifikánsan szorosabb korrelációt mutat a „gazdasági és kereskedelmi hatások” főkomponenssel, mint a

„turizmusfejlesztés előnyei” és a „turizmusfejlesztés hátrányai”főkomponenssel.

Helyi gazdaság-főkomponens Turizmus - főkomponens

Gazdasági és kereskedelmi hatások Turizmusfejlesztés előnyei 6,494 Turizmusfejlesztés hátrányai 6,634

32. táblázat Korrelációs együtthatók eltérései közötti szignifikancia vizsgálat eredményei „A1”

Ha a „gazdasági és kereskedelmi hatások” és a környezetvédelmi együttműködések hatásai” főkomponensek korrelációs kapcsolatát vizsgáljuk szignifikancia vizsgálattal, akkor szintén el kell vetni a H0 hipotézist, mivel a z értéke a kritikus [-1,96 - +1,96]

hatások” szignifikánsan szorosabb kapcsolatot mutat a „társadalmi – gazdasági hatások”

főkomponenssel, mint a „környezetvédelmi együttműködések hatásai” főkomponens.

Helyi gazdaság-főkomponens Környezetvédelmi - főkomponens

Gazdasági és kereskedelmi hatások

Környezetvédelmi együttműködések hatásai 7,823

33. táblázat Korrelációs együtthatók eltérései közötti szignifikancia vizsgálat eredményei „A2”

Ha a turizmus – és környezetvédelmi – főkomponensek korrelációs kapcsolatát vizsgáljuk a „társadalmi – gazdasági hatások” főkomponenssel, akkor a kapcsolat természetéről az mondható el, hogy a korrelációs együtthatók értékei ugyan különböznek egymástól, de szignifikáns különbség nincsen közöttük. A fentiek értelmében a teszt H0 hipotézisét elfogadtam.

Környezetvédelmi-főkomponens

34. táblázat Korrelációs együtthatók eltérései közötti szignifikancia vizsgálat eredményei „A3”

Ugyanakkor a z értékek jelentősen eltérnek nullától, így a turizmusfejlesztést leíró főkomponensek esetében magasabb a korrelációs együtthatók értéke, mint a

„környezetvédelmi együttműködések hatásai” főkomponens esetében.

B) A „menedzsment kompetenciák” főkomponens és a vele korrelációs kapcsolatot mutató együttműködési területek főkomponensek szignifikancia vizsgálatának eredményei a következő táblázatban követhetők nyomon.

Turizmusfejlesztés előnyei 0,582 -0,552

Környezetvédelmi

együttműködések területei -1,135 -0,552

35. táblázat Korrelációs együtthatók eltérései közötti szignifikancia vizsgálat eredményei „B”

A „menedzsment kompetenciák” főkomponenssel kimutatott korrelációs kapcsolatokra elvégzett szignifikancia vizsgálat eredményei alapján z értéke minden esetben a kritikus intervallumon belülre esett. Elmondható tehát, hogy az

„együttműködés struktúrája”, a „turizmusfejlesztés előnyei”, valamint a

„környezetvédelmi együttműködések területei” főkomponensek tekintetében a korrelációs együtthatók értékeikben különböznek, azonban a korrelációk szignifikánsan nem térnek el egymástól. A korrelációs együtthatók vizsgálatának eredményei alapján

ugyanakkor megállapítható, hogy a kapott z értékek jelentősen eltérnek a nullától, és a

„környezetvédelmi együttműködések területei” főkomponens esetében magasabb volt a korrelációs együttható értéke, mint a „turizmusfejlesztés előnyei” és az „együttműködés struktúrája” főkomponens esetében.

C) A „térségi identitás” főkomponens esetében azonosított korrelációs kapcsolatok közötti eltérésekre vonatkozó szignifikancia vizsgálat elvégzésére nem volt szükség, mivel a „térségi identitás” főkomponenssel csak környezetvédelmi főkomponensek mutatnak korrelációs kapcsolatot.

D) A „kapcsolati tőke” főkomponenssel fennálló korrelációs kapcsolatok közötti különbségek szignifikancia vizsgálatának eredményeit mutatják be az alábbi táblázatok.

Turisztikai együttműködési főkomponens

Helyi gazdaság együttműködési

36. táblázat Korrelációs együtthatók eltérései közötti szignifikancia vizsgálat eredményei „D1”

A „kapcsolati tőke” főkomponenssel kimutatott korrelációs kapcsolatokra, a turisztikai és helyi gazdasági együttműködési főkomponensek összehasonlításával elvégzett szignifikancia vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a z értékei a kritikus intervallumon belül maradnak, így a teszt H0 hipotézise nem vethető el. Elmondható tehát, hogy az „együttműködés struktúrája”, a „gazdasági és kereskedelmi hatások” és a

„turizmusfejlesztés hátrányai” főkomponensek tekintetében a korrelációs együtthatók értékeikben különböznek, azonban a korrelációk szignifikánsan nem térnek el egymástól. A korrelációs együtthatók vizsgálatának eredményei alapján ugyanakkor megállapítható, hogy a kapott z értékek jelentősen eltérnek a nullától, és a

„együttműködés struktúrája” és a „gazdasági és kereskedelmi hatások” főkomponens esetében magasabb volt a korrelációs együttható értéke, mint a „turizmusfejlesztés hátrányai” főkomponens esetében.

Ha a helyi gazdaság és környezetvédelmi együttműködések főkomponensek korrelációs együtthatóit hasonlítjuk össze szignifikancia vizsgálattal, akkor szintén megállapítható, hogy a teszt H0 hipotézise nem vethető el, mivel a kapott z értékek a kritikus [-1,96 - + 1,96] intervallumon belül maradnak. Ennél a vizsgálatnál is elmondható ugyanakkor, hogy a z értékek jelentősen különböznek nullától, és így bár szignifikáns különbség nem jelentkezik a korrelációs értékek között, mégis magasabb az

„együttműködés struktúrája” és a „gazdasági és kereskedelmi hatások” korrelációs értéke, mint a „környezetvédelmi együttműködések hatásai” főkomponens esetében.

Környezetvédelmi együttműködési

A szignifikancia vizsgálatot elvégeztem a turisztikai és a környezetvédelmi együttműködési főkomponensek vonatkozásában is, de a kapott z érték (0,297) kívül esik a kritikus intervallumon, így a korrelációs értékek között szignifikáns különbség nem észlelhető.

A korrelációs együtthatók különbségeinek szignifikancia vizsgálata alapján elmondható, hogy a „gazdasági és kereskedelmi hatások” tekintetében mutatható ki egyértelműen szignifikáns különbség a helyi gazdaság, turisztikai és környezetvédelmi együttműködési főkomponensek összevetésében. A „társadalmi – gazdasági hatások”

szignifikánsan szorosabb összefüggést mutat a „gazdasági és kereskedelmi hatások”

főkomponenssel, mint a turisztikai együttműködéseket leíró „turizmusfejlesztés előnyei” és „turizmusfejlesztés hátrányai”, valamint a környezetvédelmi együttműködéseket leíró „környezetvédelmi együttműködések hatásai”

főkomponenssel. Bár az eredmények a többi esetben azt mutatták, hogy a különböző együttműködési területeket leíró főkomponensek között fennálló korrelációs kapcsolatok szignifikánsan nem térnek el egymástól, a köztük felállított jósági sorrend megtartható, figyelembe véve, hogy azok mégiscsak két mennyiségi változó közti lineáris kapcsolat szorosságára vonatkozóan nyújtanak konkrét becslést.

5.3.3 A vizsgált térségek válaszadóinak összehasonlítása az együttműködési