A turizmus társadalmi és kulturális környezetre gyakorolt hatásai
6.3.4 A kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazása
Doktori kutatásomat az az elképzelés motiválta, hogy a határon átnyúló együttműködések adekvát területeit, és a határon átnyúló régió sikertényezőit feltérképezve meghatározzam az együttműködés keretrendszerét, amelynek segítségével a határmenti területek helytállhatnak a régiók versenyében, miközben kiaknázhatják a határmenti fekvésből fakadó előnyöket, és csökkenthetik az ebből származó hátrányokat.
Az elvégzett empirikus felmérés átfogó képet ad a lehetséges együttműködési területekről és a sikert meghatározó tényezőkről. Az empirikus kutatás során használt kérdőív alkalmas lehet arra, hogy feltárjuk a határon átnyúló együttműködési területek hozzájárulását a sikertényezőkhöz, valamint a jövőben kidolgozandó és végrehajtandó fejlesztési stratégiák sarokpontjait, célrendszerét. A főkomponenseket alkotó együttműködési területeket és sikertényezőket leíró változók konkrétan meg is jelenítik a határon átnyúló régió együttműködési területeinek specifikumait, valamint a térség sikerére ható egyedi feladatokat. Az egyes földrajzi területek fennmaradásában, fejlődésében kiemelkedő szerepet játszanak az együttműködés révén kialakuló hálózatok, klaszterek, valamint szükséges a térség egyedi arculatának megtalálása az érintettek jólétének, elégedettségének elérése érdekében.
Meghatározó gyakorlati jelentősége van a határon átnyúló turizmusfejlesztést leíró főkomponenseknek, mivel azok a turizmus gazdasági – társadalmi – környezeti hatásait foglalják magukban. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy a turizmus tervezése nagymértékben járulhat hozzá a pozitív hatások maximalizálásához és a negatív hatások minimalizálásához.
A kutatás során bizonyítást nyert, hogy a határon átnyúló együttműködések generálásához, majd menedzseléséhez komoly szakmai és szociális kompetenciákat kell birtokolnia a politikai és gazdasági elitnek. Fontosnak tartom ugyanakkor, hogy a vezetőknek saját tudásuk és képességük fejlesztése mellett arra is képesnek kell lenniük, hogy szakmailag kvalifikált és elkötelezett munkatársakkal vegyék körül magukat. A
„menedzsment kompetenciák” és a „kapcsolati tőke” sikertényező főkomponensek adnak képet a szükséges kompetenciákról.
A vizsgált térség specifikuma, hogy a térségi identitás, lokálpatriotizmus növekedéséhez az elemzések szerint elsősorban a környezetvédelmi együttműködések járulnak hozzá, miközben a kutatási modell alapján a határon átnyúló turizmusfejlesztéstől is ezt vártuk volna.
Feltártam, hogy a kapcsolati tőke, mint sikertényező elsősorban a határon átnyúló gazdasági együttműködések esetében kamatoztatható, feltételezhetően közép – európai sajátosságként értelmezhető, hogy a kapcsolatok elsősorban országos irányultságúak, ami a kormányzati centralizáltságot, a regionális szint gyengeségét, alacsony elismertségét is mutatja.
A sikeres határon átnyúló régió eléréséhez a döntéshozóknak fel kell ismerniük térségük sajátosságait, és azokra alapozott fejlesztéseket kell végrehajtaniuk.
Ugyanakkor a kapcsolatok kialakítása, a működő funkcionális határtérség kialakításának alapfeltétele kiemelt figyelmet kell fordítani a „puha” tényezőkre, mint a kompetenciák erősítése, a térségi identitás növelése és a kapcsolati tőke kiépítése, felhasználása.
6.3.5 Összegzés
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunknak köszönhetően a határtérségek helyzete megváltozott a határok „légiesítése” következtében. A határmenti térségek előtt megnyílt a lehetőség, hogy a Trianon előtt létező gazdasági- társadalmi-közlekedési szempontból funkcionális régiókat felélesszék. A történelmi okok mellett a határ szomszédos oldalán fekvő települések összefogását az is indokolja, hogy ez az unió kiemelt támogatási területe. Nyugat – európai példák igazolják, hogy a határmenti fekvés önmagában nem jelent a térség számára hátrányt, sőt akár előnyös is lehet.
Értekezésemben egy hármas határ mentén fekvő magyar, osztrák és szlovén kistérségben végzett empirikus eredményeit ismertettem. A felmérés során 505 önkormányzati és kisebbségi önkormányzati képviselőt kerestem meg, hogy felmérjem a véleményüket a határon átnyúló együttműködések lehetséges területeiről, valamint egy esetlegesen létrejövő, valamiféle szervezettséggel bíró határon átnyúló régió sikertényezőiről. Kutatásom során abból indultam ki, hogy a képviselők a helyi hatalom letéteteményesei és a legfőbb döntéshozók, így alapjaiban határozzák meg az együttműködések irányát és szervezettségét.
Az együttműködési területek meghatározásánál figyelembe vettem a magyar – osztrák, a magyar – szlovén és az osztrák – szlovén határon átnyúló együttműködési operatív programok 2007 – 2013 között érvényes prioritásait, valamint ezekhez kapcsolódtak a térség egyedi sajátosságai. A vizsgált területek a fenitek értelmében a határon átnyúló gazdasági és kereskedelmi, turisztikai és környezetvédelmi együttműködések.
A sikeres régió sikerfaktorainak meghatározásakor a Lengyel által felállított piramismodell alapját képező, a régiók versenyképességét hosszabb távon, közvetett módon meghatározó tényezőket vettem alapul. Ezen faktorokhoz tartozó változók meghatározásakor a helyi adottságok mellett a Rechnitzer által a siker „fokmérőiként”
aposztrofált elemeket használtam fel. Már Rechnitzer is hangsúlyozza az ún. „puha”
tényezők fontosságát a területfejlesztésben, a régiók sikerében, és a kutatásom eredményei is alátámasztották ezek jelentőségét.
A vizsgált térségeket is sújtják a kistelepüléseken, valamint a határmenti területeken érvényesülő negatív gazdasági és társadalmi hatások, mint a munkahelyek csökkenése, és az ezt követő elvándorlás.
Az együttműködési területeket vizsgálva elmondható, hogy a gazdasági területen való kooperációkra nagy igény mutatkozik mindhárom vizsgált országban. Ezen belül is a közös befektetés ösztönző politikát, a kedvező üzleti környezet kialakítását várják el.
A gazdasági együttműködések kezdő lépését a beadott közös pályázatok számának növekedése jelentheti, amely már gazdasági szervezetek és nem csak önkormányzatok együttműködését is feltételezi.
A közös turisztikai fejlesztések esetében szembetűnő, hogy a fejlesztésekkel együtt járó hatásokat emelik ki a válaszadók. Ebből következik, hogy a közösségi döntéshozás során meg kell határozni azokat a célokat, fejlesztési sarokpontokat, amelyek a turizmus pozitív társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait képesek maximalizálni a befektetők
gyors megtérülést váró beruházásai helyett. Az együttműködések ösztönzését segítő területek közül a turizmusfejlesztés kiemelt szerepet játszik, hiszen nem csak a turistáknak nyújt lehetőséget egymás kultúrájának, történelmének, hagyományainak megismerésére, elfogadására, hanem a helyi lakosok és gazdasági szervezetek számára is. A sok évtizedes elzártság után egymás megismerése is legalább olyan fontos generálója lehet a közös munkának, mint a gazdasági okok.
A környezetvédelmi együttműködések minden határmenti térség esetében kiemelt prioritást élveznek, hiszen a fenntartható környezet nagymértékben hozzájárul az egyes régiók életminőségének a javulásához, amely a legfőbb fejlesztési cél. A korábban iskolapéldaként szolgáló osztrák – magyar kapcsolatokat megmérgező folyószennyezés és hulladékégető – építés terve különös aktualitást ad a környezetvédelmi együttműködések kérdésének. A kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy nincs szignifikáns különbség a magyar, az osztrák és a szlovén válaszadók megítélése között a téma és az együttműködés fontosságának megítélésében. Az együttműködés már csak azért is sürgető, mivel ahogy a „környezetvédelmi együttműködések hatásai”
főkomponens változóiból kitűnik, a megegyezés hiánya a térség gazdasági fejlődésében és megítélésében okoz komoly károkat. Az összefüggés vizsgálattal azt is bizonyítottam, hogy az együttműködéshez fontos szakmai kompetenciákat várnak el a térségi vezetőktől, valamint a térségi identitás, mint sikertényező egyedül a
„környezetvédelmi együttműködések hatásai” főkomponenssel mutat kapcsolatot.
Irodalomjegyzék
1. Agg, Z. – Nemes Nagy, J. (2002): A politika térségi és helyi szintjei. In. Bernek, Á. (szerk.): A globális világ politikai földrajza. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, p. 385-430.
2. Amendola, M. - Bruno, S. (1990): The Behavior of the Innovative Firm:
Relations to theEnvironment, Research Policy 19, p. 419-433
3. Amin, A – Tomaney, J. (1995): The regional dilemma in a Neo – liberal Europe, European Urban and Regional Studies, 2, p. 171-188.
4. Ancel, A. (1999): A határok geográfiája, Geopolotikai Szöveggyűjtemény, Szerk. Csizmadia, S. – Molnár G. – Pataki, G. Zs. Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, p. 413-422.
5. Andresson, M. – Karlsson, C. (2004): Regional Innovation Systems in Small &
Medium – Sized Regions, in: The Emerging Digital Economy:
Entrepreneurship, Clusters and Policy (ed. Johansson, B, Karlsson, C, Stough, R. R.), Springer – Verlag, Berlin
6. Artner, A. (2004): Nemzetgazdasági versenyképesség és tőkevonzás – Írország példája, Külgazdaság, XLVIII. Évf., november, p. 58-75
7. Asheim, B. – Isaksen, A. (1997):Location, Agglomeration and Innovation:
Towards Regional Innovation Systems in Norway?, European Planning Studies, vol. 5, Issue 3, p. 299-330
8. Aubert A. - Miszler M. (2000): A Duna-Dráva-Száva Eurorégió turizmusának fejlesztési lehetőségei, Turizmus Bulletin, 2. sz. p. 36-40
9. Babbie, E. (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, Budapest
10. Bakács, A. (2003): Versenyképesség – koncepciók, „A hazai közlekedési hálózatok hatékonysága, versenyképessége növelésének lehetőségei a nemzetközi tapasztalatok alapján” (röviden HAVER) c. kutatási projekt keretében készült tanulmány. Kutatásvezető: Fleischer Tamás
11. Bakos L.: Nacionalizmus, határok és erőszak, Kisebbségkutatás, 9. évfolyam, 2000. 4. szám
12. Baranyi, B.(2007): A határmentiség dimenziói Magyarországon, Dialóg – Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2007
13. Baranyi, B. (2009): Paradigmaváltás a határon átnyúló kapcsolatokban, Tér és Társadalom, XXIII. Évf, 2. szám, p. 25-43
14. Barna, K. – Molnár, T. – Juhász, R. (2005): Megújuló területpolitika: előtérben a regionális versenyképesség, Területi Statisztika 8. (45.) évf. 6. szám, pp. 542-555
15. Baumgartner, G. – Kovács, É. – Vári, A. (2001): A határmentiség paradoxonai:
Besenyőantal és Albrechtsdorf 1990 – 2000. Teleki László Intézet, Közép – Európa Tanulmányok Központja, Institut für Donauraum. Kézirat
16. Begg, I. (1999): Cities and competitiveness. Urban Studies. 1999/5-6. p. 795-809
17. Blatter, J.- Clement, N. (2000): Transborder collaboration in Europe and North America: Explaining similarities and differences. In: M. van der Velde & H. van Houtum (Eds), Borders, Regions and People. European Research in Regional Science 10, pp. 85-103 (London: Pion Limited)
18. Bosch van den, F. A. J. – Proijen van A. A. (1992). The competitive advantege of European nations: Tha impact of national culture – a missing element in Porter’s analysis? European management Journal 10.
19. Bufon, M. (1996) Social integration in the Italo – Slovene Gorizia transborder region, Tijdschrift voor Economisce en Sociale Geografie, 87, pp. 247-258.
20. Buhalis, D. (2000): Marketing the competitive destination of the future. Tourism Management 21, 97-116
21. Chesire, P. C. – Gordon, I. R. (1998): Territorial competition: Some lessons for policy – The Annals of Regional Science, 3. p. 321-346
22. Creswell, J. W. (1998): Qualitative inquiry and research: Choosing among five traditions, Sage Publications, Thousand Oaks, California
23. Cohen, E. (1978): The Impact of Tourism on the Physical Environment; Annals of Tourism Research, 5 (2); 215-239
24. Corvesi, D.(2000): Nacionalizmus, határok és erőszak, Kisebbségkutatás 9. évf.
4. szám
25. Council of Europe 2000 (2000): Handbook on Transfrontier Co-operation for Local and Regional Authorities in Europe, Genf
26. CR (2000): Opinion of the Comittee of the Regions on the Competitiveness of European Enterprises int he face of globalisation – How it can be encouraged?.
2000/C 57/05
27. Creswell, J. W. (1998): Qualitative inquiry and research: Choosing among five traditions, Sage Publications, Thousand Oaks, California
28. Crouch, G. I. – Ritchie, J.R.B. (1999): Tourism, competitiveness, and societal prosperity. Journal of Business Research 44, 137-52
29. Csépainé Széll, P. (2010): A települési környezetgazdálkodás célja és feladatai, Hadmérnök, V. évfolyam, 1. szám, 2010. március, p. 332-342
30. Deák, Cs. (2006): A projektmenedzsment érettsége, Vezetéstudomány, Különszám, p. 60-68.
31. Dőry, T. (2000) A regionális innovációs potenciál hatása a térségfejlődésre. In:
Horváth Gy. –Rechnitzer J. (szerk.) Magyarország területi szerkezete és Development of Regions int he European Union. European Comission, Luxembourg
34. EC (2001): European Competitiveness Report 2001, European Comission, Brussels
35. EC (2003): Space: a new European frontier for an expanding Union. An action plan for implementing the European Space policy, European Comission, Brussels
36. Ehlers, N. – Buursink, J. (2000): Binational Cities: people, Institutions, and Structures. In: M. van der Velde, H. van Houtum: Borders, Regions, and People / European Research in Regional Science 10. London: Pion Ltd. P. 182-202 37. Eibel, K. (1994): A marketingeszközök alkalmazása, Anyaggazdálkodás és
raktárgazdálkodás, XXXII. Évf. 1. és 2. szám
38. Eisenhardt, K. M., Building Theories from Case Study Research, Academy of
40. Enyedi, Gy. (1998): Sikeres régiók, Tények könyve: régiók (Keresztes, A. ed.), Greger – Delacroix, Budapest, p. 409-411.
41. Enyedi, Gy. (2000): Globalizáció és a magyar területi fejlődés, Tér és Társadalom, 14.évf. 1. sz. p.1-27
42. Eshet, T. – Ayalon, O. – Shechter, M. (2006): Valuation of externalities of selected waste management alternatives: A comparative review and analysis.
Resources, Conservation and Recycling vol. 46, issue 4. p. 335–364
43. European Comission (2003) Making Best Use of Structural Funds (Luxemburg:
Office for Official Publications of the European Communities) 44. European Spatial Development Perspective (ESDP), Potsdam, 1999
45. Éger, Gy. (2000): Regonalizmus, határok és kisebbségek Kelet – Közép – Európában - Szempontok a határrégiók vizsgálatának elméleti megközelítéséhez, PhD értekezés, Budapest
46. Field, A. (2005): Discovering Statistics Using SPSS; London,: Sage Publication 47. Fleischer, T. (2001): Régiók, határok, hálózatok. Tér és Társadalom. 3-4. sz. p.
55-67.
48. Fleischer, T. (2003): Az infrastruktúra – hálózatok és a gazdaság versenyképessége, A „Gazdasági versenyképesség: helyzetkép és az állami beavatkozás lehetőségei” c. kutatás résztanulmánya, Pénzügyminisztérium, 2003. augusztus Competitiveness: Managing Diversity at Individual and Community Level, The International Journal of Diversity in Organisations, Communities and Nations Vol.7 No 5 p. 131-141.
52. Gaál, Z. – Szabó, L. - Kovács, Z. - Obermayer-Kovács, N. –Csepregi, A. (2008):
Consequence of Cultural Capital in Connection with Competitiveness The International Journal of Knowledge, Culture& Chane Management Vol.8, Number 10 ISSN:1447-9575 p. 79-89.
53. Gaál, Z. – Szabó, L. - Kovács, Z. - Obermayer-Kovács, N. –Csepregi, A. (2008):
Knowledge Sharing Investigation: What is the Knowledge Sharing of Managers Like? Proceedings of the 10th European conference on Knowledge Management ISBN: 978-1-906638-39-9 Book p:286-293
54. Gál, Z. (2008): A régió tudásbázisa – Egy európai uniós felmérés tanulságai, in:
Regionális innováció – vidéki felzárkózás? (Szerk: Csuka, Gy. – Kovács, B. – Szívós, M.), Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém ISBN 978 963 9696 58 7 55. Go, F. – Govers R. (2000): Integrated quality management for tourist
destinations: A European perspective on achieving competitiveness. Tourism Management 21, 9-22
56. Gomezelj, D. O. – Mihalič, T. (2008): Destination competitiveness – Applying different models, the case of Slovenia. Tourism Management 29 (2008), 294-307
57. Gooroochurn, N. – Sugiyarto, G. (2004): Measuring competetiveness int he travel and tourism industry, TTRI Discussion Paper Series, University of Nottingham. www.nottingham.ac.uk
58. Grosz, A. – Rechnitzer, J. (2005., szerk.): Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja Magyarországon, MTA RKK.
59. Hagget, P. (1979): Geography: A Modern Synthesis. Harper International Editor, New York
60. Hansen, N. (1983): International Cooperation in Border Regions: an Overview and Research Agenda. International Regional Science Review. 8. p. 456-477.
61. Hardi, T. – Nárai, M. (2001): A határ menti területek jellegzetességeinek átalakulása a 20. század végi Nyugat – Magyarországon, Tér és Társadalom, XV. Évf. 2. szám, p. 107-130
62. Hardi, T. (2002): A szlovén – magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében, Tér és Társadalom, XVI. Évf. 2. sz. p. 63-108 63. Hardi, T. (2003): Az államhatár, Rendőrtiszti Főiskola, Rendvédelmi Füzetek 7.
Budapest
64. Hardi, T. (2004): Az államhatárokon átnyúló régiók formálódása, Magyar Tudomány, 2004/9 p.991
65. Hardi, T. (2008): A határtérség térszerkezeti jellemzői, Tér és Társadalom, XXII. Évf. 3. szám, p.3-25.
66. Hardi, T.(2000): Államhatárok és regionális együttműködések – Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. Szerk. Horváth Gy,.
Rechnitzer J. Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja. P.595-615.
67. Hassan, S. (2000): Determinants of marketi compettitiveness in an environmentally sustainable tourism industry. Journal of Travel Research 38 (3), 239-45
68. Heidrich, B. (2001): Szervezeti kultúra és interkulturális management, Human Telex Consulting, Budapest, p. 170, ISBN 9630068532
69. Heidrich, B. – Berényi, L. (2006): Zöld stratégia - barna kultúra? : Koordinációs eszköztár és szervezeti kultúra a környezettudatosság szolgálatában.
Vezetéstudomány. 37. Klnsz. 1. p. 98-106.
70. Heidrich, B. (2009): Változó idők nyomában - kísérlet a magyar és román szervezeti kultúra változások összehasonlítására, Vezetéstudomány, 40. évf., 4.
sz. p. 16-27.
71. Herman, Z. – Horváth, M. T. – Péteri, G. – Ungvári, G. (1998): Önkormányzati feladattelepítés szempontjai és feltételei. Fiscal Decentralisation of the Council of Europe – OECD – World Bank, Strasbourg – Párizs – Washington.
72. Héra, G. – Ligeti, Gy. (2005): Módszertan, A társadalmi jelenségek kutatása, Osiris Kiadó, Budapest
73. Hofstede, G. (2001): Culture’s Consequences: Comparing Values, Behaviors, Institutions and Organisation Across Nations (2. kiadás)
74. Hoover, E. M. – Giarratani, F. (1999): An Introduction to Regional Economics.
West Virginia University, Morantown
75. Horváth Gy. (1998): Európai regionális politika – Dialóg Campus, Budapest – Pécs
76. Horváth, Gy. (2001): A magyar régiók és települések versenyképessége az európai térben, Tér és Társadalom, XV. Évf. 2. szám
77. Horváth, Gy. (2002): Régiók Magyarországa, In: Enyedi Gy, Horváth Gy (szerk.) Táj, település, régió. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ - Kossuth Kiadó, 2002. pp. 393-459. Magyar tudománytár; 2.) ISBN:963 09 43 58 1
78. Hospers, G.-J. (2006): Borders, bridges and branding: The transformation of the Øresund region into an imagined space, European Planning Studies Vol. 14, No.
8, September 2006
79. Huber, P. (2003):On the Determinants of Cross-border Cooperation of Austrian Firms with Central and Eastern European Partners, Regional Studies, Vol. 37.9, pp. 947–955
80. Hunyady Gy. (1997): A nemzeti identitás és a sztereotípiák görbe tükre, Új Pedagógiai Szemle, 47. évf., 10.sz., p. 45-59.
81. Ilyés, Z. (2004): A határforgalom változó tartalmai a geográfiától az empirikus turisztikai célterületeken, Menedzsment a XXI. században. Pannon Egyetem, Veszprém, pp. 155-173
84. Jeggle, U. (1994): Határ és identitás, Regio – Kisebbség, politika, társadalom. 5.
évf. 2. szám, p.3-18.
85. Johnson, J. P. – Lenartowicz, T. (1998): Culture, freedom and economic growth:
Do cultural values explain economic growth?, Journal of World Business 33 86. Johnston, R. J. – Gregory, D. – Pratt, G. – Watts, M. (eds), (2000): The
Dictionary of Human Geography (4th edition) Blackwell, Oxford
87. Kaiser, T. (szerk.) (2006): Hidak vagy sorompók? A határon átívelő együttműködések szerepe az integrációs folyamatban, Stratégiai kutatások – Magyarország 2015 sorozat, Új mandátum Kiadó, Budapest
88. Kampschulte, A. (1999): Grenzraum und Systeme – Von geschlossenen zu offenen Grenzen? Tübingen, Geographischen Instituts der Universitat Tübingen 89. Kerékgyártó, Gy. – Mundruczó, Gy. (1987): Statisztikai módszerek a gazdasági
elemzésben, KJK, Budapest
90. Kerékgyártó, Gy. – L. Balog, I. – Sugár, A. – Szarvas B. (2008): Statisztikai módszerek és alkalmazásuk a gazdasági és társadalmi elemzésekben, Aula Kiadó, Budapest
91. Kerekes, S. (2002). Méretgazdaságossági és jóléti optimum a környezetvédelmi szolgáltatásokban, Közgazdsági Szemle, XLIX. Évfolyam, 2002. november, p.
972-985
92. Knippenberg, H. (2004) The Maas Rhine Euroregion: A laboratory for European integration? Geopolitics, 9, pp. 608-626.
93. Koltai, Z. (2005): A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése, Tér és Társadalom, XIX. Évf. 2005/3-4, p. 23-41
94. Kopányi, M. (2007): Mikroökonómia, Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN:
9789630585675
95. Koschatzky, K., Kulicke, M., Zenker, A. (Eds) (2001): Innovation networks:
concepts and challenges in the European perspective. Physica-Verlag, Heidelberg
96. Kovács G. (2007): Mi volt a magyar 1939-ben és mi 2005-ben? A nemzetkarakterológia problémája tegnap és ma, Magyar Tudomány, 167. évf. 3.
sz. p. 301-309
97. Kovács, Z. (2006): Kultúrák versengése a globalizáció korszakában – A nemzeti kultúra jellemzőinek és összefüggéseinek vizsgálata a Trompenaars-modell alapján, PhD – értekezés, Veszprém, Kézirat.
98. Kozmann, Gy. (2004): Számítógépes döntéstámogatás, Előadás vázlatok, Veszprémi Egyetem, Műszaki Informatika Kar, Információs Rendszerek Tanszék, Veszprém
99. Krueger, J. (1994): Probabilistic National Stereotypes. European Journal of Social Psychology, Vol. 26, 961–980. p.
100. Kruppa, É. (2003): Határ menti együttműködés az Európai Unióban és Közép – Európában, PhD – értekezés, Budapest, Kézirat
101. KSH (2009a): Jelentés a turizmus 2008. évi teljesítményéről, Budapest 102. KSH (2009b): Magyar statisztikai évkönyv 2008, Budapest
103. KSH Győri Igazgatóság (2009): Nyugat-Dunántúl helyzete a közép-európai régiók összehasonlításában, Statisztikai tükör, 2009. 05. 14., Győr (
104. Kujala, J. (2000): Co-operation as a tool for border area development – Two cases from the European North. Licantiate Thesis, Department of Geography, University of Joensuu, Finland
105. Kühnert, M. (2008): III / J. Környezeti hatástanulmány, J.14 Közérthető összefoglaló a környezeti hatástanulmányhoz (KHT) kapcsolódóan, 1.
felülvizsgált változat, 2008. január 14. Reststoffverwertungs GmbH, Europastraße 1 7561 Heiligenkreuz im Lafnitztal
106. Krugman, P. (1994): Competitiveness: A dangerous obsession, Foreign Affairs, 2. p. 28-44.
107. Krugman, P. (2000): A földrajz szerepe a fejlődésben, Tér és Társadalom, 4.
sz. p. 1-21.
108. Gabbe, J. – Malchus, von Viktor – Martinos, H. – Blomeyer, R. (2001): LACE – Phare CBC gyakorlati kézikönyv
109. Lados, M. (2005): A határmentiségtől az integrált határrégióig, Tér és Társaalom XIX. évf., 2. szám, p. 1-5
110. LEADER (2001): Global Competitiveness of Rural Areas, „Rural Innovation”, LEADER European Observatory
111. Lengyel I. (2000): A regionális versenyképességről, Közgazdasági Szemle XLVII., p. 962-987.
112. Lengyel, I. – Rechnitzer, J. (2000): A városok versenyképessége – I: Horváth Gy. – Rechnitzer J. (szerk): Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA RKK, Pécs, p. 130-152
113. Lengyel, I. – Rechnitzer, J. (2004): Regionális gazdaságtan, Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2004, ISBN 963 9542 46 6
114. Lengyel, I. (2003): Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon, JATEPress.
115. Lengyel, M (2002): A turizmus tervezésének néhány aktuális kérdése In:
Kutatás a turizmusban – A turizmus aktuális kérdései Magyarországon PTE Turizmus Tanszék Pécs, 2002 pp. 6-23.
116. Lengyel, M. (1992): A turizmus általános elmélete, VIVA Reklámügynökség, Budapest ISBN: 9633366801, ISSN: 12167339
117. Lengyel, M. (1995): A balatoni turizmus fejlesztési koncepciója, KIT Képzőművészeti Kiadó, Budapest
118. Lenner, T. (2000): A kisvárosok modernizációjának társadalomföldrajzi
119. LIII (1995). törvény a környezet védelmének általános szabályairól
120. Linssen, H. and Hagendoorn, L. (1994): Social and geographical factors in the explanation of the content of European nationality stereotypes. British Journal of Social Psychology, Vol. 33. 2. June, UK.
121. Lukovics, M, 2004: A regionális identitás szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben, in. Czagány L. – Garai L. (szerk), 2004: A szociális identitás, az információ és a piac. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2004. JATEPress, Szeged, p. 214-228.
122. Lukovics, M. – Kovács, P. (2008): Eljárás a területi versenyképesség mérésére, Területi statisztika, 11. (48.) évf. 3. szám
123. Mackinder, H. J. (1996): Democratic ideals and reality: A study in the politics of reconstruction. National Defense University Press, Wahington, DC
124. Madas András: Ésszerű környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban, KJK, Budapest, 1985
125. Magyar Turizmus Zrt. Piac – és Termékelemzési Irodája (2006):
Magyarország imázsa a GMI Nation Brands Index alapján, Turizmus Bulletin, X. évf. 4. sz. p. 28-33.
126. Martinez, O. J. 1994: The dynamics of border interaction. New approaches to border analysis . Global Boundaries, World Boundaries Volume 1. London and New York, pp. 1-15.
127. Mattl, S. – Rásky, B. (1999): Az osztrák nemzeti identitásról, Pro Minoritate, VII: évf., 1. sz.
128. Miklóssy E. (1990): A területi elmaradottság társadalmi és gazdasági összetevői, Magyar Tudomány, 1990/8, p. 882
129. Mohos, M. (2000): Két határ szorításában. A Vendvidék társadalomföldrajza.
– Szerk.: Szukk, O. – Tóth, J.: Globalitás, lokalitás, regionalitás. Tiszteletkötet Golobics Pál tanár úr 60. születésnapjára, PTE Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Pécs, p. 219-229.
– Szerk.: Szukk, O. – Tóth, J.: Globalitás, lokalitás, regionalitás. Tiszteletkötet Golobics Pál tanár úr 60. születésnapjára, PTE Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Pécs, p. 219-229.