A turizmus társadalmi – kulturális hatásai

A turizmus társadalomra gyakorolt hatásait többféle aspektusból nézhetjük. Jelen kutatás szempontjából lényeges csoportosító tényezők a következők voltak: népességre, munkaerőpiacra, a közösség jellemzőire, szerkezetére, a természeti és kulturális erőforrásokra gyakorolt, valamint az egyén és a család szintjén jelentkező hatások.

A turisztikai fejlődés hatására alapvető változások következhetnek be a térségben, a népesség számában, összetételében és demográfiai jellemzőiben.

A turizmus által jelentkező új lehetőségek általában vonzzák a betelepülőket és a szezonális munkát vállalókat, illetve meggátolják a helyiek elvándorlását. A betelepülők és a vendégmunkások fogadtatása csak akkor kedvező, ha a helyi lakosok nem képesek a megnövekedett munkaerő – igényt kielégíteni, társadalmi szempontból viszont negatív jelenségként értelmezhető, ha a helyi lakosokat fosztják meg a munkalehetőségtől.

A helyi közösségen belül feszültséget okozhatnak még az üdülőtulajdonosok, akik általában kevesebb felelősséget vállalnak a helyi ügyekben, kevésbé kapcsolódnak be a helyi közösség életébe, kevésbé járulnak hozzá az általános infrastruktúra fenntartásához. Vannak ugyanakkor pozitív példák is, amikor ezen negatív hatások nem jelentkeztek, ugyanakkor az üdülőtulajdonosok nagymértékben hozzájárulnak a térség imázsának növeléséhez, a társadalmi – kulturális színesebbé tételéhez (jellemző példa erre Kapolcs, de hasonló pozitív hatást fejtenek ki a betelepülők, az üdülőtulajdonosok az Őrségben is).

A leginkább várt és elvárt hatás a turisztikai fejlesztések esetében a már az előzőekben is taglalt munkahelyteremtés, amely együtt jár a munkahelyek körének és spektrumának bővülésével, így a jövedelmek és az életszínvonal emelkedésével. Mivel a turisztikai munkakörök jelentős része igényli a nyelvtudást és a helyi hagyományok ismeretét, ezért ezen ismeretek birtokosai felértékelődnek a helyi munkaerő piacon. Ez a fiatalokat a tanulásra, a hagyományok, régi mesterségek felélesztésére, míg az idősebb korosztályt a tudás átörökítésére ösztönözheti. Ugyanakkor az így létrejövő munkahelyek más, kevésbé jövedelmező ágazatokban (pl. mezőgazdaság) munkaerőhiányt okozhatnak, amely végtére is a helyi, térségi turizmus jövedelmezőségét rontja. A turizmusban értéket jelentő tudás birtokosai mind gazdasági, mind hatalmi pozíciójukat tekintve felemelkednek a többiekhez képest, amely végtére is a helyi társadalom átalakulásához vezet.

A helyi közösség szerkezetét, jellemzőit befolyásolhatja, hogy a helyi, lokális, ez idáig nem jelentős értéknek tekintett erőforrások felértékelődnek, ami általában növeli a helyi közösség büszkeségét is saját lakóhelyüket illetően (a helyi lakosok tudatában komoly átalakulás megy végbe, míg a „nincs nálunk semmi érdekes” állapotból eljutnak a büszkeségig).

A helyi közösségeket alapvetően meghatározza vallásuk, így a népszerű vallási desztinációkban konfliktust generálhat a látogatók nagy száma, illetve a hely szelleméhez nem illő viselkedésük. Itt sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy turistáktól származó bevételek hozzájárulnak a templomok, egyéb szent helyek

A turizmus alkalmas arra is, hogy a korábban jellegtelen, arctalan térségek felkerüljenek a turizmus térképére. Optimális esetben ez egy olyan folyamat, amelyben a helyi lakosok attitűdjének megváltozása párhuzamosan zajlik az elégedett turisták által folytatott szájpropagandával.

A turizmus fejlődése általában együtt jár a városiasodással, amely magával hozza az urbanizált életmód előnyeit és hátrányait. Ahogy nő a turisták létszáma és a bővül a turisztikai szolgáltatók köre, egyre inkább „versenyezniük” kell a helyi lakosoknak a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások megszerzéséért (ez akár a parkolóhelyek hiánya is lehet). A turizmus fejlődésével megjelenik a zsúfoltság, az árak emelkedése, a környezetszennyezés és – rombolás, amely a helyi lakosokban feszültséget okoz, és akár a vendégszeretet csökkenésében is tetten érhető, amely akár a turisták teljes elutasításáig is vezethet.

A turizmus ugyanakkor a helyiek életminőségének javulásához is hozzájárul, többek között a jövedelmek növekedésével együtt kedvező irányba változik a település fizikai környezete, az egyes lakosok lakáskörülményei, bővül az infrastrukturális, a közösségi és kereskedelmi ellátottság.

A turizmusfejlesztés előfeltétele és következménye is lehet az infrastruktúra fejlődése. A turizmusból származó bevételek, a turisták igényei viszont az infrastruktúra folyamatos fejlesztését is ösztönzik, amely az önkormányzatokra fokozott nyomást helyez. A vonalas infrastruktúra mellett a helyi lakosok által is igénybe vehető szolgáltatások köre is bővül, elsősorban szabadidős létesítmények, kulturális programok révén. Ezen fejlesztések csak akkor okoznak feszültséget, ha a helyi lakosok nem vehetik igénybe a turisták számára létrehozott szolgáltatásokat – és ezt nem csak konkrét tiltással, de a helyi lakosok számára irreálisan magas árak meghatározásával is el lehet érni.

A turizmus munkahelyteremtő képessége nyilvánvaló, és kiemelkedő számban nyújt a fiatalok és a nők számára munkalehetőségeket, ezáltal növeli ezen rétegek gazdasági függetlenségét, társadalmi mobilitását. Ugyanakkor ezek a pozitívnak tekintett változások következtében átalakulnak a családi kapcsolatok, felbomlanak a tradicionális társadalmi hálózatok. A generációk közti kapcsolatok meglazulása és a turizmusban dolgozók megszokott életritmusának átalakulása okoznak feszültséget a helyi közösségekben. Mindemellett az egyéni értékrendszerek átalakulása is megfigyelhető, hiszen nem csak a helyi társadalom válik nyitottabbá, de a helyi lakosok mássággal kapcsolatos toleranciája is növekedhet.

A helyiek és a turisták közötti kapcsolat legjelentősebb következménye a demonstrációs hatás kialakulása, amely a turisták fogyasztói szokásainak másolásában, életvitelének átvételére való törekvésben ölthet testet. Különösen a fiatalabb korosztály tagjaiban kelt kisebbségi érzést a turisták észlelt színvonala, illetve ők kezdik el lelkesen másolni a turisták fogyasztását, amely végsős soron a helyben megtermelt jövedelem térségből való kiáramlásához vezet. A demonstrációs hatás megítélése ezért inkább negatív, de ha a turisták viselkedése arra ösztönzi a helyieket, hogy képezzék magukat, és ezáltal jobban fizető munkalehetőségeket keressenek maguknak, akkor azt már pozitív következménynek tekinthető.

A turisták megjelenése és vásárlási szándéka hajtóerő lehet a helyi kézművesség, művészetek átalakulásában is. Már elfeledett, vagy eltűnőben lévő kézműves technikák

éledhetnek fel, amely amellett, hogy jövedelmet biztosít a helyiek számára, segít a helyi közösség kulturális önazonosságának megtalálásában is.

A helyi kultúra nem materiális formái – ünnepségek, népszokások, vallási ceremóniák – gyakran a turisztikai termék részévé válnak, és ha ennek során elveszítik eredeti, mélyebb jelentőségüket, akkor már negatív hatásként kell értékelnünk. Ez egyelőre egy megoldásra váró paradoxon, hiszen a turisztikai piacon érvényesülő erős versenyben a helyi közösségek sajátos, egyedi kulturális értékei attrakcióként versenyelőnyt jelentenek, és ezen pontok megtalálása kulcsfontosságú a desztinációk fejlesztésénél.

Másrészt, ha túlságosan üzleti jellegűvé válnak, akkor a rendezvények értékei kiürülnek, ellaposodnak, és ennélfogva elveszítik a versenyelőnyt jelentő szerepüket. A fenti hatás tipikus példa arra, ahogy a turizmus a létét jelentő attrakciókat saját maga pusztítja el.

Társadalmi – kulturális szempontból negatív hatásként jelentkezik a megnövekedett turistaforgalommal együtt járó deviáns viselkedési formák elterjedése. A szervezett és egyéni bűnözés, a prostitúció növekedése a turisták számára egyértelmű közbiztonsági kockázatot jelent, míg a helyi lakosok életét is negatív irányba befolyásolja akár részesei, akár elszenvedői e jelenségeknek.

A 3. táblázat összefoglalja a turizmus által kiváltott legfontosabb és leggyakrabban jelentkező hatásokat.