Az kvantitatív kutatás folyamata

A kvantitatív felmérés során kérdőíves adatgyűjtést végeztem a vizsgált sokaságon belül teljes lekérdezéssel, majd az így begyűjtött adatokkal statisztikai és ökonometriai módszerekkel elemeztem. A kérdőív összeállításakor szakirodalmi tanulmányokra és előzetes interjúkra támaszkodtam.

5.1.3.1 A kérd ő íves adatgy ű jtés

A kérdőív összeállítása

Az irodalmi elemzések alapján összeállított kérdéssort több határmenti kapcsolatokban jártas, határmenti együttműködésben résztvevő közigazgatási és területfejlesztési szakembernek küldtem el próbalekérdezés céljából. A próbalekérdezésben résztvevők nem csak az érintett, hanem egyéb osztrák – magyar, szlovén – magyar, valamint a horvát – magyar határtérségben élnek és tevékenykednek.

Az így megkapott válaszok, pontosítások és javítások a vizsgált célcsoport és földrajzi terület sajátosságait is figyelembe véve, kutatás módszertani szempontból értékeltem és módosítottam a kérdőívet.

Miután az empirikus felmérés során, több országot érintő adatfelvételre volt szükség, ezért a következő fázisban a véglegesített kérdőívek német és szlovén nyelvű verzióját készítettem el.

A véglegesített magyar, német és szlovén nyelvű kérdőíveket elektronikus és postai úton juttattam el a válaszadókhoz, továbbá több esetben részt vettem a települések testületi ülésein, ahol a képviselők a kutatás céljának bemutatása után önkitöltéses módszerrel töltötték ki a kérdőívet. A testületi üléseken való kitöltés nagyban segítette a válaszadási hajlandóságot.

A kérdőív bevezető részében a kutatás rövid bemutatása és a kitöltést segítő jelmagyarázat mellett a válaszadó általános demográfiai ismérveinek megadása szerepelt. A kérdőív további része alapvetően két fő területet ölelt fel, amelyből az első rész a határon átnyúló együttműködés területeire, azaz a környezetvédelmi, turisztikai, valamint gazdasági és kereskedelmi együttműködési lehetőségekre koncentrált, míg a második rész azt mérte fel, hogy a határon átnyúló együttműködés hatására létrejövő régió sikerét milyen tényezők határozzák meg. A kérdőív zárt kérdéseket tartalmazott, ahol a válaszadók 1-7-ig terjedő Likert-skálán jelölhették be a véleményüket.

A célcsoport kiválasztása és az adatgyűjtés

Az adatgyűjtés megtervezése azon a célkitűzésen alapult, hogy az összegyűjtött információkból átfogó képet kapjak a vizsgált határtérséget alkotó országok határon átnyúló együttműködésekre vonatkozó véleményéről a lehetséges együttműködési területek, valamint a határtérség sikerét meghatározó tényezők vonatkozásában, és a kapott információk birtokában következtetéseket tudjak levonni az együttműködések gyakorlatát tekintve.

A kérdőíves felmérés első lépése az volt, hogy lehatároljam azt a földrajzi területet, ahol elvégzem a kérdőíves felmérést. A terület lehatárolásánál szempont volt, hogy mindhárom országban olyan területi egységeket válasszak, amelyek kutatási szempontból kezelhetőek, a települések között saját országukon belül van politikai, gazdasági, oktatási, kulturális vagy egyéb kapcsolat, valamint érvényesíteni tudjam azt az általánosan elfogadott elvet, miszerint határtérségbe azok a települések tartoznak, amelyek a határ 15 km-es körzetében találhatók. A fentiek alapján Magyarországon a Szentgotthárdi Kistérség, míg Ausztriában a Jennersdorfi Járás (Jennesdorfer Bezirk)

került kiválasztásra. Szlovéniában azokat az önkormányzatokat választottam ki (občina), amelyek a magyar vagy az osztrák határtérséggel szomszédosak, a 15 km-es határsávban találhatók, valamint a kisebbségi önkormányzatok szerint élő kapcsolat van a vizsgált magyar és az osztrák határtelepülésekkel. A fenti megfontolások alapján a szlovén oldalon egy módszertani kistérség kialakítására került sor, amelyben 12 település található, 3 a Gornja radgonai és 9 a muraszombati statisztikai járásból.

Az előzőekben felvázolt földrajzi területen mintavételi egységnek a települési és kisebbségi önkormányzati képviselőket választottam, mivel a szakirodalmi elemzések és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy ők a településeken a hatalom letéteményesei és döntéshozói, így a képviselők azok, akik befolyással lehetnek a helyi, kisléptékű határon átnyúló együttműködésekre. A képviselőkön kívül a helyi civil szervezeteket is megkerestem a kérdőívvel, mivel a településeken jellemzően működő oktatási, kulturális, hagyományőrző és sportegyesületek fő tevékenységi körük révén szintén fontos kapcsolatépítő szerepet játszanak határon átnyúló együttműködésekben.

A statisztikai eljárások közül a teljes sokaságot vizsgáló módszerek adják a legteljesebb képet a vizsgálat tárgyát képező sokaságról. Ugyanakkor magas költség – és időigénye miatt a társadalomtudományi kutatások során ritkán alkalmazzák. A kiválasztott sokaságon belül én mégis a teljes körű lekérdezés lefolytatása mellett döntöttem, mivel a teljes sokaság mérete (505 fő) nem indokolta sem anyagi, sem időbeli okokból mintavételi eljárás alkalmazását.

A kérdőíves adatgyűjtés 2008 júniusában indult és 2009 januárjában fejeződött be.

Első lépésben a települések polgármestereit kerestem meg, és kértem fel a kutatásban való részvételre. Egy magyarországi település teljes mértékben elutasította az együttműködést, a többi településre nyomtatott és elektronikus formában is eljuttattam a kérdőívet, továbbá a települések közel felén részt vehettem a testületi ülésen, ahol a kutatás céljainak ismertetése után a képviselők kitöltötték a kérdőívet. A három országban a választott sokaságnak összesen 505 kérdőívet küldtem ki elektronikusan és nyomtatott változatban is, ez 15 magyar, 12-12 osztrák és szlovén települést érintett.

5.1.3.2 A kérd ő ívek elemzése

Statisztikai elemzés

Az összegyűjtött kérdőívek statisztikai értékeléséhez a a Microsoft Office Excel 2003 programot alkalmaztam. Az elemzés során a leíró statisztika eszközeivel végeztem el a kutatási minta jellemzőinek vizsgálatát. Az értékelés és a jellemzők összefoglalása az anonimitás biztosítása érdekében a válaszadók megnevezése nélkül történt.

A mintavétel során összegyűjtött adathalmaz szerkezetétől, valamint az adatok típusától függően különböző elemzéseket készítettem az adatok jellemzőinek, illetve az adathalmazban való előfordulási arányok bemutatására. A jellemzők grafikus megjelenítésére diagramok szolgáltak, amelyek alapvető célja a megjeleníteni kívánt tartalom kiemelése és bemutatása, a megfelelő grafikus eszközök segítségével. A leíró statisztika módszereivel készített elemzés a disszertáció 4. mellékletében található.

Ökonometriai elemzés

A többváltozós statisztikai elemzések közül elsőként faktoranalízis végeztem el, a határon átnyúló együttműködések területeit és a határon átnyúló térség sikertényezőit leíró faktorok létrehozása céljából.

Az elemzések során második lépésben lineáris regresszió- és korrelációanalízist folytattam, a létrehozott faktorok között fennálló kapcsolatok vizsgálatára. Az összefüggés jellegét regresszióelemzéssel, míg a kapcsolat erősségét és intenzitását korrelációszámítással határoztam meg. A lineáris korrelációs együtthatókra vonatkozóan szignifikancia vizsgálatot végeztem el, annak elemzése céljából, hogy a korrelációs együtthatók szignifikánsan eltérnek-e egymástól, vagyis kimutatható-e szignifikáns különbség a sikerkritérium-faktorok, és a feladatorientált, illetve kapcsolatorientált sikertényező-faktorok tekintetében feltárt korrelációs kapcsolatok között.

A vizsgálat során a továbbiakban varianciaanalízist (ANOVA) alkalmaztam annak feltárására, hogy a vizsgált térségek (magyar, osztrák, szlovén kistérségek) milyen mértékben különböznek egymástól az egyes faktorérték-átlagok alapján. Azon esetekre, ahol a varianciaanalízis során szignifikáns különbség mutatkozott a vizsgált térségek faktorérték-átlagai tekintetében, diszkriminancia-analízist végeztem el, amelynek segítségével becsülhető, hogy az adott változók valóban megkülönböztetik-e a függő változók csoportjait egymástól, vagy sem.