Saulus-Paulusról se feledkezzünk meg.
Ral- gyökű szavakból gyönyörű gyűjteménye van Só
lyom Ferencnek70 (példák, a számtalan közül: pala, pa
A palmetta visszavezet a palócokhoz: Pál-M áté, pa
lóc-matyó. „M ind jobban kezd erősödni az a nézet, Egyiptomnak."83 Földünk szív-csakrája ma a Pilisben van. Úgy mondják.
A földön fekvő ember Atyát is kíván maga fölé:
„A cefalüi dóm szentélyboítozatának híres mozaikképe ... úgy állítja elénk a Mindenség Urát, hogy a jobb kéz
nek a test felé visszahajló ujjai, a karra tekeredő kö
penyszárnnyal együtt egy hajó el őrészét rajzolják ki ...
míg a tatját a bal kézben tartott könyvalakzat idézi meg.
Ily módon a Pantokrátor-fej éppen a fővitorla helyére
rodván - elillan, tovatűnik »információhordozó« Uni- kornisunk//84
Ha már hajózunk (navigare necesse est): a sumér Ut- napistim85 és Noé is túlélte a maga vízözönét bárkája segítségével. (M indannyian tudjuk, mit jelenthet egy
bárka - M érleg - a Vízöntő korában. És ha Állatövben gondolkodunk, az állatpárok - Ikrek - is új értelmet kaphatnak.)
Az egyiptomi ünnepek sorában bárkaünnepet is talá
lunk (nem ezt hívják barkaszentelésnek). A lélek három formája: Ba-Ah-Ka. „...Herm ész ... hirdeti meg: »Léte
zett a Szellem i Fény a szellemi fény előtt és mindig léte
zett az értelem fényességes Értelme, és nem volt semmi más, mint ennek az egysége. És a Lélek vette körül az egészet.«" És: „Egyiptom ... a világmindenség tem plo
m a."86
A templom közösséget befogadó része a templom
hajó.
A Kárpát-medence egyetlen hatalmas, m indannyi
unkra vigyázó szent tér.
Ha délnek fordulva nézzük a Kárpátok karéját,07 az akár a nyugatra úszó napbárka is lehetne. („ím e, a Kár
pátok. Ez a ti bárkátok") „A felföldi emberek tisztelték a Napot; az idősebbek még emlékeznek rá, hogy ennek az égitestnek nem volt szabad hátat fordítani!"8S (Igen régi térképeken fenn volt a déli irány. Volt olyan is a tér
képtörténelemben, amikor keletre tájoltak. Ma az észak a felső helyzetű. Ha ez az irányforgás folytatódik, ha
marosan a nyugati irány kerül felülre. [Legalább lesz miért felnéznünk a Nyugatra.])
Bárka szavunk egyik jelentése: gát.09 Gátmetszésnek pedig egy szülést megkönnyítő (Kárpát-m edence) be
avatkozást neveznek. A termékenységet elősegítendő.
(És bizony rászorul a határozott, operatív beavatkozás
ra gátakkal terhelt vízgazdálkodásunk is.90)
NAGYKANIZSA
Márpedig ez nyilvánvaló vadság. Indiai kapcsolat, nahát!
De talán nem akkora nahát. Van Bihar megye itt és Bihar állam ott, Eger itt, Ágra ott, Szita folyó itt, Tisza fo
lyó ott, ébresztő, Madaras, Madras, Buda, Buddha, Dé
medencét, Nagykállót, Kalocsát (meg-a térgyem kalá
csát).
Emlékszem egy kálára. Sokat tanultam tőle. Akkor is
merkedtünk meg (azelőtt - merev, viaszos, temetőbe való, művirágot utánzó - sosem tudtam mit kezdeni ve
le), amikor béreltem egy lakást, és a bérleti feltételek között szerepelt az ott hagyott növények gondozása.
Épp nyílt, és megajándékozott a fehérrel. O lyan tisztát, am ilyet a kelyhében, még nem láttam. Azt hiszem, ezt hívják szűzinek. Aztán a gázfűtés, a levegőben lebegő por visszasegítették a közönséges fehér állapotába.
Két és fél hónapig laktunk együtt, ebből két-három
napig virult, a többi a lassú hervadásé. Nyugodtan, rá évtizedekig rejtőzik a vasláda mélyén, mint a növények magja a földben, majd egy gyors, pompás, király-gyü
mölcsöt termő aktust követően újból eltűnik a láda mé
lyén. [Vajon miért kényszerítették ki az amerikai prédá
tok a korona-visszaadási megállapodásban a közszem
lére tételt? És miért kell ezt betartanunk? - Mindig ezek a miék. Miau.])
jusson eszünkbe, az igazság, a tudás teremtő-fenn- tartó-pusztító hármassága erőteljesen összefügg a halál
lal. (Maat mérlegeli a leélt életet, Thot a holtak biro
dalmának írnoka, Bata maga is átéli a halált.) A nyugodt halállal. A méltóságteljessel, a vállalt sorssal. A végzet
tel, a fátummal, a - fatalista módon - befogadott halál
lal. A kellő halállal. hogy a világegyetem működéstörvényeivel rendezett, ezt is sokan vallják. Hogy az indokolt felejtés, a szük
ségszerű pusztulás, az időben érkező halál szép és kell és tisztes, no ezt nem szokás elfogadni. Szolgáltassunk a magunk módján igazságot a bukásnak, a pusztulás
tisztulás árnyalata. (Akinek már voltak memóriaproblé
mái a számítógépével, pontosan tudja, mi ebben a jó.) A belső, passzív út. (Helynevekben: Bhután, Bőd92, Bo- da, Bodony, Bodajk, Böde, Bedő, Buda, török nevén Budin93 [„Féltem azt a várost. Ami ott a csatornákban hömpölyög... Egyszer átáznak a tartófalak, megroskad- nak, és ez a toccsanás lesz a végső."].) nevű ismert vár közelében a két sereg megütközött. Eb
ben a csatában Pata kán vereséget szenvedett, összes katonái kardélre hányattak. Egy sem menekült közülük, és nyomuk semmivé vált."94
Az erőből felejtés, a felejttetés a legtöbbször kudarc
ra van ítélve. (Emlékezzünk Karthágóra. Csak azért is.) De a történetnek folytatása (ha ugyan ez a jó szó a ciklikus, visszacsapó időben) is van: „A Magyarorszá
got feldúló 1241-1242. évi mongol támadás Lengyelor
szágra átcsapó hullámai Stary Saczot is elérték és el
pusztították ... 1280-ban alapította itt a kegyes életű Kinga, Boleszláv herceg felesége, IV. Béla magyar ki
rály leánya a klarissza apácák kolostorát."95 Kingát idén, 1999-ben avatta szentté Pata kán névutódja, a Vatikán.
Drasztikus, gyilkos, sorsfordító, eltörlő szándékkal többször is fellép történelmünkben egy pusztító dé
mon: a vadkan96.
A napszekeret hebehurgyán irányító Phaeton (róla nevezték el a fényrészecskét, a fotont) az erőtlen igaz
ságot példázza. A lovak, a kimondás mozgásba, lendü
letbe hoz valamit, ami később fékezhetetlenné, kezel
hetetlenné válik. (Magam sem teszek mást: rálobbantok valóságokra, de nem bizonyítok, nem teszem igazolha
tóan, hitelesíthetően valóssá azokat.)
A magyar Buddha példázata a megbokrosodó lovak
ról: „...Deák elmondta: »egykor« egyik »ismerője eszte
lenül és veszélyesen ragadá tűzvérű lovain«, s »ő tartva a felborulástól, a gyeplőbe kapott. Hagyja ezt ön« - mondja neki a lovak gazdája -, »így talán megmenek- szünk, de ha a gyeplőbe kapkod, s nem hagy szabadon működnöm, biztosíthatom, hogy árokba fordulunk.«"97
A pusztító erők hazai papjai, irányítói a betyárok.
A rovás, betűivel98, botpárjával az Ikrek-típusú, kéz
ben tartott, ellenőrzött, valósághoz mért tudás, míg az írásos kultúra az elszabadult, megfoghatatlan szellemi
ség. (Élni azt él az ember, ami valóban történik, írni azt hazudik, amit csak akar.)
Még, szavak, csak úgy: pata99; patak (hogy ez hogy
kerül ide?); pataró, fataró'00; pötty, pete; fattyú (gyenge jogalappal bíró, erőtlen, akár Corvin János); fátyol (pa
tyolat jelentésű'01 is); fitos (görbe), elfitorodik (elfintoro- dik, elferdül, megbicsaklik)'02; csetepaté; potyadék; po- ta'03; patvar'04; vátesz; Fata Morgana (délibáb - tündéri minőség is, csalóka látszat is, s így a lidércekkel is ro
kon).
Legyenek helynevek is (és lőnnek helynevek): Bata, Bátaszék, Nyírbátor, Butyka, Bojt, Vadna, Vata, Fót'05, Podhale, Poprád, Gyöngyöspata, Putpalóc'06.
De térjünk vissza Ganésára107, legalábbis hely-vonat
kozásaira. Nem illik ismét kanizsázni108, jöjjön inkább Knosszosz, Gangesz'09, Felsőelefánt"0 és az Ormány- ság'".
A C so d aszarvas M o zg alo m (és a szkíta-m ag yar fo lyam ato sság ) k ig ú n yo lására a n yilaso k
„fe ls z a rv a z ta k " egy csacsit.
(Fu rcsa gusztusuk van , m it m o nd jak)
Ormány szavunknak - orma és öröme (derűje, Adria és derelye) mellett - ellentétes fogalmak is együttjárói:
a remény és az ármány. Ugyancsak ellentétes irányult
ságú - bár itt már szándékos lejáratást sejtek - kende méltóságnevünk és a hallja kendl-féle lekendezés. És mintha ugyanez a szándékosság dolgozna a napke- reszt-szvasztika és a horogkereszt, vagy a Nyilas jegy és a nyilas fasiszták összemosásában. Gnosztikus"2 sza
vunk pedig a gonosz"3 kifejezéssel gabalyodott össze.
Megemlítendő még egy gabaly: a gnosztikus és a her- metikus tanítások, ha sok-sok tekintetben közösek is, nem azonosak."4
Mindenesetre mindkét vonulat nagy jelentőséget tu
lajdonít a rejtett, a nehezen hozzáférhető tudásnak, amihez csak fokról fokra, nagy nekifeszüléssel lehet hozzájutni. (Hátha ezért emlegetnek mélyenszántó gondolatokat. Hm? [„Elefánt. Okof ember vele fánt/'l)
Spórolok, az agymunkát megspórolni akarók találták ki a beavatási rítusokat, struktúrákat, amiknek lényege az, hogy van valaki, aki már tud (ez a tudás persze örökérvényű, mert szavatossági ideje ugye nincs), és tá
guló körben (legszolgák, szolgák, ismerősök, odakeve- redettek) több-kevesebbet leoszt belőle. S mivel a tudás hatalom (igen?), piramis"5-szerkezetben, szamárlétrá
ban, hivatali rangsorban, odaférkőzésben bíznak a töre
dékre várók.
Tegyék, tülekedjenek, jussanak fel a csúcsra - és ta
lálkozzanak a helyzettel: a valóság mindig elmozdul egy kicsit. (Hermész az istenek hírnöke, az előttük járó.
A hajnali harmat, aki a Nap keltével továbbsiet.) Van egy indiai eredetű társasjáték (a dzsungeljáték), amelyben a küzdő felek figurái különböző erősségűek.
A macska erősebb mint a patkány, a farkas erősebb mint a macska, a kutya erősebb mint a farkas, a párduc erősebb mint a kutya, a tigris erősebb mint a párduc, az oroszlán erősebb mint a tigris, az elefánt erősebb mint az oroszlán, és az elefántot, a legerősebb állatot csak a leggyengébb, a patkány győzheti le ."6
A piramis csúcsa lehajlik önmaga alapja alá. Mintha a legtitkosabb, legnehezebben elérhető tudás alávetné magát a hétköznapi, mindenki számára hozzáférhető valóságnak. Mintha valami ciklikus hierarchia működ
ne. Mert a legnagyobb tudásúak tudják, az égbe csak a valóság mélységein, csak a személyes megélésen át ve
zet az út.
S z k íta lófej-ékek (R u d en k o nyo m án )
A m asszív k ő ro m ok at k e re sz tü lfo n ja in d á iva l a tö ré k e n y é le t (K am b o d zsa, A ngkor, Ta Szom sz e n té ly
- R aw so n : A z in d ia i c iv iliz á c ió )
Egyetlen hazai példa: a táltosküzdelmek leírásából közismert, hogy a tudás legmagasabb fokozatával ren
delkező táltos, a legerősebb bika is legyőzhető, ha kí
vülálló a hátsó körmét megüti. A hétköznapi valóság legkisebb ellenállása is elegendő, hogy a legerősebb tu
dományosság eltakarodjék.
(A valós tudásban mindig ott a mozgás, a hullámzás, a folyamat, az élet.117 Eljegesedett, kristályosodott tudás csak, amit a könyvek adnak. Kövekké dermedt köny- nyek. Ez a holtak birodalma.)
Kanász, k irá ly , n ap isten - azo no s k alap vise ie tb e n (so m o gyi z se b tü k ö rrő l; „in d o s z k ith a " p én zérm ék
király- és iste n a la k ja - H u szka n yo m án )
A bikaküzdelem - a Bika jegy keleti megfelelője a Disznó-, íme, visszahozott Tatár Ilonához. (Mongolica.
Bocs.) Szavak, sűrítve sorolva: kan, kanzsa118, kanász, kenéz'19, kondás, gond, kondulás, kondorgás120, gondo
lat, gondola, kandúr, kendó, Kánaán, pelikán, boszor
kány, sárkány, kentaur, kun, hun, a kantár és kondér né
pe... és most következzen - a jó kondi érdekében - egy ősi magyar energiasűrítmény:
SZA LO N N A
Igen, van Szalonna nevű falvunk, Borsod megyében, a Bódva partján. (És van Kolbásza, Harka, Sajt és egyéb disznóságok. Hozzá kenyér - Kenyérmező, Konyár - nagy karéjjal - Nagykároly -, Tormás is, ha kívánja va
laki [Mostárért egy kicsit távolabb kell menni].) Kicsi falu, nagy nevű rokonokkal.
Split külvárosa Solin. Solin közelében Salona, dal
mát város, hadi kikötő, ma csak romokban.121
Hatalmas harcos központ Shaolin kolostora is. Nem kell bemutatnom.
Jeruzsálem122 városát sem.
Hórusz, a sólyomfejű napisten hazai sólymainkat is fel röppenti: Cyöngyössolymos, Somló, Solymár, Kere- cseny, Kaba123 (Kaba-Csaba124, kavarog-csavarog, ká- bul-csábul) - ez utóbbi még egy hatalmas szellemi ör
vénylést hoz elénk: a Ká'ba nevű zarándokhelyet (az iszlám szó magában foglalja a szellem, béke jelentést is125). (Csaba királyfi, mint tudjuk, fenn vágtat a Hadak útján. „Debrecen határában Zoltai Lajos talált egy »Ka- ba kutya« [Kaba kútja] nevű földrajzi megjelölést. Ez a hely Boldogasszonyfalva - egy elpusztult falu - környé
kén feküdt."126 - Kaba kúttya, Hadakúttya.)
A Nap „magasságában" maradva: „...ha a sárga szó
ban R helyett L-et helyettesítünk, megkapjuk a sajgó, salygó, salgó szót, amit manapság inkább fénylés, ra
gyogás értelmében ismerünk és a Történelmi etimoló
giai szótár a csillog szó változatának tartja. Lásd sally- arany-sárarany, azaz fényes, sárga arany ... Ez a sál, sa- lyogszó is a tűzzel kapcsolatos, hiszen sajgó fájdalom:
égő, tüzelő fájdalom. Összevethető a latis sol-nap szó
val is."127 (Salgó, Sály, Salföld, Salomvár, Selypes.) Bárhová nyúlunk is, gyűjtő, tároló, akkumuláló sze
reppel találkozunk, energiák, megfoghatatlan szellemi erők sűrűsödésével.
(Folyékony, folyamatszerű erők az égen a Tej útban testesülnek meg, mint megállíthatatlanul hömpölygők, állandóan mozgásban lévők.128 A Tejút nyílása129 közelé
ben megtaláljuk a raktározó, gyűjtő, ugyanakkor táplá
ló forrásként működő helyet is, a Korcsma [csapszék], másik nevén Szentkút csillagképet [az élet vize forrá
sát].)
Fel van adva a lecke Szalonnának. Ilyen rangos név
rokonok között kell megjelennie, és fel kell mutatnia valamilyen nagyon fontos energiatároló, szellemiség
gyűjtő sajátosságot.
De nem csalódunk falvunkban. Méltó tagja e rangos társaságnak. Nagyon fontos - anyagi létünk és szellemi
ségünk számára is fontos - tudnivalókra hívja fel figyel
münket templomi festett kazettáival.
Ezek a festések egyszerűen fákat ábrázolnak. A leg
különbözőbbeket. Erdőnyi mennyiségben.
S hogy miért fontos a fa, miért fontos az erdő? „...a folyók vízjárását a csapadékviszonyok mellett a víz
gyűjtő erdősültsége határozza meg. Ennek megfelelően a folyószabályozásoknak - ha mi valóban szabályozni akarjuk a folyó vízjárását - a legfontosabb eszköze nem a gát, az átmetszés, a sarkantyú stb., hanem az erdő."130
A m aksai, S ze n t László le g e n d áját áb rá z o ló freskó ré sz lete (R ád y nyo m án )
H a ez a szarvas b eszélő szarvas, ez a fa visszab eszél
S z a lo n n a, k arza t (Só lyo m Fe re n c fe lv é te le )
„Az erdők talaja ... »szivacsszerűen« tartja vissza és engedi el a lehulló csapadékot..."131
„Az Alföld ártereinek arculata ... sok tekintetben a hegyvidékeken, így az Erdélyben és a felvidéken élő népek tevékenységtől függ. Ha ezeken a területeken in
tenzíven irtják az erdőket, az az Alföld vízháztartását teljesen felborítja."132 (Minden hónapban találok egy fa
kockát a postaládában - reklámnyomtatványok formá
jában.)
„Az ártéri gazdálkodás leglényegesebb jellemzőjét ... egyetlen mondatban összefoglalhatjuk: e gazdasági forma az ember és a természet együttműködésén ala
pult; az ember a természeti folyamatokhoz alkalmaz
kodott, ez azonban nem azt jelentette, hogy a termé
szet erőinek kiszolgáltatva élt, hanem azt, hogy velük azonosult, azaz ténylegesen a természet részeként élt (és éppen mint »műveltséget és mesterséget hordozó, teremtő és államot alkotó minőség«), a gazdaságát a természetes önfenntartó rendszerek mintájára építette ki, azaz a természet folyamatait nem a leépülés, hanem a kibontakozás irányába befolyásolta."133
Az évszázad árvizeit szenvedtük el ebben az eszten
dőben. (S hogy már nem lesz „rekordjavítás", csak an
nak köszönhető, hogy ezredfordulóhoz értünk.) Kell még magyarázni, miért kell visszatérni a természetes gazdálkodáshoz?
H a még mindig azt hinné valaki, hogy ez csak M ol
nár Géza monomániája, hadd idézzek valakitől, aki át
élte a civilizáció „áldását" a Hortobágyon: „Valam ikor réges-régen még gazdag, bővizű folyócskák, nádas erek és tavak bőven adtak vizet minden rászoruló embernek, állatnak. Ahogy azonban elkezdődött a Tiszának és m ellékfolyóinak a szabályozása, levezetése, úgy sor
vadt el lassan az életet adó víz is." „...ez a föld nagyon akaratos. Csak azt lehet vele művelni, amit maga a föld is akar."13"
Ez utóbbi mondat jelzi, a megfelelő viszony kialakí
tása talán a leglényegesebb kérdés: vagy alá-fölé ren
deltségben akarom magam alá gyűrni, megszabályozni a természetet, vagy m ellérendelő viszonyban próbálok együtt élni vele, egyen rangú ként, kölcsönös boldogu
lásban. (Érdekességként: sok kifejezésünk van, am ely
nek a személyes névmások vonzataként megjelenő ra
gozott formája új értelemmel bíró, önálló szó.}
Szalonnái kazettáinkon a fák különbözőek, önálló egyéniséggel, szellemiséggel bírók.Tanulságos „a mak- sai, Szent László legendáját ábrázoló freskó": a küzdő felek története a háttérben álló fákkal megismétlődik, azokról is leolvasható. László és a kun személyes élet
fáiként jelzik pillanatnyi állapotukat.” 5
A megszemélyesítés, a személyes viszony kialakítá
sa, az életszerű élet ma - tudom, hihetetlen - fellendü
lőben van. Szervezéselméleti tény, hogy bizonyos hely
zetekben az intuitív, ösztönös vezetői döntések vezet
nek célba, a matematika - a legkilúgozottabbnak tetsző tudomány - területén káosz-, inhomogén tér-kutatások erősödnek, az élethelyzetek megértésében a digitális számítástechnika is kénytelen az analóg megközelíté
seknek teret engedni („Általában a mechanisztikus rendszerek kvantitatív elemzéssel kezelhetők, míg a humanisztikusak minősítést kívánnak."136).
Ez a fajta visszatérés a valóságba - rühellem a nagy szavakat (jövőkép: brrr!) de ez most kikerülhetetlen - életben maradásunk szempontjából elkerülhetetlen.
„O lyan melegem van, hogy beleolvadok a környeze
tembe" - közli velem vér a vérem ből137, s Keletről jön a visszhang: „...akár a vízbe öntött víz..."138
És ez így természetes. Tengeri élőlény-korunkban mint víz a vízben éltünk, akkortól hordozzuk íz-érzé- kenységünket is magunkkal. (Szerelmi életünket is be
folyásolják - legalább tudat alatt - egészen elenyésző mennyiségű illatanyagok.)
Nyelvünk őrzi - elenyésző mennyiségben ugyan, de érzékelhetően - azt a gondolkodásmódot, filozófiát, ami a természeti, természetben, természetesen élés ve
lejárója. Nem tudom megállni, hogy ne említsek né
hány szót.
Év-esztendő (ív-osztandó) szópárunk a ciklikus idő
érzésre vigyáz.
A gondolkodás természetéről szól a kerékagy (a for
gás tengelye) és fő (fej és forr - energiasűrűsödés) sza
vunk.
Schumacher, ha tudott volna magyarul, bizonyára el
gondolkozik kis és kies szavunk hasonlóságán.
Területmértékeinket - hold, öl, ár, nyilas139 - is érde
mes szemrevételezni. Ezek bizony víz-mértékek. Még
pedig (legalább) kettős jelentésűek, születéshez és ha
lálhoz kötődő árnyalatukkal nyelvünk átellenes vég
pontokban, tengelyben gondolkodásáról vallva: hold (női, anyai minőség)-holt; anyaöl—gyiIkol; ara, árad, szaporodik-arat, árt; nyílás-fegyveres. Nyilas szavunk