(EZRED VÉG I GYO RSJELEN TÉS ARRÓ L, AM IT M ÉG ÉS AM IT M ÁR LÁTOK)
1. kép. Zrínyi Miklós-Szigetvár (Orosz István műve)
„...minden megvan mindenütt."
(Györffy István)
BEVEZETÉS
Ez az írás - műfajánál és terjedelménél fogva - semmit nem akar bizonyítani, érvekkel alátámasztani, sem a kétkedőket hívőkké átvarázsolni a vázolt témában. Ez az írás pusztán számba vesz. Egy ma már megismerhe
tő m ennyiséget mutat be. A „véletlen ez az egész", meg a „m indent belem agyaráz" gőgös és vak mentalitását szeretné viszont egy kissé megtorpantam, meghökken
teni, jegét felolvasztani és szellemét gondolkodóba ej
teni, ha megengedi ezt a fényűzést egyáltalán magá
nak...
Ez az írás felm utat és adatol, egy képzeletbeli
térké-2. kép. „Kőudvar" a Kadarcs mentén (katonai térkép részlete)
3. kép. „Á llatalak" bontakozik ki a légi fotón (60-as évekbeli állapot)
pen pontokat helyez el. Egy jóval hosszabb tanulmány (reményem szerint egy majdani bőséges könyv) példa
tára, kivonata, szemléltető alapja szeretne lenni. Egy ma már megismerhető jegyzék csupán.
Ennyi, és - most - nem több.
Lássuk tehát!
1. Természetesen a címbeli „Macskával" kezdjük.
Mi tagadás (nem szégyen), én is Attilát kerestem. Ponto
sabban: nem híres koporsóját, hanem fapalotáját, an
nak helyét. Helyi hagyományaink Debrecen környékén is több helyre mutatnak rá, mint olyan helyre, ami Attila életével kapcsolatos lehet. (A helyi érdeklődésre való tekintettel pusztán felsorolom ezeket: Zelem ér - ifjúsá
ga, Szántai Lajos találó szavaival élve: sZELlEMi ÉRése;
Nagyhegyes-Nagyhát-Cuca-Etellaka - fapalotája; és a
4. kép. Az ugró állat (oldalnézet) rajzolata
5. kép. „Állatkiizdelm i jelenet" a Kadarcs partján
Pródi-halom - sírja.) Ezeken túl a Balm azújváros (Deb
recentől kb. 25 km-re nyugatra, a Hortobágy keleti ka
pujában, Hajdú-Bihar megyében) közeli „K ő u d var" el
nevezés is nagyon gyanús volt már pl. Balkányi Szabó Lajosnak is a múlt században, ti. hogy arrafelé lehetett a fapalota kőfürdője (2. kép).
Tehát Attila fapalotája kőfürdőjének helyét kezdtem el keresni. Álmodtam ébren is: kövek lehetnek ott, nem is mélyen talán a föld alatt. Nagyok, súlyosak. Régiek, faragottak és faragatlanok. Messzi földről érkezettek.
Udvart, kerített helyet, talán éppen kör alakút formáz
hatnak, mint pl. Stonehenge-ben...
Az álm ok után a már (még éppen?) nem titkos kato
nai légi felvételek következtek a szemlélődésben, erről a tájról. A fekete-fehér, éles kontúrú és igencsak rész
letgazdag, éppen ezért nagyon jól használható felvéte
leket kezdtem el tanulm ányozni, gondolva: bármi is van a földfelszín közelében, annak nyoma kell hogy le
gyen a felvételeken. Nyomozásba kezdtem tehát.
A Kőudvaron, illetve azon a területen, ami ezt a ne
vet viseli, semmi rendkívüli nem mutatta magát. B i
zony, hatalmas csalódás fogott el már néhány másod- percnyi keresgélés után. Nem vagyok egy belenyugvós típus, így kerestem tovább. Ez volt nyilván a szeren
csém, ugyanis pillanatokon belül életem eddigi egyik legnagyobb élm énye keresett és talált meg engem.
A Kőudvar mellett néhány száz méterre egy óriási mé
retű (kb. 1 km hosszú!) fehér folt nézett rám, de olyan formájú, am elynek határozott körvonalait bárki azon
nal ugyanúgy „elolvashatta" volna, mint tettem én azt akkor ott (3. kép).
A Kőudvar melletti „Binyerátán" egy macskaféle ra
gadozó (az állat, merthogy az első pillanattól kezdve annak tűnik, biológiai meghatározása nem a legfonto
sabb kérdése a földábra felfedezésének és meglétének!) ugró alakja látszik a föld fölé szállónak (4. kép).
Ez a meglepő jelenség (ilyet sosem láttam addig még, csak könyvekben, s külföldről hozott példákat) a következőképpen áll elő a hajdani Kadarcs nyugati partján, a Hortobágy keleti kapujában: az állat teste, a
„pozitív form a" világosnak, fehérnek látszik a fotón a környezetéhez („negatív form a") képest. A „háttér": sö
tét, szürkék és fekete. A rajzolat oldalnézetből jeleníti meg a macska lényét.
Személyesen is felkerestem a helyet néhány napon belül. A valóság a tájban így mutatja magát: a pozitív forma nem más, mint a környezetétől kb. 30-60 cm-rel alacsonyabb, mélyebb vízállásos rész (a tó), amelyben más karakterű a növényzet, s ezáltal üt el lényegesen alakja a síkon. A „tó" felülete kotús, azaz nagyon nehéz ma is benne/rajta menni, haladni. Könnyedén eltörheti bárki benne a lábát a növény-szigeteken járva, ugrálva, egyikről a másikra. Ebben a laposban áll(hat), tükröződ
het, csilloghat a víz olykor-olykor. Ha kiszárad a meder, a benne nőtt növények jóval magasabbra nőnek tár
saiknál. Ez a méretbeli különbség okozza elsősorban a kontúrok meglepő élességét. Ehhez társul a színben va
ló másság, hiszen a legnagyobb szárazság idején is igen tarka benne minden. Nem homogén az itteni növény
zet, hanem meglepően gazdag, változatos. Ez a „benti"
növényzet, ami állatalakzattá áll össze, jelölve a feltéte
lezett hajdani vízállásos (tó) kontúrját, alakját.
Ez tehát a „M acska". Önmagában talán ez sem ke
vés, sőt megkockáztatom: a Kárpát-m edence első felis
m ert földábrája ez.
De nagyobb s több is van itt! A Macska (még egy
szer jelzem : lehet, hogy párduc, vagy talán éppen ma
jom, ló ez, döntse el, akinek ez most fontos!) társasá
gában még legalább két lény (kevésbé meghatározha
tók, mint neves társuk) van. Szemmel láthatóan küzde
nek, viaskodnak („játszanak") egymással. Az egyszerű
ség kedvéért csak „állatkö zd elm i jelen etén ek hívom ezt a pazar látványt (5. kép).
Álljon most itt három ábrázolás népünk ősi m últjá
ból (6., 7., 8. k ép i mintegy szemléltetésképpen.
6. kép. Tegez domborított aranylemez borítása {lljicsevó, Krím )
7. kép. Sárkány és párduc küzdelme, áttört aranylapocska (Alexandropol)
8. kép. Arany kardhüvely részlete (Tolsztaja mogila)
A „Macskához" igen közel egy „M acska-telek" nevű terület van, és Nagy- és Kismacs települések is. Úgy lát
szik, ez a vidék olyan „macskás" rész... Az ősellenség, a kutya is feltűnik a nem túl távoli Ebes („Kutyás") falva
ként, s a határában jól beazonosítható a Sántakata- ülése (Sirius a Nagy Kutya csillagképben) nevű halom által is: Macska és kutya a tájban, nagyban.
A „Macska és a másik két (?) lény küzdelmének ta
vai" voltak az első rátalálások. Ezek még véletlensze
rűen tárultak elém. Megismerésük után viszont már kö
telező volt a módszeres vizsgálat a környékbeli tájban.
2. Meg is lett az eredménye! Alig néhány száz méterre feltűnt egy magányos óriás a tájban, a „Kecske". Hátra
felé (délnek) néző, a földön heverésző állat. Mérete el
képesztő! A „Macska" és társai 1-1 km hosszúak körül
belül, a Kecske viszont kb. 3 km (!) hosszú lényként te
rül el a hortobágyi Binyerátán. A közeli kilátóról sem lehet jól „összefogni" a teljes látványt, muszáj teljesen fölébe repülni. Ő is oldalnézetű rajzként „olvasható".
Igen fontos! A „Kecske" két hatalmas részből áll ösz- sze. Ez a két rész, a fej és a test a földön igen jól elkülö
nül egymástól, szabályszerű „átjáró" van a földön a két testrész között. A Zodiákus Bak(kecskéje) is ilyen kettős lény: a feje a Bakszarvú, a teste haltést és farok. A Zo
diákus állata és a földábra között ilyen formai párhu
zam is fennáll (9. kép).
3. Tiszacsegétől (Hajdú-Bihar megye) délre, a Nagy- Zsombékos nevű mocsaras tó (amelyben talán még ma is vaddisznók tanyáznak!) mai alakja „Sárkány" formá
jú. Feje, teste, lába nagy karmokkal látható mára csak.
A többi feltételezett testrész vélhetően a Nagy-halastó építése előtt (I. világháború) még meglehetett (10., 11.,
12. kép).
A Hortobágyon egyelőre ezt a három helyet fedez
tem fel eddig, amelyen állat alakú földábrák, feltétele
zésem szerint, mai szóval élve tó, tavak találhatók:
„M acska" (+„állatküzdelm i jelenet"), „K ecske" és „Sár
kány". A kutatás 1994-ben kezdődött, s mi tagadás, csak a „jelek befogása" történt meg eddig, lényegi, ap
rólékos kutatásuk (pl. további légi felvételek készítése legalább évszakonként) csak nyomokban indult el. Lé
tük mai szemeinknek szenzáció, no persze nem bulvár
szinten!
9. kép. A Binyeráta állatsereglete:
az „Állatküzdelm i jelenet" és a „Kecske"
10. kép. A Nagy-zsombékos és környéke (katonai térkép részlete)
11. kép. A Nagy-zsombékos és környéke (légi felvétel a 60-as évekből)
Coda a hortobágyi földábrákhoz: Michelangelo An- tonioni Nagyítás c. filmjének (1968) leghíresebb jele
netsora az, amelyben a fotóriporter egy fénykép lényeg
telennek tűnő részletét, egy parkbeli bokrot oly erősen fel-, kinagyít, hogy mögüle feltűnik a fehér s fekete pon
tok rendezetlen és pusztán véletlennek tűnő szervezet
lenségében egy halott ember fekvő teste. A döbbenet után a fotós még aznap éjjel a helyszínre siet, meg is ta
lálja az áldozatot. Fényképezőgépe persze nincs most nála, a kapkodásban otthonhagyta. Többeknek el
mondja a rettenetes felfedezését, de csak legyintenek rá, kiröhögik. Részeg a fél város...
Reggelre ébredve a bokor mögött már senki sincs, csak az angliai örök szél fúj cinikusan a riporter sze
mébe... A fotók viszont még megmaradtak (amíg el nem lopják majd azokat), ezek a nagyítások viszont senkit sem győznek meg az igazságról. Bizonyíték-ere
jükben senki nem hisz, csak pontok vibrálnak rajtuk, mint egy Seurat-képen.
13. kép. A Futak-halom m elletti tó alakja (múlt századi térkép részletei)
Mindenki „belem agyarázásról", „beleokoskodásról"
beszél. Erre viszont nem lehet ezen a szinten jól vála
szolni, hogy higgyenek nekünk. M i marad? A hallgatás és a szemlélődés bölcsessége, s azon túl a valóság, meg a csillagos ég, m ely nem mindenkinek mutatja meg magát igaz összességében.
Még egy, s ha lehet, a legfontosabb kérdés még hátra van „Macska"-ügyben.
M i célból áshatták ki (ha egyáltalán kiásták) ezeket az állat alakú tavakat?
így is történhetett: a környéken élt valamikori ural
kodó (Attila?) ezeket az „isteni állatokat" (a 28 Hold
házra gondolok most) ásatta ki ekkora méretekben egy egybefüggő tó-rendszer elem ei ként azzal a céllal, hogy az éppen esedékes, aktuális időpontokban vagy időin
tervallumokban újra és újra, hitük-világképük-ünnepeik rítusainak megfelelően elárassza azokat a környék fo
lyóinak (Kadarcs, Hortobágy, Kösely, Tisza) akkor még bő vizével, s ezáltal is megvalósítsa a Lent és a Fent mindenkori kötelességszerű összeköttetését, a Lentet, mint tükörképet a Fenthez képest.
Az állat alakú tavak vékony erekkel, fokokkal, csa
tornákkal, árkokkal (pl. Árkus, Karácsony-fok, Ördög
árok stb.) állhatták egymással összeköttetésben, így bár
m elyikük neki megfelelő időben feltölthető-leereszthe
tő volt a szomszédos tó vizével, illetve medrébe a rítus liturgiájának megfelelően.
Egy folytonos mozgásban, vándorlásban lé vő víz
rendszer elem eit, tavakat gyanítok az állatalakzatok miértjének átgondolásakor.
így is történhetett...
Lépjünk most már tovább, de egy példa erejéig ma
radjunk még a tavaknál, s aztán nézzünk néhány külho
ni példát, földábrát is!
4. A Püspökladány és Báránd (Hajdú-Bihar megyei tele
pülések) közötti Árpád-kori település Futakegvháza (tartalmi rokonai pl. Kovácsi, Solymár, Ebes, Ártánd stb.) elhalt területén áll egy halom: a Futak-halom. Tőle északkeletre „tó", egy lépő-haladó (futó?) ember alakja sejlik fel (13. kép).
Kanadából is ismert egy madár alakú tó, m ely az ot
tani indiánok keze munkája.
Úgy gondolom, nem kellett a tavak teljes térfogatát nehéz fizikai munkával kitermelni, hanem eleve a táj m élyebben fekvő laposait kellett á lla t alakúvá átform ál
ni, s ezeket ügyesen láncra fűzni. Ez sem volt nyilván könnyű feladat. Hasonló a helyzet - többek között - a kunhalmokéhoz. A legtöbb halom eleve magaslaton,
14. a) kép. Effigy moundok, azaz állat és ember alakú földhányások Wisconsinban. Fent kétfejű ember;
a második alakzat békát vagy teknőst ábrázol, 46 m hosszú. Alatta egy 17 méteres medve látható;
alul félig kiterjesztett szárnyú madár
e o
' r
\
p
... -....
\
W frc o n M in -fo iy ó
14. b) kép. Jellegzetes effigy mound-csoport, a wisconsini Sauk megyében. A legalsó madár szárnyszélessége 73 m. Ezeknél a képmás-halmoknál
a tervezés a legbámulatosabb, mert csak a levegőből láthatók, tehát tulajdonképpen sohasem
lehetett áttekinteni a műalkotást
dombháton, övzátonyon áll, így mérete is nagyobbnak tűnik, és a víz sem fenyegeti sosem azokat, így a tájéko
zódásban (őr-helyek, hírlánc-elemek) is kiválóan mű
ködhettek.
Ésszel él az ember, vagyis együttdolgozik a
termé-14. c) kép. Az ohióbeli Kígyó-halom. Hossza közel 400 m
15. kép. 23 halom kígyó-rajzolata Földes és Derecske között
szét adta lehetőségekkel, s nem ellene vagy nélküle dolgozik. Úgy ugyanis lényegesen fárasztóbb és persze pusztítóbb is. Hogy ma mégsem működik jól a világ?
Tudjuk nyilván a legfőbb okot, nem részletezem.
5. Halmoknál maradva: vannak a Földön szép számmal olyan kiemelkedések (moundok), amelyek magasból, fentről nézve állatalakokat formáznak alakjukkal. Wis- cons/nban és O hióbán (USA) vannak a leghíresebbek, pontosabban: azokat publikálják szerte a világon a leg
többször (14.a-c képek).
Utóbbi példánknál maradva (ti. a Kígyó-halomná\) jutott eszembe, hogy kunhalmainkat országszerte ku
tatva van egy földút, Földes és Derecske között (Hajdú- Bihar megye), kb. 18 km hosszon, amely mentén 23 ki- sebb-nagyobb kiemelkedés hullámzó-kígyózó vonal mentén sorakozik fel (15. kép). Ennek tartalmi áthallá
sait olvashatjuk Végvári József tollából e könyv lapjain.
Még mindig halmoknál maradva:
- egy jelentős részük magányosan;
- másik része „össze-vissza", de közel egymáshoz, tehát csoportosan (foltokban);
- harmadik része egyeneseken (Ley-, delejvonalak);
- negyedik része gyaníthatóan csillagképeknek meg
felelő alakzatokban;
- ötödik része kétharmadnyi, háromnegyednyi óvó- védő-figyelő körívek mentén;
- hatodik része egyéb formák mentén áll a tájban.
Az óvó-védő-figyelő körívekről később újra szó ke
rül, most lessünk bele egy cseppet a csillagképek alak
jait eszünkbe juttató halom-elnevezésekbe! Magyaror
szágon eddig két kísérlet történt ez ügyben eddig:
1. Dr. Radnai Mikes (Békéscsaba) írt 1967-ben (!) a kétegyházi vasútvonal melletti Göncölszekér alakú ha
lomcsoportról. E könyv teljes terjedelmében közli az akkori, következmény nélküli sorokat.
2. Jelen sorok írója a Debrecen közeli „Sántakata- ülése" elnevezésnek igyekezett részletesen utánanézni, s feltételezi, hogy a Debrecen-Szepes-Ebes („Kutyás") települések háromszögében a Sirius (Sánta Kata) csil
lag, mint a Nagy Kutya csillagkép óriáscsillaga mellett az Orion (Nimród, NagyVadász) alakja is feltűnik a föl
dön, olyan módon, hogy a csillagképeket alkotó hatal
mas csillagok a földön nagy méretű kurgánok (sír-hal
mok) formájában jelennek meg (16., 17. kép).
16. kép. C sillagkép ek vagy k urgánok re n d je ? C sak a kép aláírás dönti el a kérdést
/ y r s .
r
i ii fcf-i
} j
• / K i
'M ín V;
<p>—'
^ < -ívU ír
>I % . i •V
- kiJ
/ o °o n f J
• u i
% oo!o00y17. kép. M u n k a térk é p e k a Sántakata-ülése nevű halom m eg találásáh oz
üt u n
18. kép. Munkatérkép a piramisok és az O rion öve kérdéshez
E kutatásokról bővebben - terveim szerint - az Élő táj 2. kötetében olvashatunk majd tanulmányt.
Itt csak megjegyzem, hogy az egyiptomi piramisok elrendezése kapcsán is felm erült ez a méltán jogos szemléletmód, láthattunk erről egy igen szemléletes té
véfilm et is nemrég a Duna Tv-n (Róbert Bauval és Adrián Gilbert film je). Az talán ezek után már nem is meglepő, hogy a piramisok elrendeződésében itt is az O rion csillagkép volt az iránymutató (18. kép).
6. Lépjünk tovább, és nézzük most meg hosszú sorban néhány közismert (?), hiszen igen sokszor publikált kül
földi példán keresztül a föídábrák kérdését!
a) N azca (Dél-Amerika, Peru) híres rajzaival lépten- nyomon, mindenféle kiadványban találkozhatunk. M é
retük 50-150 m között mozog általában (19. kép).
19. kép. A nazcai állatábrák (válogatás)
20. kép. N avah o földáb rák. M é re tü k kb. 100 m
21. kép. N avah o hom okfestm ény
b) Legalább ennyire ismertek, hogy az észak-ameri
kai indiánok (pl. a navahók) a földre, a homokos talajra is rajzolták szent ábráikat (20., 21. kép). Ezek a gesztu
sok nem egyedülállók a Földön. A távol-keleti manda- la-készítők is szellemi rokonai e népeknek. Vajon Jézus mit írt-rajzolt a földre? Qn. 8.1-6.)
c) Angliából öt helyről ismerünk „Fehér Ló"- földábrát. Az uffingtoni (22., 23. kép), a cherhilli (24.
kép), az Alton Barnes-i, a westburyi és az osmingtoni (25. kép) lovak mellett az erdő fái Tysoe környékén (Warwickshire-ben) a „Vörös Lovat" rejtegetik mind a mai napig.
d) Lovak mellett más formájú földábrái is vannak a szigeteknek. Féltve is őrzik őket és méltán
büszkéiked-22. kép. A z uffingtoni Fehér Ló a m agasból (jobb o ld alo n egy fö ld v á r látható)
23. kép. A z uffingtoni Fehér Ló közelről (szerintem ez a ho rto bág yi „ M a c s k a " egyik lehetséges
kö zvetlen szellem i rokona)
24. kép. A w iltsh iri grófság (C h e rc h ill) 18 m hosszú Fehér Lova
26. kép. The C e rn e G ia n t, bal k arjáró l o ro szlán b ő r lógott le, s így H e rc u le st á b ráz o lh atja e fö ld áb ra
25. kép. A z osm ingtoni Fehér Ló (1815-ből v aló a földáb ra) 27. kép. The C e rn e G ia n t, k özelről
nek velük. A leghíresebbek: a The Cerne C iánt (kb.
55 m magas - 26., 27. kép), a Long M án ofW ilm ington (Sussex - 28. kép), a The Gog-Magog H ills (29. kép).
Ezek titka (ti. hogy a gyepet, tőzeget miért termelték le ilyen alakban a dombok oldaláról?) mellé felsorakoztak az évtizedek óta a közelben feltűnő búzakörök is (30.
kép).
e) A század elején a tájat meg- és felismerő ember (pl. K. E. Maltwood) hatalmas méretű, kilométeres nagyságú földábrákat fedezett fel térképei fölé hajolva, s a Grál-legenda történeteit olvasva, ezeket (táj és szö
veg) összevetve, össszehasonlítva. A szigetországi Zo- diákus-ábrákról\/an szó, melyek pl. a surreyi Kingston- upon-Thames, a hertfordshirei Nuthampstead, a
york-shire-i Holderness, a walesi Lampeter és a somerseti Glastonbury közelében lelhetők fel. Méretüknél fogva (a glastonburyi kb. 20 km átmérőjű!) a Föld eddig felis
mert legnagyobb földábrái ezek, legalábbis a publikál
tak közül (31., 32., 33. kép).
f) Újra hazaérkeztünk. A most először közlésre szánt példákat ezért kissé bővebben mesélem el.
Szülővárosom, Debrecen 18. századi (1750- és 1771 -es) úthálózatának vizsgálatakor (Országépítő 91/4.) felmerült a Zodiákussal való formai és tartalmi összevetés is. Ezt a párhuzamot a 2-2,5 km átmérőjű középkori várostest, a mai belváros csak nyomaiban (de mégis!) viseli magán. Úgy tűnik, hiába a sok-sok ál
lat-útvonal forma a várostesten belül, csak nem kereke
dik ki egyelőre belőle egy teljesen összefüggő Állatöv (34. kép).
Nagyobb léptékben is vizsgálódtam természetesen azóta. Egy-egy Hajdú-Bihar megyei település határne
veit vizsgáltam meg. Az Állatöv elemeire utaló neveket
28. kép. The Long M á n o f W ilm in g to n (Sussex), közel 70 m hosszú
29. kép. The G o g - M a g o g H ills (The H ills G o d s)
30. kép. B ú z a k ö r Sto n eh en g e m ellett 31. kép. G la sto n b u ry s Tem ple o fT h e Stars
(a glasto nb uryi Z od iák us)
szinte mindenütt találtam, de a teljes rendszereknek csak halványuló nyomát leltem. Egy kivétellel. A be- rettyószentmártoni példát fogom itt most bemutatni.
E falu határában kellő mennyiségű és képes beszédű névből mintha összeállítható lenne valamilyen
össze-34. kép. A d eb recen i Zodiákus-kísérlet egy m unka-ábrája
32. kép. Egy kutya a tájban, Langport közelében.
O r r a egy hatalm as dom b 33. kép. A kutya feje kinagyítva
35. kép. B e rettyó sz entm árto n (H ajd ú - B ih ar m egye) beszédes helynevei
függésrendben egy kiinduláshoz szükséges alap. A ku
tatás e téren eddig csak a nevek gyűjtésére korlátozó
dott, de úgy tűnik, a 28-as holdház-rendszer elemeivel lehet és érdemes számolnunk a térségben a későbbiek
ben (35. kép).
Hasonló utakon, a kunhalmok kutatása kapcsán és azzal párhuzamosan elindult egy Kárpát-medencén be
lüli szakrális-földrajzi vizsgálat, amely a tájneveken túl a táj, város, templom stb védőszentjei által, illetve ve
lük együtt keresi a táj (Kárpát-medence és a Szent Koro
na!) belső élő összefüggéseit. Jelentem: e kutatás az el
múlt 3-4 évben indult el, eredmények, ha kicsik is, de vannak, hiszen a táj szól, megnevez, beszél, de a na
gyobb összefüggéseket inkább csak sejtjük, érezzük,
36. kép. Debrecen, anno 1750. (rajzolta: Kovács György)
37. kép, Debrecen, anno 1771. (rajzolta: Kovács György)
38. kép. Debrecen - sámándob, nagyban
39. kép. A sámándobok egy lehetséges figurája - Kiss Dániel (józsa-Párizs) elképzelése
40. kép. Debrecen városcímere 1560-ból
41. kép. Debrecen úthálózata a zászlós báránnyal (kísérlet)
íetlenül beindult, később egyre pontosabbá és fonto
sabbá vált szemlélése, értelmezése szerint ez a nagy rajz egy hatalmasra megnövekedett sám ándob külső bőrén m egjelenő rajzolat nagyméretű szellem i társa (38., 39. kép). Dobra szénnel, színnel rajzolt égi út, égi mustra. Dobra szén, dobra szín, D öbrögi városa: D eb
recen. Tanulsága elsősorban az, hogy ez az utcaháló- zat-rajzolat olyannyira képlékeny, rugalmas, szerves, hogy szinte minden olyan kísérletet is elbír, elvisel és elhordoz, ami városunkkal kapcsolatos (40., 41. kép).
Ez az élő organizmus olyan, hogy nem is egy központ
ja van, s azok is folyton-folyvást egymásba kapcsolód
nak, erősítik, gyengítik egymást. Lüktető, pulzáló, élő, eleven rend ez: élő szervezet, élő táj...
Ténylegesen nem európai (a szó mai, bizony sok esetben vitathatatlanul pejoratív értelmében), nem ste
ril, nem kimódolt, kífundált, egyszóval nem
megmere-43. kép. Az abakáni kő és rajzolata
vedett. Ember legyen a talpán, aki akár tegnap, akár ma
„m egfogja", leírja és elem zi! A város lényege az, ami a neve: „éljen, m ozogjon"!
Álljon most erről a központi kérdésről két, egymástól lényegileg eltérő, de további elem zéseket, összevetése
ket most nélkülöző idézet:
„...halasok középső folyásánál futó ló alakú nagyváros, m enő ló alakú nagyváros, nagyváros méhénél
Hold-nagyságú-szemű nagy uralkodóként, Nagy-nagyságú-szemű nagy fejedelem-hősként ott lakozék..."
(Sám ánszöveg, kiem elés tőlem - B. L.) És:
„A z A lföldön a táj és az em ber között a viszony nem végleges. Ez az ideiglenesség az, am ely m indennemű településen azonnal és m indenkinek feltűnik. Az A lföl
dön nincs város olyan értelemben, mint Nyugaton, vagy Erdélyben, ahol az urbanitás magától értetődik.
M ert a város nem a véletlenül sűrűn beépített emeletes házakkal, utcákkal, rendezett forgalom m al, kereskede
lemmel és iparral rendelkező hely, hanem céltudatos szándékkal elgondolt életrend. Az alföldi város élet
rendje nem különbözik a falué tói. A falué pedig a sátor
tábortól. Debrecen kevésbé város, mint a tízszerte ki
sebb és szegényebb Kőszeg. A település ideiglenes, mint a nom ád sátorváros és ha holnap fölszednék, hogy
sebb és szegényebb Kőszeg. A település ideiglenes, mint a nom ád sátorváros és ha holnap fölszednék, hogy